Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-08 / 133. szám

írta: fiácser iczset, a Békéi negyei tanács muvelidésiígyi osztályénak vezetnie A MŰVELTSÉG terjesztésé­nek e két tantoe területe ate- tív segítő. A* utóbbi időMWk- ban megjelent párthatároeiatok: — a közoktatás-politikai és köz­művelődési hatannzatok — je­len lösen segítették a művelő­dés ijgy előrehaladását. Ma már Békés megyében is elmond hat­juk, hogy a közoktatás-politikái . halamfiat több minit kétéves végrehajtása igen komoly ered- manj aket hozott. Javult az ok- tató-nevelő munka sejim vonata, széles körű támsa/datmá akció bontalkozott ki az oktatásügyi intézmények támogatására. Két év alatt több, miint 22 miilílió fo­rinttal segítették a szocialista brigádok és küiöruboaó közössé­gek az intézményeket. E segí­tésben a felnövő nemzedék iránt erzett felelősség mutatko­zik meg. kiérkeztünk ahhoz az. első lépcsőfokhoz, amikor azt mondhatjuk, hogy az oktatás­ügy megyénk társadalmának ügyévé kezd válni. A közművelődési párthatáro­zat végrehajtásának szakasza még a kezdeti fokon áll. Ez ter­mészetes is, hiszen 1974-tál nap­jainkig még nagyon rövid idő telt el. Jelentősen segítette munkánkat, hogy a parudap- szervezetek taggyűléseken is­mertették, vitátták és jelölték meg az egyes munkahelyek köz­művel esi feladatott. A megyei közművelődési bizottság és a me­gyei tanács elfogadta a megye közművelődési koncepcióját és így olyan útmutató jutott a he­lyi tanácsok kezébe, amelynek segítégségével és a megyei táv­lati terv későbbi közreadásával a helyi adottságok és körül­mények alapos elemzésével a kultúra és 0 gazdaság kölcsön­hatásának vizsgálásával kidől- 1 gozhatják a távlati közművelő- j dési tervet, szoros összhangban i a település fejlesztésének elkép. ' zelésaiveiL Amikor 0 közoktatás és a köz, ! művelődés egymásra epülüseaet [ vizsgáljuk, abböl kell kiindul- J ni, hogy a jövőben rnindsn te- J rületen és minden vezetőnek többet kell törődnie a művelő­déssel, az emberek ne velősével. • Különösen kiemeltein kell fog­lalkozni a munkások, az ifjúság es a parasztság művelődésével. A műveltség legfőbb alapját az iskolázottság jelenti- Ma Bé­kés megyében a IS évesnél idő­sebbek között hatszorta többen rendelkeznek alapfokú iskolai végzettseggel, mint a felszaba­dulás előtt Az általános iskolát végzettek aránya 19(10—70 kö­zött csaknem megduplázódott. Az arányok kedvező alakulásá­ban fontos tényező, hogy a fia­tal generáció 90 százaléka idő­ben fejezi be iskoláját, és hogy I960 óta mintegy' 81 ezer felnőtt tanult. Az MSZMP Békés megyei bi­zottsága 1974. jűhíus 12-én meg- ; tárgyalta Békés megye köamű- j vetődésének helyzetét es fejlesz téséne/k feladatait. E feladatok közül témánkhoz kapcsolódva j kiemeljük a közoktatás és köz- művelődés kapcsoUtrendszeréveC összefüggő feladatokat „A közoktatás és a közmű­velődés kapcsolatét tovább kell javítani. Társadalmi ér­dekeken nyugvó egymásra- utaltságuk megköveteli a tar­tós, rendszeres oktatási ésne- .velési eélokat egyaránt szol­gáló együttműködés kialakítá­sát Ennek érdekében olyan köz­művelődési alkalmakat kall teremteni, amelyek az isko- j Iák tárgyi és személyi félté- \ teleire támaszkodva, ismeret, felújító, bővítő és új ismerete- ■ két adó funkciót látnak el; | ag iskolai tanulókat szerve­zett formában meg kell is­mertetni a közművelődési intézmények es közművelődé­si eszközök használatával; az iskoláknak oktató- és nevelő- munkájukban jobban igénybe kell venni a közművelődési in­tézményeket; a közművelődési intézmények fokozott segítsé­get nyújtsanak az iskolák kulturális tevékenységéhet, szükség esetén helyet és meg­felelő eszközöket biztosítsanak azokhoz; a közművelődési ren­dezvények jobban kapcsolód­janak az iskolák oktatási-ne­velési céljaihoz és a tanulók szabad idejének tartalmas el­töltéséhez; tovább kell fej­leszteni az üzemek és intéz» menyek iskolákat segítő te­vékenységét olyan kétoldalú kapcsolatokká, hogy az iskolák kulturális szolgáltatást nyúj­tanak az üzemeknek, az üze­mek pedig az anyagi jellegű támogatások mellett több fi­gyelmet fordítsanak a pálya­választás elősegítésére és di­ákszociális juttatásokra.’' A FELADATOK MEGVALÖ- SlTASÄT tudatos előkészítő munkának kell megelőznie. Az iskoláknak ki kell lépniük a ma még meglevő bizonyos fokú zártságból. A közművelődési in­tézményekkel való kapcsolattar­tás kezdő jelel máris mutatkoz­nak a megyében. Nem elegendő azonban az, ha csak egyszerű felszíni kapcsolat alakul ki, és bizonyos programok szervezésé­re szűkül le. A két Intézmény kapcsolatát mind szervezési leg. mind tartalmilag egységesen kell megvalósítani. Csak ilyen egységes, tudatos mimika alap­ján javulhat és alakulhat az intézmények együttműködése, csak ilyen tervszerű munka alapján várható, hogy az intéz­mények egységes hatásrendszer alapján formálhatják a felnövő nemzedéket, Nagyon fontos, hogy az Iskolai munkatervek,^ az osztályfőnöki tanmenetek, az ifjúsági szervezetek munka- programjai tervezetten tartal- mazaák az ifjúság művelődésé­vel kapcsolatos iskálát 1 kívüli feladatokat, Ahhoz a szel ni élet­módhoz kell eljutniuk az oktatá­si Intézmények vezetőinek és pe­dagógusainak, hogy a fiatalok nevelése, személyiségük alakítá­sa csak széles körű iskolai és iskolán kívüli közművelődési ha­tásrendszer megtervezésével és szervezésével, a tartalmi össze­függések megteremtésével való­sítható meg Az iskolának fel kell ismernie a közművelődési intézmények nevelő erejét, és azt is, hogy tartalmasabb és gaz­dagabb lesz az oktatás-nevelés is, ha jobban támaszkodnak a közművelődési intézményekben folyó munkára. Azt kell elérni, hogy egy-egy településen ezek az intézmények ne egymástól elszi­getelten működjenek, és esetle­ges kölcsönös látogatások jelle­mezzék csak az együttműködés formáit és lehetőségeit. Közös munkaprogramokat szükséges kialakítani, és e munkaprogra­mok megvalósításába bekap­csolni a szülőket, a társadalmi élet különböző képviselőit. Tény, hogy az iskolák nem élnek még eléggé azzal s lehetőséggel, hogy megyében élő író­kat, művészeket, közéleti személyiségeket hívjanak meg rendeacres találkozókra, sót ese­tenként egy-egy nagyobb kul­turális programban való rész­vételre is. Most, amikor külö­nösen fontos a közoktatás áe közművelődet. kapcsolatának erősítése, » kezdeményező lé­pést az iskolának káli megten­ni«, el&céadteni*, szerveznie és a kialakult kapcsolatot követke­zetesen rend szeressé tenni Tér, méazetes, hogy ebben a mun­kában a közművelődési intéz- menyeknek is sokkal követke­zetesebb ea tervszerűbb .mun­kát kell végezniük, a jó kap­ót»] at megteremtése rajtuk ugyanúgy múlik. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1974. március 19— 30-i határoza­ta a közművelődés helyzete és fejlesztésének feladatairól vilá­gosan leszögezi, hogy: „a közművelődés nem szűkít­hető le a kultúra, .0 művelt­ség terjesztésére, közvetítésé, re, fontos feladata a szocia­lista életmód és életforma, magatartás kialakításának se­gítése. a szocialista eszmék­kel való ertelmi-érzelmi azo­nosulás, a közösségi szellem, a cselekvő erő, a közéleti ak­tivitás fejlesztése.** Ebből a feladatsorból ar. te következik, hogy a felnövő nem­zedék olyan légkörben éljen, amely az értelmes élet kibonta­kozását hivatott megteremteni, és a közösségi célokért végzett munka társadalmi értékét is sokaid ál ú elismerés, megbecsü­lés övezi. Ezért szükséges, hogy minden szinten az ifjúság mű­veléséért felelősséggel tartozzék az üzemi, termelőszövetkezeti vezető, minden pedagógus és népművelő. Ezért szükséges, hogy az ifjúság művelődési le­hetőségeit tovább fejloaeeúk. A párthatározat kiemelt feladat­nak tekinti az önművelés fon­tosságának felismerését és lehe­tőségeinek bővítését. Ennek megfelelően: „Már ma is, de a közeljövő­ben még inkább fontossá vá­lik a társadalom és az egyén számára a műveltség folya­matos megújítása, kiegészíté­se. Ezért jobban kell segíteni az iskolákra és a közműve­lődési intézményekre épülő tájékozódás bővebb lehetősér geinek megteremtését, tovább, fejlesztését. A folyamatos művelődés feltételeinek bizto­sítása érdekében megkülön- tetett figyelmet kell fordíta­ni a közoktatási és közmű­velődési intézmények között a tartós és rendszeres, pedagó­giai célokat u szolgáló együtt­működés kialakítására." Megyei feladataink mándezek- lxfl következnek. Építhetünk a már meglevő eredményekre, melyek egyre inkább jellemzik közoktatásunk és közművelődé­sünk egész tevékenységét. ALAPVETŐNEK TEKINT. JÜK, hogy az általára* iskolák szilárd alapműveltséget nyújtsa­nak, hiszen epéikül a további ismeretek nem válhatnak szer­ves folytatássá. A műveltség alapjai és gyarapításának kész­ségé nélkül nehéz, gazdaságta­lan és gyakorlatilag szinte le­hetetlen fenne a további feru­las, a permanens művelődés program járnak megvalósítása. Nagyon lényeges es fontos, hi­szen szocialista rendszerünkből fakad, hogy lobban becsüljük és ápoljuk hagyományainkat. Ezért szükséges, hogy a megyé­ben, járásokban és városokban, de egyes nagyobb iskolákban is osszegy'űjtsék kultúránk, törté­nelmünk emlékeit, & esteket az emlékeket g felnövő nemzedék műveltségének résatevé tegyük. A pedagógusnak a legszű­kebb haza értékeit egy életre szólóan tudatosítania kelj a rá­bízott gyermekkel. Ellhet, egyé­ni leleményre, szívre van szük­ség Nagyon lényeges, ho©)' új módszereket keressünk, torja«, szűk el aztekat, hogy elősegít­sék a tartalmi «gyüttmflkö- dé*t. Ezért szükség«», hogy min­den pedagc^us térképezze fal s lehetőségeket, és tervezze meg a tevékenységi köröket. Jobban használják fel az MHSZ által nyújtott lehetőségeket, és a gyermekek technikai érdeklődé­sét az oktatási és közművelő­det intézmények sokszínű fog­lalkozások szór vezetővel elégít­sék kj. Tery&aarüen kelj alőké- «ziteni az ifjúsági és iskolai könyvtárak fejlesztését és együttműködését. Nagyon fon­tos, hogy szoros kapcsolat ala­kuljon ki az iskolavezetés és a közművelődési intézmények ve_ zetőá között és ez a kapcsolat fokozatosan, széles alapon bon­takozzék ki. Külön alapvetőnek tekintjük, hogy munkatervi együttműködés valósuljon mag az oktatási ég közművelődési intézmények között. Régóta szorgalmazzuk, hogy az isko­lák nevelői Intenzívebben kap­csolódjanak be a művelődési házakban és a TIT keretében fiolyó ismeretterjesztésbe. A felnőttoktatás további szé­lesítése, a tartalmi munka ja­vítása azt igényli, hogy arányo­sabb munkamegosztással szín- vonalaisaibb legyen az oktatás- nevelés; különösen fontos a szakmunkások középiskolájának magas szintű segítése, hogy mi­nél eredményesebben végezhes. sék el a munkások ezt az is kóla típust. A tanulók önművelésre neve­lése korunk halaszthatatlan kö­vetelménye. A mindennapi gya­korlatban fontos, hogy az is­kolai mun/ka úgy folyjék, hogy a tanulók mind több indítékot kapjanak a folyamatos tanulás­ra. Végül: nem kidolgozott sé­mák kellenek, hanem sokszínű, gazdag tartalmi kapcsolat kiépí­tése, szervezése; tudatos, folya­matos, rendszeres' megvalósítás, évenkénti értékelés és feladat- megjelölés mind az oktatás, mind a közművelődési intézmények esetében. Feltétlenül szükséges, hogy * jövőben az iskolai és köz- művelődési szakfelügyelet és ál­talános felügyelet is szorosabb munkakapcsolatot építsem ki, és együttes tevékenységükkel segít, sék elő az Ifjúság nevelését Nem törekedtem e téma kl„ fejtésében teljességre, hiszen eh. hez hosszabb időre és még több gyakorlati tényre wn szükség. Azt mégis meg kelj állapíta­nom,, hogy a kezdeti eredmé­nyek ellenére a jövőben még tudatosabban kall irányító mun. kénikban a közoktatás és köe- művelődés egymásra épülését segíteni. Ügy. ahogy Aczél György mondotta '■«’szagos köz­művelődési aktíván: „A közoktatás és közműve­lődés között nemcsak egysze­rű kapcsolatról, de egymásra, utaltságról, egymásraépülésröl is szó van. Valamennyien jól tudjuk, hogy amit az ember gyermekkoriban nem tanult meg, azt felnőtt korában már nehezebben tudja pótolni. A közművelődésben való aktív részvétel tömeges lehetőségét, szüntelen, folyamatos müve- lődésigényét az oktatás, azon belül is elsősorban az általá­nos iskola alapozza meg. De segítsük ebben. Mindazoknak, akik a közművelődésben érde­keltek — muzeológusoknak, könyvtárosoknak, művelődési otthonok vezetőinek, népmű­velőknek, de a színházaV, s könyv- és filmterjesztés képviselőinek is — otthonosan kell jelen lenniük az iskola világában, az iskolai köeö*- légek művelődési életében .** Mummst. IQ UWá, JVN1US 8 Mai tv-ajánlatunk; 17.15: Hetvenöt éves s magya* gyógypedagógiai oktatás A 78 éves főiskolát íőiga» gatója, Illyés Gyulámé mutatja be, aki három éve áll az in­tézmény élén. A főiskola olyan pedagógusokat kepeii, akik hoz. záértéssel foglalkoznak 8 lelki­leg sérült, gátlásos, testileg vagy szellemileg károsodott gyermekekkel. Ide tartoznak mind a beszédhibások, a mea- gusaerültek, haliakban, tatásban gátolták vagy akiknek zavar mutatkozik szellemi fejlődésé­ben. A műsorban megismerkedhet­nek az intézmény múltjával, munkájával, érdekes kísérleteik, kel, bepillanthatnak a jövendő gyógypedagógusok előkészületed. be, például; hogyan állapít­ják meg a gyermek szellemi fejlettségének állapotát. A filmet Borús Rozsa szer­kesztette, operatőre Kocsis Sán­dor, rendezője Cztgány Tamás Illyés Gyulané beszélgetőpart­nere; Gyóry György. (KS) Lengyel—román apróságok LENGYEL VIRÁGON Lengyelország a múlt évbe« 8 millió szál virágot exportált, A világpiacon a lengyel vírás- kertéazek felvetőik a versenyt bolgár és román kollégáikkal; virágaikat már két ízben tün­tették ki a csehszlovákiai Olo- moudban megrendezett nemzet­közi virágkiállításon. Különös«« népszerű a lengyel rózsa, szeg­fű és krizantém, Moszkvában és Leningrádban hamarosan lengyel virágüzlet nyílik, ahová repülőgépem szál­lítják az illatos árut. Lengyel- ország a tervek szerint évi 8 millió szál virágot uráliit majd a Szovjetunióba. • • • VILIiANYVONATOK Romániában folytatódik a vast utak rékonstrukfliöja. Idén vil­lamosítják többek között a nép. gazdasági szempontból igen fon. toa Bukarest—Constanta vona­lat, s tervbe vették a Temesvá­ron keresztül haladó nemzetkö­zi vonal. viUamjosítősát is. A tervek sizeirtnt a vasútvonalak retkamstnjkoiája ép a legmoder­nebb vasúti technika alkalma- zása útján a következő ötév«» tervidőszakban kétszeresére emelkedik a vasúti teherszállí­tás volumene. Kulturális mazsolák Több éve tartó munka úton elkészült a karakalpak nyelv ér tefljmező szótára. A Nukusz vá­rosban működő Nemzeti Törté, nelmi Intézet nyelvé«« ezúttal először dolgoztaik fej « fefek- számát tekintve egéstsen ki* kau­kázusi nép nyelvét szótár alak­jában * * • Portugália a 25. ország a Szer gej Obraacov vezette Központi Rabuzin ház vendéglátóinak so­rában. Obrazeövék idén nyáron adnak Ízelítőt a szovjet bábmű­vészet remekeiből a portugál nézőknek. • * * „Felszabadulás" efirvme! a moszkvai Pragiresaz Kiadóválla­lat. megjelentette a második vi­lágiháború eseményeit megörÖW tő szovjet haditudósítók 380 fényképfelvételét. A nagyszabá­sú album szöveg* 13 nyelven látott napvilágot. A könyvet a fasizmus felett aratott győzniem 36. évfordulója alkalmából ad­ták äö-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents