Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-08 / 133. szám
Az alkotómunkában tovább erősödött társadalmunk politikai egysége Tegnap, pénteken a XI-es országgyűlési ■választókerületben Gsahacsűdön választási gyűlést tartottjaik. Este fél 8-kor zsúfoltságig megtelt a községi pártbizottság nagyterme. Eljöttek a helyi Lenin Termelőszövetkezet tagjai, a Szarvasi Állami Gazdaság és a vasipari ktsz kihelyezett üzemének dolgozói, hogy meghallgassák jelöltjük, Varga Zsigsmond választói beszédét. Az elnökségben helyet foglalt többek időzött Frankó János, a szarvasi járási pártbizottság ősz. tályvezetője és Orbán Béla, a ■megyei tanács vb járási hivatalának elnökhelyettese. A községi általános iskola egyik úttörője virágcsokorral köszöntötte az országgyűlési képviselőjelöltet. A gyűlést Varga László, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót a képviae- jőjelaitnek. Varga Zsigmomd, akit immár a harmadik ciklusban jelöltek országgyűlési képviselőnek meleg szavakkal köszöntötte Csa- bacsűd választópolgárait. Bevezetőben szólt a közelmúltban lezajlott történelmi jelentőségű évfordulóról, hazánk felszabadulásának 30. jubileumáról, pártunk XL kongresszusáról s társadalmi, politikai életünk soron következő eseményéről, az országgyűlési képviselőválasztásokról. Majd igy folytatta: — Az előző választásokon meghirdetett népfrontpolitika végrehajtásáért vállvetve dolgoztak munkások, parasztok, értelmiségiek, párttagok és pár- tankívüliék, a különböző világnézetű, de népünk politikájáért egységesen felelősséget vállaló, hazánkat híven szerető emberek. Az alkotómunkában továbbfejlődött, erősödött társa- I dalműnk erkölcsi, politikai egysége. Tovább szilárdult a műn- j kásosztaüy hatalma, erősödött1 rendszerünk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Elmondta a képviselőjelölt, hogy a népgazdaság eredményeivel összhangban számottevően emelkedett népünk éiliet- Kzínvooala. A negyedik ötéves tervben az ipari termelés évente 8 százalékkal, a mezőgazda- sági termelés pedig évi 9 százalékkal emelkedett megyénkben. Az elmúlt négy év alatt mintegy 13 milliárd forintot fordítottunk beruházásra. Ennek tudható be, hogy ez év első negyedében az ipari termelés növekedésének mintegy 86 százaléka a munka termelékenységéből származott. Az életszínvonal javulását híven tükrözi a lakosság jövedelmének alakulása, az egyre növekvő kiákereBkedaimd áruforgalom. Megyénkben mintegy 14 ezer lakás épült. Nemcsak a megyei, hanem a 2700 lakosú csabiacsűdi adatok is a fejlődésről szólnak. Négy óv alatt a községben száznégy új lakást adtak át, minden második házban van televízió, a gépkocsi- tulajdonosok száma mégha rom. szorozódott. Ezután szólt a jövő távlatairól. arról a nagyszerű perspektíváról, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt XX. kongresszusa körvonalazott. Hangsúlyozta, hogy ezek a célok nagyszerűek és lelkesítőek. Mert hiszen 15 év alatt a nemzeti jövedelem meg fog duplázódni, az ipari termelés a jelenleginek háromszorosára, a mezőgazdasági termelés pedig a mostaninak másfélszeresére emelkedik. Ezzel párhuzamosan javul az életszínvonal. Tovább fog csökkenni a munkaidő. El kell érni azt is, hogy minden magyar állampolgárnak legyen lakása. Hangsúlyozta, hogy megvan minden feltétel arra, hogy ezeket a célokat megvalósítsuk. Többek között az egyik legfoni5jBSSSSSE*SS£'S9£SSEE5B«EÍSSaeaaSBaaB« Pillantás a toronyra Szovjet segítséggel és berendezésekkel bővült az évi 7 millió tonna nyersolaját feldolgozó Dunai Kőolajipari Vállalat. 1978- ig három új üzemet indítanak be. Jelenleg szovjet és’ magyar munkások szerelik az ortoxilol extraháló üzemet és az Európában egyedülálló 87,5 méter magas rektifikáló tornyot (MTI főt ó: Kozák Albert felvétele — KS) tosabb feladat az, hegy emelkedjen a munka termelékenysége. Ezt követően a nemzetközi helyzetet ismertette. Beszélt a szocialista világrendszernek, a békét és a haladást szolgáló, történelmet formáló nemzetközi szerepéről. Végezetül a képviselőjelölt arra kérte a gyűlés résztvevőit, hogy a június 15-4 választáson szavazzanak a népfirontpolitiká- ra, mely hazáink anyagi és szellemi gazdagodását, szilárd békéjét és biztos felemelkedését szolgálja. S. I. Választási gyűlés ma, 8-án A 4-es országgyűlési választókerületben Dobozon, a művelődési házban délelőtt 10 órakor Lipták Mihály, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője lesz a választási gyűlés szónoka. Az 5-ös országgyűlési választókerületben Gyulaváriban, a művelődési házban délelőtt 10 órakor Csaba János, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője 1 beszél. Választási gyűlés hétfőn, június 9-én A választási gyűlések eseménysorozata hétfőn zárul megyénkben. Ez alkalommal a 9-es országgyűlési választókerületben Nagyszénáson, a művelődési házban este 7 órakor Klaukó Mátyás országgyűlési képviselőjelölt találkozik a választópolgárokkal. beszámol az elmúlt négy év munkájáról. Miért büntetés az eredményesen szervezett munka? Nehéz helyzetbe került a t CITÉV vezetősége az 1974. évi gazdálkodás miatt. Túllépték az évi engedélyezett bértöme- I get, emiatt 693 ezer 210 forint! jövedelemnövekmény-adó és 312 ezer 378 forint kötelező tartalékolás terheli a közös vállalkozást. Ezekből a tényekből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a CITÉV vezetősége, igazgató tanácsa 1974-ben nem állt hivatása magaslatán. Megsértette a pénzügyi fegyelmet, súlyosan vétett a népgazdasági érdek ellen. Ilyen esetben általában az a szokás, hogy a vállalat, vállalkozás vezetősége, közelebbről az igazgató önmaga ellen fegyelmi vizsgálat lefolytatását kéri. Ugyanezt a felsőbb szerv hivatalból is elrendelheti (tsz-szövetség). I hibára fényt kell deríteni hogy a termelő munka a pénzügyi előírásoknak megfelelően folyjék, ne szenvedjen csorbát a népgazdasági és a csoport- érdek. A Dél-Békés megyei Tsz_ek Seprűcirok Termelő, Értékesítő. Feldolgozó és Vetőmagelőállító Közös Vállalkozásnál ilyesmit eddig nem rendeltek el. A felettes szerv jól ismeri a történetet, egyetért a CITÉV törekvésével, noha az eredményesen szervezett munka árát kifogásolja. Kapás Péter igazgató és Czifra János főkönyvelő szinte biztosra vette a PM Bevételi Főigazgatóság Békés megyei Hivatalával és a PM i V. Mezőgazdasági és Élelme- j zésügyi Főosztályával folytatott vita lezárását olymódon, hogy { ott megértik és elismerik a CITÉV 1974. évi- igen eredményes munkáját, különös tekintettel az exportlehetőség jó kihasználására. De mi is történt tulajdonképpen? Az 1973. évi 68 vagon cirok- szakáll helyett ' 1974-ben 175 vagonnal készítettek elő és szállítottak exportra. Ennek értéke a népgazdaság javára 2,5 millió dollár volt. A CITÉV vezetősége és dolgozói 1974-ben lényegében teljesítették a kor- mány kérését az exportképes tér- ’ mék termelésének növelésére 1 Cikorszakállból majdnem háromszor annyit adtak tőkés ex portra, mint egv évvel korábban. Dicséretes, elismerésre méltó munka. Csakhogy a PM- ben nem ismerik el ezt az erőfeszítést. az exportválogatásra fordított többletnaunkabér fel- használását. 1^5 vagon export minőségű cirokszakáll azért kerülhetett a külföldi piacra, mert a CITÉV erre anyagilag ösztönözte a dolgozókat. Figyelmesebb munkát kért a válogató asszonyoktól, a bálázó és a bálát cipelő férfiaktól. Ezért mázsánként 10 forint többletmun- i kabért számoltak el a belföldi j cirokbálázással szemben. Annak idején a vezetőség úgy mérlegelte, hogy az exportmunka mázsánkénti 47 forintos bértétele megéri az országnak j az ebből származó többlet-dollár bevételt. Már akkor arról beszéltek, hogy nemes törekvésüket a felsőbb szervek elismerik, méltányolják a többlet bérfetjhasználást, mert az arányban áll a népgazdaság többlet-dollár bevételével. Csak akkor lepődtek igazán meg amikor kézhez kapták a BM V. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Főosztályának 27 ezer 606/1975. szám alatti közleményét, melyet a PM Bevételi Főigazgatóság Békés megyei Hivatala, Békéscsaba 165— 40/1975. általános számon iktatott. A levélben ez áll: ........kér elmük nem tartalmazott olyan | indókot, amely a befizetési kötelezettség elengedésére alapul szolgálhatna, ezért a kérelem elutasításra került.” S mi lett volna akkor, ha a CITÉV vezetősége 1974-ben előre számol és azt mondja: „Egy kilóval sem veszünk át több cirkot a tsz-ektől, mint 1973-ban.” Ékkor 456 vagon árut értékesítettek, melyből 68 vagon exportot csomagoltak. Csak ebben az esetben tudták volna betartani a gazdálkodással összefüggő pénzügyi előírásokat. De. mért 720 vagon ci- rokszakállt értékesítettek 1974- ben, melyből 175 vagon exportot adtak úgy, hogy kevesebb dolgozót foglalkoztattak, s közben túllépték az engedélyezett bérösszeget. Ezért fizessék be a 693 ezer 210 forint bémövek- mény-adőt és tegyenek eleget a 312 ezer 378 forint kötelező tartalékolási és befizetési kötelezettségüknek ! Lényegében tehát az történt, hogy a CITÉV vezetősége „alaposan megsértette” a tervfe- gyelmet. Ha 1974-ben ugyanannyi cirkoszakállt exportál, mint 1973-ban, akkor a PM V. Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Főosztályának a kezébe nem ad ütőkártyát, így az nem írhatja elő az 1 millió 5 ezer 558 forint befizetését. Ebben az esetben Kapás Péter igazgatónak és Czifra János főkönyvelőnek nem főne a feje amiatt, hogy vajon mi lesz az 1975. évi műszaki fejlesztéssel? Az erre tervezett pénz egy részét most ugyanis elvonják a vállalkozástól. Ugyanakkor ebben az évben nem kevesebb. mint 800 vagon cirok- szakái! értékesítésével s ebből 250 vagon exportmunkával számolnak. Az 1974 évi értékesítés bonyodalmaiból a CITÉV-ben most előre kisz.ámíthat.iák, hogy év végén ismét bajba kerülnek a bérgazdálkodás miatt. A CITÉV-ben folyó munka megítélése további igen égető gond megoldását sürgeti fi közös válalkozás bértömegét 1971-ben akkor állapították , meg, amikor mindössze 2000 hektáron szervezte a cirok termesztését és értékesítését. Most, 1975-ben már 3200 hektárom termelnek cirkot a CITÉV-be tömörült gazdaságok! Az országos szükséglet nagy részét ez a közös vállalkozás adja. A kétezer és a 3200 hektár közötti különbség 60 százalékos növekedésről tanúskodik. Vajon ilyen jelentősen megnövekedett termésmennyiség feldolgozása, előkészítése értékesítésre miért nem lehet elegendő indok, jogalap az 1971-benmeg- állapított bértömeg esetleges revíziójára. Nyilvánvaló, hogy a 800 vagon cirokszakáll válogatása nagyobb munkabér tömeget igényel, mint az 1972. évi 314 vagon! Akkor export alig volt. Még az is ide kívánkozik, hogy a munkamenet az utóbbi 50 évben nem változott. Kézzel csinálnak mindent. Tehát egy 'jó termés és egy jó értékesítés is pénzügyi problémát okozhat. 1 közgazdasági szabályozók leblokkolták a CITÉV további egészséges törekvését. A termelés és a feldolgozás, az értékesítési előkészítés a pénzügyi Sízabályok megfontoltabb megtartására sarkallnak, nem pedig a népgazdasági érdekkel teljesen összefüggő lehetőségek maximális és egyben nagyon is ésszerű kihasználására A párt megyei küldöttértekezletén hangzott el 1975. március 8-án: ... Ahhoz viszont, hogy a jogos igényeket kielégíthessük, a megye fejlesztése dinamikusabb legyen, elengedhetetlen, hogy a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatának szellemében következetesebb, hatékonyabb, felelősségteljesebb munkával, sikeresen fejezzük be a IV. ötéves terv utolsó évét. Ez- azt követeli, hogy nagyobb meny- nyiségben és jobb minőségben állítsunk elő értékesíthető termékeket ..., fokozzuk az exportképes termékek előállítását.” 1975 és 1971 között kereken négy esztendő telt el. Egyes szabályozók felett, az idő is eljárt. Nem kellően szolgálják gazdaságpolitikai céljainkat. Elzárt feltétlen javítani kellene rajtuk, hogy ne az elért színvonal tartására, hanem a mind eredményesebb munkára és a még több exportra ösztönözzenek. Dupsí Károly A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat HÁLÓZATSZERELÉSI MŰNK 4KA DOLGOZÓKAT FELVESZ jó kereseti lehetőséggel. Jelentkezés: a szeghalmi szerelésvezetőségen, Bocskai út 51. szám.
