Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-08 / 133. szám
Terjed a SZELUR győztek, mert győzni akartak... t tetnami élményeiről besteiget a I Úti és a Ulti nagyköveteivel Dorogi Jóxsef Dorogi Jéísef, a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz elnöke vietnami vendégek társaságában (Balról a 3-lk>. A körösladányi Magyar—Vi- t étnavní Barátság Tsz 15 évvel ezelőtt kötött testvérszövetkeze ti szerződést a Vu-lai Viet- j nami Magyar Barátsági Tszszel, Bár több ezer kilométerre tevékenykednek* egymástól, a nagykövetség segítségével megismerték egymás munkáját, jó barátok lettek. Évente több alkalommal jöttek a követségről Körösladányba, segítettek * rizs betakarításában és egyéb időszerű munkában. A szövetkezet elnöke a közelmúltban egy magyar delegációval Vietnamban járt, s ellátogatott végre a testvérszövetkezetbe. A vietnami élményekről folytatott eszmecserét Dorogi József elnök Körös1a- dányban Nguyen Manh Oam és Nguyen Phu Soai, a VÜK, illetve a DVK budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagyköveteivel. — Az Önök jóvoltából sokat hallottam Vietnamról, de a személyes élmény minden képzeletet felülmúlott — magyarázza Dorogi elvtárs. — Több mint húsz órát repültem, amíg eljutottam a hős vienami nép hazájába. Az időjárás egy kicsit megviselte az idegeinket, 35—40 fokos meleg volt gyakran még éjjel is. De az őszinte szeretet, amellyel bennünket fogadtak, mindent elfeledtetett. A nagykövetek érdeklődésére. hogy hol találkozott először a testvérszövekezet elnökével, Dorogi elvtárs büszkén válaszolt: — Nagy öröm volt számomra, hogy Hanoiban a repülőtéren várt az elnök elvtáns. Másfél napra elszakadtam a magyar delegációtól, hogy a Vietnami—Magyar Barátsági Tsz vendége lehessek. A háború utolsó napjait élték akkor, de minden jel arra mutatott, hogy hamarosan eljön az igazi béke. — Helyesen fogalmazott Józsi bácsi — szóltak közbe a nagykövetek. — Az Igazi és teljes béke valóban most köszöntött Vietnamra, amikor Saigonból végképp kitakarod- tak az amerikaiak. — Amerre mentünk, hatalmas transparensek hirdették, hogy a legutóbbi 24 órában mennyit haladtak előre a felszabadító csapatok, milyen harci eszköz áll rendelkezésükre, hol szorulnak segítségre. Ho Sí Minh végrendeletét szinte törvényként tisztelik. Bámulatos,' hogy az a sokat szenvedett nép apraja-nagyja menynyire bízott a végső győzelemben. Csak a Vu-lai testvérszö- vetkezetet említem. Mindösze 510 hold földön gazdálkodnak, 2500 taggal. Annyi bomba hullt a földiükre, hogy minden tagra hat darab jutott. Elmondták, hogy ha éjjel bomba esett a földjükre, nappal kézzel betemették, rizspalántával beültették. Jóformán csak nők dolgoztait, a férfiak harcoltak. — Mi, akik 30 éve élünk békében, szabad hazában, jól gépesített termelőszövetkezetekben dolgozunk, el sem tudjuk képzelni, hogy mt'yen hallatlan nehéz fizikai munkával termelik a rizst Vietnamban Az. asszonyok kapával forgatják meg a sáros földet, kézzel ültetik a rizspalántát, kézzel aratnak, a hátukon hordják ki a rizskévéket és kézzel csépelik ki a magot. Elmondotta Dorogi József azt is: mielőtt elutazott, a tagság felajánlott egy lánctalpas traktort ajándékba a testvérszövetkezetnek. 1 — Amikor megnéztem a Vu-lai termelőszövetkezetet, elhatároztam. hogy megváltoztatjuk az ajándékot. MTZ-trak- tort adunk két pótkocsival. Ezzel sokkal többet segítünk. Mindössze 113 igavonó állatuk van, főként bivaly. Kétszer aratnak évente hektáronként 60—70 mázsa rizst. Többször is arathatnának és 100 mázsa felett, ha jobban megművelhetnék a földet, ha lenne műtrágya. A legközelebbi átvevőhely 6 kilométer. Innen a hátukon, kosárban hordják el a műtrágyát az asszonyok. Ezért segítünk a szállításban a küldeménnyel. — Mi volt a legmaradandóbb élmény? — érdeklődtek a nagykövetek. — Az, hogy még a gverekek is tudták: a magyarok a vietnami nép testvérei. Ha óvodába vagy Iskolába mentem, kórusban kiáltották: vietnami— magyar barátság! Boldogan mulatták a takarókat és a felszereléseket, amit magyaroktól kaptak. A tiszteletemre rendezett közgyűlésre ezreit Jöttek el. Minden érdekelte őket, ami életünkkel, munkánkkal kapcsolatos. — Nagy öröm volt számomra. hogy megismertek a vietnami barátaim. Hanoiban kerékpárról rámköszöntek; Józsi bátyám, hol jár itt? Húsz olyan baráttal találkoztam, aki évekkel ezelőtt Budapesten dolgozott a követségen és többször megfordult nálunk. Jártam a tengeren halészbérká- val. Voltam az állatkertben, megnéztem az eranyóremmel háromszorosan kitüntetett elefántot. amely éveken át teherhordóként .szolgált" a fronton. Kőként a dzsungelben tett nagy szolgálatokat. De láttam a XX. század egyik legszömyűbb „állatát”, a kilőtt B—52-est, amely mérhetetlen pusztításokat okozott. — Elképesztően sokat bírnak a gyenge fizikumú asszonyok. Egy alka'ommal segíteni akartam egy asszonynak, s bizony megbillentem, amikor a váltamra vettem a két kosár burgonyát. Örömmel hallottam, hogy célul tűzték az asszonyok J mentesítését a teherhordás alól. * — Nagy öröm számomra, ; hogy 30 évi hősi harc után ! végre szabad a vérrel áztatott ; vietnami föld. Megkezdődhe- ; tett az újjáépítés. Szövetkeze- ; tünk valamennyi tagja nevében j kijelentem: ha segítettünk a j harcoló vietnami népnek, segí- | tünk az újjáépítőkrtek is. Bé- | kében a testvéri segítség sok- | kai jobban gyümölcsözik... j Ary Róza Magyar Barátság Ts* nek adományodon Irakior a pótkocsikkal (FŐM: GM Edit» Otra&éss a Vn-lal VietnamiNövekvő érdeklődés a% iparsserü lueemumugx-termesztés iránt Egy újabb fogalom vonult be a nagyüzemi mezőigaadaságba. A Bábolnai IKR, a Bajai BKR, a Nádudvari KITE után most a S&ELUR rövidítéssel barátkoznak a szakemberek. Ez a szórövidítés nem mást, mint e Szeghalmii Állami Gazdaság Lu- cernamag-termesztósi Rendszerét fejezi ki. Nyolc üzem szövetkezett e nagyon fontos takarmánynövény magjának termesztésére. A Köi-ösi Államd Gazdaság, a Berettyóújfalui Állami Gazdaság, a füzesgyarma- ti Vörös Csillag Tsz, a dévavá- nyai Aranykalász Tsz, a gyomai Győzelem és Alkotmány Tsz, valamint a szeghalmi Sárréti Tsz. így összesem 4 ezer hektáron termesztenek az idén lucerna-vetőmagot. A szaporulati fok magas, mert elit és elsőfokú szaporulatot állítanak elő A Szarvasi l-es, a Szarvasi 2-es, valamint a Táiplószelei j l-es márkajelzésű új lucerna- j fajtákból termelnek nagyobb 1 mennyiséget a hazai és a külföldi igények kielégítésére. A SZELUR kezdeményezése figyelemre méltó azéirt is, mert a szervező gazdaság és a hozzá csatlakozó üzemek a magyar lucerna európai hírnevét szeretnék erősíteni, növelni. Ennek egyik módja a rendszeres magfogás. a céltudatos munka, melyből az utóbbi években ennél a növénynél olykor hiány volt. A lucerna szeszélyességére hivatkoztak a gazdaságok. Ha virágzáskor »zél volt. eső volt, szárazság volt, nem kötött. Ta- í valy, meg azelőtt elég kelilempi- len volt az időjárás., de a SZÉLŰ R tagjai ezekre a külső tényezőkre már nem hivatkoztak. Amit megtehették a jó .maigter- mésért, megtették, és az eredmény nem maradt eL Lényégében ezért is kapták meg az; új lucemafajták tovabbszaporítáaá. nak „jogát” és a CajtajeiLolteík nagyüzemi kipróbálását. Az iparszerű lucernamag-termesz társ iránt mind nagyobb az érdeklődés. Ezt. tapasztaltuk Június 3-án is, amikor a lucernamag- termesztés iparszerüvé tételére különböző szelektív gyomirtó szereket próbáltak ki, s ezek hatását mutatták be a szakembereknek. Eredetileg szűk körre tervezték a programot, mert a kiéért etekbe csak a rendszerben részt vevő gazdaságok szakvezetőit kívánták bevonni . Azután úgy sikerült, hogy a nyolc üzem elküldte ugyan a szakvezetőjét, de elküldte a többi érdeklődő gazdaság is! Nem is kis számiján, hjgyen innen 82- j en voltak! A SZELUR terjed. Növekszik az itt szervezett munka iránti érdeklődés. A MAE Békés megyei szervezete, ennek növényvédelmi szakosztálya, a Békés' megyei Növényvédő Állomás, az ÖKt, a Vetőmag Vállalat, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet sokoldalú támogatásáról biztosította a rendszergazda szerepére vállalkozó Szeghalmi Állami Gazdaságot és az eddig hozzácsatlakozó üzemeket. D K Pályaválasztási közlemények A napokban ielent meg a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Időszerű pályaválasztási közlemények című sorozatkiadványának legújabb füzete. A kiadványban többek között a korlátozott munkaképességű fiatalok továbbtanulási lehetőségeiről, a ! pályaválasztási vetélkedők ta- I pasztalatairól. az Iskolai pályaválasztási felelősök tevékenységéről olvashatnak írásokat megyénk e témával fog'alkozó szakemberei, pedagógusai. A füzet végért a pályaválasztással kapcsolatos kisfitmek és magnószalagok jegyzékét közük: az iskolák meghatározott időre kikölcsönözhetik az oktató anyagokat. Egy kőműves életútja Amikor Varga Mátyás 1Ö22- ben vitéz Belanka Mihály építési válalkozóhoz beállt inasnak, vasárnaponként társaival együtt fát vágott, vizet hordott és más ház körüli teendőket látott el. Ez volt a feltétele a maradásnak. Gróf Wenckheim ókfgyósi gazdaságában istállót építettek. A segédek és jjz Inasok a közeli szamáristállóban kaptak szállást. Ö mint napos, á vacsorafőzéshez előkészítette az edényeket, krumplit, pucolt és csinálta azt, amit kellett. Amikor elkészült, engedélyt kért. hogy hazamehessen Békéscsabára. El is indult. Gyalogolt szépen, zsebében a szamáristálló ajtajának a kulcsával. Másnap reggel visz- szatért és a segédurak bizony alaposan megleckéztették. Később egyszer megbízták azzal, hogy váltsa meg a vasútt jegyeket Békéscsabáról Ökí- gyósra. Tévedésből Újkígyóst mondott a pénztárosnak, így jóval többet fizetett, mint kellett volna. A jegyek átadását a legfiatalabb tanoncra hárította, de hanjar kitudódott,, hogy miért. A főpallér úgy „tunikán billentette” Matyit,, hogy napokig csak Sánttkálni tudott. A nevelésnek az ilyenfajta módszere egyáltalában nem volt Szokatlan. Mint ahogy azt is természetesnek tartották, hogy á kezdő segédnek mindjárt be kellett lépnie a Szakszervezetbe. a MEMQSZ-ba. Az első keresetéből fizette a tagdíjat, a segéduraknak pedig bort, szivart, esetleg más „csemegét” vásárolt. De ettől kezdve ő IS segéd úr és „Ön” lett. Varga Mátyás szerette a kőműves szakmát, s Így történt, hogy már harmadik éves segédkoréban önálló feladattal bízta meg a mester. Ennél nagyobb elismerésre nem is lehetett számítani. Valamivel több pénzt is kapott, amiért bizony eléggé irigyelték a társai. A szakszervezet működése 1929-ben megszűnt, de a munkások titokban továbbra is találkoztak. Ilyenkor, ha más nem is történt, de pénzt adtak össze, hogy segítsék azoknfek a családját, akik politikai okokból börtönben voltak. A MÁV békéscsabai vasútállomását építették 1931-bén. Aznap, amikor az országgyűlési képviselőválasztás volt, minden munkásnak meg kellett jelennie a munkahelyén, ahonnan együtt .Indultak szavazni Búd Jánosra, az akkori pénzügyminiszterre. Varga Mátyásnak még nem volt szavazati joga. Kvasz Mihály, Cservenák András és Krnáes András távol tartotta magát éttől a komédiától. Másnap Ltpták János, a vállalkozó elbocsátottá őket. Sok-sok viszontagság után Varga Mátyás Vétté a vándor- botot és Budapestre mént dól\