Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-04 / 129. szám

Látogatás művelődési házainkban IV. Ars poeticáról sokszemkozt A népművelő egy napja Cseres Tibor találkozása az orosházi olvasókkal A NYITOTT TELEFON KÖNYVBEN egy 60i*t követ a ceruza vége. A sorban a kór­ház hívószáma. Putnoki Elemár, a gyomai Katona József Mű­velődési Ház igazgatója be­mondja a központnak a számot. Amíg a kapcsolásra vár, mond­ja: — Nyíri Lajos bácsi, aki a larsastánc-klubunkat vezeti, be­teg. Békéscsabáról jár ki a fog­lalkozásokra. Kapcsolják a kórházat. A vá­lasz kedvező, az igazgató meg­nyugodva teszi a helyére a hall­gatót. Egy nap egy művelődési ház­ban. az igazgatóval. Putnoki Elemér tizenkilenc éve vezeti megyénk e városiasodó nagy­községének — nyugodtan mond­hatjuk' — közművelődési mun­káját. Négy munkatársa van, özv. Zöldi Lászlóné gazdaság- vezető, dr. Koós Ferenc és Gya­log László előadók. Gyomán a művelődési házon kívül az ÁFÉSZ, az Építőipari Szövetke­zet, a Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Intézet és a nagyköz­ségi tanács kultúr-, illetve klub­termei adnak otthont a közmű­velődésnek. Természetesen a központ a művelődési ház. 10 OKA. Fiatal, szemüveges fiú kopogtat. Plakátot, meghí- vóköteget hoz az igazgatónak. A nagyíves, színes nyomatú pla­káton a felirat: „Munkánk és eredményeink a X. és a XI. kongresszus között. Tablókiálli- tás a tanács klubtermében má­jus 23-tól 27-ig.” — A párttitkár elvtárs kéri, hogy a meghívókat legyenek szívesek kiosztani ma este a szocialista brigádvezetők klub­jában. — Még pár szót válta­nak, aztán a fiú elmegy. A szolnoki, jubileumi orszá­gos néptáncfesztiválról beszél Putnoki Elemér. A gyomai Kö­rösmenti Táncegyüttes bár nem volt ott a versenyen, az igaz­gató részt vett a programokon — Ügy, mint külső szemléié. Minden ilyen alkalmat igyek­szünk megragadni. Sokat lát és hall az ember, amit később hasznosíthat. A művelődési ház egyike a megye bázisfeladatokkal megbí­zott közművelődési intézményé­nek. A feladat a a kis csoportos foglalkozások módszerének, a klubok rendszerének kidolgozá­sa. A meghatározás talán bonyo­lultnak hangzik. Arról van ugyanis szó, hogy a gyomai mű­velődési házban 15 klub, szak­kör és művészeti csoport te­vékenykedik a három életkori csoport felosztásában. Az úttö­rőknek, kisiskolásoknak az ál­talános, a közlekedési rendőr és a sakkozó klub jelent szórako­zást, kikapcsolódást. Két ifjúsá­gi klub, szakkör van; az általá­nos klub és a fotós szakkör, A felnőtteknek szervezték a szo­cialista brigád vezetők klubját, a nőklubot, a sporthorgász, a sakk, a bélyeggyűjtő és az iro­dalmi klúbot. A művészeti cso­portokban egy-egy kis közösség magába foglal legalább két ge­nerációt: a Körösmenti Tánc- együttesben a kisiskolások és a KISZ-es korúak, a társastánc­klubban és az irodalmi színpad­ban javarészt a tizen-, huszon­évesek, a Röpülj Páva-körben a huszonévesek és a felnőttek dol­goznak együtt. Ez a rendszer biztosítja az utánpótlást, a fia­talok mintegy átnőnek az egyik korosztályból a másikba. — Aki az általános klubnak a tagja, részt vesz valamely másik szakkör vagy művészeti csoport munkájában is. A mód­szer — úgy hiszem — bevált, minden művelődési háznak ajánlható — mondja Putnoki Elemér. AZ EREDMÉNYEKRŐL be­szélgetünk. A táncegyüttesről, amelyik ma már az ország ha­tárain túl is népszerű, ismert. Majd egy érdekes és jellemző esetet mesél el a társas tánco­lok egyik párjáról. — Áprilisban volt itt, a mű­velődési házban a D/II. osztá­lyú megyei verseny. Beinsch- rót—Fülöp párosunk nyert, így bekerült a magasabb, D l-es osztályba. Ebbén a kategóriá­ban Nyíregyházán rendezték az országos versenyt, amit szintén 1 megnyertek. Pár hónap lefor­gása alatt tehát elérték a C- kategóriát. Mi is és a táncosok is nagyon-nagyon örüllek ... Az egyik gyomai templom ha­rangjának delet jelző kongása idehallatszik. — Dél van, ebédszünet — mondja mosolyogva. Ebédszü­net, munkaidő: olyan fogalmak, amelyeket a népművelő nem is­merhet. Az, étterem felé vezető úton éppen erről beszélgetünk. A kérdés, amire a választ ke­ressük, éppen megválaszolhatat- lansága miatt költői: ki a jó népművelő? Az „ajtástul-nép- művelés”-t említi. Vagy húsz év telt el azóta, megváltozott az igény, a lehetőség, az adottság. Jobb, színvonalasabb, emberibb kell. És mindezt az apró embe­ri dolgokra figyelve végezni. Egy időben fejezzük be az ebédet Megyeri Sándor tanács­elnökkel. — Átmehetek egy pillanatra, elnök elvtárs? — a válaszban ott a „természetesen” szó is. En­nek a kis szócskának igazi lé­nyegét a tanácselnöki hivatal hűvösében tudom meg: a mű­velődési ház és a nagyközség vezetője hetente legalább egy alkalommal találkozik. Találko­zik, mert nem ritka dolog az sem, hogy Megyeri Sándor „ug­rik be” egy pár pillanatra a művelődési házba. A téma most a táncegyüttes augusztusi vendegszereplése, a lengyel táncosok júliusi fogadá­sa. — A lengyelek érkezésének pontos idejéről később kapunk hírt. A csabai Körösben már megrendeltük a szállást. Azt szeretném kérni, hogy a tanács­háza dísztermében fogadhassuk őket. — Az elnök bólint, a költ­ségekről kérdez. Erről majd ké­sőbb lesz szó. A pénz végered­ményben már megvan. — Most mondták, hogy meg­jött a 20 ezer forint a megyei klubtanácstól új klubunk fel­szerelésére, berendezésére. A pénz felhasználásáról minél ha­marabb részletes feljegyzést kell küldenem, ezért kérem, hogy a tanácsi kivitelezők fejezzék be az átalakítási munkákat. A tanácselnök pár szót ír egy kis füzetbe. A művelődési ház udvarában lesz az új klub és a gondnoki lakás. Az épület tető alatt áll, apróbb munkákat kell még el­végeznie a tanácsi kivitelező üzemnek. A tanácsházáról a dús lombú fákkal sűrűn ültetett utcákon megyünk a Háziipari Szövetke­zet elnökéhez, Thúry Miklóshoz. — Az utolsó pillanatban ér­keztek, értekezletre kell men­nem a szövődébe. Baj, kérés — kérdezi mosolyogva. A felszabadulási brigádvetél­kedőről beszélgetünk először, majd a „kérés”-ről: a szövetke­zet legyen társrendezője a len­gyelországi lublini néptánco­sok gyomai műsorának. Thúry Miklós beleegyezően bólint. 14 ÓRA. A művelődési házban a holtidő pillanatai. Putnoki Elemér a napi postát ellenőrzi, majd dossziét vesz ki a szek­rényből. — Gyapjas István, a táncegyüttes koreográfusa érke­zik. Este próbálnak a gyerekek, előtte a nyári terveket egyez­tetjük. Négy óra már, amikor hirte­len nyílik az ajtó. Magas, barna ember a koreográfus. Az ELTE táncosainak mestere, a gyomai próbákra vonattal utazik. — Most kocsival jöttem, de útközben a hűtőm ... — a mo­torizáció elleni harag csak pár pillanatig tart. „Táncos nap” a j mai, az elkövetkező másfél órá- I ban a szolnoki országos feszti- l vál a téma. És természetesen a nyári terv. A lengyelprszági turné, az észak-magyarországi fesztivál: mi szerepeljen a prog­ramban? A beszélgetés részt­vevője Gyalog László is, aki a táncegyüttes több nagydíjjal ki­tüntetett szólótáncosa. Érvek és ellenérvek hangzanak és tűnnek el, pár perc és megszületett az új táncok rendje. A mai próbán az ideiglenesen Tápéi romános- nak elnevezett férfitánc alap­lépéseit mutatja be Gyapjas István. A nagyteremben próbálnak. Dresszben és fürdönadrágben a táncosok, újra és újra ismétlik a lépéseket a lányok és a fiúk. A színpad függönyei közül a táncos-palánták lesnek elő. Egy régebben már megtanult táncot ismételnek, a koreográfus apró mozdulatai nagyítódnak fel a párok szép táncában. Egy órán át, egyfolytában tart e tánc pró­bája. A lányok pihenhetnek, a fiúk a tápéi tánc alaplépéseit tanulják. A klubteremben a szocialista brigádvezetők gyülekeznek. Hét órakor Putnoki Elemér üdvözli a klub tagjait. — Most vasárnap, Békéscsa­bán lesz a felszabadulási bri­gádvetélkedő megyei döntője. Sajnos, mi már nem lehetünk a versenyzők között. A tanulságo­kat, tapasztalatokat szeretném elmondani, hogy jövőre jobban sikerüljön, És szeretnék sok vé­leményt is hallani. Pénteken pe­dig aki teheti, kérem, vegyen részt a Munkánk és eredmé­nyeink — kiállítás megnyitó­ján ... BEESTELEDETT A sárga függönyökön a Kner Nyomda neonfényei látszanak. A tájé­koztató után a brigádvezetők klubjától is'búcsúzunk. Az ud­varon még mindig próbálnak a táncosok, a fali hirdetőtáblán kis plakát,: „Minden vasárnap este az Androméda beat-együt- tes játszik.” Kilenc óra elmúlt. A népmű­velő egy napja befejeződik. Szerdai nap, amelyik nem keve­sebb és nem több a hét bármej lyik más napjánál. Átlagos, hét­köznapi munkával, történések­kel. Ahogyan ez már 19 éve van, és ahogy lesz még nagyon soká­ig Putnoki Elemér életében. Nemesi László Áz SZHT munkavédelmi bizottságának kiállítása A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsának munkavédelmi bizottsága hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója és a szak- szervezeti munkavédelmi tevé­kenység 25 éves fennállása al­kalmából július 12-től 19-ig tar­tó kiállítást rendez Békéscsabán, a Kemény Gábor szakközépis­kola épületében. Bemutatja majd a társadalombiztosítás, az üdülés és a munkavédelem fej­lődését, az elért eredményeket. A felkészülésről a munkavé­delmi bizottság és a 27 közremű. ködő vállalat, üzem képviselői a napokban tanácskoztak. A munkavédelmi oktatóterem oen rendszeres filmvetítés lesz. „Mi az író feladata?” A kérdés, amelyre jól válaszol­ni már önmagában is nagy írói feladat, az orosházi könyvtárban hangzott el a hétfő esti író-olvasó találko­zón. Cseres Tibor Kossuth- és József Attila-díjas író fog­lal helyet az aprócska do­hányzóasztal melletti fotel­ben. Az asztal másik olda­lán Várga Zoltán, az orosházi könyvtár igazgatója, körülöt­tük a könyvespolcok közé ékelt széksorokban az olva­sók, azaz most hallgatók. So­kan eljöttek erre a kiemel­kedő könyvheti rendezvényre, hogy láthassák, hallhassák a Hideg napok, a Hol a kó­dex?, a Játékosok és szeretők, az Itt a földön is és sok más könyv íróját, az idén 60 éves Cseres Tibort. A kérdést: Mi az író fel­adata? maga az író teszi fel és válaszol is rá: „Elmondani azt, amit más nem mondhat el.” És művei tanúsítják, hogy a pensumot, melyet önmagá­ra, vagy pontosabban önma­gára is osztott, teljesíti. „Amit elmondhatnék azt úgy is le­írtam már valahol” — áll fel a köszöntő szavak után. Kér zében egyik kötete, a Hol a kódex? „Azért, ha megenge­dik, most felolvasok ebből egy részt: Igazolatlanul jelen. 1945. február 20-án Tamási Áronnal”.. . Az író olvas. A terem lég­köre feszültséggel töltődik. Hatása kiül az arcokra. A széles látókörű, minden iránt fogékony tanárnő, aki egyéb­ként már nem egyszer olvas­ta, amit most hall, érdeklő­dőn figyel. nevet. A két med- ayesbodzási kollégista diák­lány előrehajolva, áhítattal figyel. Fejükben át-átvillan a tankönyvek „Mai magyar iro­dalom” vagy „A második vi­lágháború” című fejezete. A kérdések többnyire a legismertebb Cseres-mű. »1, a Hideg napokkal kapcsolato­sak. Miért foglalkozik olyan sok írása a második világhá­borúval. lesz-e új Hideg na­pok, azután: hogyan váltott át a versekkel induló Cseres Tibor a prózára, milyen a magyar irodalom kapcsolata a más országokban élő ma­gyarság irodalmával? — ötvenhat hónapig vol­tam katona — igazítja meg elgondolkozva könyvét az asztalon. — Elfelejthető-e ez az ötvenhat hónap, különösen ha annyi megdöbbentő él­ménnyel kapcsolódik egybe, mint a háború? Beszél az elvesztett jó barátokról, a háborúról; amely az egész világ számára tragédia volt, majd újra a Hideg napoknál vagyunk, a nemzeti önvizsgálatról, a re­gény megírásának körülmé­nyeiről, a Horthy kormány­zósága idején készült jegyző­könyvről, amelynek alapján megírta a Hideg napokat. Vé­gül újabb könyveiről, a ha­gyományról és a modernség­ről szól. ,.A kettő nem zárja ki, sőt feltételezi egymást” — mondja. A könyvtár fogadóterében, az ajtó melletti polcon Cseres Tibor nyitott könyvei búcsúz­tatják a vendégeket. A köte­tek borítói megkoptak, a la­pok szélei beszakadoztak. Sok ezer kézen megfordultak. De gondolatai nem korúak meg, sok ezren lettek általa gazdagabbak. Tóth Ibolya M’nden második Békés megye5 K'SZ-es diák Épílőísáiior *75 Meg csak pár nap, és befeje­ződik az iskolákban a tanítás. Sokan a nyári szünidő egy je­lentős részét önként vállalt munkával, építőtáborokban töl­tik. Megyénk középiskoláinak diákjai közül kétezren megyei, kilen cszázan országos építőtá­borokba jelentkeztek. Ez az arány egyharmaddal több, mint az elmúlt nyáron. Békés megyére a mezőgazda- sági termelés a jellemző. Ép­pen ezért Mezőhegyesre 600, Bakuéra 450, Csárdaszállásra 120, a felsőnyomási Vörös Csil­lag Tsz-be 80, a Felsőnyomási ÁG-ba 350, az Orosházi ÁG-ba pedig 100 fiút és lányt várnak. Munkájuk a kukorica címerezé- se, idegenelése lesz. A KISZ Békés megyei bizottsága — az építőtáborok szervezője — már megkötötte a szerződéseket a gazdaságokkal. A szerződések­ben többek között részletesen szerepel a minimális bér, a szó­rakoztatás és a szabad idő biz­tosítása, az egészségügyi köve­telmények. A tábornyitás előtt a KISZ MB munkatársai tábor­szemléket tartanak. A címerezó táborokat az időjárás alakulá­sától függően július első heté­ben nyitják meg. Igen nagy jelentőségű lesz a szarvasi szakipari tábor, amely­be június 16-tól várnak kétszer negyven szakmunkástanulót. A KISZ-es fiatalok feladata a vá­ros ifjúsági centrumának — az épülő ifjúsági és úttörőháznak, a középiskolai kollégiumnak és a vízi telepnek — építése lesz. A három épület közül a kollé­gium felépítése a legsürgetőbb Mint köztudott, a szarvasi ipari szakmunkásképző intézetnek nincs önálló épülete. Ha az új kollégiumot a korábbi — 1076. szeptemberi — határidő előtt, még az idén befejezik, a régi kollégiumba beköltözhet a szak­munkásképző. A cserének a szakmunkástanulók és a gimna­zisták együtt látják hasznát. Huszonhét KISZ-es fiatal jú­lius 10—24. között Zsadányban helytörténeti táborban gyűjti a környék néprajzi kincseit szak­emberek irányításával. A tábor iránt igen nagy az érdeklődés megyénk határain túlról is. A központi, országos építőtá­borokba kilencszáz Békés me­gyei fiatal utazik, közülük két­százan a Balaton környékére. Az ‘ első turnus június 27-én kezd, kétheti váltással még két csoport követi őket. A megyei és a központi tábo­rokban tehát megyénk KISZ-es fiataljainak több mint felerészt vesz. Fácánienyészfés* főbb apró vad az eleki határban Az eleki vadásztársaság 10 ezer kataszteri holdjából mint­egy 8 ezer hold az a terület, ahol a vadászatokat szervezik. Gondoskodik az apró vad szapo­rításáról, ugyanis 1970 óta rá­tért a mesterséges fácántenyész­tésre. A gyomai MA VAD tele­pen 1 ezer 700 tojást keltetett ki j 1972-ben, s ebből 850 darab I négyhetes fácáncsibét engedett a vadászterületre. A vadásztársaság foglalkozik az élő nyúl és fácán belógásával is: 150 élő nyúl és 600 fácán szállítására kötött szerződést, amit teljesített is. Kapcsolatot tart a Lenin Termelőszövetke­zettel, amely takarmánnyal se­gíti a vadetetést. em h 19*5. JÜNILS t

Next

/
Thumbnails
Contents