Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-04 / 129. szám
Eg\fittin§ fi köd és a sikerek záloga Megfeleltek'a szervezett dolgozók E»izaiuián»k Megtartották a Ol DSZ Vlt. megyei küldöttértekexletét A Békés megyei Közművelődési Bizottság ez évi első ülésén beszámoltatta a fogyasztási szövetkezetek Békés megyei elnökét és a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatóját arról, hogy területükön milyen intézkedést tettek a köz- művelődési párthatározat végrehajtása érdekében. A Közművelődési Bizottság — a beszámolók, illetve a vita során elhangzott javaslatok alapján — úgy döntött, hogy négytagú munkabizottság dolgozzon ki javaslatot a közművelődési intézmények, valamint a fogyasztási szövetkezetek és a vendéglátóipari vállalati egységek együttműködésének biztosítására, mert mindkét beszámolóban ennek határozott igénye fogalmazódott meg. A megyei Közművelődést Bizottság elfogadta a munkabizottság előterjesztett javaslatát, s ennek alapján az együttműködést a jövőben a következő területeken valósítják meg: Békés megye valamennyi településén a tanácsok közművelődési bizottságaiban, valamint a művelődési otthon jellegű intézmények vezetőségében biztosítani kell a fogyasztási szövetkezetek és a vendéglátóipari vállalati egységek vezetőinek vagy teljes jogú képviselőinek részvételét, kérve és elvárva ott aktív közreműködésüket; a települések művelődéspolitikai feladatainak maradéktalan végrehajtása érdekében indokolt és feltétlenül szükséges, hogy a fogyasztási szövetkezetek és a vendéglátóipari egységek közművelődéssel összefüggő vagy ahhoz szorosan kapcsolódó tevékenysége épüljön bele a rövid, közép- és hosszabb távú egységes közművelődési tervekbe. A településeink közművelődési szakembereinek — különösen a művelődési otthon jellegű bázisok szakembereinek — közreműködésével, segítségével és azokkal együttműködve elsősorban az arra alkalmas és megfelelő presszókban és a jól fel- j szerelt, illetve berendezett éttermekben az ízlésfejlesztést, a kulturált szórakozást biztosító, jól összeválogatott, egyben könnyen mozgatható képzőművészeti, művészettörténeti kiállításokat, igényesen szórakoztató műsorokat, klubszerű foglalkozásokat, rendszeres hírlap- és folyóiratolvasási lehetőséget kell biztosítani. Fontos tennivaló az is, hogy a fogyasztási szövetkezetek, a vendéglátóipari egységek és a közművelődési, elsősorban a művelődési otthon jellegű intézmények helyiségeit közművelődési, szórakoztató feladatok megvalósításához tervszerűen, költségtérítés nélkül kölcsönösen biztosítsák egymásnak. Javasolja a közművelődési bizottság azt is, hogy a fogyasztási szövetkezetek évente tartsalak a települések művelődési’ otthon jellegű intézményeiben olyan kiállításokat, bemutatókat, amelyek a helyes táplálkozás, öltözködés, lakás- kultúra kialakítását szolgálják. A megye településeinek művelődési otthonaiban — ahol a lehetőségek adottak — fogyasztási szövetkezeti klubokat, köröket kell létrehozni. Működésük anyagi feltételeit a fogyasztási szövetkezetek biztosítják. Végül a megyei tanács vb művelődés- ügyi osztálya, a Fogyasztási (Szövetkezetek Békés megyei Szövetsége és a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat feladatul kapta, hogy folyamatosan gondoskodjék a tehetséges fiatal zenészek, énekesek képzéséről, illetve nép- és tánczenészek továbbképzéséről, az anyagi bázis megteremtéséről, Megítélésünk szerint, ha sikerül a megye területén eredményesen megvalósítani a köz- művelődési intézmények, a fogyasztási szövetkezetek és a vendéglátóipari egységek együttműködését, akkor nagy lépésekkel juthatunk előre a közművelődési tevékenység még tuda- tosabbá, tervszerűbbé tételében, tovább bővítve annak hatókörét. A lehetőség adott, a siker a fogyasztási szövetkezetek, a vendéglátóipari egységek és a köz- művelődési intézmények dolgozóin múlik. Csende Béla A területi szakszervezeti bizottságok közül megyénkben elsőként a Helyiipari és Város- gazdasági Dolgozók Szakszervezetének megyei küldöttértekezletét tartották meg tegnap, kedden az SZMT székhazában. Dr. Sümeghy Csaba, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzemgazdasági. osztályának vezetője, a HVDSZ központi vezetőségének tagja köszöntötte a küldötteket és meghívottakat. Az értekezleten részt vett Gál László, a SZOT titkára, Sepré- nyi Sándor, a HVDSZ elnöke, Benkó Pál, a párt megyei bizottságának politikai munkatársa. dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkára, dr. Takács János, a megyei tanács osztályvezetője és Vantara János, a városi tanács általános elnökhelyettese. A VII. küldöttértekezleten Szalay Istvánná titkár terjesztette elő a megyei bizottság beszámolóját, amely számot adott az elmúlt négy esztendő munkájáról,- Kitűnt ebből, hogy a megyében mintegy 6500 szervezett dolgozót képviselő megyei bizottság és alapszervezetei a beszámolási időszakban eredményesen ellátták feladataikat. Négy év alatt jelentősen javultak a dolgozók élet- és munka- körülményei, erőfeszítéseket tettek az indokolatlan bérkülönbségek csökkentésére. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt négy évben mintegy 22 százalékkal növekedtek a helyiiparban és a városgazdálkodásban dolgozók keresetei. Ezzel gyakorlatilag megszűntek a béregyenlőtlenségek, s ennek eredményeként javult a munkahelyi légkör. Mindezt jó munkájukkal hálálták meg a dolgozó kollektívák. A beszámolási időszakban hat vállalat 15 alkalommal nyerte el a Kiváló Vállalat címet, kilenc kapta meg a Dicsérő Oklevelet, kettő pedig a Szocialista Munka Vállalata kitüntetésben részesült. A beszámoló részletesen számot adott a nő- és ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásában elért eredményekről. Többek közt megállapította: az intézkedési tervek nemcsak papíron léteznek, hanem azok szellemében biztosított a nők és a fiatalok erkölcsi és anyagi megbecsülése. Ugyanakkor — s ez már az elkövetkező időszak egyik fontos feladata — a nőket, a fiatalokat számarányuknak megfelelően fokozottabban vonják be a közéletbe, vezető állásba. Természetesen számot adott a beszámoló a szocialista munkaversenyben elért eredményekről is. 1971-ben 72 szocialista »brigádban 709-en dolgoztak. Tavaly már 252 kollektívában 2466-an versenyeztek a megtisztelő címért. S ami külön örvendetes, hogy megkezdődött az ifjúsági és a komplex brigádok szervezése is. Sokat tett a megyei bizottság — a szakszervezeti alapszervezetek támogatásával — azért, hogy minél többen fejlesszék politikai ismereteiket. Az 1974/75-ös oktatási évben 64 tanfolyamon másfél ezernél több szervezett dolgozó tanult. Ez a szám kétszerese az 1971. évinek. Ezenkívül törődtek és segítették a vállalatokat a szakmai alap- és továbbképzésben. Igen sok munkát adott a megyei bizottságnak, a választott tisztségviselőknek az elmúlt időszakban, azaz 1971- től, a tanácsi költségvetési üzemek szakszervezeti idetartozá- sával, ezeknek az üzemeknek és dolgozóinak segítése. A megyei bizottság beszámoBÍlltS HCCYB:^. J 1975. JÜNIUS A lója után Csapó László terjesztette elő a megyei számvizsgáló bizottság jelentését, majd megkezdődött a vita. Ebben tizen- ketten szólaltak fel, mondtak véleményt és javaslatokat, ismertették vállalatuk eredményeit és gondjait. Többen szóltak arról, hogy milyen előrehaladást értek el az ezelőtt négy évvel sokat bírált élet- és munkakörülmények javításában, a biztonságosabb termelési feltételek megteremtésében. A felszólalók közül többen besaéltek a költségvetési üzemekben dolgozók helyzetéről. Elmondták, hogy munkájukat még gyakorta hátráltatja az anyaghiány, termelési eszközeik sem mondhatók sok helyütt korszerűnek Többen javasolták és kérték, hogy más vállalatokhoz és üzemekhez hasonlóan itt is ideje lenne a dolgozók érdekvédelmének hatékonyabb szolgálatára kollektív szerződéseket kötni. Felszólalt a küldöttértekezleten Gál László, a SZOT titkára. Elöljáróban szólt a szakszervezeti választások nagy politikai és szervezeti jelentőségéről. Elmondta, hogy a szakszervezeti mozgalom jól szolgálja a szervezett dolgozók érdekeit. Segíti a társadalom építését, a munkáshatalom állandó erősítését. Ugyanakkor hasonló gondot fordít a dolgozók érdekvédelmére. A szakszervezeti mozgalmon belül hasonlóképpen dolgoznak a helyiipari és város- gazdálkodáshoz tartozó szak- szervezeti tagok is. Hozzászólásában beszélt a gondokról és feladatokról is. Elmondta; ezután még hatékonyabban szűk- ! séges kihasználni a rendelkezés- ' Aki a megyét járja vagy1 éppen egyik községből a másikba utazik, csodálatosan fejlett bú- catáblákat láthat. Május első dekádjában ilyen szép, erős, nagy termést ígérő búzája még egyszer sem volt a szövetkezeteknek. Ha azonban jobban odafigyel az ember, láthatja 10 —12 méterenként a traktorkerék nyomát. Vagy műtrágyázták vagy vegyszerezték a területet. A nehéz kerék földbe nyomta a vetést. Megtigyelések szerint a keréknyomban nem terem mag, mert a gép kereke összenyomta a kalászkezdeményeket. A termésveszteség öthat százalék. Ennek ellenére mégis megéri a vegyszerezés, mert a gyomokat más módon elpusztítani aligha lehelne az élő vetésből. Szép számmal akadnak szakemberek. akiket egyszerűen bánt a keréknyom miatti veszteség. Hektáronként 40 mázsa búzát alapul véve 2—2,5 mázsa terméskiesés adódik a keréknyomok miatt. Ennek ellenére senki sem vitatkozik azon, hogy kcll-c. szükséges-e kalászosainkból ilyenkor tavasztájt a gyomot irtani. Ez a munkafolyamat úgynevezett polgárjogot kapott a termelésben. Csupán a módszeren lehetne vitatkozni. Lenne is miért. Hát vitatkozzunk! A gabonavetésekbe nemcsak tavasszal, a kétszikű gyomok ellen kell és szükséges bemenni dolgozni. Egy későbbi időpontban a fuzárium- és a liszthar- matfertőzés megelőzése, leküzdése jelentheti az aratás előtti soros munkát. Vannak szövetkezetek, ahol megszervezik a permetezést, mert a lisztharmat 5—10 mázsa hektáronkénti hozamot is elvihet, a fuzárium pedig emberi táplálkozásra, állati takarmányozásra alkalmatlanná képe* tenni a termést. Tehát mindenféleképpen szükséges a Jól fejlett gabonatáblákon kétszer-háromszor végighajtáni, re álló termelési eszközöket, takarékosabban kell gazdálkodni az emberi munkaerővel, az energiával és a különböző anyagokkal. Részletesen szólt a szocialista, az üzemi és a szakszervezeti demokrácia fejlesztésének fontosságáról. Hangsúlyozta, hogy mindez újabb erők feltárását és hasznosítását eredményezi. Ám azt is elmondta, hogy az üzemi demokrácia korszerűsítése nemcsak beleszólást a dolgokba és hatalmat, hanem fegyelmet is jelent. A vitában felszólaló Benkó Pál, a párt megyei bizottságának politikai munkatársa megerősítette a beszámolóban elhangzottakat. Nevezetesen azt, hogy az elmúlt években javultak a munkakörülmények a helyiipari vállalatoknál, úgyszintén fejlődött a termelés és a szociális ellátottság. Mindez annak tulajdonítható, hogy a szakszervezeti bizottságok és a gazdasági vezetés között javult az együttműködés. Szólt a költségvetési üzemek gondjairól, amelyek mindenekelőtt abból is fakadnak, hogy szervezésük újszerű, munka- és , üzemszervezésük még eléggé alacsony színvonalú. Éppen ezért még nagyobb törődést igényel az itt dolgozók helyzetének javítása. A vita összefoglalása és a válaszadás után a küldöttértekezlet megválasztotta a HVDSZ megyei bizottságának tagjait, nyolc küldöttet a HVDSZ VII. kongresszusára és ugyancsak nyolc küldöttet az SZMT VIII. megyei küldöttértekezletére. A megyei bizottság elnökévé Papp Ferencet, titkárává Szalay Ist- vánnét választották meg ismét. P P. hogy a terméskiesések okát megszüntessék. Ez annyiszor két keréknyom. S aki aratáskor megnézi . a gabonát, láthatja, hogy a keréknyomokban milyen értékék mentek veszendőbe, (Most már csak az a kérdés, hogy meg lehet-e előzni ezeket a veszteségeket. A megye déli körzetében néhány szövetkezet meg is előzi, mert a műtrágyát, a gyomirtó szert és a különböző gabonabetegségek elleni szereket repülőgépről a lehető legoptimálisabb időben juttatja a területre. A munka hatékonysága rendkívül nagy és még keréknyom sem marad a táblán! Miért nem lehet ezt a módszert máshol is követni? Azért, niert helyenként hiányzik a jó gazdára jellemző közgazdasági szemlélet. Számoljunk! A megye kalászos termőterülete 110 ezer hektár. Összesen 4 millió mazsa hozamot alapul véve csak a gyomirtó vegyszer kiszórásakor a keréknyom miatt nem terem a terület 5-6 százaléka. A fuzó- riuin és a lisztharmat elleni védekezés során a ns>m nyomon járás következtében további két -három százalékos veszteség adódik. Végül is a búzalermő-te- rület 7—9 százaléka a taposás következtében nem hoz termést A kiesés 280 ezer—360 ezer mázsa búza A pénzügyi veszteség kizárólagosan a taposást kár miatt 84—108 millió forint. Ha ezeket a munkákat repülőgéppel végzik el, akkor ez a megtakarítás szinte kézenfekvő. Tehát elméletileg és gyakorlatilag ennyivel lenne növelhető a gabonatáblák hozamértékc. Eh hez azonban repülőgép kellene. Ha egy növényvédő repülőgépért 3-4 millió forintot kémek, akkor a beruházásra fordított összeg egy év alatt megtérülne! A vállalkozás gazdasági hasznosságához tehát nem férhet kétség. Hát akkor mire várunk? Dupsí Károly mi Balaam «■■■«■■■■■■«■«■■■sí — ekszem az ( / erkélyen, ( 7T~i élvezem a Lr napsugarak simogató, Lágy per. zselését, miközben valahonnan felülről a tűzpiros subaszőnyegből apró porszemek rakódnak meztelen váltamra, arcomra. Nem vagyok dühös, sőt, repes a szivem attól a gondolattól, hogy némely lakótelepi embernek az idők folyamán lakótelepi tudata lett. Hogy mi jelenti a tudatnak ezt az új hajtását? Például a tudatlanság. Mi mindent nem tud a lakótelepi lakó? Azt hamar megtudja, hogy a lakások hangszigetelése — a szakemberek állításával ellentétben — nálunk még megoldatlan, XXI. vagy XXII. századi probléma. De nem tudja, hogy az ő lakása sincs jól szigetelve. A lakó tehát hajlamos úgy gondolni: csak a fö- é&fes lévők trappolasa, hangos nevetése, tévéjének, rádiójának bömbölése hallatszik le az ö szobájába, és eszébe sem jut: ha ő fát vág az előszobában, azt az alatta lakó is hallja. Továbbá nem tudja, ha nyáridőben este a négyszintes ház előtt, a pádon beszélget valakivel, akkor az egész ház öszszés lakásában hallhatják, amint ó azt rebegi: „De Kriszti, drága, tegnap is megígérted, hogy feljössz ..Azután! Nem tudja, hogy a lépcsőházbcn veszélyes a motorból el- csöpögtetni a benzint, az olajai. Azonosulási készsége viszont határtalan. Ha látja, hogy a szemben lévő lakásokban kéklik a televízió fénye, 6 is kinyitja a tévét és lerogy elé. Ha látja, hogy mások a gyepre hordják a kutyát, vásárol ő is egyet és oda hordja. Ha szokás a fülűin kismotorral száguldozni, £ is megpróbálja. Persze van ennek az azonosulásnak kifejezetten pozitív hatása is. Ilyen a szépség utáni vágy. Ha látja, hogy nagyra nőtt a fü a ház előtt és az illetékes vállalat nem tesz semmit, fog egy sarlót és ő lekaszálja. És uram, bocsá’, még virágot is ültet, vállalva a kockázatot, hátha megbüntetik érte. Ilyenkor arra számít, úgyse lesz egyedül. Végeredményben kollektív lény az ember, nem igaz? És ott t>an a süniek. Porszívózás reggel, este, szabad szombaton, vasárnap. Rongyrázás, kenés, fenés, felmosás, gya- lulás — szigoriMn a lakáson belül. A lépcsőházat ott egye rtieg a fene. Hivatalból sem tisztítják, hát piszkos. Szürkére koszolódott, valamikor fényes mozaik padlóról csikk- és szemét- rengetegén át lép be az ember a szentélyébe, a lakásba.. Fekszem az erkélyen, egyszercsak felülről rám zúdul egy vödör hideg víz. Ügy kell nekem, mit áb- rándozok folyton, tudhatnám, hogy az erkélyt illik mindennap legalább egyszer bő vízzel lemosni... tfr—e) Fekszem az erkélyen... Mire várunk?
