Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-29 / 151. szám

Sikerrel zárult a KjfiST békéscsabai szakági konferenciája Keretszerződést Kötött az ÓÉV — Csehszlovák szakemberek jó véleménye a MEZŐGÉP GUPO-iró! Két szovjet, két román, egy lengyel, két NDK, egy csehszlo­vák és egy bolgár, valamint hat magyar építőipari szállító - es anyagmozgató gépeket gyár­tó, illetve forgalmazó nagyvál­lalat képviseltette magát ter­mékeivel a Békéscsabán június 23 __27 között megrendezett K GST szakági konferenciával egyidőben megtartott gépbemu­tatón. Az építőipari, gépipari és kereskedelmi szakemberek­nek ez a tanácskozás és gépbe­mutató nagyon sok újat hozott. A szaikmai napok előadásain az érdeklődök — a magyar épí­tőipari vállalatok képviselői — átfogó képet kaptak arról: hol tartanak ma szomszédaink az építés, az építőipari szállítás és anyagmozgatás gépesítésében, gépesítésének fejlesztésében. En­nek fontosságát természetesen csak úgy mérhetjük fel| ha tud­juk, hogy építőiparunknak a következő öt évben emelt szin­tű tervet kell végrehajtania s ez — a feladatok gyors ütemű növekedéséhez képest állandóan csökkenő munkaerővel — gépe­sítés nélkül aligha oldható meg. Az építőipari szállítások és anyagmozgatások gépesítésének lehetőségeit — a gépek beszer­zésének „forrásait” — a békés­csabai gépkiállítás széleskörűen mutatta be. Ugyanakkor a szo­cialista országok bemutatkozá­sa nemcsak a széles körű vá­laszték megismerésére adott al­kalmat, hanem lehetőséget te­remtett a szakemberek nemzet­közi- tapasztalatcseréjére, sze­mélyes jó kapcsolatok kialaku­lására, nagy távlatú együttmű­ködések kezdeti lépéseinek fel­vázolására. Mérnökeink szemügyre vehet­ték a lengyelek nyugati licen- cék alapján gyártott daruit, megismerhették a románok ha­sonló módon készült kotrógé­peit, Megoldást találhattak ar­ra a régi kérdésre, miképp le­het vízi szállításnál a cemen­tet ömlesztve rakodni, tudniil­lik a szovjet szakemberek ép­pen itt, Békéscsabán ismertet­ték pneumatikus cementótrakói- kat. A csehszlovák ipar ügyes, mozgékony gépei is megnyerték a vállalati szakemberek tetszé­sét és az NDK univerzális al­kalmazású fél tonnás Multicar tehergépjárműi is a figyelem középpontjába kerültek. Okoztak némi kellemes „meg­lepetést” a magyar kiállítók is a konferencia résztvevőinek. Az ÉPGÉP autóra szel ellhető be­tonszivattyúja, a KÖZGÉP ta­lajstabilizáló géplánca, amely a szántóföldet egy-két nap alatt alakítja át szilárd burkolatú út­tá, valamint a hídvizsgáló be­rendezés joggal (kéltette fel a külföldi szakemberek érdeklődé­sét. Azonkívül is, hogy megyénk, azaz Békéscsaba adott otthont a szakági konferenciának, még két megyei jelentőségű esemény kapcsolódik ehhez a KGST-ren- dezvénvhez. Nagy figyelmet szenteltek ugyanis a kiállítást megtekintő külföldiek a békés­csabai MEZŐGÉP egyre kere­settebbe váló GUPO-inak, az anyagmozgatásra kiválóan alkal­mas kis pótkocsiknak. A foko­zódó érdeklődésre tekintettel egyébként a MÜÁRT Külkeres­kedelmi Vállalat 1980-ig szóló keretszerződést köt a MEZÖ- GÉP-pel a GUPO-k gyártására. Ugyancsak ez alkatommal szü­letett megegyezés d MÜÁRT és a Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalat között egy olyan megállapodásra, amelynek kere­tében a MÜÁRT összetetten elégíti ki az építőipari vállalat építőgép, szállító- és anyagmoz­gatógép-igényeit. A KGST-rendezvény békés­csabai sikereként könyvelhető az is, hogy a MÜÁRT itt kötött szerződést a bolgárokkal 30 tar­gonca, a csehszlovák vállalattal csigás rakodók és 75 targonca ez évi behozatalára, valamint további 105 targonca és 800 ké­zi hidraulikus emelő jövő évi szállítására. ’ Mindent egybevetve: a KGST építőipari szállító- és anyagmoz­gató gépeinek fejlesztésével fog­lalkozó békéscsabai szakági kon­ferenciája és gépbemutatója si­kerrel zárta munkáját. (Kőváry) Az integráció jegyében 2750 kilométer földgázvezeték Az Orenburgtól a Szovjetunió j nyugati határáig húzódó föld- ] gázvezeték építésében résztvevő j KGST-tagországok szakemberei | már megismerkedtek az új cső­vezeték útvonalával. Az építke­zés színhelyére hamarosan meg­érkeznek a bolgár, á magyar, j az NDK-beli, a lengyel, a ro- ! mán és a csehszlovák építők j első csoportjai is. A 2750 kilométer hosszú föld alatti vezetéken jelentős meny- nyiségű szovjet földgázhoz jut­nak majd a test vérorszá gok. A gázcsővezeték terve a legmo­dernebb műszaki megoldásokat tartalmazza. A földgázvezetéket, a szokottnál szélesebb -*• 1420 { milliméter átmérőjű csövekből1 hegesztik össze. A 75 atmoszfé­rát is elérő, megemelt gáznyo­más jelentősen növeli a csövek áteresztőképességét. A közős gázcsővezeték lefek­tetése a KGST-tagországok gaz­dasági, együttműködésének csu­pán egyik, soronkövetkező ese­ményét jelenti. A KGST prog­ramja ugyanis ezenkívül több nagy nyersanyagbázis közös erővel történő kiépítését irá­nyozza elő. Az új gázcsővezeté­ket az érdekelt államok először a Szovjetunió területén hozzák létre, saját erőből és saját anya­gi eszközeikkel, a beruházás visszatérítése pedig a kitermelt földgáz lesz (BUDAPRESS— APN) Üj víztisztítási módszer Az ivó- és az iparban felhasz- .íálásra kerülő víz hatékony tisztítási módszerét dolgozták lei Leníngrádban. A módszer a szovjet kutatóknak arra a fel­fedezésére épül, hogy a szeny- nyező részecskék alapvető része elektromos töltéssel rendelkezik. Ez lebegő állapotban tartja őket. Ha megbolygatják az így kialakult töltésrend harmóniá­ját, a szennyező anyagok össze­tapadnak és kiválnak az elekt­ródákon-. Ezzel egyidejűleg víz alatti kisüléssel elégetik a mik­roorganizmusokat és az egyéb szerves., szennyeződéseket. Eddigi kísérletek tanúsága sze­rint az új módszer alkalmazá­sa sok esetben gyakorlatilag százszázalékosan tiszta vizet eredményez — függetlenül a kezelt víz szennyezettségi foká­tól. (BUDAPRESS—APN) Több és jobb szolgáltatást vár a lakosság megyénkben Híg telik el nap, hogy a la­kosság számára fontos ipari, ke­reskedelmi és áruszállítási szol­gáltatásról valamilyen formá- baú szó ne essen. A jövedelmek növekedése, az életkörülmények javulása, a munkaidő csökkené­se, a nőknek termelésbe való fokozottabb bevonása teremtett újabb igényeket e területen. Külön megemlítem, hogy nem csak a növekvő kereslet, hanem a jobb minőségű szolgáltatás ol­daláról is jelentkeznek a gon­dok. A mikor L969-ben kormányha­tározat intézflsedett a fejlesztés gyorsítása végett Békés megyé­ben — más hasonló területek­hez képest — jóval alacsonyabb szintű volt az ellátottság. A mi­nisztériumi vállalatok 11, taná­csi 4, a kisipari szövetkezetek 58 millió forint értékű szolgál tatást végeztek egy év alatt. Ezen túlmenően 4372 magánkig" iparos is számottevő tevékeny­séget vállalt a lakosság megren­delésére. Az egy lakosra jutó szolgáltatás megyei átlagos ér­téke 326 forint volt 1969-ben. Az országos átlag ebben az idő- ' ben 552 forintot tett ki. A kormányhatározatban fog­laltak megvalósítását az 1969— 73. évek adatai alapján már át­fogóan értékelni lehatott, öt év alatt megyénkben a vállalatok 228, tanácsok 25, a szövetkeze­tek 349 új vállalási helyet hoz­tak létre, vagyis csaknem meg­kétszereződött számuk. A szol- j gál tatások évi forintértéke 67 I százalékkal nőtt. A tárcaipiar '■ xöbb mint két és félszeresére! emelte a szolgáltatás értékét, a j szövetkezeti ipar 52,5 százalék- j kai teljesített többet. Igen mér- ■ sékelt volt a tanácsi ipar szol- i gáltatási tevékenységiének nőve-1 kedése. A fejlesztés érdekében jelentős anyagi támogatást ka- j pott a textiltisztítás, a gépkocsi- javítás, az elektroakusztikai és i háztartási készülékek javítása, a í lakáskarbantartás területén te-! vékenykedő vállalatok, szövetke­zetek. A megyei szolgáltatásfej­lesztési alapból az 1971—73. években visszatérítésre nem ke­rülő juttatás 33,8 millió forint volt, ehhez járult a szövetkeze­tek közös fejlesztési alapjából 19 millió foript. Kevés esetben vettek igénybe erre a célra bankhitelt. A szolgáltatási tevé­kenység növekedése' elsősorban ennek a segítségnek az eredmé­nye. fi K3p3Clí£$ííf( fejlesztése során -r- az adott pénzügyi le­hetőségeken belül — a szekto­rok közötti egészséges verseny luibontakoztalására történtek lé­pések. Az AF1T, a GEUKA es: a Patyolat Vállalat talált ver-1 senytársra hasonló profilú sző-j vetkezeti szervizekben, illetve j üzletekben. Ügy ítélhető meg, | hogy nagyobb településeken, a! Városokban erre a jövőben is ér- deines gondolni. Az 1974. és 1975. év első felé- j nek adatai még részletesebb er-. tékelés alatt vauinak. MegáLla- j oltható azonban, hogy a támo-) gatás céljából rendelkezésre bo- j csátott 18,4 millió forint taná-1 esi fejlesztési dotáció és 10.6 I millió forint szövetkezeti., szol­gál tartás fejlesztési juttatás biz- : tosította a szolgáltató tevékeny-! ség további növekvő tendencdá í ját. Békés megyében a szociális- ! ta szektorban a szolgáltatás egy lakosra jutó értéke egy év alatt gépkocsi- és motorkerékpár-ja­vításnál 23, elektroakusztikai és háztartási gépek javításánál 20, textiltisztításnál pedig 8,5 szá­zalékkal emelkedett. Az említet­tek ellenére Békés megyében az egy lakosra jutó szolgáltatás ér­téke 31 százalékkal kisebb mint a szomszédos alföldi megyékben (Csongrád, Szolnok, Hajdú-Bi- har). Az 1971—74. években a válla­latok és szövetkezetek a szolgál­tató kapacitás fejlesztése érde­kében több mint 60 millió fo­rint értékű beruházást valósítot­tak meg és folyamatban van még 21.7 millió forint összegű fejlesztés. fi számokból érezhető a jelentős előrelépés, de fel kell figyelni az ezek mögött rejlő, még fennálló gondokra is. A garanciális javítások körüli hi­ányosságok akkor éreztetik leg­jobban hatásúkat, amikor az új termék forgalombálhozatalát | hosszú idő múlva követi csak | a tartalék alkatrészek biztosítá- I sa. A napi sajtó széles köréből Olvashatunk ilyen esetekre pél­dát. Különösen import termékek­nél gyakoribb e jelenség. A többszörös javítás utáni jogos teljes árucsere csak hosszú után­járással — s nem kevés bosz- szúsággal — érhető el. Ahol al­katrészhiány miatt a készülé­kek hosszú ideig a szerviziben maradnak, ott nő a zsúfoltság, nehezülnek a munkafeltételek, vagyis egyik gond megoldatlan­sága egy másikat is szül. Jog gal gc-ndolnák sokan, hogy a j szervizek panaszkönyvqi tükrö­zik 'a lakosság észrevételeit. Sajnos, kevés esetben vállalkoz­nak az érdekelt ügyfelek ezek „megörökítésére”. Népi ellen­őreink becsületes, célratörő munkáját dicséri, amikor az egyik vizsgálat alkalmával a panaszkönyvekben foglaltak kie­gészítéséért az érdekelt ügyfelek­hez fordultak. A megkérdezet­tek 30—35 százaléka úgy nyilat­kozott: hosszú a várakozási idő és a javítás minőségével sem j voltak megelégedve. Ugyancsak j a megkérdezetteknek többsége; soknak tartotta a felszámított költséget. A szükségszerűen el­végzendő javítási munka és an­nak helyes díjakkal történő el­számolása a lakosság részéről 1 ma még szinte ellenőrizhetetlen. 1 A szolgáltató egységeknek j kedvezőbb területi elhelyezése fontos célként szerepelt a me­gye tervében. Az volt a törek­vés. hogy a lakossághoz minél közelebb kerüljön a szolgáltató- heíy. Korábbi fejlesztési politi­kánkat újra kellett értékelni, mert a falusi szolgáltatóházak rendszere elég sok helyen nem hozta a kívánt megoldást. Az elmúlt években három szoilgál- tatóházat más célra kellett hasz­nosítani, néhányat pedig elad­tak. Kedvező viszont a helyzet és a kihasználtság a városi szol­gáltató egységeknél, s egy-két nagyközség esetében. A megye­székhely gondján is sokat fog segíteni a most épülő szolgál­tató üzletsor. A lakossági szolgáltatásnál je­lentősebb a fejlődés, ahol e te ; vékenység főprofiljaként szere­pel. (AFIT, GELKA. Patyolat, Szolgáltató Szövetkezet, Vasipa­ri szerviz stb.) Az árutermelés árnyékában végzett szolgáltatás­nál lassúbb az előrelépés. To­vábbi gond,' hogy a lakossági szolgáltatás minimális gazdasági eredményt hoz, vagy csak a rá­fizetést sikerül elkerülni. Korszerű termékekből, ma- j gasabb szintű műszaki megol­dásokból következik, hogy a ja­vító-szolgáltató ipar technikai színvonalának is lépést kell tar­tani a megváltozott körülmé­nyekkel. Ez nagyértékű műsze­rek, berendezések beszerzését teszi szükségessé. A szakmai is­mereteket pedig állandóan nö­velni kell. Bonyolultabb javítá- tási feladatok, így a gépkocsi- javítás, tévé, rádió, műszál-tisz­títás stb. átkerülnek a kisipar köréből az állami és szövetke­zeti szektorba, nagyobb, jobb felkészültségű üzemekbe. .Ezt a változást tudatosan, előrelátás­sal szükséges tervezni. Mindez természetesen nem indokolja* hogy más, hagyományos és na­gyon fontos szolgáltatások (fod­rászat, kozmetika, fényképészet, méretes tevékenység stb.) hát­térbe szoruljanak. A jól meghatározott nyitva­tartási időpontok is segíthetik a szolgáltató egységek fokozot­tabb igénybevételét és sok bosz- szúságnaik elejét vehetik. Ennek meghatározása a helyi taná­csokra vár, amit nem lehet csak időszakosan kezelendő kérdés­nek tekinteni. Mint minden gazdasági tevé­kenységhez így a szolgáltatáshoz is kell bizonyos fokú propagan­da. E téren is van még adósság megyénkben. Természetesen leg­jobb propaganda a végzett szol­gáltató munka jó minősége, a gyorsabb kiszolgálás és a törvé­nyes díjszabás. Nincs nagyobb bosszúság, iránt amikor az előre közölt időben hiába fárad el a lakos a szolgáltatásáért, s a ké­sedelem miatt még egyszer (ha nem többször) ismét időt kell szakítani rá. Nagyon vegyes (képet mutat a kapacitások kihasználása, s ala­pos értékelésre megfelelő ada­tok (megfelelő megfigyelés) hi­ányában ezidő szerint alig van mód, például a lakáskarbantar­tásra a kivitelezők azt állítják, hogy csökken a laikusság igénye, a lakosság pedig azt. hogy a ki­vitelezők nem vállalják a mun­kát. Joggal állíthatjuk,- hogy az utóbbi időben erőteljesen fej­lesztett kapacitás égyaránt al­kalmas közületi és lakossági szolgáltatási igények kielégíté­sére. Sajnos — kevés kivételtől eltekintve — a lakosság elsőbb­sége nem érvényesül. Ennek gazdaságossági okai is vannak. A közület esetében a vállalás ér­téke nagyobb, a munka jobban szervezhető, a számlázás sem , oly problematikus. Nagyon torz képet kapnánk a szolgáltatás területéről és eltér­nénk az igazságtól, ha neip em­lítenénk azt a fontos szerepet, amit a lakosság igényeinek ki­elégítése érdekében megyénkben a kisiparosok betöltenek. A ha­gyományos szolgáltató ágaza­tokban, területileg p>edig a köz­ségekben nélkülözhetetlen tevé­kenységük. Sajnos csökkenő szá­muk és a-z utánpótlás nehézsé­géi gondot okoznak. Technikai felszereltségük és alkatrész kész­letük minimális, anyagellátásuk sem zavartalan. Az elkészült megyei tervszá- mítások alapján az 1975. évben a szocialista és magánszektor a lakosság részére 571 millió fo­rint értékű szolgáltatást fog tel­jesíteni, Várhatóan ez az érték 1980-ban 685 millió forint lesz. Az említett 20 százalékos emel­kedésen belül a személygépko­csi-javítás 90, az elektroakuszti­kai és háztartási készülékek ja­vítása 48, a textiltisztítás 100 százalékkal fog növekedni. A többi területen jóval mérsékel­tebb emelkedés, vagy stagnálás (méretes tevékenység egyéb ipa­ri javítás) várható. Kisebb mértékű lesz a vál­lalőhelyek szám gyarapodása 1976—1930-ban, mint az a ne­gyedik ötéves terv időszakában volt. A területi elhelyezkedés viszont továbbra is javulni fog Mivel a szolgáltató tevékenység alacsony jövedelmezősége miatt csak minimális összegű saját fej­lesztési forrás keletkezik, feltét­lenül szükséges a kapacitás-fej­lesztéseket központi alapokból támogatni. Néhány célszerű lé­pést szervezeti vonatkozásban is érdemes lenne megtenni. Dr. Romvári László. a Békés megyei Tanács V* B. tervosztályának vezetője BÉKÉS 3 1975. JÜNIUS 29 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents