Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-28 / 150. szám

í Nagyobb teret kap a vízi szállítás . Ofsxégos tanácskozás a szállítás nyári-őszi csúcsforgalmának megoldására Kombájn-vásár Amikor a megye gazdaságát irányító politikai és állami ve­zetők látogatást tettek egyik­másik tsz-ben, arról panaszkod­tak: elhúzódik az aratás! mert kevés a kombájn. Az utóbbi he­valamennyi érdeklődő izem géphilelt igényelhet. Még mindig nem késő mérleg­re tenni, hogy az új kombájn vásárlása megéri-e a ráfordí­tást? Nem kell ahhoz köz A nyári—őszi nagy szállítási feladatok zavartalan lebonyolí­tásának feltételeit tárgyalták meg pénteken az UVATERV székhá­zában a MÁV, a Volán Tröszt és az ország más fontos szállí­tási üzemeinek, vállalatainak áruforgalmi vezetői. Dr. Abrahá.m Kálmán közle­kedés- és postaügyi államtitkár értékelte a szállítás jelenlegi helyzetét és meghatározta a leg­fontosabb tennivalókat. Megál­lapítása szerint a nyári—őszi nagy ' feladatok teljesítéséhez kedvező, hogy a különböző elő­szállítások révén már az év első felében is jelentős fuvarozási feladatokat oldottak meg, s vol­tak időszakok, amelyekben na­gyobb teljesítményeket értek el, mint a niúlt év ősaép. Az első öt hónapban vasútön 54,5 millió tonna árut — a múlt év azo nos időszakához viszonyítva 5,7 százalékkal többet — szállítot­tak, közúti fuvarozással pedig 13,3 százalékkal több árut jut­tattak el rendeltetési helyére. Mindazonáltal a nyári—őszi szállítási feladatok mégis jóval nagyobbak mint egy évvel ez­előtt, hiszen az előzetes jelzé­sek szerint sok területen ked­Csaknem 400 veszteséges nehézipari termék gyártását szüntették meg A termék-szerkezet korszerűsítéséről tárgyolt a Nehézipari Minisztérium vezetőinek * értekezlete A Nehézipari Minisztérium vezetőinek értekezlete pénteken a. gazdaságosabb termékszerke­zet kialakításának eddigi ered­ményeiről és további feladatai­ról tárgyalt. A felmérések sze­rint a tárca vállalatai 1968 és 1973 között 236, tavaly pedig újabb 100 gazdaságtalan termék gyártását állították le, főként a szénhidrogéniparban, a gyógy­szeriparban, a gumiiparban és a bányagépgyártásban. Ezzel együttvéve csaknem évi 80 mil­lió forinttal csökkentették a veszteséget. Nagy gondot fordí­tottak arra, hogy a termékek megszüntetése ne okozzon gon­dot a hazai ellátásiban. A termékstruktúra korszerű­sítésére gazdaságossági meg­fontolásokból 1963-tól a múlt év végéig kere­ken 1000 új termék gyár­tását kezdték meg. Ebből ta­valy tértek rá 311 új termék gyártására, főként a vegyipar­ban, a gyógyszeriparban, a szénhidrogéniparban és a bá­nyagépgyártásban. Messzemenő­en éltek a tenne lesi szerkezet korszerűsítésének lehetőségeivel is. Az utóbbi hat évben a ne­hézipari vállalatok gazdaságta­lan, illetve veszteséges termelés miatt 44 üzemet és telepet állí­tottak le, s ugyanebben az idő­szakban a meggyorsult műsza ki fejlődés követelményeihez al­kalmazkodva 83 új üzemet, gyái-tóegységet létesítettek. A múlt évben munkához látott. 13 új termelőegység építésének, beruházásának költségeit első­sorban saját pénzügyi forrásból fedezték. A termelési szerkezet korsze­rűsítésének eredményeként az alacsony termelési költségű kül- fejtésű széntermelés aránya 1970 és 1974 között 11,9 százalékról 23,3 százalékra emelkedett, ugyanakkor a mélyművelésű szénbányászatban az egy bá­nyára jutó termelés mintegy 15 százalékkal," a szén átlagos fű­tőértéke pedig 7 százalékkal), emelkedett. A vegyiparon belül erőteljesen fejlődött a petrolké­miai termékek, műanyagok, * szintetikus szálak és más köz­használatú műanyag termékek termelése. így műanyagcsőből is ki tudják elégíteni az építőipart és a vízgazdálkodás növekvő igényeit. A gyógyszeriparban je­3 BÉKÉS Mimi SS 1875. JÜNIUS 28. lentősen nőtt az eredeti, új gyógyszerek aránya, ugyanakkor ez az iparág a korábbinál több segítséget nyújt a mezőgazda­ságnak a növényvédő szerek és állattakarmányozási termékek gyártásával is. A termékszerkezet-vizsgálattal érintett 28 nehézipari vállalat és tröszt az idea intézkedési ter­vekben csaknem másfél milli­árd torint értékű megtakarítást irányzott elő, és ennek mintegy 35 százalékát a gazdaságtalan termékek okozta veszteség csök­kentésével kívánják elérni. A minisztérium vezetőinek ér­tekezlete határozatában felszólí­totta la vállalatokat, hegy to­vábbra is folyamatosan értékel­jék termékeik gazdaságossági sor­rendjét, 6 intézkedési terveiket a nemzetközi árviszonyokban be­következett, illetve várható vál­tozások figyelembevételével dol­gozzák át. (MTI) * V asas Jutka 1959 tavaszán, ,az általános iskola 8. osz­tályának elvégzése után, több hasonló korú fiatal lánnyal együtt jelentkezett a békéscsabai 2-es számú téglagyár felvételi irodáján. Az üzemvezető sorba állította őiket, aztán számolni kezdett: — Egy, kettő... — Itt rniag- j akadt egy pillanatra, mert Jul- 1 ka következett, aki nagyon véz­na kislány volt. Felvegye, ne vegye? De aztán mégiscsak rá­mutatott: — Három ... Akkoriban más volt a hely­zet, mint ma. Aki a téglagyár­ban dolgozhatott, az szerencsés­nek mondhatta magát. Jutka a cserépgyártáshoz ke­rült rámásnak. Ez itt a rang- j létra legalsó toka. A mun kato­násokat sikerült hamar elsajá- I , títania. Sok órát áldozott a sza­bad idejéből arra. hogy a gvár- í tás egész folyamatát megtanul­ja. Édesapja, Vasas Pál csoport- vezető éppen olyan szigorú volt hozzá, mint másokhoz. A régi téglagyári munkás, a kitűnő szakember számára a szép cse­rép jelentette a legnagyobb örö-. met. Nemzedékeket tanított meg tisztességesen dolgozni. De azzal is becsületet szerzett a Vasas névnek, hogy a felszabadulás előtt társaival együtt részt vett a tőkések elleni bérharcokban, sztrájkokban. Jutka hét testvére után nyol­cadikként lett téglagyári mun­kás. Nagy szorgalommal elérte, vező a mezőgazdasági termés, s gondoskodni kell a több ter­mény késedelem nélküli szállí­tásáról. Az áruösszetétel is vál­tozott, így az előzetes igények szerint 3,4 millió tonna cukor­répát. s a korábbinál több szi­lárd fűtőanyagot kell fuvaroz­ni. A szállítási kapacitások jó ki­használása érdekében az idén is rendkívül fontos, hogy jó le­gyen az együttműködés a fuva­roztatók és a szállító vállalatok között. A tárcaközi szállítási operatív bizottságinak és • a me­gyei szállítási bizottságoknak máris meg kell kezdeniük a munkát és az igények alapján megoldaniuk az áruik, a szállí­tások sorolását, hogy elkerül­jék a torlódásokat. Nagybn fon­tos feladat a szállítással való ta karékosság, a fölösleges fuvaroz ta tások megakad ál yozása, az üresjáratok ' csökkentése. A rendkívüli feladatok megoldása érdekében ismét szükséges lesz a hétvégi szombat-vasárnapi szállítási műszakok megszerve­zésére, s élnek majd a közületi járművek rendkívüli fuvarozási bevonásának lehetőségeivel is. Dr. Abrahám Kálmán hang­súlyozta, hogy az eddiginél sok­kal nagyobb teret kell enged­ni a vízi szállításnak. A fuvaro­zási torlódások elkerülésének, a szállítási kapacitások jóbb ki­használásának érdekében még bizonyos többletáldozat árán is előnybe kell helyezni ezt a szál­lítási módot. A MAHART vál­lalja a ktrakást-berakást is, s hajlandó arra, hogy szükség ese­tén tengerjáró hajóit is átme­netileg a belföldi áruforgalom ban használja fel.. Előnyös len­ne a kő és a kavics nagyobb arányú vízi szállítása, a gabona, a cukorrépa fuvarozása is ha­jóval, ha a vízi út a közelben van. Nagyon fontos tehát, hogy figyelembe vegyék ezeket a le­hetőségeket és július végéig Éö- zöliék vízi szállítási igényeiket. (MTI) tek időjárása, a gépjavítás hely­zete, a gabona érése, döUscge nehéz aratásra enged következ­tetni. Való igaz, az üzemek ne­héz aratás előtt állnak. A niegye déli részében a gabonavetés 60 —70 százaléka dőlt, kuszáit, az északi körzetben pedig szép számmal akadnak olyan szövet­kezetek, ahol egy kombájnra 200 hektár betakarításra váró. terü­let jut! A várható termés na­gyon biztató, becslések szerint hektáronként megyei átlagban majdnem eléri a 40 mázsát. Mindezek ellenére mégis mon­dani kell. mondani szükséges, hogy a biztonságos aratáshoz a műszaki feltételeket a lehetősé­gek kihasználásával erősíteni, gyarapítani kellene. Itt van az AGROKER-nél 74 jó teljesítmé­nyű kombájn, melynek darab­jáért 310 ezer forintot kérnek s ami a fő, nem feltétlen szük­séges érte készpénzzel fizetni, mert az MNB az amortizációt meghitelezi. Tehát a vásárláshoz Sok figyelemre méltó problé­mát, gondot vetett fel az eddi­gi környezetvédelmi munka a Körösök térségében. A Körösök vízrendszerének környezetvédel­*• Üzemvezetők feladata Ked den, július 1-én délelőtt 10 órától a békéscsabai forgá­csolóban, délután 2 órától az orosházi művelődési központban I tart előadást Mó*a Győző üzem- szervező mérnök az üzemveze­tők feladatairól. gazdásznak lenni, hogy a mér­legelésből pozitív következtetés­re jussunk. Az SZK—5-ös kom­bájnok még legalább 5—8 évig a szövetkezetek gépállományá­nak gerincét alkotják. A 310 ezer forintot négy—öt évre el­osztva azt jelenti, hogy az idei aratásnál lényegében 62 ezer forint gépköltség jelentkezik. Minden bizonnyal ezt a ráfor­dítást a kombájn meghálálja. Vessük csak ide a teljesítményt, a betakarított termésmennyisé­get. s azt. hogy cgy-egy Ilyen gép mennyivel gyorsítja a legnagyobb nyári munkát, csökkentheti a veszteséget. Nyilvánvaló, hogy megéri, hiszen az üzemek már korábban is azért vásároltak kombájnt, mert anyagilag Is érdekük fűződött ehhez. Most, amikor nehéz aratás előtt ál­lunk, különös erkölcsi és anya­gi érdek fűződik ahhoz, hogy az új gépek a nyári munkái ne az AGROKER udvarán éljék át, hanem a termelésben. D K me a közelmúltban .szerepelt egy tanácskozáson, most pedig a felszín alatti vízgazdálkodás környezetvédelmi gondjait, a megoldásra váró problémákat viszi tanácskozás elé a Körös- vidéki Vízügyi Igazgatóság és a TIT Vízgazdálkodási Szakcso­portja, A július 8-án Gyulára hirde­tett tanácskozáson P-app Béla tart előadást A felszín alatti vizek környezetvédelmi problé­mái Magyarországon címmel. A rendező szervekhez eljuttatta felszólalási kérését Takáts Atti­la, Bátkai József, Zuberecz Sá­muel, Jened Árpádné és dr. Ja- kucs Tamásné. Környezetvédelem a leiszín alatti' vízgazdálkodásban • Eg-y asszony a cserépprésnél hogy gyorsan haladhatott feljebb a ranglétrán. Rámásból himba­rakó, cseréppucoló, elsaedő, majd 1960-bam csapó lett. És csapó maradt 1968-ig, amikor is a cserépprés ' automatizálásával megszűnt ez a munkakör. Az óta rámiaalárakó. Már 1959-ben történt azonban valami. Az idősebb asszonyok sehogv sem jöttek ki az egé­szen fiatal lányokkal, ákik mun­ka közben sokszor dalra fakad­tak, hangoskodtak, tréfálkoztak. A tempót is ők diktálták. A vezetőktől tehát azt kérték az idősebbek: — Énekeljenek a lányok ma­guknak és hajtsanak, ahogy akarnak! Ennek hatására egy 16 tagú KISZ ifjúsági brigád alakult, amely megmutatta, hogy mire képes. Nemsokára a szocialista cím élnyerését is célul tűzte a brigád, melynek tagjai Jutkát választották meg vezetőül. Ö volt a legfiatalabb, kitünően dolgozott, „diktálta” a tempót, akinek pedig nem ment a mun­ka. annak segített. Ha a gépen valami hiba támadt, szólt a la- latosoknak vagy a ftormakésxí- tőnek. De hogy? Huszár Pál, aki annakidején tormaikészítő volt, erre így em­lékszik vissza: — Olyan határozottan lépett fel,/hogy menten hozza kellett látni a munkához. Nem tűrte a ,,mellébeszédet”. Társai hamar rájöttek, hogy érdemes „hajtani”. Jöl kerestek és az erkölcsi elismerésük'sem maradt el. A brigád már az el­ső év eredménye alapján el­nyerd a szocialista címet. És sorban következett a bronz, az ezüst, az árany fokozat, majd 1974-ben a Vállalat, 1975-ben a ( .Szakma Kiváló Brigádja cím. Vasas Jutka figyelme azonban kezdettől fogva nemcsak a bri­gád, hanem a gyár és az egész vállalat termelésére kiterjedt. Előbb az üzemi KlSZ-alapszer- vezet vezetőségének, később a Vállalati párt végrehajtó bizott­ságának tagja lett. Dolgozótársai bizalommal for­dulnak hozzá ügyes-bajos dol­gaikban, mert nyíltszívű és se­gítőkész. Atérzi mások gondját és kiáll az igazságért. Határo­zottan, céltudatosan. , Életének fontos eseménye volt: 1963-ban férjhez mentSka-' liezki Károlyhoz. Kisfia, K arcai - ka, aki 1966-ban született, a család szeme fénye. És 1971-ben országgyűlési képviselőnek je­lölték. A másik jelölt egy ruha­gyári munkásnő volt. A válasz tásbél ő került ki győztesen. A vetélytársával azonban ma is baráti kapcsolatot tart. Az idei országgyűlési képvise­lő-választáson a körzetében a szavazatok 99,9 százalékát kap­ta Skaliczki Károlyné. Nagyon sok a iképvisielői megbízatással járó tennivalója. Emellett to­vábbra a vállalati párt vb tag­ja és a brigádvezetői teendők ellátása is az ő feladata. Mind­ezek mellett természetesen mint rámaalárakónak példát kell mu­tatnia a munkában, hogy az automata gépen egy műszákban 16—17 ezer nyeirscserép elké­szüljön. Mint feleségnek - és anyának pedig otthon is van dolga. — Mikor pihen? — kérdezem végül is Skaliczki Károlynétól. — A férjeu-n horgász. Vele és a kisfiámmal néha-néha kirán­dulunk a Körös-partra, ahol 1-2 napot töltünk. Nagyon szép a táj, csend és nyugalom van, jól érezzük magunkat. A család terveiről így beszél: — Van egy trabantunk, amit tavaly vettünk. Most majd min­den nyáron egy-egy nagyobb túrára is lehetőség nyílik. Sze­retnénk az országot jobban megismerni. Nekem, mint kép­viselőnek erre elengedhetetlenül szükségem van, de hasznára vá­lik a férjemnek és a kisfiam­nak is. Szerény és megvalósítható igény. Pásztor* Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents