Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-27 / 149. szám

Gazdag aratás Füzesgyarmaton Megyénk legnagyobb termelőszövetkezetében, a füzesgyarmati Vörös Csillagban szerdán ren­dezték meg a már szokásos, aratás előtti gép­szemlét. Tegnap, csütörtökön a kombájnok egy része átvonult Kertészszigetre, ahol megkezdték az őszi árpa aratását. Füzesgyarmaton az idén esaknem 4 ezer hektáron kell betakarítani a ka­lászost, ehhez 24 kombájn áll rendelkezésére a legnagyobb közös gazdaságnak. Jő a közrend és közbiztonság Békésen Békés belterületén négy kör­zeti megbízott az önkéntes rendőrökkel együtt biztosítja a lakosság nyugalmát. Munkáju­kat gépkocsis járőrszolgálat, gyalogos és motoros járőr se­gíti. Jó munkájuknak köszön­hető, hogy egyre javul a város és a vonzáskörzetbe tartozó köz­ségek közbiztonsága. Erősza­kos bűncselekmények alig for­dulnak elő és azok is általában kisebb súlyúak. Tavaly például volt egy rablás a városban, de az idén ilyen bűncselekmény még nem fordult elő. Elég ma­gas viszont a testi sértések szá­ma, tavaly 23, az idén eddig 7 esetben kellett eljárni ilyen ügyekben. Többségüket ittas ál­lapotban követik el. A személyi tulajdon elleni lopások száma stagnál. Az esetek zömét a ke­rék párlopások adják. Ezeknél gyakran a károsullak Is „bűnö­sök”. mert járművüket nem zár­ták le és nem gondoskodtak őr­zéséről sem. Az elmúlt évben emelkedett a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma, de szerencsére az Idén ez csőkké nő tendenciát mutat. Az év el­ső negyedében kétszer kellett fiatalok ellen eljárni. Az esetek elemzése azt mutatja, hogy a fiatalkorúak elsősorban garázda jellegű és vagyon elleni bűn­tettek elkövetésében vesznek részt. Gyakori, hogy ittas álla­potban bűnöznek. A rendőrség feladata, hogy különböző szabálysértési ügyek­ben is eljárjon. Az esetek több­sége garázdaság, botrányoko­zás, verekedés. Szinte az ös­szesnél megállapítható, hogy az elkövetők ital hatása alatt áll­tak. Nevelő hatása van, hogy a súlyosabb eseteket nyilváno­san közzéteszik. Határozott intézkedéseket tett a békési városi rendőrkapitány­ság az italozás visszaszorítására. Az italmérő helyeket fokozot­tan ellenőrzik, razziáikat tarta­nak és több esetben tettek kényszerelvonó kezelésre is Ja­vaslatot. Tevékenységük nyo­mán várható, hogy tovább ja vul Békés közrendje és közbiz­tonsága. Termelni, betakarítani, értékesíteni Nyári gondok Kondoroson n z anyagi, műszaki és széllé- | mi erők koncentrálásával a mezőgazdaságban is beigazoló­dott, hogy termelni már tudunk. Az eredmény azonban a beta­karítás, illetve az értékesítés függvénye. A betakarítás jelen-, tősége különösen most idősze­rű, mert májusban Kondoroson Is 13Ö milliméter csapadék hul­lott, június pedig előreláthatóan ezt is túlteljesíti. Nehéz betakarítás előtt ál­lunk! A kondoros! Egyesült Tsz ter­melési főágazatának irányító szakemberei a múlt héten pén­teken, a szokásos heti megbe­szélésen a rendkívüli időjárás miatt kritikussá vált konzerv- borsó betakarításiát tárgyalták. A betakarított terület 200 hek­tár, hátra van még 110 hektár, csaknem kétmillió forint érték­ben. Kint szemerkélt az eső, bent ideges volt a hangulat. Közben megérkezett a konzerv­gyári termelési felügyelő, ettől a hangulat egyáltalán nem lett nyugodtabb. Igaza volt, a bor­sót vágni kell. mert ha elvé­nül, konzervgyártásra nem al­kalmas, jelentős bevételkiesést okoz. Ha az idő nem javul, egy megoldás van csak: a kiskasza. A három kerületvezető gyors számítást végzett. Kevés a növénytermelésben dolgozó, mindenki be van osztva, alig lehet néhány kaszást összeszed­ni. Egészségesnek látszó javas­lat vetődött fel: mozgósítani kell a speciális brigádokat. Az el­határozást tett követte. Az ered­mény: délután már 15 kiskasza vágta a borsót, szombat reggel­től pedig harmincöt. Jöttek a műhelyből, a sertéstelepről, az építők, az ipari ágazatosok. Ezen a szombaton és vasárna­pon nem volt ágazati kérdés a 8 ezer hektáros termelőszövet­kezetben. Ha a gépek az eső miatt nem tudnak dolgozni, tá­maszkodni kell az emberi mun­kaerőre. elsősorban a speciális brigádokra. Megígértük, ha szükség lesz rá, megkeressük egymást a nagy nyári munkák Idején is. Most, már mindenki bízik, hogy a becsült, csaknem ötmillió forintos konzervbonsó- bevételt teljesítjük. Sok-e ez az ötmillió vagy kevés? Ha úgy nézzük. hogy különösen az egyesülés első ij, Sf$É$ 1975. JÜNIUS 27. évében minden forintnak gaz­dasági és politikai jelentősége van. akkor sok. Ha viszont úgy nézzük, hogy a százmillió fo­rintos növénytermelési árbevé­telnek öt százaléka, a 250 mil­lió forintos alaptevékenység ter­melési értékének csak két szá­zaléka. akkor nem sok, mégis jelentős. A nyári betakarítási munka neheze még hátra van. de vé­szesen közeledik. Jelzi ezt a hétközi felkészülési szemle, a gépek vizsgálata, hogy azután a gyakorlatban vizsgázzon ember és gép. Becslésiünk szerint 1300 vagon kalászos termést kell betakarítanunk. Nagy mennyi­ség ez, mlntahogy óriási tömeg az a 8 ezer 690 vagon növény­termelési fő- és melléktermék, amit terv szerint ebben az év­ben kell betakarítanunk. AZ ARATÁST 18 kombájnra tervezzük, egy kombájnodnak átlagosan 70 vagon gabonát kell betakarítania. Hogy meddig tart az aratás? Könnyelműség lenne £ jóslásokba bocsátkozni Az csak ; matematika: ha meglesz a napi j 60 vagon, akkor húsz napig. A i gabonák jelenlegi állapotáról £ ítélve a'z már biztos, hogy ke- £ mény munka lesz, egyirányú S aratásra is fel kell készülni. I Mert, hogy a címre utaljunk, £ nemcsak megtermelni, hanem j be is kell takarítani. Sőt, az ér- : tőkésítésnél is érdemes jól oda- 5 figyelni, mert ha a korábban | említett százmillió forintos nö- ■ vénytermelési árbevételnek csak ■ egy százalékát hozzuk a figyel- £ mes értékesítéssel, az már sok £ embernek a fizetése. Ügy érezzük, hogy szervező- ! sileg, műszakilag és nem utol- £ só sorban üzemi konyhával is £ jól felkészültünk a nagy erő- S próbára, A növénytermesztéshez ha- £ sonlóan nagy feladatok teljesí- [ tésére hivatott az állattenyész- ! tésí főágazat is. A tervezett : húsértékesítés 31 ezer mázsa és £ kétmillió 300 ezer liter tej. Az £ egy hektár termőterületre ér- ! tőkésítendő hús 450 kilogramm. £ Ennek teljesítésére 19 ezer 300 £ hízott sertést, 450 ezer pecse- ! nyecsirkét, 1300 hízomarhát kell jj értékesíteni. Az állattenyésztési főágazat- ■ vezető éppen a megbeszélésen ■ jelentette be: 130 hizómarha 5 szállításra vár. de várható egy : 300-as parti értékesítése is. A kondorosi Egyesült Tsz- ! ben így egyesültek a köz- : ség erőforrásai. A fogaskerekek £ olykor még csikorognak, de £ biztosra veszi mindenki, hogy • a bejáratás nem tart sokáig. A £ közös erőfeszítés eredmények- £ ben igazolódik. Zahorán György i Á gazdasági ítélkezésekről tárgyalt a Legfelsőbb Bíróság Most időszerű GaMetakaritási bemutató A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szer­vezetének gépesítési szakosztá­lya gépbemutatót szervez a Ba­jai Kukoricatermesztési Rend­szer, a Békés megyei AGRO- KER és a Hidasháti Állami Gazdaság közös rendezésében július 3-án Vizesfáson. Mezőgazdasági szakembere­ket, gépészmérnököket hívtak meg e nagy jelentőségű tanács­kozásra, hogy számításba ve­gyék a megye gabonatermeszté­sének helyzetét, megtekintsék a Bajai Kukoricatermesztési Rend­szer gépajánlatait a gyakorlat­ban, s tanulmányozzák azokat az őszi búza fajtákat, melyeket e termelési rendszer 1975 őszén vetésre ajánl a tag-gazdaságok­nak. A gazdaságii ítélkezésről szer­zett tapasztalatokat összesítették és elemezték a Legfelsőbb Bí­róság csütörtökre összehívott teljes ülésén, amelyen dr. Sza­kács Ödön elnökölt és e napi­rendi témáról dr Fekete Károly, az 1973. január 1-e óta működő gazdasági kollégium vezetője, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyet­tese tartott tájéikoztatót. Másik napirendi pontja volt a teljes ülésnek a XXXVII. szá­mú büntető döntés meghozata­la. Ennek hátteréhez tartozik, hogy a Büntető Törvénykönyv öt évtől 12 évig terjedő szabad­ságvesztéssel rendeli büntetni azt, aki a lopást, sikkasztást, csalást vagy hűtlen kezelést különösen nagy érték tekinteté­ben, illetőleg különösen nagy kárt okozna követte el. A bün­tetés 15 évig terjedő szabadság- vesztés, ha a cselekményt vissza­esőként vagy bűnszövetségben hajtották végre. A törvény a különösen nagy kár. illetőleg érték összegszerű meghatározását mellőzte, ezit a bírói gyakorlat feladatkörébe utalta. A Legfelsőbb Bíróság most meghozott elvi döntése szerint a vagyon elleni bűntet­tek általában akkor minősülnek „különösen nagy kár (érték)” szerint, ha annak összege az öt­százezer forintot meghaladja. Az ilyenként minősülő vagyon elleni bűntett mind gazdasági, mind pedig büntetőpolitikai szempontból — úgyszintén a közfelfogás szerint is — már olyan mértékben sérti, Illetőleg veszélyezteti a társadalom vagy az állampolgárok érdekeit, és a társadalomra veszélyesség olyan fokát tükrözi, hogy elkövetőjé­vel szemben indokolt a legsú­lyosabban minősített esetre elő­írt szigorú büntetési tételeik al­kalmazása. (MTI) PÁSZTOR FERENC: Fiúk a Leshegyen (REGÉNY) 4. Talán ez a.z első érv. Nem lát­szik rajta, hogy közelebb áll az ötvenhez, mint a negvenhez. Friss, ruganyos, kisportolt, fér­fias megjelenésű. Biztos vágyóik abban hogy egyikünk sem tud olyan fürgén, olyan pattogón fel­ugrani a ló nyergébe, mint ő. Nem hiszem, hogy bérmelyikőnk lőne olyan pontosan, olyan biz­tos kézzel, mint ő. Soha nem ki­hívóan, nagyképűséggel bizo­nyítja ezt, hanem van benne ilyenkor valami gyerekes öröm. olyan dicsekvés aimi nemhogy elválasztana tőle miniket, Inkább összehoz, baráttá tesz. /Egyszer, még fél éve sem vol­tam itt az őrsön, riadó volt, zár­tuk a határt. Pontosan tudtuk, hol kell vámunk a két buta lányt, akik szöktek volna Azt mondja nekem: — Pusztai határőr. Velem jön. Vele voltam hajnalig. A kél lány valóban megérkezett. Szó szerint igaz, hogy a karjainkba sétáltak. Ügy sikítottak félel­mükben, mint a választási mala­cok. Bevittük őket az őrsre, sza­bályszerűen rendeztük a dolgai­kat, ahogyan illik. Azt hiszem, a parancsnok sem volt álmos, nekem sem jött álom a sze­memre, ott ücsörögtünk az őrs előtt a pádon. Nyár volt, kelle­mes, langyos hajnal. Ritkaság itt a hegyvidéken. Megkérdeztem tőle. Őrnagy elvtárs, miért éppen katona lett? Hogyan jutott eszébe? Hogyan adta rá magát?- Nagyon furcsát mondok ma­gának. Gyerekkoromban elhatá roztam . .. Tudja Pusztai, mesz- sziről, nagyon lentről indultam Egy olyan pici faluban szület­tem én. amit a tértképen csak ki­guvadt szemmel lehet megtalál­ni. Mindennek a tetejébe szé­gyennek is születtem. Megesett lény volt az édesanyám. Volt egy vőlegénye, huszár. Elvette volna az, csak akkoriban a köz­huszár nem akkor házasodott, amikor neki kedve volt hozzá, hanem akkor, amikor a felsöbb- ség kegyesen engedélyezte. Én megérkeztem szerelemgyerek­nek, az apámat pedig valahol megnyúvasztották. Édesanyám úgy beszélte el, hogy szökni pró­bált, amikor megtudta, hogy én érkezem. Az ilyesmit akkori­ban kérlelhetetlen szigorral bün­tették. — A falu icsúfja lettem. Az is­kolában minden gyerek a nyel­vét öltögette rám. A templom­ban nekem csak az utolsó pad mögött, az állóhelyen lehetett fo­hászkodni. Az áldozáshoz nem engedtek, mondván, édesanyáin egy szentséget nem vett magá­hoz. akikor nekem bűnhődni kell, tőlem megtagadták a többi szentséget is. Igaz, megvoltaim én ettől jó egészségben, vidá­man. A falu szája azonban sok­szor olyan sebeket ejtett raj­tam, amit nem lehet egyköny- nyen kiheverni. Ha bementem a boltba, taszítottak rajtam egyet, hogy te zabi, te fattyú, állj odébb. Ha a gyerekekkel leáll­tunk játszani, a rátarti bb szü­lők már kiáltoztak: nem jöttök el attól a fattyától. Egy dara big kísérleteztem, próbáltam a többiek között maradni. Fel­használtam rá ügyességemet. Sí­pot faragtam, vízipuskát csinál­tam, rajzoltam a homokba, meg a fészer oldalára. A gyerekek megtűrtek volna maguk között, de a felnőttek gonoszok, hajt­hatatlanok. Magányos lettem. Naphosszat ődóngtem egyedül a kiserdőn, a réten, a nagy veté­sek között. Egyedül szedtem ki a szarkafészsket, egyedül csen­tem tejes kukoricát, magamban olvastam a megsárgult kalendá­riumot. Nagyanyám lopta el hozzánk, mert oda sem mehet- teirri ám. Nagyapám volt a leg­keményebb szívű ember. Már v

Next

/
Thumbnails
Contents