Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-27 / 149. szám
A megyei tanács június 26-án tartotta ülését Békéscsabán, dr. Szabó Sándornak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének elnökletével. Az ülésein részt vett és felszólalt Moharos József né, a Kulturális Minisztérium főosztályvezetője. Ott voltaic a június 15-érn megválasztott megyénk országgyűlési képviselői, a Hazafias Népfront, az SZMT, a társadalmi és tömeg- szervezetek, vállalatok, intézmények, valamint a megyei tanács vb osztályainak képviselői, meghívott vendégeik. Az elnöklő dr. Szabó Sándor megnyitójában köszöntötte az országgyűlési képviselőket, beszámolt a két tanácsülés között végzett vb tevékenységéről, majd javaslatot tett a tanácsülés napirendjére. Ennék elfogadása után a végrehajtó bizottság nevében a testület élé tar-: jesztétte a végrehajtó bizottság! éves munkájáról szóló beszá- 1 mólóját. Az előterjesztést a ta- ' náes egyhangúlag elfogadta és jóváhagyta annak megállapításait. Eszerint úgy értékelte a tanács, hogy a végrehajtó bizottság a főbb célkitűzésekre építve szervezte saját tevékenységét és irányította alárendelt szerveit. Munkáját a megyei tanács által jóváhagyott főbb célkitűzések határozták meg. Jelentősnek értékelték, hogy a végrehajtó bizottság beszámolhatott a Minisztertanács Tanácsi Hivatala mellett működő tanácsi koordinációs, bizottság előtt Be- szánholtatás kapcsán született áilásfbglatiósok megvalósítására középtávú intézkedési tervet készített, amelyben megszabta a saját és az igiazgatási szervek te-1 vékenységét A végrehajtó bi- j zottság megkülönböztetett fi- j gyelammiel és körültekintésseli készítette elő a megyei tanács i üléseit Ennek eredményeként általában javult az előterjesztések és a határozati javaslatok színvonala. A végrehajtó bizottság a jó együttműködés érdekében a tapasztalatok és feladatok összehangolása céljából a tanácsi bizottságok és a tanácstagi csoportok elnökeivel megbeszélést [ tartott, amely jól szolgái 6a a testület munkáját Sajnos ennek ellenére sincs kellő előrehaladás a tanács- és a vb-hatáiro- zatdk végrehajtásainak ellenőrzésében a különböző bizottságok, tanácstagi csoportok részéről, így aiz eddigi eredmények e tekintetben. kezdetinek értékelhetők. A beszámoló időszakban a vb működésére a tervszerűség, a törvényesség, a megyei feladatok teljesítésére irányuló törekvés volt a jellemző. Határozataiban a központi és a megyei érdekek egyaránt tükröződtek. Tevékenységében jelentőségének megfelelő helyen szerepelt a negyedik ötéves terv célkitűzésed teljesítésiének értékelése, továbbá az ötödik ötéves tervjavaslatok kimunkálásában való közreműködés. Jó és eredményes volt a nem tanácsi szervekkel való együttműködés, különösen a Hazafias Népfront megyei elnökségével a településfejlesztést segítő társadalmi munka szélesítésével kapcsolatos irányelvek kidolgozásában, valamint az anyagi és erkölcsi elismerés adományozásában, A település- fejlesztési igényekkel összhangban megyénkben a társadalmi munka értéke növekszik. Míg 1973-ban 96, az elmúlt esztendőben már 117 forint volt az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. A végrehajtó bizottság előrelátó és tervszerű munkáját tanúsítja — állapította meg a testület —, hogy szocialista együttműködési megállapodást kötött a szegedi tudományegyetemmel, valamint az orvostudományi egyetemmel. Az egyetemekkel, főiskolákkal kötött megállapodások eredményeiként intenzívebbé váltak a kapcsolatok az ott tanuló Békás megyed hallgatókkal. A végrehajtó bizottság megkülönböztetett figyelmet fordít a negyedik ötéves terv fejlesztési célkitűzéseinek időarányos teljesítésére. Az elmúlt két év alatt jelentős fejlesztések történték a megyében. Ha csak a 1 vb munkáját a tervszerűség, a (érvényesség jellemzi — Jóváhagyták a megye közműveüíűésének 15 éves fejlesztési tervét — Felmentések, kinevezések - interpellációk Olést tartott a megyei tanács tanácsi célcsoportos lakásra, utalunk is, amelyből kitűnik, 1973Jban 260, míg az elmúlt évben 418 lakás épült. Ebből tanácsi értékesítésű a két év alatt 171. Vízvezetékhálózat- fejlesztés csalknem 180 kilométer hosszúságú, összességében a célkitűzése^ teljesítése a tervezettnek megfelelően alakult, sőt helyenként az előirányzatot meghaladta. Még kedvezőbben alakultak az egészségügyi és a szociális ellátás további javításának feltételei. Mégis a szakorvosi órák, üzemorvosi órák fel- használása gondot okoz. (60 szakorvosiból 24 óráira 16. üzemi orvosiból két óra a felhasználás.) Pozitív, hogy minőségi fejlesztésíré 14 millió forintot fordítottak, amelynek több, mint felét a fekvőbeteg-ellátó gyógyintézetek kapták. Átadták Gyulán á 30 munkahelyes megyei rendelőintézetet, ami a gyógyító munka további javítását eredményezi. Ugyancsiak jó eredményt ért eL a megye az óvodai férőhelyek növelésében. Ehhez a gazdasági és társadalmi szervektől jelentős segítségeit kaptak a helyi tanácsok. Nem mondható el ugyanez az általános és középiskolai diákotthonok fejlesztéséről. Ezért a végrehajtó bizottság a helyi és központi támogatás szükségességét szorgalmazza és ennek érdekében tesz intézkedést. Bizonyos helyi gondokat enyhített a hárommillió forintot meghaladó központi támogatás, amit az oktatási intézményeik szemléltető eszközök beszerzésére fordítottak. Megnyugtatónak tartotta a testület, hogy az elmúlt két évben javult a lakossági ellátás, különösen élelmiszerekből. A ruházati áruk minősége, a cipők kivételével, javult. A tartós fogyasztási cikkek forgalma vi- | szont mérséklődött. A megye j mezőgazdaságában jelentőseik az [ átlagtermés-növekedéseik, valamint »az állattenyésztési hozamuk. Ezzel párhuzamosan növekedett a termelőszövetkezeti tagság jövedelme és életkörülménye. Jónak értékelteik, hogy az elmúlt két évben nőtt az ipari növények és a zöldségfélék vetésterülete — bár az utóbbi még nem en el az 1966—70-es évek átlagát. A végrehajtó bizottság megkülönböztetett figyelmet fordít a veszteséges, alaphiányoe termelőszövetkezetek ügyeinek rendezésére, a szanálási feltételeik betartásának ellenőrzésére. Az 1973. évi gazdálkodás alapján négy, 1974-ben pedig hat mezőgazdasági termelőszövetkezet szanálását rendelte el. Ügy a szanált téeszek, mint - az árvízkárosult területek anyagi segítsége megtörtént. A közlekedési és kommunális területen a fejlődés általában megfelelően alakult. A közlekedési koncepció végrehajtása a megyében a tervezett szerint történt. A múlt év végén befejeződött Budapest—Békéscsaba —Lökösháza vasúti villamosítás, 186 millió forint költséggel j elkészült a megye déli részén i több út korszerűsítése. Befejeződött Békéscsaba—Orosháza kö-'j zötti szakasz szélesítése és 18 ki- j lométer hosszúságban tsz-bekötő-; út épült 27 millió forint állami j támogatással. A vízimüvesítések révén is javult a vízellátás, azonban az igények kielégítése még nem biztosított mindenütt. Előkészületek történtek a regio-; nális vízmű létesítésére, amely j első ütemének megkezdésére az ■ ötödik ötéves tervben kerül sor. ; Kommunális feladatokra 66 millió forintot fordítottak a tanácsok a múlt évben. Az egy lakosra jutó kommunális kiadás 155 forint, eiz valamivel alacsonyabb csak az országos átlagnál. A megyei tanácsi vallalatok gazdálkodásáról kitűnt, hogy a vállalatok az elmúlt években növelték termelésüket, ezek halasára nőtt az árbevétel, a termelési érték és a nyereség is. A tanácsi vállalatok dolgozóinak átlagos létszáma öt százalékkal növekedett. Egyedül a tanácsi építőipari vállalat volt veszteséges, amelynek szanálását a ta- ! nács rendelte ‘ed. A mérleghiány j meghaladta a hatmillió forin- | tot. Hiányosság, hogy a vállalatok költséggazdálkodásában az elmúlt évben sem történt lényeges előrelépés. Bár a tanácsi vállalatok nagyobb részének gazdálkodása megfelel a célkitűzéseknek — állapította meg a testület —, de az eddigi eredmények különösen a költséggaz- : dálkodás területén még nem tekinthetők megnyugtatónak, ezért hatékonyabb intézkedéseket kell tenni az elkövetkezendő idősszakban. Ezután a megye 1974. évi költ j sógvetés és fejlesztési tervének teljesítését értékelte a tanács ár. Romvári László tervosztály- vezető és dr. Varga István megbízott pénzügyi osztályvezető j előterjesztése alapján. A megyei ' tanács az előterjesztést elfogadta. A gazdálkodás általános tapasztalataként megállapította, hogy a negyedik ötéves terv időarányos feladatainak megfelelően meggyorsult a korábban elhúzódott beruházások befejezése. Folyamatosan történtek intézkedések az ötödik ötéves tervidőszaki lakásterület előkészítésére és a közmű biztosítására, elsősorban a városokban. Kedvezőtlen jelenségnek ítélte, meg a testület az igen magas | pénzmaradványt. A 190 millió j forintos pénzmaradványnak 39 j százaléka átvett beruházási pénz, melynek felhasználását a műszaki előkészítés késlelteti. Így bizonytalankodás és határozatlanság miatt gyakran változtatni kell a beruházási programokon, egyes esetekben a kiviteli tervekben is. A takarékos és célszerű megvalósításra jobban kell törekedni. A továbbiakban megkezdődött a vita a megye közművelődésének 15 éves (1976—1990) távlati fejlesztési tervéről, melyet Nagy János, a megyei tanács elnök- helyettese terjesztett a testület j elé, amelyet szóban is kiegészí- i tett. Ebből a nagy jelentőségű I tervjavaslatból, melyet a me- ; gyei tanács jóváhagyott, csupán néhány részt ragadunk ki jelen tudósításunkban. A terv elsősorban azt szolgálja, hogy a megye a kialakult hátrányos helyzetéből mielőbb kijusson. Ezt saját erejéből sem gjazdasági, sem művelődés terén nem képes megvalósítani, Erre koncentrált állami támogatás szükséges. Ez most már az országos politikai, gazdasági, kulturális érdek figyelembevétele miatt is indokolt és elodázhatatlan. A terv- javaslat kimondja, hogy megyénkben is kiemelten kell fog- j lalkozni a munkásosztály műve- j lődésével, vagyis a közművelő- ; dés egész rendszerében meg kell teremteni azokat a korszerű j formákat és módszereket, ame- j lyek ezt a leghatásosabban elő- , segítik, illetve biztosítják. A fiatalokkal kapcsolatos közművelődési feladatok között sorolja fel' a munkássá válás segítését, a világnézeti, a szocialista életszemléletű, a szocialista életmódra. közéi etűségre való neve- 1 lést kell előtérbe állítani. A tervjavaslat nagy fontosságot tulajdonít az alkotóművészek idetelepítésének. Indokoltnak tartja, hogy a tervidőszakban j legalább öt alkotóház létesüljön. I A megye egyetlen felsőfokú központja Békéscsaba, itt a Munkácsy Múzeum bővítését volpa kívánatos megoldani. Gyulán megfontolást érdemel a Ko- hán-gvűjtemény számára átalakítandó jelenlegi művelődési ház és a könyvtár építése. Fejlesztés kívánatos a Megyei Levéltárnál. Békésen a könyvtár mindenképp új létesítményt kíván, mert a jelenlegi épület nem bővíthető. Szeghalomnak a könyvtár és a művelődési ház j együtt építését javasolja. Majd a továbbiakban Orosháza, Gyónna, Endrőd, Mezőkovácsháza kulturális intézményeinek fejlesztésére tesz javaslatot A kiemelt alsófokú központok fejlesztésére csak vagy részben a középfokú, részleges középfokú központok ellátása után kerülhet sor. Mezőberény, Sarkad, Battonya. Medgyesegyháza, Tótkomlós, Dévaványa, Vésztő ellátásának fejlesztése többnyire bővítéssel van tervezve. Batto- nyán könyvtár és középiskola együttes építését már elhatározták. Tótkomlóson pedig igen nagy szükség lenne új épületre. Mezőhegyesen is csak új épülettel lehet a művelődési ház gondját megoldani. A tanyák és kül- terüléti lakott helyek művelődésének megoldása már az első ütemben égető. A tanyai kollégiumok felépítése is mindig jelent felszabaduló tantermet az osztatlan Iskolákban, amit a környéken élő családok felnőtt tagjai számára is fel lehet használni. Elképzelhető, döntést és intézkedést kíván a ten/ első felében bibliobuszok és további művelődési buszok beszerzése és működtetése. Lényegében a tervidőszak fő jellemzője minőségi fejlesztés, a meglevő művelődési intézmények korszerűsítése kell, hogy legyen, Hozzászólások A vitában felszólalt Moharos Józsefné, a Kulturális Minisztérium főosztályvezetője is és' hangsúlyozta, hogy a minisztérium nagyra értékeli ezt a távoli tervet, a Békés megyeieknek ezt a nagyszerű kezdeményezését, mely példamutató más megyéknek is. A minisztérium ennek alapján is tud segítséget nyújtani a kulturális program megvalósításához. A terv elgondolásai teljes ossz- . hangban vannak az országos tervvel. A tudatformálást célnak tekinti és tartalmi vonalon közelíti meg a párt kulturális határozatának végrehajtását. Fejlesztési iránya a megye örökölt hátrányos helyzetének felszámolása, a könyv-, a film-, a színház- stb. kultúra kiszélesítése. Természetesen mindezt saját erőből, központi segítség nélkül a megye nem tudja vállalni. Ez a vélemény találkozik a minisztérium véleményével is. A napirend tárgyalásának befejezéseként, Nagy János elnök- helyettes összefoglalója után a tanácstagok egyhangúlag jóváhagyták a megye kulturális közművelődésének j5 éves fejlesztési tervét. A napirendi pontok vitájában felszólaltak még Szilagyi J ózsefné Mezőgyán, Székely Ilona Almáskamarás és dr. Vidó István Gyula, megyei tanácstagok. Felmentés, kinevezés A végrehajtó bizottság javaslatára a megyei tanács Sándor Józsefet, a szeghalmi Járási Hivatal elnökét érdemeinek elismerésével nyugállományba vonulása miatt munkaköréből, saját kérésére 1975. július 31-i hatállyal felmentette, s Kutyik Mátyási, 1975. augusztus 1-i hatállyal a szeghalmi Járási Hivatal elnökévé kinevezte. A végrehajtó bizottság javaslatára a megyei tanács Tóth Jánost, az ipari osztály megbízott vezetőjét az ipari osztály vezetőjévé nevezte ki. A megyei tanács a Pénzügyminisztérium kikérése alapján hozzájárult Király József pénzügy osztályvezetőjének 1975. június 15-1 hatállyal a Pénzügyminisztériumba való áthelyezéséhez. A megüresedett pénzügyi osztályvezetői munkakör ellátásával dr. Varga István osztályvezető-helyettest bízta meg. A megyei tanács Krivik András MTVB Testnevelési és Sporthivatal elnökének felmondását elfogadta és munkaviszonyának megszűnését tudomásul vette. A megyei Testnevelési és Sport- hivatal elnöki feladatainak ellátásával Gaál Gézát, a sporthivatal elnökhelyettesét bízta meg. Ezt követően a megyei tanács az ipari osztály előterjesztése alapján a békéscsabai Patyolat Vállalat, Békéscsaba nevét 1975. július 1-i időponttal, ..Békés megyei Patyolat Vállalat, Békéscsaba, Vamdháti út 1.” meg nevezésre változtatva. Interpellációk Dr. Pintér Miklós megyei ta nácstag a megyei tanács február 20-i ülésén interpellált a gyulai megyei kórház orvosellátottság helyzetével kapcsolatban. Az alábbi választ úgy az interpelláló, mint a testület elfogadta: A megyei egészségügyi osztály a gyulai megyei kórház orvos- ellátottságával kapcsolatos problémát megvizsgálta. A megyei szakosztály az állások betöltésére erőfeszítéseket tesz. Többek között e célból a szegedi orvostudományi egyetem általános orvoskarán személyes kapcsolat kiépítésére törekszik, a most végzős orvosokkal beszélgetést folytat. Ezt a célt szolgálja a jövőre vonatkozóan a szegedi orvostudományi egyetemmel kötött együttműködési szerződés, valamint a társadalmi ösztöndíjak számának növelése is. Ezzel összefüggésben az Egészség- ügyi Minisztérium biztosított a megyének 22 fős ösztöndíj keretét 35-re emelte. A lakásgonddal kapcsolatban a végrehajtó bizottság kezdeményezi az Egészségügyi Minisztériumnál, hogy a falun letelepedő és építeni kívánó orvosok kölcsönét terjesszék ki a városban, intézményben dolgozó orvosok körére is, így a gyulai kórház orvosai is esetleg önálló építkezéssel meg tudnák oldani lakásgondjukat. Ezenkívül folyamatban van egy bizonyos összeg folyósítás lehetőségének vizsgálata is. Csepregi Mihályné, Orosháza és Győri Imre, Szarvas, megyei tanácstagok a tanácstagi alapösszeg felemelését kérték 2—300 ezer forintra. Az interpellációkra dr. Szabó Sándor általános elnökhelyettes javaslatára a tanácsülés megbízta a vb-t, hogy a legközelebbi tanácsülésen ezzel kapcsolatban tegyen jelentést. Hotz Györgyné, Kevermes; az útszakaszok alkalmatlanságáról, a közlekedés elégtelenségéről, a diákotthon felújításáról szólt. A tanács az érdekelt osztályok vezetőit utasította kivizsgálásra és írásbeli válaszokra. Körösi Béla, Békéscsaba; kifogásolta, hogy amióta új menetrend van a MÁV-nál (1975), egyszer sem voltak pontosak a vonatok, különösen a Csabáról induló Orient expressz 60—70 percet késik naponta. Észrevételeit a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumhoz továbbítják. Sándor József, Szeghalom; javasolta, hogy a pénzügyi osztály vizsgálja meg a községi tanácsok fejlesztési alapjait, vele együtt a tsz-ek adóztatását. A testület megbízta a végrehajtó bizottságot az intézkedés megtételére. így az interpellációkkal és az azokra adott válaszokkal az ülés befejeződött.
