Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-26 / 148. szám

Ünnepel Mozambik népe Samara Miadhea, a MoaambM Népi Köztársaság elnöke mint jelen tettük, szerdai eskütétele lom a munkásukat es a parasz­tokat illeti, akik akaratukat a felszabadítási fronton (FREU- j után rádióbeszédet intézett áz ország népéhez. Hangsúlyozta, hogy Mozambik békés kapcsolatokra törekszik j minden országgal, a belügyekbe váló be nem avatkozás elve alapján. Samara Mache! nem tért ki Mozambik jövőbeni kap­MÖ) keresztül fejezik ki. A vá- j lasztási törvény meghozatala után fogják megválasztani a FRELIMÖ 160 tagú központi bi­zottságát. Mozambíkban véget fognak vetni minden hátrányos megkü­lönböztetésnek. a faji. társadal­csolataira Dél-Afrikával és Rho­desiával. A két fajvédő rezsim szomszédja Mozambiíknak és kü­lönösen Dél-Afrika nagy érdé- I kéltségekkel rendelkezik Mo- ziambikban. mi és vallási diszkriminációnak — mondotta a mozambiki elnök. Samora Maciiéi bejelentette, hogy a földek és nemzeti kin­csek a mozambiki állam tulaj donát képezik majd. Samora Machet megáHapitot- | ta, hogy a gyarmati kizsákmá- j nyolás következtében Mozambik i gazdasági helyzete katasztrófa- j lissá vált. A helyzet józan elem­zésére és további harcra van j szükség a gazdasági helyzet megjavítása érdekében — room- ! dotta a köztársasági elnök. Mozambikban aiz államhata- i A köztársasági elnök ünnepé lyes beiktatása után. Irounenco Marques, egyik főútvonalán meg­kezdődött a mozambiki főváros lakosságának ünnepi felvonulá­sa, amellyel megemlékeztek az ország függetlenségének kikiál­tásáról. A felvonulással együtt megtartották a mozambiki fegy­veres erők díszszemléjét Új állam Mozambik függetlenségét június 23-én kiáltották ki. A térképen a minapi portugál gyarmat, amely mától az új-arcú Afrika egyik egyenjogú állama. (TERRA—Telefotó—KS) Mozambik, a volt portugál gyarmat június 25-től kezdve Mozambik Népi Köztársaság né­ven lépett a független országok családjába. Az új, önálló állam Délkelet-Afrikéban fekszik, az Indiai-óceánnal, Tanzániával, Malawival, Zambiával és a két fajgyűlölő telepes állammal — Rhodesiával Dél-Af ritkával — határos. Fővárosa: Lourenco Marques. szüléiéit A 784 961 négyzetkilométer ki­terjedésű ország léLekszáma csu pán 8 millió. Az afrikai lakos­ság aránya 98 százalék; a leg jelentősebb törzsék a makuák, a makondék, a taniga-sanganók, a malawik és a vajaók. Mintegy 250 ezer fős portugál kolónia él, főleg a tengerparti nagyváro­sokban. A kelet-afrikai partok mentén hajózva, Vasco de Gama portu­gál felfedező derítette fel elő­ször 1497-ben az egykori Zim­babwe, a későbbi Mozambik. partvidékét. 1505-től kezdve a portúgáitok megkezdték a terület gyarmatosítását, az afrikaiak el­lenállásának véres letörését. Mb- zamhik a XVI. századtól kezdve a rabszolgakereskedelem egyik gócpontjává vált: az „élő árút” főként Brazíliába szállították, A voltaképpeni gyarmati struktúra megszervezése a múlt század végén kezdődött. Mo­zambik fejlődését nagyban meg­határozta a brit gyarmatok szomszédsága, majd később a két fehér telepes állam létrejöt­te határai mentén. Rhodesia és a Déliafrikai Köztársaság szá­mára a portugál fasiszta rend­szer gyarmata volt „Féhér-Af- rika tüdeje”, az a tengeri kijá­rat, amely lehetővé tette a te­lepeseket sújtó embargó állandó megsértését. A felszabadító harc 1964-ben indult meg, válaszként a portu­gál fasiszta rezsimnek az észaik- mozambiki lakosság ellen elkö­vetett atrocitásaira. Három na­cionalista csoportból 1982-ben alakult meg a FRELIMÖ (Fnen- te de Libeirtacao de Mooan- bíque — Mozambiki Felszaibadí- tási Front) Eduardo Chivamöo Mondlane vezetésével. A portugál fasizmus tavaly áp­rilis 25-i bukása után tárgyalá­sok kezdődtek az új lisszaboni rendszer és a felszabadítási szer­vezet között. Ennek eredménye­ként a múlt év szeptemberétől kezdve a FRELIMÖ vezetése alatt ideiglenes kormány vezet­te Mozambikot a. függetlenség felé. Június 25-én 0 órától Mo­zambik független, önálló állam, amelynek élén a portugál főbiz- I tost Samora Machet, a FRELI­MÖ elnöke váltotta fel. A Szaljut—4-ről jelentik Moszkva A megjelölt programnak meg­felelően folytatódik a Szaljut—4 tudományos űrállomás útja. A j kozmonauták — Pjotr Klimuk j és Vitalii Szesztyjanov — ked- • den ellenőrizték az egyes rend­szereket, az űrállomás szolgál­tató és tudományos berendezé­seit, rendszerezték az elvégzett kutatásokat és kísérletek ered­ményeit, továbbá pihentek. A szerdai munkanapot a föld- felszírí kutatásának szentelik. Az elektromágneses kisugárzás spektrumának különböző öve- i zeteiben felvételeket készítettek i Ukrajna, a Volga-vidék és Kö- ! zép-Ázsia körzeteiről. Az űrállomáson folytatódnak a biológiai kísérletek. A két űrhajós közérzete jó. A Szaljut—4 folytatja útját. (MTI) Takarékoskodni már tudnak így hajtják végre a decemberi párthatározatot Békéscsabán Fél év telt el azóta, hogy az I MSZMP Központi Bizottsága j határozatban fogalmazta meg i azokat a legtontosabb teendő- í két, amelyek meggyorsítják az j ország gazdasági fejlődését és megnövelik a népgazdaság al­kalmazkodó képességét a gyor­san változó nemzetközi gazda­sági viszonyok közepette. E határozat helyi végrehajtá­sának negyedéves tapasztalatait összegzi az MSZMP békéscsa­bai városi bizottságának jelen­tése, amely első helyen azt ál­lapítja meg, hogy a megyeszék- j hely gazdálkodó egységei leg- J gyorsabban a párt takarékossá- ] gi felhívására reagáltak. A takarékosság tervszerűsé- genek fokozásával egyidőben természetesen a vállalatok, üze­mek és gazdaságok erőfeszítése­ket tettek az idei első negyed­évi tervteljesítés feltételeinek megteremtésére is — ennek kö­szönhető, hogy a termelés és az értékesítés a tavalyi első ne­gyedévi eredményeket általában mindenütt felülmúlja, a terme­lés körülményei, feltételei pe­dig számottevően javultak. Sikeres első negyedév A tervek teljesítése, a párt- határozat végrehajtása szem­pontjából tehát az első negyed­év sikeresnek mondható, annak ellenére is, hogy az időközi I anyaghiány és egyéb ökok mi- [ Lázár György és Alekszej Koszigin megbeszélése Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács el­nöke szerdán délután meg­beszélést folytatott Alekszej Kosziginnal, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagjával, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nökevei, aki a KGST XXIX. ülésszaka alkalmából tartózko­dik Budapesten. A szívélyes, baráti és elvtársi légkörű eszmecserén a kor­mányfők tájékoztatták egymást a magyar és a szovjet ötéves népgazdasági terv teljesítésének menetéről, megvizsgálták a sok­oldalú magyar—szovjet együtt­működés fejlesztésének távla­tait. Megtárgyaltak több olyan kérdést, amely a következő öt évre szóló népgazdasági tervek koordinációjával, illetve a szo­cialista gazdasági integráció komplex programjának megva­lósításával kapcsolatos. Alekszej Koszigin a szovjet kormány nevében baráti látoga­tásra hívta meg Lázár Györ­gyöt. aki a meghívást köszönet­tel elfogadta. A megbeszélésen részt ;vett Huszár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az. Orszá­gos Tervhivatal elnöke, dr. Bíró József külkereskedelmi minisz­ter, valamint K. F. Katusev, az SZKP KB titkára. N. K. Baj- bakov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, N. Sz. Patolicsev külkereske­delmi miniszter és V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. (MTI) Btm Kicmsxr, 3 1873, JÚNIUS 26. att az előirányzott árbevétele­ket nem mindenütt érték el. Kedvezően alakult mindenek- eJőtt az élelmiszeripar termeié-- se. A Baromfifeldolgozó Válla­lat 10 százalékkal több termé­ket állított elő, mint 1974 első j hálom hónapjában. Vágott ba­romfiból hat és fél ezer má- ! zsávál, tojásból 8 millióval ex- j portáltak többet, mini» egy év- | vei korábban. Ugyanezen idő j alatt a konzervgyár a holtsze- j zon megszüntetésével, a terme- I lök segítségével alapozta meg terveinek teljesítését. Az el- j múlt évi 51 ezer tonna alap- , anyaggal szemben az idén mint- ' egy 55 ezer’ tonnát készülnek feldolgozni. Jól dolgozott a város könnyű­ipara is. A kötöttárugyárban ta­valyhoz viszonyítva 47 száza­lékkal emelkedett a termelés, 54 százalékkal az értékesítés. A Kner Nyomdában ez a két szám: j 23 és 30. Az eredményeket ' egyébként mindkét üzemben a ! termelékenység növekedésével érték el. Ugyanakkor a Férfiíe- | hérnemű-gyárban és a Pamut- ! textilnél a termelés tárgyi fel- i tételei lassan javulnak, s így a termelés sem növekedett szá­mottevően. A bevezetőben említett anyag­hiánnyal Békéscsaba üzemei kö­zött elsősorban a gépipar' ter­melő egységeinek kellett a Vizs­gált időszakban megküzdeniük, ennek ellenére a MEZŐGÉP je­lentősen, a HAFE, a forgácsoló és a Híradótechnikai Vállalat pedig többé-kevésbé emelni tud­ta termelését. Növekedtek az eredmények az építőanyag- és építőiparban is. A Tégla- és Cserépipari Válla­lat a tervezettnél 12 millióval több téglát értékesített az első három hónapban, az állami épí­tőipari vállalat első negyedévi termelési előirányzatát pedig II és fél százalékkal teljesítette túl. Az elmúlt évi első három hónaphoz viszonyítva ez több mint 22 százalékos javulást je­lent az építésszerelésben. Javult a tanácsi iparban is a termelői tevékenység, az áruter­melés növekedése azonban nem érte el az állami iparét, sőt a tanácsi építőipari vállalat hi­telképességét is csak a felügye­leti szerv kezessége mellett tud­ta megtartani. A sütőipar, a vízszolgáltatás és a vendéglátás ugyanakkor jól igazodott a fo­gyasztói igényekhez A közlekedésről és a keres­kedelemről annyit: az első ne­gyedéves célkitűzések kisebb- nagyobb túlteljesítésével a de­cemberi határozat szellemében tettek eleget megyei feladataik­nak a két ágazatba tartozó vál­lalatok. Nincs idő a pihenőre A békéscsabai szövetkezetek tevékenységéről a városi párt- bizottság jelentése ugyancsak kedvező képet fest. Az ipari szö­vetkezetek terveiket összességé­ben időarányosan teljesítették. A 12 szövetkezet közül hét vé­gez export-tevékenységet. Há­rom szövetkezetben — a bútor­ipariban, a méretes szabóknál és a mezőberényi Műszaki Szö­vetkezetben — csökkent a ter­melés 1974 első negyedévéhez képest. A helyzet a békéscsabai építőipari, a Békés megyei szol­gáltató és a mezőberényi Tex­tilipari Szövetkezetnél a leg­kedvezőbb. A város környéki községeket is figyelembe véve a felmérés 9 mezőgazdasági szövetkezetre terjedt ki. megállapítva, hogy a gazdaságok a tervezett 684 mil­lió forint termelési érték elő­állítására megfelelően készültek fel. A mezőberényi Aranyka­lász és Petőfi, valamint a kö- röstarcsai Petőfi és a békéscsa­bai MS54BT Tsz kivételével min­denütt jónak mondható az őszi búza állománya. Az egyesült ter­melőszövetkezetekben rendben végezték el a tavaszi munkákat. Mérlegelve az eredményeket és a további teendőket, a jelen­tés arra a megállapításra jut hogy nincs idő a pihenőre A takarékosságban és a beruházá­sok ütemének gyorsításában erőteljesebb megszorításókra van szükség Gazdálkodó egységeinkben a takarékossági intézkedések vár­ható eredménye 100—120 millió forint, éppen ezért kell meg­gyorsítani gyáregységi, telephe- I lyi szinten az intézkedések vég- l rehajtását, illetve felülvizsgál- I ni a formális előírásokat. E I kettőtől függ ugyanis alapvető­en — a 25 vállalatnál végzett áprilisi ellenőrzés tapasztalatai alapján — a tervezett megta­karítások sorsa. Az előbbieknél nem kisebb a jelentősége a beruházások meg­gyorsításának sem. Megállapít­ható, hogy bár az építőipar te­vékenysége a decemberi párt- határozatot követően megélén­kült, a szak- és szerelőipari munkák elhúzódása miatt a ha­táridőket az építőipar még most sem tudja tartani. * Igv van ez a kötöttárugyári beruházásnál, a BOV hűtőházá­nak építésénél is. De „csúszik” a MÉK húsüzemének befejezé­se és az Univerzál nagyáruház ez évi munkái is lassabban ha­ladnak a vártnál. Késik a sütő­ipari vállalat új kenyérgyára. Ugyanakkor elégedettek lehe­tünk a Férfifehérnemű-gyár re­konstrukciójának, a makkoshá­ti vízkivételi mű építésének ál­lásával és megkezdte próbaüze­mét az aszfaltkeverő üzem is. Külön is ki kell térni arra, hogy a párt Központi Bizottsá­gának decemberi határozatát megfelelően, jól teljesítő válla­latoknál, üzemekben, gazdasá­gokban emelkedett a bérszínvo­nal, ennek eredményeként a la­kosság életszínvonala is. A la­kossági betétállomány 46 mil­lió forinttal nagyobb ebben az időszakban, mint egy évvel ko­rábban. Bőven maradt tennivaló Mindent egybevetve megálla­pítható, hogy a város és a vá­ros környéki községek üzemei­ben már a párthatározatot kö­vető első negyedévben is sokat erősödött a pártalapszervezetek irányító, ellenőrző és szervező munkája. A gazdasági haté­konyság növelése, a takarékos gazdálkodás, a tartalékok fel­tárására való törekvés vált leg­főbb mozgatójává a termelőte­vékenységnek. Ez a megállapítás nem jelen­ti természetesen azt, hogy nem is maradt már tennivaló a de­cemberi határozat teljesítésé­ben. Maradt bőven. Az üzem- és munkaszervezés fejlesztésé­vel egyidőben nem gyorsult fel kellőképpen az a folyamat, amelynek során a termelési szerkezetben a gazdaságosan előállítható és exportálható ter­mékek jutnak döntő súlyhoz, a gazdaságtalanul működő üze­mek pedig „bezárják kapuikat”. A munkaidő teljes kihaszná­lása, a szocialista munkaver­senyben a vállalások anyagi, műszaki megalapozása sok egyéb mellett ugyancsak a jövő feladatai közé tartozik. Vagyis, ahogy a gazdálkodó egységek ta­karékoskodni már megtanultak, ugyanúgy kell igyekezniük meg­tanulni a lehető leggazdaságo­sabb termelés mikéntjét is. Én­nél hathatósabb takarékoskodás aligha képzelhető el egyébként! Kövary E. Felér

Next

/
Thumbnails
Contents