Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-26 / 148. szám

'{Folytatás az t. oldalról) fekedésék 1976—1980. évekre ki­dolgozott és egyeztetett tervé­neik. A magunk részéről teljes mértékben csatlakozunk ezekhez a véleményekhez. Mi is azt ter­vezzük, hogy ötéves tervünkben külön fejezetben irányozzuk elő a sokoldalú integrációs intézke­dések egyeztetett tervében sze­replő kötelezettségeink teljesíté­sének feltételeit. Külön is fon­tos körülménynek tartjuk, hogy a tarv-dokumentációra — ezúttal első alkalommal — a komplex programban kitűzött feladatok fi gyei em.be vételével kerül sor. Mindez azt is mutatja, hogy a tervszerű és hosszú távra meg­alapozott termelési együttműkö­dés mindinkább növekvő szere­pet tölt be országaink, így a ma­gyar népgazdaság fejlődésében is. Ebben a Szovjeuniólhoz fű­ződő gazdasági és tudományos- műszaki kapcsolataink kiemel­kedő és meghatározó jelentősé­gűek. Ezért elhatározott szándé­kunk, hogy lehetőségeinkhez ké­pest a jövőben is mindent meg­teszi! nk a Szovjetunióval és a KGST többi országaival fennálló kapcsolataink sokirányú fejlesz­tése és elmélyítése érdekében. A tapasztalat megmutatta, hogy a szocialista gazdasági in­tegráció kibontakoztatásának legfontosabb eszköze és biztosí­téka a népgazdasági tervek ösz- szehangolása, továbbá a magas fokon szervezett tudományos és műszaki együttműködés. Ez adja meg az alapot az országaink kö­zötti tervszerű együttműködés és munkamegosztás elmélyítésé­hez, a nemzeti erőforrások haté­konyabb kiaknázásához, a ter­melőágazatok, valamint a válla­latok közvetlen kapcsolatainak fejlesztéséhez és a közelmúlt­ban létrehozott nemzetközi gaz­dasági szervezetek eredményes működésének kibontakoztatásá­hoz is. Ezért elsőrendű felada­tunk, hogy együttműködésünk elmélyülésének e meghatározó eszközeit és ezen belül is min­denekelőtt a tervezés és a ter­vek koordinálásának módszereit állandóan tökéletesítsük, még magasabb színvonalra emeljük. A kitűzött célok megvalósítá­sához másrészt arra van szük­ség, hogy megfelelő figyelmet fordítsunk együttműködésünk közgazdasági feltételeire és azo­kat rendszeresen hozzáigazítsuk á változó és egyre magasabb követelményekhez. Megkülönbözteti figyelmet kell fordítanunk a gépipari szako­sítás és kooperáció olyan irányú fejlesztésére, amely az eddigi­eknél is tudatosabban koncent­rál, mindenek előtt az energia­bázis és a nyersanyag kitermelé­sére, a vegyipar és a mezőgaz­dasági termelés bővítéséhez szükséges gépék és berendezések gyártásának magas műszaki színvonalú növelésére. Ülésszakunk fontos feladatá­nak tartjuk, hogy — az elmúlt év tapasztalatainak áttekintése mellett — kijelölje, de legalább­is fein'ázol ja azokat, köztük a hosszabb távra, az 1980 utáni időszakra szóló legfontosabb fel­adatokat is, amelyek megoldá­sára figyelmünket és erói'eszíté- semket összpo-ntositanunk kell. Amj a fűtőanyag energetikai együttműködést illeti, a beszá­moló Bajbakov és Nyeporozsnij elvtárs bevezetője reálisan tük­rözi azt a hatalmas munkát, amelyet a tagállamok a fűtő­anyag energetikai bázis fejlesz­tése és az energetikai berendezés- szükséglet kielégítése érdekeben eddig végeztek. Szeretném hangsúlyozni, alapvető és közös érdekünknek tartjuk, hogy kése­delem nélkül és programszerű- , en megvalósítsuk azokat a már j sokoldalúan és kétoldalúan is egyeztetett fejlesztési elhatáro­zásokat, am el veit a fűtőanyag és energetikai termelő és szállító kapacitások bővítését irányoz­zák elő. Emellett teljes mértékben in­dokoltnak és szükségesnek tart­juk a további lehetőségek fel­tárására irányuló munkák foly- j látását, azt, hogy már a legkö-1 Folytatta munkáját a KGST XXIX. ülésszaka zelebbi időben megkezdjük az 1989 utáni időszakra szóló fű­tőanyag-energetikai együttműkö­dés lehetőségeinek és feltételei­nek konkretizálását. A fűtőanyag-energetikai prob­lémák megoldása érdekében a nemzetközi együttműködés fej­lesztése természetesen magá­ban foglalja, hogy minden tag- ál-am erőfeszítéseket tegyen sa­ját energiaforrásainak fokozott hasznosítására is. Mi is törekszünk a hazai szénvagyon fokozott kiaknázá­sára és mindenekelőtt a villa- mosenergia-termelésre való fel- használására. Űjabb szénmező­ket tárunk fel, és az eddiginél is nagyobb erővel, anyagi rá­fordításokkal folytatjuk a szén- hidrogének hazai kutatását. J 980-tól kezdve — terveink sze­rint — üzembe lépnek első atomerőművi egységeink. Szá­mottevő anyagi erőt fordítunk a tüzelőanyag- és energiafel­használás racionalizálására, a fajlagos energiahiány csökken­tésére. Mindezek ellenére és a nagy­fokú takarékosság mellett sem tudjuk energiaszükségletünket saját forrásból kielégíte­ni. Ezért elsőrendű ér­dekünk fűződik a két- és sok­oldalú együttműködés további bővítéséhez. A magyar népgaz­daság fűtőanyag- és energiael­látásában a jövőben is sok se­gítséget várunk a Szovjetunió­tól. Az érdekelt európai KGST- tagállamok egységes villamos­energetikai rendszerének kiépí­tését fejlődésünk ugyancsak fontos feltételének tekintjük. Ebben az együttműködésben is a távlati, tervszerűen összehan­golt megoldásokat tartjuk el­sődlegesnek. A közlekedés és a szállítási hálózat fejlesztéséről szólva, Lázár György hangsúlyozta, hogy ez a jelen és a jövő egyik kulcsfeladatává vált. Magyar- ország földrajzi helyzeténél fogva is különösen érdekelt ab­ban, hogy a tagállamok szállí­tásai — mindenekelőtt a vasúti szállítások — zavartalanok le­gyenek. Ezért a tagál’amok közlekedési hálózatának a gaz­dasági élet fejlődésének ütemé­vel arányos fejlesztésére a jö­vőben nagyobb figyelmet kell fordítani. Nagyobb figyelmet kell szentelni a folyam' szállí­tás fejlesztésére is. A mezőgazdasági és é’elmi- szeripari együttműködés fej­lesztésének további lehetőségeit elemezve, a magyar miniszterel­nök kiemelte, hogy az közös ér­deke minden tagországnak. Ér­deke mind az exportáló, mind az importáló országoknak is, és ezért a megoldás is csak egye­sült erővel lehetséges. Olyan komplex megoldásra van szük­ség — mondotta Lázár György —, amely egyaránt magában foglalja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés techni­kai és tudományos bázisának, valamint közgazdasági feltéte­leinek egyidejű és összehangolt fejlesztését. A világgazdaságban végbeme­nő nagy fontosságú változások­ról, a fejlődő országok szerepé­nek és gazdasági lehetőségei­nek módosulásairól, továbbá a KGST iránt megnövekedett ér­deklődésről szólva Lázár György elmondotta, hogy mind­ez egész sor új kérdés megol­dása elé állítja a KGST-ta“or­szágokat. Ma.id így folytatta: Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy a KGST kereté­ben is rendszeresen és folyama­tosan elemezzük, értékeljük a világgazdaságban bekövetktzett változásokat, levonjuk belőlük azokat a következtetéseket, j amelyeket nemcsak a nemzeti | keretek között, de sokoldalú ! együttműködésünkben is figye- 1 lembe kell venni. Azt is nél­külözhetetlennek tartjuk, nogy hatékonyabbá tegyük a fejlődő országokkal folytatott együtt­működésünket. Beszédét a következő szavak- | kai fejezte be: Az a szilárd elhatározásunk, hogy együttműködésünket to­vább erősítjük. A Szovjetunióval és a töb­bi KGST-országgal folytatott együttműködés jelentette és je­lenti a jövőben is hazai építő- munkánk biztos nemzetközi bá­zisát. A Magyar Szocialista Munkáspárt közelmúltban meg­tartott XI. kongresszusa meg­különböztetett figyelmet szen­telt a KGST-országokkal foly­tatott együttműködésünknek. Fejlesztési politikánk, a népgaz­daság termelési szerkezetének korszerűsítése, műszaki színvo­nalának emelése, hatékonyságá­nak növelése elválaszthatatla­nul összekapcsolódik a KGST- országok között megvalósuló gazdasági együttműködéssel, a komplex program céljainak va­lóra váltásával. Népünk és kor­mányunk elhatározott szándé­ka. hogy a jövőben is aktívan elősegítse a szocialista gazda­sági integráció fejlesztését, a közösen kitűzött feladatok si­keres megvalósítását. Koszigin felszólalása Moszkva | Moszkvában ismertették Alek- szej Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a KGST XXIX. budapesti ülés­szakán elhangzott felszólalását. A KGST jelenlegi ülésszaka — mondotta Koszigin — a ked­di ülésen — olyan időszakban végzi munkáját, amikor orszá­gainkban összegezik a pártkong. resszusokon elfogadott határo­zatok teljesítésének eredménye­it. A soron levő kongresszusok küszöbén — ezeknek előkészí­tése az országok többségében javában folyik — magabiztosan megállapíthatjuk, hogy újabb nagy lépést tettünk a szocialista világrendszer gazdasági poten­ciáljának növelése, a világgaz­daságban elfoglalt helyzetének erősítése felé vezető úton. Ak­kor, amikor a kapitalista rend­szer gazdasági megrázkódtatá­sokon megy keresztül, ezek a sikerek ismét megmutatták a világnak a tervgazdálkodás ere­jét és életképességét A KGST-hez tartozó országok egészében sikeresen teljesítik az ötéves terveikben szereplő fel­adatokat. Jelentősen növekedett az anyagi termelés, javult a népgazdaság struktúrája és ami különösen fontos, emelkedett a Lakosság életszínvonala. A szo­cialista közösség országai hoz­zákezdtek azoknak az átfogó gazdasági és szociális progra­moknak a megvalósításához, amelyek nagy jelentőségűek a szocialista társadalom további előrelépése és harmonikus fej­lődése számára. A szocialista országok közös erőfeszítéssel oldják meg a gaz­dasági fejlődés számos lényeg­bevágó problémáját. Amikor a kapitalista világnak még a leg­erősebb államai sem képesek le­küzdeni a komoly gazdasági ne­hézségeket, köztük az energia- válság okozta nehézségeket, a KGST-országok küszöbön álló ötéves terv időszakában alapve­tően megoldották országaik energia- és nyersanyaeíajtákkal való ellátásának problémáit. A Szovjetunió nemcsak, hogy hosszúlejáratú alapokon bizto­sítja a fontos nyersanyagfajtáik­ból a pótlólagos szállításokat, hanem bizonyos változásokat is végrehajt saját népgazdaságának struktúrájában, növelve abban a nyersanyagtermelő ágazatok részarányét. Számításba véve más szocialista országok szük­ségleteit. A népgazdasági tervek koor­dinálása terén mér elvégzett munka eredményeit értékelve azt látjuk, hogy a' gazdasági együttműködés méreteinek lé­nyeges kiszélesítése és az integ­rációs folyamatok elmélyülése mutatkozik a gépgyártás terü­letén. Az ötéves tervek összehango­lásának jellemző vonása volt az ipari objektumok együttes építését, a termelés sokoldalú szakosításának és kooperálásá- nak fejlesztését szolgáló szerte­ágazó integrációs intézkedések összehangolt tervének összeállí­tása. Alekszej Koszigin arról tájékoztatta a- ülésszak részt­vevőit. hogy a '-ovjetunió öt­éves és éves r. gazdaság-fej­lesztési terveiben l.űlön fejeze­teket sjeoítí a? ssAágríciós in­tézkedések realizálásának. Ezek a tervfeladatok tükröződnek az ágazati tervekben és a vállala­tok megfelelő terveiben és ilyen módon az integrációs intézkedé­sek a népgazdaság megtervezé­sének minden szintjén a közös terv alkotó részévé válnak. A gazdasági együttműködés szerepe — mondotta Alekszej Koszigin — méginkább megnö­vekszik a kapitalista világgaz­daságban kialakuló helyzetben. Ezt a helyzetet a nyersanyag-, energetikai- és valutaválságok folytatódó mélyülése, a kon­junktúra mind nagyobb inga­tagsága, az inflációs folyamatok erősödése jellemzi. Brezsnyev ez év márciusában a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kong­resszusán elhangzott felszólalá­sában megjegyezte, hogy „a vi­lágpiaci helyzet bizonyos mér­tékben a mi gazdasági ügye­inkre is elkerülhetetlenül kihat, hiszen a szocialista országok eléggé széles gazdasági kapcso­latokat tartanak fenn a nem- szocialista világgal”. Országaink óriási eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy men­tesítsék gazdaságukat a kapita­lista világgazdaságban levő inf­láció és válság káros hatásától. Ezek az eszközök: a tervgazda­ság, az a képesség, hogy össze­hangolják tevékenységüket a kapitalista piacon, a szoros gaz­dasági együttműködés, az integ­rációs folyamatok továbbk el­mélyítése. Ide tartozik a KGST- országok minden testvérpártjá­nak és kormányának arra- irányuló készsége is. hogy min­den módon erősítsék a kontak­tusokat és a kapcsolatokat, tö­rekedjenek a gazdaságpolitika mind pontosabb összehangolásá­ra. Véleményünk szerint ma már létrejöttek a szükséges előfelté­telek ahhoz, hogy a legközeleb­bi öt évben még hatékonyabban kiaknázzuk a KGST-tagorszá- gok gazdasági integrációjának lehetőségeit, minden egyes or­szág és az egész szocialista kö­zösség érdekében — mondotta végezetül Alekszej > Koszigin • * » Az ülésszak résztvevői és közreműködői szerdán este az Operaházban megtekintették az Állami Népi Együttes műsorát A KGST XXIX. ülésszaka csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. (MTI) Kádár János fogadta a kormányküldöttségek vezetőit Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán délután a Központi Bizottság széliházában fogadta a KGST XXIX. ülés­szakán részt vevő kormánykül­döttségek vezetőit. Kádár János üdvözölte a ven­dégeket és méltatta a KGST XXIX. ülésszakának jelentősé­gét. Kiemelte, hogy a tagálla­mok közötti gazdasági integrá­ció sokoldalú fejlesztése hatal­mas erőforrása a résztvevő szo­cialista országok további gazda­sági, politikai és társadalmi fej­lődésének. Nagy elismeréssel szólt a komplex program meg­valósítása terén elért eredmé­nyekről. Hangoztatta, hogy a Magyar Népköztársaság, mint eddig, ezután is alapvető fon­tosságúnak tartja együttműködé­sének szüntelen fejlesztését és erősítését a KGST-tagállamok- kal. Hangsúlyozta azt a meggyő­ződését, hogy a KGST tevékeny­sége, a szocialista gazdasági in­tegráció kibontakoztatása jód szolgálja a tagországok interna­cionalista összefogását és együtt­működését. Kádár János üdvözlő szavaira válaszolva A. N. Koszigim, a küldöttségek nevében köszönetét fejezte ki a magyar pártnak és kormánynak a szívélyes fogad­tatásért, a KGST XXIX. ülés­szakának megrendezéséért. (MTI) Magyar-kuvaiti megállapodások Púja Frigyes ma indul haza Kuv&it A hivatalos látogatáson Ku­vaitban tartózkodó Púja Fri­gyes szerdán reggel Ab­del Aziz Husszein állam- miniszter társaságában láto­gatást tett a parlament elnö­kénél. Khaled Szaleh Al-Gu- neim ismertette az egykamarás, évente nyolchónapos ülésszakot tartó parlament tevékenységet, nemzetközi kapcsolatait, így a magyar országgyűléssel fenn­álló kapcsolatokat is. Púja Fri­gyes tájékoztatta a kuvaiti par­lamenti elnököt a nemrég le­zajlott országgyűlési választá­sokról, es eszmecserét folyta­tott vele a két ország kapcsola­tairól. Pu.ia Frigyes a délelőtt folya­mán felkereste hivatalában Ab­del Vahab Nasisyzj kereske­delem- és iparügyi mi­nisztert. A két minisz- j tér kormányközi közúti | egyezményt írt alá. A megálla- j podás a két ország kereskedel­mi kapcsolatainak fontos össze­tevőjét érinti, a közúti szállí­tással kapcsolatos elvi és gya­korlati kérdéseket tisztázza, elő­segíti a szállítások még zavar­talanabb lebonyolítását. A Ma­gyarország és Kuvait közötti nagy távolság ellenére a ma­gyar áruk túlnyomó többsége kamionokban érkezik Kuvait- ha. Az elmúlt évben mintegy kétszáz teherjármű — zömük­ben hűtött kamionok — szállí­totta az arab-öbölbe Íj országba exportcikkeinket: fagyasztott baromfit, egyéb élelmiszereket, textíliákat, a különösen kere­sett férfikonfekció-termékeket stb. Ugyancsak szerdán délelőtt az Oktatásügyi Minisztériumban a két onszág képviselői két év­re szóló kulturális munkatervet írtak alá, amely többek között ösztöndíjasok cseréjét irányoz­za elő. Szerdán délután Púja Fri­gyes a szálláshelyéül szolgáló Hilton-szállóban sajtóértekezle­tet tartott a kuvaiti sajtó kép­viselői részére. Púja Frigyes csütörtökön in­dul '.’issza Magyarországi-a. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents