Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-25 / 147. szám

között. A falu szélén óvatosan aülábodunk majd a patak £olé ácsolt tahidon. Attól kétszáz lépésnyire leszünk, amikor koncertet adnak a íaluszéli kutyák. Az első házban van ,egy teher komondor. Lomposnak hívjak. Csak a nevén kell szólítani, nyomban elhallgat és barátságosan mormog tovább. Ismer bennünket, érzi a szagunkat, felismeri a hangunkat.

Az őr is hallja a kutyaugatást. Elénk jbn néhány lépést. Tiszteleg, megkérdezi, hogy volt-e oclakinn valami. Mondjuk, hogy semmi különös, csak hó, hideg, sötétség és a Fraííci bácsi borháza sértetlen.

A társalgóban még világos van. Fogadni mellein volna, hogy Szántó Gábor gubbaszt az asztal fedett, Bajzol, számol. Mindig ezt csinálja, ha van egy kis szabad ideje. Mérnök szeretne lenni, csak egy kicsit elvétette a lépest, lusta volt, vagy nem volt elég esze, nem vették fel a felsőfokú technikumba.

— Fenn vagy még Gábor, nem vagy faradt? — kérdem tőle, hogy valamit mondjak, ha mar bejöttem ide.

— Kicsit. De szeretném befejezni, amit mára kijelöltem magamnak.

— Igazad van, amit elhatároz az ember, ahhoz kösse magát. Akkor van értelme az egésznek, ha hiszel benne.

— Tudod-e, min töröm a fejemet? Ha az ember közölni akarja a gondolatait, akkor vagy beszél. vagy ír. A beszéd sokkal könnyebb, gyorsabban közölheted azt, amit akarsz. Az írás hosszadalmasabb. Azon töröim a fejem itt rajzolgatás közben.

Megkezdték munkájukat a KGST építőipari áÜandó bizottságának szakértői Békéscsabán

Jelentés nemzetközi tainácsko-j vagy esetleg más fontos KGSTzasnak ad otthont néhány napig Békéscsabán az MSZMP Békés ' megyei Oktatási Igazgatósága. Kedden reggel 8 órakor itt kezdte meg munkáját a KGST építőipari állandó bizottságának szakértői konzultációs értekezlete.

Az ünnepélyes eseményen! részt vett dr. Fekete Antal, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának első titkára. A házigazda Békéscsaba politikai, társadalmi és gazdasági szervezeteinek képviseletében szeretettel köszöntötte az építőipari szállá- I tó- és anyagmozgató gépek fej- [ leszté&i tendenciával foglalkozó KGST építőipari állandó bízott- i ság szakértőit. 1

— A mi építő munkáinkban — mondotta többek között —

sokat segített a több mint negyedszázada a KGST-be tömörült testvéri szocialista országok összefogása, az elért eredményeik közkinccsé tétele. ! Ez az összefogás, a tapasztalatok j kicserélése, a további, építőipari j fejlesztések elveinek a meghatá- j rozása olyan tartalékot rejt magában, amely megsokszorozhatja erőinket, csökkentheti és meg is szüntetheti a napjainkban egyre jobban jelentkező munkaerőhiányt, gyorsíthatja a beruházások ütemét, könny itheti a dolgozó emberek nehéz fizikai 1 munkáját.

Beszédéből emlékeztetett a XI' kongresszus határozatára, amely- j ben szintén fontos helyet foglal el a beruházások határidejének a tartása, illetve csökkentése, a beruházások hatékonysága. Ezután szólt arról, hogy a mi törekvéseinkhez. eredményeinkhez a tanácskozáson résztvevő küldöttek országai is hozzájárulnak.

— A megye és a város képvi- . selőd — hangsúlyozta — nagyon j szeretnék, ha a tanácskozás sikere. a fogadtatás lehetővé ten né. hogy a közeljövőben ebben, I

témában ismételten igénybe vennék vendégszeretetünket. Azt szeretnénk,

ha hazánkban és természetesen a mi megyei építőipari vállalatainknál, szervezeteinknél is mVhél több szocialista országban gyártott korszerű építőipari szállító- és anyag- mozgató gép üzemelne. Szeretnénk ezt azért is, mert ezek a gépek eddigi tapasztalataink szerint jól elégítik ki a hazai építőipar sajátos követelményeit, biztosíthatók üzemeltetési feltételeik, költségeik kedvezőek. Jól tudjuk, hogy ezt az igényünket csak abban az esetbem lehet kielégíteni, ha Önök, a KGST-országok ezzel a feladattal megbízott, legjobban felkészült szakértői a szakosodás, a tudományos-technikai együttműködés, a kooperáció kérdéseiben mielőbb megállapodásra jutnak.

Fekete elvtárs megnyitó beszédében ezután a kővetkezőket mondta: nagyon hasznos kezdeményezésnek tartja azt, hogy a szakértői értekezletet a témával összefüggő gépbemutatóval és a szakági konferenciával együttesen rendezik. Ugyanis a gépbemutató gyakorlati tapasztalatai, a szakmai tanácskozás légköre is hozzájárul ahhoz, hogy a szakértők gyorsabban és eredményesebben egyezzenek meg a szakosítási, a kooperációs, a tudományos- műszaki együttműködési kérdésekben.

Befejezésül kifejezte reményét, hogy néhány nap alatt a szakértői értekezlet munkája a témát újabb eredményekkel, megegyezésekkel gazdagítja, s hogy a hét végén a jegyzőkönyv aláírásával fejezik be értekezletüket.

A megnyitó beszéd után a küldöttségek megkezdték tárgyalásaikat.

r. p

Az Északi Ipartelepen kiállított szovjet autódaru-család tag jait mutatja be ez a felvételünk. Jobb szélen a KSZ—2571 típusú autódaru ZIL-re szerelve, mintegy 6 és fél tonna terhet képes nyolc és fél méter magasba emelni

(Fotó: Demeuy Gyula)

Ez a szerkezet a házgyári ép itőclemck szállítását meg, teszi lehetővé

kön nyfti

ka hatékonyságának fokozására korszerű, nagy teljesítményű szállító- és anyagmozgató gépekkel. gépsorokkal szeretkezzen fel az építőipar. Ennek lehetőségeiről ad képet a békéscsabai konferencia is.

A megnyitó beszédet követően két szovjet szakember tartott előadást az építőipari szál- . Utó- és anyagmozgató gépek fejlesztésének szovjetunióbeli irányairól. Sz. R. Ivanovics, a dra- gobicsi autódarugyár főmérnöke a legújabb szovjet hidraulikus darutipusokat ismertette előadásában, M. M. Sapunov, a lenin- grádi építőgépgyár főkonstruktő re pedig a pneumatikus cement- szailító berendezések eddig kialakított fajtáinak teljesítőképességét elemezte.

A szovjet szakemberek tájékoztatója után a tanácskozás résztvevői négy ksfilmet tekinthettek meg, amelyek működés közben mutatták be a legkorszerűbb szovjet építőipari gépeket. A szakmai nap délelőtti prog ramja vitával fejeződött be, amelyen a gépbemutatón kiállító szovjet vállalatok képviselői válaszoltak a szakemberek kérdéseire.

A szovjet szakrpai nap délután a megyeszékhely Északi Ipartelepén folytatódott. Itt az érdeklődök munlka közben szemlélhették meg a kiállításon bemutatott szovjet autódaru-családot, a nagy teljesítményű ce- mentszivattyút, betonkeverőt, festőagregátot, parkettcsiszolót, habarcsszivattyút, a gumikerekes kotrógépet, a cementszállítót, az elektromos szállító targoncát — megannyi képviselőjét a korszerű építőipari szállító- és anyagmozgató gépeket forgalmazó „Masinoexport” vállalat bő választékot nyújtó kínálatának.

A nap befejezéséül a szovjet export vállalat, a moszkvai Masinoexport szakemberei a békéscsabai Csaba Szállóban megren dezett sajtófogadáson adtak részletes tájékoztatót a szovjet épi- tőgépgyartó ipar eredményeiről, távlatairól.

A képünkön látható szovjet g yármányú cementszállító gépkocsi SZ—652-es típusú változata, 22 tonna cement csomagolás nélküli szállítására alkálmas

Kedden, június 24-én a KGST békéscsabai szakági konferenciájának második napján „Szov- jet-nap”-pal kezdték meg a szakmai tanácskozások sorozatát. A békéscsabai ifjúsági és úttörő ház nagytermében Körö&falvi Pál, az MTESZ

Békés megyei Szervezetének társelnöke köszöntötte a szakmai nap részvevőit. Megnyitó beszédében külön is hangsúlyozta, hogy szocializmust építő társadalmunkban az építőipar igen jelentős szerepet tölt be. Fontos tehát, hogy az ópítőmunPÁSZTOR FERENC:

Fiúk a Lesiienven

Állunk a gyalogút előtt, nézzük a völgyet. Senki, semmi, csak a közeledő este.

Egyszer ilyen estén szánkózni mentünk. Édesapám csinálta a szánkót. A vastelepen vette hozzá az anyagot. Hulladék szögvasat, csövet, kemény léceket. Három napig fúrt, faragott, melegítette a tűzhelyen a vasakat. Késő estére lett készen. Akkor aztán felhúztuk a Kucor-hegy tetejére. Sorban felültetett bennünket. Legelői ültem én. Mert ón vagyok a legidősebb. Mögöttem ült a kis húgom, a mögött a középső húgom, utánam a nagyobbik, végül az öcsém, hátul édesapánk kormányozott. Repültünk lefelé, mint a táltos. A lányok siükongattak, mi meg hurráztunk, mintha csatába indultunk volna. Csak a deszkakerítés akasztott meg. Lejött a bőr az orromról, a térdemről, a kezem fejéről, a bütykökről, de kit érdekelt az, ki bánta abban a nagy örömben. Húztuk ismét a hegy tetejére, újra lesi klót tunk. Anyánk szegény', meg csak pityrergett a házunk tövében. Talán azért, hogy ilyen kis öröm is mekkorává tud nőni, ha ritkán látogat hozzánk.

— Volt neked szánkód ? — kérdeztem a társamat, Csik Andrást.

— Volt hát. De én nem sáfcong- tam annyira, ahogyan te mondod. Elég kicsi voltam még Apám ráültetett. Húzott maga után. Átmentünk Pestről a hídon. összecsavarogtuk Budát. Voltunk a Városmajorban, meg a Zugligetben. Olyan jó vastag kabáitom volt, meg fehér bojtos sapkám. Nagyanyám gyakran mesél róla. Azt mondja, olyan volt az arcom, mint a kinyílott rózsa.

— Hóembert építettetek? — — kérdeztem Csik Andrást.

— Bolond vagy, — nevet rajtam a társam. — Hol építettünk volna. A Keleti-pályaudvar mellett laktunk. Ott nem volt ilyen szép tiszta hó.

— Nem szokatlan ez neked, Csik?

— Miért lenne? Volt hegy Budán is, jártam én ott eleget. Túráztam annyit, hogy nem is hiszed.

Sötét lett. Az órám számlapja világít. Még két órán át tapossuk a havat. Még kétszer kell felkapaszkodni hegyre, dombra, kétszer kell leereszkedni szőlőkarók, aztán törpe harackfak

Szovjet-nap a szocialista országok békéscsabai gépbemutatóján és tanácskozásán