Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-25 / 147. szám

Évadzárás Politikai vitakörök Csanádapácán a békési alkotók klubjában Hétfőn este rendezték meg Békésien a mezőgazdasági szak­munkásképző intézetben a bé­kési művelődési központ alko­tók klubjának évadzáró össze­jövetelét. A klub tagjait és a város vezetőit — közöltük Mo- koviczky János tanácselnököt és Vámos László tanácselnök-he­lyettest — Hajnóczy Vilmos, a szakmunkásképző igazgatója, az alkotók klubjának tagja köszön­tötte, majd Párzsa János vázol­ta az elmúlt évad eseményeit. Az alkotók klubja gazdag és változatos évadot zár. Ebben az időszakban valósították meg azt, ' hogy a klub képzőművész tagjai egy-egy kiállítást az üzemekben, termelőszövetkezetekben és ipa­ri szövetkezetekben rendeztek, jól sikerült a múzeumi est, a diafilmek bemutatója, és sokol­dalúan segítették a békési szo­cialista brigádokat is a vetél­kedőkre való felkészülésben. Nyári feladatuk a békési mű­vésztelep munkájának segítése lesz, és előkészületek a „Békés ’75” képzőművészeti kiállításra. Befejezésül Kiss László, a vá­rosi tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője gratulált a klub tagságának a sikeres évadzárás alkalmából. Föld alaüi erőmű Föld alatti hidroakkumulációs erőművek tervét dolgozták ki moszkvai mérnökök. Az ezer méter mély aknától járatoflt ágaznak el — ezek az erőmű medencéi. A közeli gránittömb­be vésték az erőmű gépterme nek helyét. A felszíni víztárolót a föld alattival páncélozott csö­vek kötik össze. A föld alatti energia-akkumu­lációs erőművek gazdasági mu­tatói igen kedvezőéit. A hatal­mas szintkülönbség miatt a ha­sonló kapacitású hagyományos létesítményekhez képest tized­annyi vízre van szükség. Az új típusú erőművek nagy előnye, hogy nam változtatják meg a környezetet, azaz a természetet. mennyire nagy dolog lenne, ha egy hangszalagra rögzített élő­beszéd hangjait olyan elektro­mos jelekké lehetne átalakíta­ni, amelyek egy írógép mecha­nikáját mozgásba tudnák hozni. Talán az lenne a legegyszerűbb, ha a hangszín, hangmagasság, a hang rövidsége, hosszúsága más­más impulzusokat bocsátana ki, s azokat egy íróautomata írás­jelekké, betűkké alakítaná át. Az írók csak ülnének a kényel­mes karosszékbe, pipáznának, innák a sört, s diktálnák a ro­botnak a remekművöket. — Nem szaladsz te egy kicsit élőbbre, mint erődből telne? Megbántam, hogy ezt kérdez­tem, mert tulajdonképpen Szán­tó nagyon ügyes, sok mindent tud. A műszaki rendszerben el­més változtatásokat eszközölt. Beépített az elektromos jelző- rendszerbe bagoly huhogást, ka­kukk kiáltásokat, volt már olyan kísérlete is, hogy egy helyen trombita szólalt meg, ha az elektromos rendszerben rövid­zárlat keletkezett, ötleteiért ju­talmat, szabadságot is kapott. Nem kell őt bántani, ő egy másfajta álmodozó. Tanul, ké­szül, hogy a katonai szolgálat után újra nekirugaszkodhasson. — Rosszul ítélsz meg engem — néz rám Szántó. Talán még többet is kiérzett abból, amit mondani akartam neki. — Tu­dod, hogy miért nem vettek fel engem a felsőfokúba? Ugye nem tudod? Megmondom, én voltam a hibás. Technikumba jártam, az első két évben ment minden, mint a karikacsapás. Aztán ösz- szejöttem olyan srácokkal, akik zenélték, gitároztak, beat-zesnével foglalkoztak Tudod, hogy a Egységes tartalom — változatos módszerek HOGYAN tevékenykednek a községben a politikai vitakörök? — ezzel a kérdéssel fordultunk Csanádapáca legilletékesebbjei hez, Szatmári Sándorhoz, az MSZMP községi bizottságának titkárához, Benkó Imre ÁFÉSZ- elnökhöz, a pártbizottság ko­rábbi agitprop-felelőséhez, dr. Bodrozsán Lászlónéhoz, a HNF járási elnökségiének tagjához, a kézimunkaszakkör vezetőjéhez, Csányi Tiborhoz, a Széchenyi Termelőszövetkezet üzemi párt­vezetőségének titkárához, Hir- ják Pálnéhoz, az ÁFÉSZ nőbi­zottságának titkárához és Tóth András községi népfrontelnök­höz. A válaszokból az tűnt ki, hogy á politikai vitakörökben változatos módszerekkel folyik az egységes tartalmú tömegpo­litikai munka, s e módszerek megfelelnek a község sajátossá­gainál;.. Csanádapáca idei legnagyobb eseménye volt a korábbi három termelőszövetkezet egyesülése ja­nuár elsején. Az ezzel kapcso­latos politikai előkészítő munka már jóval korábban megkezdő-1 dött, s a múlt év nyarától rend- j szeres munkahelyi beszélgetések zajlottak az egyesülés értelmé­ről. E beszélgetések hasznossá­gát segítette az a politikai-gaz­dasági érvanyag, amelyet írás­ban kapott meg a tagság. Mindezek együttesen a vita­körök funkcióját is hivatottak voltak pótolni, mert ilyeneket1 — a megelőző időszakkal ellen-j tétben — 1974/75-bem nem szer- i veztek. Az eredményességet bi­zonyította,, hogy szinte kivétel nélkül az egyesülésre voksoltak az apácaiak — a párlvezetöség titkára szerint a politikai előké­szítés nélkül nem születhetett volna meg az új Széchenyi; nem azért, mintha a tagok nem ér­tették volna, hogy a nagyobb tsz valamennyiüknek jobb életet ígér, hanem, mert érzelmileg nagyon erősen kötődtek a már megszokott közösséghez. UGYANAKKOR ezeken a ta­lálkozóikon felmerültek más témák is: a tsz-ben termelt hús és zöldség exportlehetőségeitől a vitakörök központi segédanya­gaiban foglaltakig és az olaj­válságtól a községpolitika idő­szerű kérdésedig. Az 1975/76-os esztendőben is­mét lesznek politikai vitakörök a termelőszövetkezetben. Még­pedig úgy, hogy az azonos mun­kakörben egymáshoz közel dol­gozókból szervezik a csoporto­kat. Nem kell majd tehát a be­szélgetések kedvéért a tsz-köz- pontba menni — ahová már va­lami önként vállalt etikett alap­ján át kellett öltözni, ahol „nem illett” munkaruhában megje­lenni. Még közvetlenebb lehet hát a hangulat, kötetlenebbül szólalhatnak meg a résztvevők, az előadó-hallgató viszony- fel­cserélődik a véleményt cserélő vitapartnerek viszonyával. Ennek a formáinak — a köz­ponti témák feldolgozása mel­lett — a legfontosabb feladata lesz politikailag tovább szilár­dítani az egyesülést, elősegíteni az új körülmények között dol­gozók minél gyorsabb és teljes összehangolódását. Igények, lehetőségek egymás­ra találásából született a nők kát politikai vitaköre. Az egyik oly módon, hogy a főzőtanfolyam kötetlen és gyakran politikai kérdéseket is érintő csevegései a község politikai, gazdasági, tár­sadalmi testületéinek, vezetőinek segítségével rendszeres előadá­sokká, kérdezz-felelek estekké alakulták. Amíg az asszonyok, lányok néhánya a főzőtanfolyam vezetőjének Irányításával elké­szítette az aznapi mutatvány­menüt, a többiek a község életé­ről. a nők jogairól, az egészség- védelemről, a hazai és nemzet­közi politika legfontosabb ese­ményeiről hallgatták meg va­lamelyik községi, járási szak­ember szavait s fűzték ehhez megjegyzéseiket. A MÁSIK vitakör a kézimun­kaszakkör asszonyainak ad ha­sonlóképpen időszerű ismerete­ket a közvetlen környezet és a világ dolgairól. A tapasztalat: az •eleinte félénken véleményüket nyilvánító szakköri tagok egyre bátrabban szólnak politikai kér­désekről, mind erőteljesebben hallatják szavukat a közéletben. A két vitaköri tevékenységet is folytató tanfolyam, illetőleg szakkör tagjainak száma meg­haladja a százat — s egyre nő, most már olyanok is akadnak, akik nem elsősorban a főzés, a kézimunka, hanem az előadások, a véleménycsere kedvéért jár­nak hetenként, kéthetenként a vendéglő külön,helyiségébe, a művelődési házba. Nemsokára új főzőtanfolyamot indítanak Pusztaföldváron — a szaktudni­valók mellett politikai kérdések megtárgyalásával. Bővült az országos növényvédelmi előrejelzés Közép Európa egyik legkorsze- j rűbb növényvédelmi előrejelző í szolgálata, amely a MÉM nö­vényvédelmi központjában mű- j ködik, júniusban tovább bőví- j beat-zene elektronikára, akuszti- • kai berendezésekre, erősítőkre ■ épül. Én meg már akkoriban > elég otthonosain mozogtam ezen j a téren. Előwzör csak viaszban- : gosítókat bütyköltem. Megfizet- j bék. Aztán elkezdtem hangfala \ kát építeni. Kisebbeket, na- ; gyobbakat, attól függően, milyet : kértek. Ezt is megfizették. Das- j san odajutottam, hogy éjszaka- : kon át dolgoztam. Erősítőiket ja- * vítottam, hangfalakat modemi- • záltam, mikrofonokat bontottam ■ szét, alakítottam át. Dolgoztam, : kerestem. Volt pénzein is, nagy legény ■ voltam. Aztán azon vettem ma- • gam észre, hogy a negyedikben • csak kínnal, keservvel bukdá- : csoltam át. Pótvizsgán csúsztam j át magyarból és matematikából, j Pedig értem, nem is utálom. ; Csak nem tanultam. Elzenéltem j az időmet, a lehetőségeimet. Ak- : kor estem a képeimre, amikor : kiderült, hogy nem vettek fel a ■ felsőfokúba. — És most, rosszban vagy az \ Öregekkel ? — Nem őregek. Apám negy­venkettő. Anyám negyven. Ha anyámmal végigmegyünk az ut­cán, azt hiszik, hogy az udvar­lója vagyok. Ha felvesznek a felsőfokúba, nem kellett volna bevonulni. Nekik is örömöt sze­reztem volna, magammal sem szúrok ki, nem veszitek három- évet. — Nem tudták elintézni, hogy megúszd a sereget,’ — Nam is akarták. Apám nem akarta. Megmondta kereken, és becsülöm is érte. (Folytatjuk) * I I 5 í I a z a = I ti m ■ : s tette tájékoztató tevékenységét. Ebben a hónapban új szolgálta­tást vezettek be: az országos adatok összesítésével, a megfi­gyelőállomásoktól, gazdaságok- j tói beérkezett telex-jelentések alapján országos prognózist ad- [ nak ki három növénykultúra, az j alma, a szőlő és a burgonya nö­vényvédelmére. Az előrejelzéseket minden olyan üzemnek megküldik, amely 10 hektárnál nagyobb te­rületen termeszt almát vagy sző­lőt, illetve 20 hektárnál nagyobb burgonyaterülete van. A kutató­központ a legveszélyesebb tíz károsítóra (rovarok, növényi be­tegségek fertőzése stb.) hívja fel rendszeresen az üzemek figyel­mét. az esetleges fertőzések Idő­pontját közük a termelőkkel, akik a helyi ellenőrzések alap­ján szervezhetik meg a növény- védelmi munkát. Az új szolgáltatás iránt igen nagy az érdeklődés, eddig 50C almatermelő és 650 szőlősgazda ságot vettek fel a hálózatba, és több mint 300 burgonyatermelő nagyüzem is igényt tart a nö­vényvédelmi prognózisra. A kö­vetkező években a központi elő­rejelzést tovább bővítik, további 10 növényi kultúrát veszélyeztető kárositókról adnak majd rend­szeres országos tájékoztatást. (MTI) Halló­műszer Habarovszk egyik tudományos központjában hordozható mű­szert szerkesztettek, amely ké pes „meghallani” a terhelés alatt levő anyag hangját. Ennek jelentősége abban áll, hogy idő- j heh figyelmeztet a veszélyre. Ebben az esetben a „mellett” nem a politikai oldal alábecsü- lése: kifejezetten a politikai be­szélgetések kedvéért nem Igen gyűlnének össze ennyien és ilyen rendszeresen a csanádapácai asszonyok. Az adott szakköri tanfolyami kereten belül azon ban szívesen hallgatnak, vitat­nak meg politikai témákat. Ez most a legreálisabb lehetősége, hogy a nők nagyobb csoportja szervezetten közéleti problémák­kal ismerkedjen. Néni egyetlen lehetősége természetesen,' hiszen a termelőiszövetkezet vitakörei­ben nyilván szintén lesznek lá­nyok, asszonyok s a KlSZ-alap- szervezet oktatási formáin ha­sonlóképpen. Nam feltétlenül biztos, hogy mondjuk Pusztaföldváron bevá­lik a módszer. Arra sincs ga­rancia, hogy máshol a megyé­ben lehet pontosan ilyen okta­tási formát szervezni. Mint aho­gyan előfordulhat, hogy a tsz- egyesiülés előtti hónapok agitá­ció» formája sem hoz ered ményt másutt. Az azonban mindenképpen levonható a Csa- nádapácár, történtekből: a helyi adottságokat, sajátosságokat nem szabad szem elöl téveszteni a politikai munkában; a meg­levő kereteket — ha alkalmasak arra — lehet tartalmukban to­vább gazdagítani, esetleg új tar­talmakkal bővíteni. MINDEZEK jogosultságának persze az az alapvető feltétele, hogy az eszközök közös politikai érdekeinket szolgálják. Ezek az érdekek felső' szinten és elvileg egyértelműen világosak. Egyre inkább azok a mindennapok gyakorlatában is, mind jobban beleépülnek valamennyiünk tu datába, érzésvilágába.. Éz utóbbi­nak az erősítése a vitakörök egyik fő feladata, S hogy a le­hetőség megvan rá. tanúsítják a községi titkár szavai: az embe­rek igénylik iz őszinteséget, ők is őszinték akarnak lenni, s eh­hez egyre inkább igénylik a vé­leménycserét. (danlss) A politika, amely egykor kiis­merhetetlen szövevényes útvesz­tőnek tűnt a hatalomból kire­kesztett milliók szemében, nap­jainkban a dolgozó ember szá­mára hétköznapi gyakorlattá vált. Társadalmi életünk egyik jellemzője, hogy mind az orszá­gos, mind a helyi politika ki­alakításában a nép legszélesebb rétegei vesznek részt. Ez nem­csak azért van így, mert a helyi és az országos politika végered­ményben elválaszthatatlan egy­séget képez, hanem következik társadalmunk lényegéből, mely mindenki számára biztosítja a boldogulás lehetőségét. Ugyan­akkor elválaszthatatlan a köz­élet és a köztevókanység de­mokratikus fejlesztésétől, a szo­cialista közgondolkodás erősíté­sétől. önkéntelenül adódik a kérdés, miként kapcsolódnak bele a dol­gozók széles rétegei a politikai élet áramkörébe? A választ az elmúlt évtized gyakorlata adja ■meg. A Hazafias Népfront, mint az egész ország lakosságát át­fogó politikai mozgalom, a szo­cialista fejlődés szempontjából fontos politikai, gazdasági, kul­turális kérdések megtárgyalásé­nak nyílt fóruma. A tömegpoliti­kai kapcsolatok szélesítésében nagy szerepük van a különböző szintű népfront bizottságoknak. Ez nemcsak a központi és a he­lyi területi képviseleti szervek megalakításában jut kifejezésre, hanem a központi és a helyi államhatalmi szervek és a lakos­ság közötti kapcsolat erősítésé­ben is. A kapcsolatot 1971-ben jogszabály erősítette meg. A ta­nácsok és a Hazafias Népfront­bizottságok együttműködésének napjainkban olyan eredményes vannak, amelyek nemcsak az együttműködés helyességét iga­zolják, hanem annak további erősítését, sőt fejlesztését is in­dokolttá teszik. Az eredmények ugyanis nemcsak abban foglal­hatók össze, hogy nőtt a köz- ügyek iránti érdeklődés, a poli­tikai aktivitás, hanem egyre in­kább gyakorlattá válik a célki­tűzések, a helyes kezdeménye­zések társadalmi összefogással történő megvalósítása 'is. Egy példa. A szeghalmi járásban a lakosság a műit évben több mint 9 millió forint értékű társa­dalmi munkát végzett. Tájisa- dalmi összefogással létesült Tö viskesen és Szeghalmon egy-egy óvoda, a vésztőit pedig 50 férő­hellyel bővítették Az általános iskolák szemléltető eszközökké’, való ellátását a lakosság egy millió forinttal segítette. Bucsán vízhálózat, Füzesgyarmaton jár­da épült társadalmi összefogás­sal. Az együttműködést értékelő je­lentős kiemeli, hogy az aktivi­táshoz nagymértékben hozzájá­rultak a népfrontbizottságok ál­tal szervezett tanácstagi beszá­molók. falugyűlések, rétegtalál­kozók, ahol a lakosság megis­merte a helyi és központi cél­kitűzéseket, s közérdekű javas­latok, kezdeményezések révén alkotóan vette ki részét a helvl és az országos politika’ alakítá­sában. A példa híven tükrözi min­dennapi politikai életünket. Iga­zolja. milyen fontos szerepet, töl­tenek be a népfrontbizotfeságok abban, hogy a szocializmus épí­tésének a lakosság legszélesebb rétegei élő. eleven alkotói legye­nek. Hiszen társadalmunk min­den becsületes dolgozóra számít. Ez nemcsak jelszó, haneim im­már visszavon hatatlan valóság, tömegpolitikai gyakorlat. Seréül János fi iSmegpoHtika 5 1975. JÚNIUS 25.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents