Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-24 / 146. szám
t Nők fóruma a békéscsabai Szabadság Tsz-ben A nők fórumának résztvevői megtekintették a kertészetet A békéscsabai Szabadság Tsz- ben június 22-én, vasárnap délelőtt remdeiztéik meg a nők fórumát, .melyen részt vettek a mezőm egy ári Magyar—Szovjet Barátság Tsz, a békéscsabai Bénám és Má jus 1. Tsz-ek, a két- sopronyi Rákóczi Tsz és a teHefc- gerendási Vörösesül ag Tsz nő- bdaotteágainiaík képviselői is. 'A fórum résztvevői először megtekintették a pecsenyecsirke telepet, majd a kertészetben tettek rövid látogatást. Ezt követően Bagyimka Gyöngy, a Szabadság Tsz elnöke adott átfogó tájékoztatót a nőpolitikái határozat helyi megvalósításáról. Ma már elérték, hogy a termelőszövetkezetben megvalósult az „egyenlő munkáért, egyenlő bért” elosztás elve, a nők átlagkeresete pedig állandóan emelkedik. A tsz mintegy 530 tagjának többsége a, baromfi ágazatban és a kertészetben dolgozák. A szakági vezetők több mint 20 százaléka nő. Intézkedési tervben rögzítették a nők szakmai képzésének javítását. A csabasaabadi Magyar—Cseh5eaBES2=s==H5ss5«s5a-ESSHHeaHsasasasae«Hsas8 szlovák Barátság Tsz és a Szabadság Tsz egyesülésével a női munkaerő megnőtt, a lányok, asszonyok állandó foglalkoztatása gond. Ennek megoldására átfogó intézkedés történt. A közeljövőben elkészül az új zöld- séigcsomagoló és előkészítő üzem, ahol a tsz zöldségtermelésének nagyobb hányadát kónyhakészre dolgozzák fel és szállítják a fogyasztóknak. A csaibaszabadi üzemegység nődolgozói munkájának könnyítésére óvodát, riapköziotthont és gáülerakatot létesít a termelőszövetkezet, a a szociális létesítményeket bővítik és korszerűsítik. Az elkövetkező két évben elkészül a tsz húsfeldolgozó üzeme, a korszerű üzemi konyha — étteremmel. Bővítik a kertészetet és a baromfiágazatot, melyek a nők folyamatos munka- lehetőségét biztosítják. A „második műszak” könnyítésére a szövetkezet éttermében a családtagok is étkezhetnék, a főzés gondjait enyhíti a tagok folyamatos hús- és zoldsogelilátása. Szekeres saseses-aaBSHfesEssaeBsaBSiesaaasBecaiatia* miért nevezik gerincnek, amikor olyan lapos, olyan gyér, mint egy óriás háta. . Innen lenézni is sokkal jobb, éümaényszerűbb. Jól látszik a talajba mélyedő taligiaút. De sok musttal, cefrével, löttyedtté darált szőlővel telj kádat legörgettek innen a présházakhoz. Nézünk felfelé a taligaúton. Nemigen kell itt szólni. Látjuk mindketten, hogy nincs rajta még egy varjúnyoim sem. Látjuk, hogy mellette a gyalogút is kanyarogj mint egy jó széles fehér szalag A társam előbb megunja — Nézzük meg a Franci bácsi házát. Megyünk, leverjük magunkról a megvastagodott havat, eltűrjük a küszöb elől, ami odarakódott és megnézzük ép-e a zár, olajozott-e a lakat, nem fészkelt-e oda dúvad, róka, nem túrt-e a küszöb alá valami elvetemült vadkan, aztán megyünk tovább. Ilyen ez a Franci bácsi. Kiétnapomkiint benéz az őrsre, legtöbbször csak az őr mellett áll meg és szót vált azzal, akit legelőbb meglát. Mindig azt mondja: — Édes gyermekem, szép flam, ha már úgyis arra vi&z az uta- tok. ugyan nézzetek már a kis házamra. Sose lehet tudni nem rozsdálött-e nagyon a lakat, nem rakódott-e tele jéggel a zár, nem túrt-e dúvad a küszöb alá, nem settenkedik-e arrafelé a róka. Egyre megy, úgyis ott vezet az út, nekem meg nem, kell csak azért felkapaszkodni, Tudod fiam. ravasz volt ám az öregisten. A silányabb veteményt oda szoktatta a laposra, a nemesebbért, a szótőért kétszeresen, tízszeresen kell megdolgozni. Azt felrakta az öreg a hegyre, hogy görnyedjen érte az ember. De megéri, szép fiam, megéri! Mert olyan a mi borunk, mind a legdrágább orvosság. No, csak nézzetek a Franci házra, vasárnapra megint hozok egy kupával a jobbikból. Az öreg hozza is. Jön minden vasárnap. Nem válogatja, hogy kinek adja. Akit ott lel ődöngeni a kapu közelében. Mindegy az neki, hogy ki issza meg. Az öreg nem tudja, hogy a Franci papa borából mindenkinek jut. Mindenkinek egy korty. Mert én mindig úgy gondolom, ha látom az öregiet, hogy nem a borát hozza, nem a kis vagyonkáját osztogatja, hanem a szivéből hoz egy-egy cseppet. Furcsa, még soha nem fogalmaztam ilyen szavaikkal: szeret bennünket, e nem a szolgálatért járó illendő fizetséget hozza azzal a kupa borral. Baktatunk tovább a hóban. Ha már így adódott, megnézzük a többit is. Nem telik semmibe. Rozsdás már minden lakat, befújt már a hó minden kulcslyukon, elborított már minden küszöböt. Nincs erre semmilyen parancs, nem mondja senki, hogy vessünk erre is egy-egy pillantást. Csak gondoljuk, ha már rájuk vigyázunk, akkor óvjuk a vagyonkájukat is. Apáról fiúra szállt itt minden, dolgoz nak is érte kora tavasztól késő őszig (Folytatjuk) : i m Hazai szociológiánk kutatási irányai A szociológia hazánkban a századforduló idején jelent meg mint önálló tudomány. Az első szociológiai jellegű mű- vek Írói a századforduló baloldali mozgalmainak résztvevőiből kerültek ki. A szociológusok egy részének 1918—19-es politikai szereplése elégséges oknak látszott az ellenforradalmi rendszer szemében arra, hogy a szociológiát általában diszkreditál- ja és „nem kívánatos” tudománynak minősítse, volt művelőit pedig emigrációba kényszerítse. A két világháború közötti időszak elsősorban a nagy szociográfiai munkák korszaka volt. Illyés Gyula, Féja Géza, Szabó Zoltán, Darvas József és Erdei Ferenc művészi eszközöket is alkalmazó valóságfeltáró munkát végeztek, félreérthetetlen haladó társadalomkritikai tartalommal. A felszabadulás után az elfojtott és tompult szociológiai törekvések é® szociológusi ambíciók felszínre kerültek, és 1945—49 között a szociológia újra intézményesülésnek indulhatott. A fordulat évét követve azonban ismét kedvezőtlenebbé váltak a feltételek a szociológia művelése számára. Részletesebb tárgyalás kellene annak megmagyarázásához, hogy miért sorvadt el a szociológia hazánkban és a többi népi demokratikus országban a proletárdiktatúra megvalósításának időszakától a 60-as évek elejéig. Erre a bonyolult problémára ehelyütt nem térhetünk ki, Inkább figyelmünket a marxista szociológia megújulásénak időszakára fordítjuk. Az 1960- as évek elejétől, kezdve fokozódott a társadalmi-politikai vezetésnek az igénye a szociológia iránt. A k bontakozó szociológiában központi kérdéssé vált az, hogy mi legyen a szociológia fő társadalmi funkciója. A kérdésről éles viták folytak és ezek a szociológiai kutatások légkörét rontották. Mégis, a hazai szociológia művelése az 1960-as évektől kezdve egyre jobban intézményesült. Az új kutatóhelyek létrehozását diktáló társadalmi igény azonban jóval feszítettebbnek tűnt a szociológia intézményesült formáival szemben, mint amit azok reálisan el tudtak látni. Nehézségeket okozott az is, hogy Magyarországon a 70-es évek elejéig nem volt. szocioJúnlus 22-én. vasárnap délelőtt ünnepélyes eskütételt tartottak az orosházi határőrségen. Az eseményen részt vett G$m László ezredes, a határőrség MSZMP-bizottságánaik titkára, Szakái József, az MSZMP Békés megyei bizottságának munkatársa. dr. Násztor Sándor, az MSZMP orosházi városi végrehajtó bizottságának tagja. Ott voltak az állami, társadalmi, tömegszervezetek, a társ fegyveres testületek képviselői. Mintegy nyolcszáz érdeklődő előtt délelőtt fél tizenegykor a harsonák jelére kezdődött az ünnepség. Bana Ferenc alezredes ünnepi beszédében köszöntötte a vendégeket és az esküt tevő fiatalokat. „Önök fogadalmat tesznek a munkásosztály, a haza 1975, JŰN3US 24, lógiai képzés, azért a . szociológusok többnyire autodidakta módon szerezték meg képzettségüket. Jóllehet, a hazai szociológiai kutatások központja az MTA Szociológiai Kutató Intézete, fontos politikai és rétegződésszociológiai kutatások folynak az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében. A Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutató Központjában a kommunikációs eszközök tudatformáló, közvéleményre befolyást gyakorló hatását vizsgálják. A Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete a munkahelyi demokrácia, a szocialista életmód kérdéseivel foglalkozik. Külön kell említést tennünk arról, hogy létrejjött az első önálló szociológiai tanszék az ELTE-n, ahol végre megindulhatott az egyetemi szociológusképzés. Gyakorlati célokat szolgáló szociológiai laboratóriumok keletkeztek az MSZMP több megyei bizottsága mellett, országos hatáskörű szervek intézeteiben, nagyvállalatoknál, intézményeknél és intézeteknél. A magyar szociológiai kutatások teljes áttekintésére e rövid keretek között nem vállalkozhatok. Megemlítek azonban néhány, elsősorban az MTA Szociológiai Kutató Intézetében végzett szociológiai vizsgálatot, amelyeknek elvi és némely esetben a társadalmi-politikai tervezésre gyakorolt hatása ma már megállapítható. Ki! a!ásamk egyik legfontosabb csomópontja a magyar társadalom struktúrájában vóg- óemonő folyamatok elemzése. (Köztudott az a nagy változás, ami az elmúlt harminc évben a magyar társadalom osztálytagozódásában lezajlott. A régi munkásság nemcsak jellegében, hanem összetételében is alaposan megváltozott. A parasztság aránya folyamatosan csökken..) Érdekes kutatások folynak az iskolarendszer rétegképző hatásainak' feltárására. Értelmiségünk különböző hivatási csoportjairól, belső strukturáltságáról és más rétegekhez való viszonyáról a legutóbbi években készültek érdekes vizsgálatok. Jelentősége van a szociológiai kutatásnak olyan társadalmi problémák megoldásának előkészítésében. mint a cigánykérdés vagy általában a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok. A társadalmi strukturális . viza- gálátok osztályok . és rétegek közötti változásait meg lehet iránti hűségre, a harcban való helytállásra, a törvények, parancsok teljesítésére, s megfogadják, hogy a Magyar Népköztársaság hűséges katonát, határőrei lesznek” —- mondotta többek között. Hangsúlyozta, hogy e megtisztelő feladatnak csak úgy tudnak eleget tenni, ha tanulnak, fejlesztik önmagukban és a kollektívában a szocialista katonai erényeket, a proletár internacionalizmus eszméjét. A szülőkhöz szólva megköszönte eddigi fáradozásukat, s biztosította őket. hogy tovább erősítik a fiatalokban a szülő, a család, a dolgozó ember iránti tiszteletet. Az ünnepi beszéd után Gém László üdvözölte a már esküt tett fiatalokat, majd Boér Ernő a szülők nevében szólt a katonákhoz. Végül az elmúlt időszak mozgalmi eredményei alapján a2 alegység KÍSZ-alapszervezetének átadták a KISZ KB-nak a kerület által elnyert Vörös Vándorzászlaját. közelíteni abból a szempontból, hogy mennyire „mobil” a társadalmunk, vagyis az egyik rétegből a másik rétegbe való átlépésnek milyen „esélyei” vannak. A társadalmi strukturális hatáson túl, települési strukturális következményei is vannak az ún. migrációnak; az ország különféle körzetei közötti lakosságvándorlás, az ingázás vagy a városközpontok körüli külső települési gyűrűk kérdése, rengeteg szociológiailag érdekes problémát vet fel. A 60-as években — nem utolsósorban a magyar társadalom természetes szaporulatának csökkenése következtében — előtérbe került a család szociológiai kutatása. A családtípusok, a szocialista család ismérvei, a családon belüli „generációs problémák” vizsgálata, mindenekelőtt a válások okainak magyarázatára irányult. A településszociológia fontos kutatási területté és fejlett szakszociólógiává vált. A „régi” és új települési struktúrák vizsgálata szervesen kapcsolódik. Szociológiai kutatások kezdődtek a tanyarendszer jelen állapotának a felmérésére, a magyar falu, és a fejlődésben a legutóbbi időkig megrekedt kis- és középvárosok problémáinak feltárására. Érdekes vizsgálati lehetőségeket rejtettek magukban az új városrészek hatásai. Meglehetősen összetett kategória az életmód. A szociológiának azonban megvannak a maga foga1mai ennek megragadására, az életmód „keresztmetszetének” feltérképezésére, az abban végbemenő változások mérésére. Vizsgálatok folytak a művelődési szokások átalakulásáról, a művelődésügyi és kulturális intézkedések tudatformáló hatásáról. Végére hagytam, de jelentőségében egyre tnkább nagyobb annak a két kutatási iránynak a szerepe, amelyek a kormányszinten kiemelt kutatási témák közé tartoznak. „A szocialista vállalat” te. kiemelt kutatási téma számos vonatkozását vizsgálják üzem-, ipar. vagy gazdaságszociológiai aspektusból Ezen belül fontos téma a műszaki és technikai fejlődés társadalmi hatásainak vizsgálata. „A közigazgatás komplex tudományos megalapozása” c. kiemelt kutatási téma feldolgozásában eddig is voltak szociológiai vizsgálatok, (pl., hogy a tanácsszervezeteket, milyen társadalmi hatások érik. a „laikus” milyen funkciót kap az. állami munkában és hogyan valósul meg a szocializmusnak az a törekvése, hogy egyre több embert kell bevonni a közügyek intézésébe. A közigazgatás szociológiai vizsgálata mostantól kezdve sokkal rendszeresebbé válik, s várhatólag a különböző szakszociológusok érdeklődése nagyobb mértékben fordul a jövőben e társadalmilag fonté« téma eredményes kutatásának előmozdítása felé. Szentpéteri István igazgatóh., MTA Szociológiai Kutató Intézet Férfifehérnemű-gyár békéscsabai gyára FELVÉTELRE KERES — műszerészeket. — varrónőket. — takarítónőket, — gyermekintézmény, vezetőt, óvónői képesítéssel. — raktári munkára férfi munkaerőt. — kocsikísérőt. — lakatost. — éjjeliőrt, Ifjú határőrök eskütétel© Orosházán
