Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-24 / 146. szám

Számítástechnikai iparunk seregszemléje Valószínűleg nincs hazánkban olyan felnőtt, aki ne ismerné a Videoton nevet Közismertekké és közkedveltekké váltak a szé­kesfehérvári gyár termékei, * rádiók és televíziók. Azt azon­ban minden bizonnyal csak ke­vesen tudják, hogy a gyár ter­melési értékének csak alig több mint felét adják a rádiók és a televíziók, a másik felét pedig azok az új termékek, amelyeket összefoglaló néven számítástechnikai eszközöknek nevezzük. A számítástechnikái eszközö­ket a Számítástechnikai Köz­ponti Fejlesztési Program kere­tében dolgozták ki a szakembe­rek. Elkészült az azóta már so­rozatban gyártott, és a szocia­lista országok egységes számí­tógéprendszer tagjául elfo­gadott R—10 kisszámítógép, a számítógépekkel a „párbeszé­det” megkönnyítő képernyős megjelenítő, az ún. alfanume­rikus display és az ugyancsak a számítógéppel kapcsolatot te­remtő somyamtatök kitűnően bevált R—ID sem old­hatja meg maradéktalanul, fel­merült az igény egy új számí­tógéptípus kidolgozására. Az új gép, amelyet R—12-nek nevez­tek el, alapvető technológiájá­ban azonos az R—10-ével — a gyártásnál ez igen fontos —-, né­hány területen azonban annál jelentősen nagyobb teljesítmé­nyű. Az új R—12 számítógépet is láthatta a vásárlátogató kö­zönség. A gép hazai ellenőrző bemérése egyébként befejező­dött, és a közeljövőben sor ke­rül a nemzetközi bemérésre is, amely egyúttal a szocialista or­szágokban való tipizálást is je­lent f Elvileg hasonló fejlesztési irány a mikrogépcsalád kifej­lesztése. A számítógépgyártás hazánkban még viszonylag új hajtása a mikroszámítógép. Lé­nyeges előnye, hogy klimatizá- lást vagy más különleges kö­rülményeket nem igényel, keze­lése egyszerű, az ember-gép kap­csolatot új alapokra helyezi, ke­zelése könnyen, gyorsan, olcsón .Bánya, bányászok nélkül Ukrajnában a Javorovi Vegy­ipari Kombinátban a föld alatti kénolvasztás havi hozama 6 ezer tonna. A kitermelés nagy nyo­mású, 165—170 Celsdus-fokios víz­zel történik, amelyet fúrt lyu­kon nyomnak a teleprétegbe. A kén megolvad es a felszínre fo­lyik. A kihűlt, 99,5 százalékban tiszta terméket tehergépkocsin vagy vagonokban szállítják a fo­gyasztóhoz. Ezzel a módszerrel ki lehet aknázni a nyűtszáná fejtessél megközehthetetten lelő­helyeket is és nem igényel nagy tőkebefektetést. A korallok világa A viráigóllatok tengeri szerve­zetek, nagyrészük telepes, tehát helyhez kötött. A virágállatok családjába tartoznak a koránok, amelyeknek szénsavas mész bői, vagy számszerű szerves anyag­ból álló vázuk van. Korallépít- ményekkel általában 20 foknál nem hidegebb és 40—50 méter­nél nem mélyebb tengervízben találkozik az ember. A legna­gyobb kiterjedésű korallzáto­nyok és atollok a Csendes-óce­ánban és az Indiai-óceánban te­rülnek el. A Nagy Korallgát Ausztrália kontinensének észak­keleti részét szegélyezi 2000 ki­lométer hosszúságban. Földün­kön ez a legnagyobb kiterje­désű korallképződmény. Ter­mészetesen más tengerekben is találhatók korallépítmények, pl. az Atlanti-óceánban és a Karib- tengerben. Kíméletesebb gyermekröntgen A kisgyermekekről csak több­szöri próbálkozással sikerűi minden részletében éles, jól ki­értékelhető tüdő-, mellkas- vagy hasi röntgenfelvételt készíteni, mert rendszerint nem tudják végrehajtani a levegő beszívá- eára, visszatartására és kihívá­sára vonatkozó utasításokat. A Siemens cég „Respiramat X” nevű új elektronikus vezérlőké­szülékét alkalmazva az expozí­ció pontosan a légzési „holt­ponton”, au tómat? Icusan hajtha­tó végre. A felvételre legalkal­masabb pfDanatot egy ten-nsz­tor-reoeptor érzékeli, amelyet ragtapasszal a gyermek szája szélére, az orrlyukak alá kell felerősíteni. A receptor tehát a levegőáiamlás kimaradásának tizedmásod percnyi pillanatában „ad utasítást” az expozícióra. A készülék alkalmazásával jelen­tős film anyag-megtakarítás ér­hető el. de az sem lehet közöm­bös, hogy nem kell megismétel­ni a felvételeket, így kisebb su­gáradag éri a fiastal szervezetet Baba as R—12, jobbra * párbeszédet biztosító képernyős megjelenítő Milyen méréseket végezhet el a mérnök és a kutató a repülő­gép kabinjában a műszerekkel? A repülőgép-laboratórium célja az atmoszféra fizikai paraméte­reinek mérése. Elsősorban: hő­ZNlPÚJSÁÜh 1975. JÚNIUS 24 A tm őszi éra kutatás « repülőgéppel pékét alkalmaztak az almosa A Budapesti Nemzetközi Vá­sáron a szakemberek nagy fi­gyelemmel szemlélték a gyár új számítástechnikai eszközeit, amelyek nem csak egy gyár új­donságait jelentik, hanem a magyar számítástechnikai ipar fejlesztési irányát. Ezek kö­zött több olyan gép van, amely a kis- és középvállala­tok, intézmények számítástech­nikai igényeit elégítik ki. Az ilyen vállalatok ugyanis nem tudnak megbirkózni az ESZR- ry&n szereplő, számukra túl nagy berendezések magas árával. Ezt a fejlesztési célt segíti az az együttműködési szerződés is, amit a gyár a Számítástechnikai Koordinációs Intézettel kötött Mivel a kis- és középvállalatok ügyviteltechnikai problémái megoldatlanok és az egyébként megtanulható. Egy-egy konkrét feladatra állítható be, akár áru­házban, akár bankban vagy or­vosi laboratóriumban. A mik­roszámítógépeket ugyancsak a Számítástechnikai Koordinációs Intézet állította ki. Sokat kell még tenni, hogy a számítástechnika elterjeszté­sében lefaragjuk a ma még két­ségtelen elmaradásunkat. Mind­ez sok pénzbe kerül és a vál­lalatok gépi felszerelése még hosszú időt vesz igénybe. Sok füge a vállalatoktól is, hogy megszilárdítsák az ügyviteli fe­gyelmet, hogy ahol legalább a gépi feltétele megvan, a napi rutinfeladatokat átháríthassuk a gépekre. A fejlesztés terén — a BNV is bizonyította — már jelentősen előreléptünk. <H. Jj A megfelelő műszerekkel és mérőberendezésekkel felszerelt repülőgép nagyon jó szolgála­tot tehet a meteorológusoknak az atmoszférakutatásban, mert a méréseket mindig a helyszínen végzi. A repülőgép laborató­riumában mért adatokra nem kell várni, ezek azonnal hozzá­férhetőek a szakemberek szá mára A hatvanas évek elején angol intézmények motoros repülőgé­peket ép speciális vitorlázó gé­férakutatások céljára. Az Egye­sült Államok napjainkban at­moszférakutatásra kisebb légi­osztályt tart fenn. 1967-ben a Francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ és a Meteorológiai Szolgásait az amerikaiaktól egy Cessna 206 típusú gjépet vásárolt meteoroló­giai kutatások céljára. Ez a gép egészítette ki akkor a meteoro­lógiai repülőgép osztályt, amely DC 7-es gépekből állt Nemrégi­ben a franciák még egy új gépet vásároltak atmoszféra-kutatás céljára. Ezt az AEROCOMÍMAN- DER típusú gépet amerikai gyár építette. Kéhmotoros, magas szárnyú gép, 15,10 méter fesztáv­val. Maximális súlya 3855 kilo­gramm. Szolgálati csúcsmagas­sága 6000 méter. A gép a jelen­legi bevetési módszer mellett 250 kg mérőműszerparkot visz magával. Személyzete: egy piló­ta, egy navigátor, egy mérnök, és egy tudományos kutató. A gép 3 óra 30 percig képes a le­vegőben tartózkodni. Emelkedési sebessége 300 m./perc 4000 méte­res magasságig. A fel- és le­szállása 950 méter hosszú pályát igényel. A kétmotoros elren­dezésnek előnye, hogy a gép or­rába 9 cm átmérőjű és 80 cm hosszú mérőrúd i szerelhető. A rúd végére különböző érzékelők vannak erősítve. Az AEROCOM- MANDER utaskabinját alakítot­ták át mérő-laboratórium céljá­ra. mérséklet légnyomás és légned- vességi fok mérhető a műsze­rekkel A gép műszerei a lég­mozgás sebességét is mérik, füg­gőleges irányban ’S. Ezt külön­féle érzékelők és a Doppler-ra­dar segítségével végzi el a mér­nök. A mérési adatokat egyéb­ként IBM 360/65 típusú elektro­nikus számítógép segítségével dolgoznák fel. Az AEROCOM- MANDER repülő-laboratóriumot az atmoszféra alacsony rétegei­nek kutatására rendezték be^. A gép 1975-től az óceánkuta­tásnak is segítséget nyújt és beve­tései alkalmával a légtér jellem­zőit méri majd a francia tenger­parti szakaszok és az Atlanti­óceánra kihelyezett mérőbóják között. A géjp első repüléseire 1972 aszón került sor. Ennek még in­kább berepülés jellege volt, ami­kor a pilóta magát a gépet igye­kezett kiismerni. Az első tudo­mányos mérő-sorozatot a gép 1973. augusztus 10. és október 25. között végezte. 90 repülés so­rán 165 légiódét teljesített eb ben az időszakban a gép és a személyzete. Illetékesek remélik, hogy az eddigi eredmények alapján, a megfelelő műszerparkkal ellátott AEROCOMMANDER a jövőben kitűnő szolgálatot tesz majd nemcsak a Meteorológiai Szól gálát, de a francia óceánkutatás szervei számára is. Fordította: ár. Hajas Margit

Next

/
Thumbnails
Contents