Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-24 / 146. szám

(Folytatás az 1. oldalról) dést és a tapasztalatcserét, min­denekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával. Sa- . játos területén — az építőipari szállítás és anyagmozgatás gé­pesítésében — ezeíknelk a célki-1 tűzéseknek az érvényesítését e rendezvény is zászlajára tűzte. A bemutatón a KGST-országik által gyártott legmodernebb szállító - és anyagmozgató gépe­ket láthatjuk. Az építőipart szállítás és anyagmozgatás hatékony gépes!- i tése természetesen megköveteli, hogy — ne csiaik a rendezvény keretében, hanem — az elkövet­kező Időszakban Is összehangolt, tervszerű intézkedéseket te­gyünk a bemutatón megismert, a szocialista testvérországokban gyártott ' gépek beszerzésére, gazdaságos üzemeltetésérev A házigazda szervek nevében e gondolatokkal ismételten szív­ből köszöntőm és üdvözlöm a rendezvénysorozat valamennyi részvevőjét. Szeretném, ha öröm­mel, kellemes, érzésekkel gon­dolnának majd vissza a Békés­csabán és megyénkben haszno­san és eredményesen eltöltött napokra. Közös célki tűzéseink megvalósításához valamennyi részvevőnek szívből kívánok eredményes munkát, sok sikert és minden jót — fejezte be tet­széssel fogadott üdvözlő beszé­dét Flrank elvtárs, majd az el­nöklő Körök elvtárs felkérte dr. Szabó János akadémikust, épí­tésügyi és városfejlesztési mi­nisztériumi államtitkárt, hogy tartsa meg nyitó beszédét. Megkezdődött a KGST szakági konferencia Dr. Szabó János megnyitó beszéde — Örömmel teszek eleget an­nak a megtisztelő felkérésnek — kezdte beszédét az államtitkár —, hogy az „Építőipari szállító­éi anyagmozgató gépek fejlesz­tési technikái a KGST-orszá- gokban” témájú hármas rendez­vény, gyakorlati gépbemutató, szakági konferencia és KGST szakértői értekezlet megnyitó előadását megtartsam. Az anyagmozgatás gazdasági fejlettségünk jelenlegi szakaszá­ban nemcsak az építőiparban, hanem a népgazdaság csaknem minden ágazatában kulcsfontos­ságú feladattá vált. Észre kell vennünk, hogy az egymástól el­különült termelő és szállító üze­mekben folyó anyagmozgatásnak jól körülírható közös jellemzői vannak. A nyersanyag, az alapanyag­kitermeléstől, előállítástól a vég­ső felhasználásig történő összes rakodás és szállítás komplex rendszerré egyesíthető. A komplex szállítási rendsze­rek felismerése és szervezett megoldása — összhangban a népgazdaság fejlesztési politika- iával — vezethet csak el az anyagmozgatási feladatok ma­radéktalan és gazdaságos meg­oldásához. Különösen fontos ennek fel­ismerésé és. megoldása az épí­tőipari ágazatban, mivel közis­mert. hogy ágazatunkban a szállítás és anyagmozgatás Igen komoly volumenekben — me­lyekről még később szó lesz — realizálódik. Társadalmi célja­ink megvalósítását szolgáló gazdaságfejlesztési politikánk a népgazdaság minden ágazatá­ban a termelés volumenének gyors ütemű növelését teszi szük­ségessé. A foglalkoztatottak szá­mának jelentős emelésére nincs, lehetőségünk. A szolgáltató ipar várható dinamikus fejlődése mi­att a termelő ágazatokban csök­kenő fizikai dolgozó létszámmal kell a nagyobb termelési fel­adatokat — a munka termelé- kenységenek jelentős emelésé­vel — végrehajtani. Ennek a népgazdasági igénynek akkor tu­dunk eleget tenni, ha találunk olyan területeket, ahol a fej­lesztés eredményeként jelentős számú munkaerőt tudunk fel­szabadítani. Megítélésem szerint .Jelenleg hazánkban az anyagmozgatás és -szállítás korszerűsítése az a te­rület, ahol a munkaerő felsza­badításával jelentős tartalékok tárhatók fel. Az anyagmozga­tással és szállítással lekötött munkaerő ugyanis — számítá­saink szerint — országos ösz- szességben mintegy 1—1,5 mil­lió fő, amely az összes foglal­koztatottaknak mintegy 20 szá­zalékát, az összes fizikai dol­gozónak pedig körülbelül 30 százalékát képviseli. Pártunknak és kormányza­tunknak a munka- és üzem- szervezés fejlesztésére vonatko­zó határozatai csak akkor va­lósíthatók meg. ha az anyag- mozgatás és szállítás terén is bevezetjük a korszerű módsze­reket. Ezt a feladatot gazdaságosan csak akkor tudjuk megvalósíta­ni, ha az elosztási, szállítási, anyagmozgatási és raktározási tevékenységet közös komplex rendszerekké szervezzük és az így kialakuló rendszereknek ke­ressük az adott körülmények, környezeti feltételek között a legcéLszerűbb megoldását. Az építőipari anyagmozgatás és szállítás sokrétű, bonyolult és szerteágazó tevékenység. Nem vállalkozhatott! arra, hogy ki­térjek annak minden fontos te­rületére. Szükségesnek látom azonban, hogy néhány, általam fontosnak tartott téma köré cso­portosítva felvessek vagy hang­súlyozzak egy-két gondolatot. Először is a nagy komplex rendszerek működésének kér­déseit szeretném — anyagmoz­gatást vetületeiben — elemez­ni. Ezt megelőzően részleteseb­ben kifejteném, hogy mit értek az anyagmozgatás és szállítás témakörében a komplex rend­szer kifejezésen. Az alap-, il­letve nyersanyag felhasználása, vagy a társadalmi végtermék előállítása során félmerülő szál­lítási és anyagmozgatási tevé­kenységek összességét tekintem komplex rendszernél?, amely természetesen több folyamatból tevődhet össze. Ide tartozik, hogy az építő­ipar kapacitásának növelése igen komoly szállítási és anyagmoz­gatási feladatokkal jár, hiszen az építési tevékenység mintegy 30 százalékban anyagmozgatás. Az országos szállítási tevékeny­ségben pedig az építőipar mint­egy 42 százalékkal van képvisel­ve. Ez már olyan nagyságrend, hogy az építőipari teljesítmény­növelés . kérdéseinek vizsgálatá­nál nem lehet figyelmen kívül hagyni ' ennek anyagmozgatási kihatásait, a megoldás során eh­hez igazodni kell. Az építőipar anyagmozgatása tehát nem az építésügy belügye, az egész programunkat revízió alá kell venni ebből a szempontból és már az igényeket is másképpen kell fogalmazni. Olyan nagyság­rendről van szó, amely egy má­sik ágazatnál bedugulást, lehe­tetlenülést okozhat. Szabó elvtárs ezután beszé­dében részletesen szólt a korsze­rű építőipari szállítási és anyag- mozgatási követelményekről, majd a következőket mondotta: — Az építőipari szállítás és anyagmozgatás bázisa és a kor­szerű megoldások kiindulási Dontja az építőipari vállalatok központi telephelye. A követ­kező tervidőszakban a fejlesztő# centrumában a központi tele­pek rendszerének kiépítése sze­repel elsődleges célként. A telepek kiépítésétől termé­szetesen megfelelő gépesítéssel azt várjuk, hogy jelentősen meg­oldja a kivitelező vállalatok szállítási és anyagmozgatási problénháit is. Ebben a telep­fejlesztési koncepcióban a Bé­kés megyei Állami Építőipari Vállalat is szerepel. A korszerű és gazdaságos anyagmozgatás, illetve szállítás ma már szinte majdnem min­den területen vitathatatlanul bi­zonyított feltétele a korszerű csomagolás, azaz az egységrako­mány-képzés és a konténerizá- ció. Ezért meg kell oldanunk az egységrakományos szállítás és anyagmozgatás vállalati ér­dekeltségi rendszerét úgy, hogy az ne legyen ellentétes a nép- eazdasági érdekekkel. Ezután részletesen elemezte az ezzel kaocsolatos teendőket, majd beszédét a következő gon­dolatokkal fejezte be: — Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium ko­moly erőfeszítéseket tesz azért, hogy minél szélesebb területen A szakági konferencia résztvevőinek egy csoportja bevezesse az egységrakományos szállítást és anyagmozgatást. Az építőanyagok termelését azonban az építésügyi ágazat építőanyagipari vállalatai vég­zik, ahonnan a termékeket a közlekedési ágazat fuvarozó vál­lalatai szállítják el áz építő­iparba, ahol az építőanyagokat az építményekbe történő beépí­tés során felhasználják. Az egységrakományos szállítás és anyagmozgatás bevezetéséhez mind a három résztvevőnek ér­deke fűződik, de ez az érdek éppen az építőanyag-ipar válla­latainál a legcsekélyebb; ugyan­akkor az egységrakomány-kép­zés és annak terhei elsősorban az építőanyag-iparban jelentkeznek. Egyértelműen rögzíthető, hogy az építőipar szállítási és anyag- mozgatási kérdései a régi mó­don, hagyományos felfogásban vagy egyszerűen csak az elszi­getelt feladatok gépesítésével hatékonyan már nem oldhatók meg. Komplex, összehangolt, gé­pesített rendszerek átgondolt és tervszerű alkalmazására van szükség. Örülök, hogy a rendezvény- sorozat védnökei, az érdekelt ágazatok vezetői megértették célkitűzéseinket és hogy részt vesznek a rendezvénysorozaton. Bízom abban, hogy az itt el­hangzó javaslatok gyakorlati al­kalmazása az összes résztvevő segítsége mellett lehetővé teszi, hogy az építőipar szállítási és anyagmozgatási gondjait a jö­vőben a testvéri országok tudo­mányos-műszaki és gépgyártól segítségével eredményesen old­juk meg. Ehhez a munkához valameny- nyiüknek sok sikert és jó egész­séget -kívánok — fejezte be tetszéssel fogadott beszédét az államtitkár. Ezután a külföldi szakdelegá­ciók vezetői szólaltak fel és köszöntötték a tanácskozás résztvevőit. Szót kért a bolgár, az NDK, a lengyel, a román, a szovjet, a csehszlovák küldött­ség képviselője, akik egyúttal rövid ismertetést is adtak épí­tőipari szállító- és anyagmoz­gató gépeikről. Hasonlóan nyi­latkozott hozzászólásában Szath- máry László, a KGST építőipa­ri állandó bizottság, valamint a gépipari állandó bizottság épí­tési-iparosítási és építőgépgyár­tó szekciójának vezetője, majd a tanácskozás az elnöklő Korek elvtárs zárszavával befejező­dött. Vontára János nyitotta meg a gépbemutatót A szakági konferencia részt­vevői délután ellátogattak az Északi Ipartelepre, hogy meg­tekintsék a KGST-országok épí­tőipari szállító, és anyagmozga­tó gépbemutatóját. Itt Vantara János, a békéscsabai Városi Ta­nács általános elnökhelyettese tartott megnyitó beszédet. — Nagy öröm és megtisztel­tetés számunkra, hogy a KGST- országok — ismereteim szerint első alkalommal — éppen vá­Részlet az építőipari szállító- és anyagmozgató gépbemutatóról (Fotó: Deméüy Gyula) rosunkban rendezik meg a spe­ciális építőipari szállító- és anyagmozgató gépeiknek gya­korlati bemutatóját — kezdte beszédét, majd így folytatta: — Külön örömünkre szolgál, hogy a testvéri szocialista or­szágok gépgyártási, forgalmazá­si kezdeményezésünknek eleget téve elhozták és kiállították korszerű gépeiket, hogy munka közben Is megismerhessük ma­gas technikai színvonalukat. A most megnyitásra kerülő ki­állítás is hűen tükrözi a Szov­jetunió és a többi szocialista or­szág magasfokú műszaki felké­szültségét, a má és a közeljövő szállító- és építőgépgyártás technológiai színvonal alakulá­sát. Mi, házigazdák mindent meg­teszünk a KGST építőipari ál­landó bizottság szakági konfe­rencia és a kiállítás rendezésé­nek sikere érdekében. Nagyon szeretnénk, ha ezzel a rendel­vénnyel egy olyan kezdeménye­zés indulna el. melynek hatá­sára a jövőben több alkalommal rendezhetnénk hasonló nagy je­lentőségű nemzetközi összejöve­teleket. Mielőtt a kiállítást meg­nyitom, szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik igen rövid idő alatt megterem­tették a kiállítás megtartásának tárgyi feltételeit. A kiállításon részt vevő vál­lalatoknak. gyártóknak további nagyon jó gazdasági eredménye­ket, kedves vendégeinknek kel­lemes tartózkodást kívánok vá­rosunkban — mondotta, majd a résztvevők megtekintették az impozáns gépbemutatót. Podína Péter

Next

/
Thumbnails
Contents