Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-22 / 145. szám

Vízfakasztó emberek között A föld sehol séma ad]ja olcsón kincseit. Megköveteli, hogy az ember olykor hidegtől kék ke­zekkel, olykor meg a szemekbe csörgő veríték érán. csikarjon ki belőle minden csepp vizet. S mig egy-egy csőtorok lustán vi­zet bofí’en; számtalan kemény mozdulat, nappalt éjszakává tol- do erőlködések sora előzi meg a kutaiknál. S mindig a szabad ég alatt. Ettől van az, hogy a kútfúrók arcukon, kezükön vi­selik az időjárás, a nehéz fizi­kai munka el töröíhetetíen nyo­maié. Dicséret a brigádnaplóban A Békés megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat az idem, ne­gyedszer nyerte el a Kiváló cí­met. Az áprilisban megtartott ünnepségen két brigádnak nyúj­tották át az eiranykosziorús jel­vényt. Az egyik a kútfúrók Pe­tőfi neivét viselő, 19 tagú szo­cialista kollektívája volt. Ju­hász’ Géza építésvezető, az öt evvel ezelőtt alakult brigád ve­zetője a munkájukról beszél: — Nehéz, de szép tevékeny­ség a miénk. A toronyszerű al­kotmány adja a reményt a jó vízre, ami a türelmet is termi. A fúróknak időre van szükség, amíg meglelik azt a repedést odalent, melyből bőségesen tör fel majd a víz. Tizenhárom évvel, ezelőtt jött a vállalathoz — nyolc hónapos kitérő után —, lázenegy eszten­deje irányítja a vízfakasztó embereket. Évről évre szép eredményeket érnék el. Tavaly több mint négymillió forint ter­melési értéket produkáltak. A meglevő kutak karbantartására, felújítására, kutatófúrásokra fordított munka értéke pedig elérte a 800 ezer forintot. — Az idén még nagyobb fel­adatokat tűztünk magunk élé — folytatja. — Tervünket csaknem ötmillió forintban ha­tároztuk meg. Az első öt hónap­ban egymillió 778 ezer forint volt a termelési értékünk, és 120 ezer forint értékben végez­tünk felújítási munkákat. A tizenkilenc ember nemegy helyen dolgozik. Négyes-ötös csoportban fúrják a kutakat, •*SBlBBB9EBS*BBB»BBBBflBBSBBI»B«B»BB*B»BB*eBB*l gusztus 21. és október 7. között Dumbarton Oaks-ban (Washing­ton mellett) elkészítsék az Egye­sült Nemzetek Alapokmányának tervezetét. Néhány lényeges kérdésben, azonban még nem sikerült meg­állapodni. A még nyitott kér­dések eldöntésére 1945 február­jában a Jaltában tartott csúcs- találkozón került sor. így itt határoztak a Biztonsági Tanács­ban való szavazás módjáról, ar­ról, hogy a nagyhatalmak ún. vétójoggal fognak rendelkezni, s itt döntöttek a nemzetközi gyámsági rendszer felállításáról is. Az Alapokmány A jaltai „csúcs” után mór semmi akadálya nem volt, hogy összehívják az Egyesült Nemze­tek konferenciáját az Alapok­mány elfogadása céljából. A San Franciscóban 1945. április 25-től ülésező konferencia jú­nius 26-án teljes sikerrel zá­rult. Ezen a napon ugyanis már lehetőség nyílott az ENSZ Alap­okmány végleges szövegének aláírására a konferencián részt vevő 50 állam részéről. (Az 51 meghívott, Lengyelország nem tudott részt venni a konferen­cián. de ő is eredeti tagnak számít.) Az ünnepélyes bevezetőből (preambuium) és 111 cikkből afló Alapokmány jó néhány kompromisszumot tartalmaz. végzik a karbantartási munka- j kát a megye különböző helyem. Ezért a csoportok külön-ikülön í ,mini” brigádokat alkotnak. I Mondja is a brigád vezető: — Bizony nem könnyű fel- j adat összefogni a kollektívát. A ! gyakori vándorlás, költözködés1 nagyon, sok időt és enea-gliát igé- j nyel. Vállalásunk elsődlegesen a határidőik lerövidítésére és j a minőségi munkára irányul. I Az elmúlt évben mindkettőt si­került teljesíteni. De a társadal­mi munkában sem maradunk le. Kommunista szombatokat, va­sárnapokat szerveztünk, ame­lyek értéke 127 ezer Bonnit volt. Csendes szavú, de határozott beszédű ember Juhász Géza Mondataiból kiviláglik a mun­katársak iránt érzett tisztelet és megbecsülés. — Tavaly ősszel a Békéscsaba —Mezőtúr közötti vasútvonal villamosításánál is helytálltaik a brigád tagjai. Lyukakat fúr­tunk a földelő vezetékelmek, amely igen fáradságos, áldozat­kész muníka volt. Szombaton, vasárnap, é.i jel-n appal dolgoz­tunk, hozzájárulva ehihez a fon­tos munkának a befejezéséhez. Pontosan, jól végeztük a kutak felújítását is. Nézze, itt van a füzesgyármaiti tanácselnök be­jegyzése a brigádnaplóban, meg volt elégedve a tevékenységünk­kel. De látogassa meg Sarkadon a F'odor brigádot, ők biztosan sok, érdekes dolgot mesélnek a kútfúrók életéről. A fabódétól a villanyfőzőig A fúrómester 46 éves. Fo­dor Jánosnak hívják. Középter­metű, szikár alakja immár 21 éve, hogy fel-feltűnik a fúró­tornyok tövében. — Tizenhatodik éve vagyok ennél a vállalatnál — mondja —, először „repülő” brigádban dolgoztam, majd 1961-ben kezd­tük a fúrást Biharugrán. utá­na Geszt és Okány követke­zett. Kézi, száraz fúrás volt ak- j kor. Ügy jártunk könbe-körbe, I mint az igásállatok. Elalud- | tűnik forgás közben, akkor éb­redtünk fel, ha egymás sarká­ra hágtunk — teszi hozzá rnoso- > IBB’IB’BESSBB'BBB’BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBIBBBBBBB Nem szerepel benne kifejezet- ■ ten pl. a békés egymás mellett ! élés elve, nem határozza meg : az erőszak fogalmát stb. Mégis : azt mondhatjuk, hogy felsca-a- ; koztatja azokat a legifontosabb ■ alapelvéket, célkitűzéseket, in- ■ tézményeket, amelyek alkal- jj mássá teszik legfontosabb fel- : adatainak, mindenekelőtt a : nemzetközi béke és biztonság • fenntartásának a teljesítésére. • Nem az Alapokmány hibája, j hogy ez mégsem sikerült egy- j értelműén az ENSZ 30 éves ■ történetében. Az imperialista I törekvések, a két évtizedes hi- ■ degháborús politika akadályoz- ■ ta — és nemegyszer akadályoz- ! za ma is —, hogy az ENSZ j az eddiginél sokkal batékomyab- : ban tevékenykedhessen. : A jövő azonban bíztató. A ■ békés egymás mellett élés el- : vének egyre figyelemre méltóbb j gyakorlati érvényesülése, a kol- : lekitív biztonsági rendszerék : megteremtése minden bizonnyal • azt fogja eredményezni, hogy : megvalósul az Alapokmány első j mondatában elfogadott legfőbb ! cél. miszerint: „Mi, az Egyesült 5 Nemzetek népei... megmentjük * a jövő nemzedékét a 'háború ■ borzalmaitól.” • S nem csupán a ma már 138 S tagállam, hanem az egész em- * beriség javára. Bodnár László 5 lyogva. — Bizony 300—400 mé­ter kutat is fúrtunk ilyen mód­szerrel. Sőt. a biUentyűszivaty- tyúkat is kézzel hajtottuk. A kényelemből még sokkal keve­sebb jutott, mint manapság. Valamikor? Másfél évtizeddel ezelőtt. Eeszkabódéban alud­tunk. Most? Nézze meg a la­kókocsinkat. Van kényelmes fekhely, beépített szekrény a tiszta ruháknak, villainyfőző. Jelenleg 1300 méter mély ku­tat fúrnak a régi vízműtelap mögött, ezzel is hozzájárulva Sarkiad jobb ivóvízellátásához. Fodor Jánoson kívül az öccse, Fodor Zoltán, Bagi Sándor és Csulik Mátyás tartozik a kollek­tívába. Fodor Zoltán 25 éves, szőke hajú fiatalember. 1968 óta dolgozik a brigádban, mint se­gédmunkás. — A bátyám sokat mesélt a kútfúrásról, gondoltam, én is megpróbálom. Aztán itt ragad­tam. Nem, nem bántam meg, hamar beilleszkedtem, segítet­tek a többiek. Szabad élet, ván­doraiéit. Mondták többen, hogy meg kellene nősülnöm, de ki tudja, el tudná-e viselni az asz- szonypajtás a hosszú távolléteket — mondja tréfásan. Jó szerencsét A köszöntés itt is: Jó szeren­csét. Pedig az ember nem ma­ga bújik a földbe, eszének-kar- jániak oíkos meghosszabbításait süllyeszti kemény munkával méterről méterre lejjebb, de szerencse és tudás együtt kell ahhoz is, nehogy hetek, hóna­pok erőfeszítései meddőek ma radjanak. — Megfontoltan, kapkodás nélkül szabad csak dolgozni — mondja az idősebb Fodor —, milliós érték az egyik oldalon, emberek épségiének kockáztatá­sa a másikon. Nálunk még nem fordult elő, hogy beomlott a kút vagy elszakadt a cső. Per­sze, ez az R—200-as berendezés nagyon jó masina. Hidraulikus vezérlésű, precíz munkát lehet vele végezni. Hárman békésiek, Csulik Má­tyás pedig Csabáról jár a mun­kahelyére. Erős. nagy darab em-. bér. öt éve jött haza Tatabá­nyáról, ahol egy évtizedig vá­jár volt. Most is csak úgy kö­szön: Jó szerencsét. Nem tud színes szövésű történeteket. Min­dig csak a munka erdekelte. Íme most is: — Kivesszük a részünket a brígádmunkából. Legutóbb Bé­késcsabán a fürdőnél végez­tünk társadalmi munkát, amely­nek értékét befizettük a viet­nami számlára. Azokban a köz­ségekben, ahol éppen dolgozunk, patronáljuk az óvodáikat, isko­lákat. Mindent megcsinálunk, amit kémek tőlünk, mert nem­csak a kútfúráíshoz, hanem a vízvezetékszereléslhez is értünk. Fenn a tornyon a fogócső megindul felfelé: — Jól van, megfogtuk —mor­molják maguk éllé. Hiába kérdezem, megfogal­mazni nem tudják pontosan, hogy honnan a ragaszkodásuk ehhez az embert próbáló szak­mához. vándorélethez. Asszonyt is akként választanak, képes legyen zúgolódás nélkül elvi­selni a hosszú tavollétet, a vá­rakozást. Búrt kutak vizének fogyasztói, egysz er-egy szer gon­doljuk el. miként múlnak a vá­rakozással töltött órák. az évek­ké sokasult napok. Seres Sándor Nehéz aratás előtt M ájus elseje óta 200 mii- | liméter csapadék, hűl- | lőtt a megyére. Az eső- j zéseket gyakran kísér - te viharos erejű szél. Ezért a gabonának felénél vala mivel nagyobb részé megdőlt, összekuszálta a szél. A talaj mé­lyen nedves, sáros, az ember lá­ba is besüpped. A gépek ls el­ülnek. Az aratásra váró gabo na 134 ezer hektár, a várható j hozam félmillió tonna. A be- j takarításra rendelkezésre áll 1027 kombájn. A Békés megyei AGROKER Vállalatnál további 82 SZK—5-ös várja a vevőket. A nedves gabona szárítása nem okoz .gondot, mert a napi kom­bájn-kapacitást meghaladó szá­rítókapacitással rendelkezik a megye. Viszont 8 ezer vagon ga­bonára nincs még ideiglenes tá­rolótér sem. Az aratás előtti összkép — kiemelve belőle a várható termés mennyiségét — nem kedvező. Nehéz aratás előtt állunk i Minden politikai, gazdasági vezetőtől és az aratás, a beta­karítás valamennyi résztvevőjé­től, egyértelmű helytállást kö­vetel az előttünk álló munka, j Sok minden nehezítette és ne- hezíti ma is az alapos felkészít- j lést. A gépek javítása alkat- j rész-hiány miatt akadozott és j továbbra is akadozik. Ismét ki- sért az ékszíj-probléma. Lehet | ugyan kapni, de a minősége, tartóssága csapnivaló. Végtére is tisztázni ^ellene a gyártó vál­lalat, szövetkezet felelősségét az ügyben annál is inkább, mert a korábbi években sajnos volt al­kalmunk már hasonló ékszíj- ellátásban, Ügy látszik, hogy a gyártásért és az ellátásért fele­lős személyek nem vontak le ebből semmilyen következte­tést. Megnyugtató, hogy az AG­ROKER áttekintette a helyzetet és így július első napjaiban kül­földi ékszíj-rakományt vár. Az alkatrész-ellátás sem si­ma, zökkenők nélküli. Egyes üzemekben kénytelenek voltak a még használható kombájnok­ból kiselejtezni, hogy ezáltal pótalkatrészhez jussanak. Álta­lában nyolc kombájnból négyet végül is össze tudtak hozni. De mi lesz, ha a beépített kopott, elhasználódott alkatrészek tönk- j remennek? A MEZŐGÉP Békés- ! csabai Gyára vállal egyedi ai- | katrészgyártást és felújítást isi. Tudjuk, mi előtt állunk,. a megtermelt gabonát jó minősé­gű munkával, minél kisebb szem vesztes éggel kell learat­nunk. Érezve jelenlegi gondja­inkat és a várhatókat, sehol sem eshetnek kétségbe. Naponta át­éljük az időjárás meglepetéseit, tudjuk milyen a gabona, milyen a műszaki állapot. Ilyen körül­mények között már nem is egy­szer tapasztaltuk a kibontakozó emberi akarat, munkaszeretet, felelősségvállalás sodró, magá­val ragadó lendületét. Ez a re- j alitás, ebből szükséges kiindul- | ni, erre és csak kizárólag erre lehet és kell építenünk a követ­kező időszakban. A megyei operatív bizottság pénteki ülésén a tsz-ek felké­szülését elemezve tette szóvá Gajdács György osztályvezető a gyulai Körostáj Tsz-t. Ebben a szövetkezetben tegnap, szomba­ton vezetőségi ülést tartottak egyetlen napirenddel. A nyári betakarítási előkészületeket vi­tatták meg. „Vajon megtet- tünk-e minden tőlünk telhetőt az értékes termés betakarításá­ra?” E kérdés köré csoportosí­tottak minden szót, gondolatot, melyet gépszemle, határszemle j követett. Ádász György és Humán Pál, a két tsz-szövetíég képviselője 1 több. a gyulaihoz hasonló pél- i dát említett. Az üzemek nagy részében elkészült a nyári in- j tézkedési terv. A szemlék során 1 már minden kombájnos tudta, melyik gépre ül. A szakembe­rek azt is meghatározták, hogy az egyes táblákról hová szállít­ják a termést, melyikből lesz vetőmag, melyikből kenyér. Rögzítették a szárítási hőt azért, hogy a vetőmag csírája, a ke­nyérnek való sütőipari értéke ne gőzök formájában távozzon. De ez még nem elegendő. Hova tárolják a veíőmagbúzát? Ho­gyan akadályozzák meg a kü­lönböző fajták keveredését? Mennyi kenyérgabonát adnak el a felvásárlónak, hogyan oldják meg az értékesítést, esetleg üze­men belül a bértárolást? Nem elegendő azonban csak az aratásra, a gabona betakarí­tására úgy általánosságban gon­dolni. A dőlt, a kuszáit gabo­nát hogyan aratják? Azt min­denki tudja, hogy kombájnnál, de miként találja meg a számí­tását a kombájnos, amikor csak félkaszával vagy félkaszával csak egy irányban haladhat a táblán? Megannyi nyitott kér­dés, melyekre most, aratás előtt szükséges felkészülni a munka közbeni felesleges viták elkerü­lése végett. Akadnak más természetű gon­dok is. Tavaly az átvételnél gyakran tapasztaltuk a kora reggeli és a késő délutáni órák­ban a torlódást. A tsz-ek szál­lítókapacitása nem kielégítő, így a meglevők jó kihasználása másként aligha képzelhető el. mint a felvásárlóval való szoros együttműködés alapján. Szaba­dos Ferenc, a Békés megyei Ga­bonafelvásárló Vállalat igazga­tóhelyettese reggel hattól este 8 óráig jelölte meg a hivatalos nyitva tartást, de lehetséges a szombati (máskor szabad szom­bat) és a vasárnapi, sőt az éj­szakai átvétel is, de ezt minden esetben előzze meg a telep és az üzem vezetősége között: köl­csönös megállapodás. Teljesít­hető kérés ez. Mindezek a tények az átla­gosan jól gazdálkodó tsz-ekre illenek. Ha átlagról beszélünk, nyilvánvaló ettől léteznek jobb és gyengébb felkészültségű üze­mek. A megye déli részén egyes szövetkezetekben a lcombájn- líapacitás meghaladja a helyi igényeket. Ezek hasznosítására is gondolni kellene. Az aratási munkák si keres befejezéséért ezeket a helyenként felesleges kombájnokat már a munkák el­kezdésének időszakában lenne jó átcsoportosítani oda, ahol 150 hektói’ vagy ennél nagyobb terület jut egy-egy gépre. Adott üzemben a betakarítási lehető­ségek számbavétele ezzel telje­sebb, egyértelműbb lehet. De jó lenne azt is tisztázni mar most, hogy melyik üzem me­lyiknek nyújt segítséget, ha be­fejezte az aratást. Nagyon nagy munka vár e tekintetben a két tsz-szövetségre. A tét ezen a nyáron ismét nagy. A megye szakem­berei minden eddiginél nagyobb búzatermést be­csültek a vihar és az egyéb károk ellenére. A munka felelősségét mindez növeli, egy­ben sürgeti a szisztematikus fel­készülést — mondotta többek között Molnár Lajos, a part me­gyei bizottságának osztályveze­tő-helyettese a pénteki operatív bizottsági ülésen. Ezt a felelős­séget néhol nem érzik. Afféle nyári kirándulásnak tartják az aratást. Ezért kampány-tervet sem csináltak. A sok-sok gond, feladat áttekintése jóval a mun­kák elkezdése előtt feltétlenül szükségessé teszi és megköve­teli a nehéz aratással járó teen­dők alapos számbavételét. De ez nem elegendő. Az emberek­kel is szót kell róla váltani, mert csakis így kísérheti mun­kánkat jő eredmény. D. &.

Next

/
Thumbnails
Contents