Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-22 / 145. szám

Vízfakasztó emberek között

A föld sehol séma ad]ja olcsón kincseit. Megköveteli, hogy az ember olykor hidegtől kék kezekkel, olykor meg a szemekbe csörgő veríték érán. csikarjon ki belőle minden csepp vizet. S mig egy-egy csőtorok lustán vizet bofí’en; számtalan kemény mozdulat, nappalt éjszakává tol- do erőlködések sora előzi meg a kutaiknál. S mindig a szabad ég alatt. Ettől van az, hogy a kútfúrók arcukon, kezükön viselik az időjárás, a nehéz fizikai munka el töröíhetetíen nyomaié.

Dicséret

a brigádnaplóban

A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat az idem, negyedszer nyerte el a Kiváló címet. Az áprilisban megtartott ünnepségen két brigádnak nyújtották át az eiranykosziorús jelvényt. Az egyik a kútfúrók Petőfi neivét viselő, 19 tagú szocialista kollektívája volt. Juhász’ Géza építésvezető, az öt evvel ezelőtt alakult brigád vezetője a munkájukról beszél:

— Nehéz, de szép tevékenység a miénk. A toronyszerű alkotmány adja a reményt a jó vízre, ami a türelmet is termi. A fúróknak időre van szükség, amíg meglelik azt a repedést odalent, melyből bőségesen tör fel majd a víz.

Tizenhárom évvel, ezelőtt jött a vállalathoz — nyolc hónapos kitérő után —, lázenegy esztendeje irányítja a vízfakasztó embereket. Évről évre szép eredményeket érnék el. Tavaly több mint négymillió forint termelési értéket produkáltak. A meglevő kutak karbantartására, felújítására, kutatófúrásokra fordított munka értéke pedig elérte a 800 ezer forintot.

— Az idén még nagyobb feladatokat tűztünk magunk élé — folytatja. — Tervünket csaknem ötmillió forintban határoztuk meg. Az első öt hónapban egymillió 778 ezer forint volt a termelési értékünk, és 120 ezer forint értékben végeztünk felújítási munkákat.

A tizenkilenc ember nemegy helyen dolgozik. Négyes-ötös csoportban fúrják a kutakat,

•*SBlBBB9EBS*BBB»BBBBflBBSBBI»B«B»BB*B»BB*eBB*l

gusztus 21. és október 7. között Dumbarton Oaks-ban (Washington mellett) elkészítsék az Egyesült Nemzetek Alapokmányának tervezetét.

Néhány lényeges kérdésben, azonban még nem sikerült megállapodni. A még nyitott kérdések eldöntésére 1945 februárjában a Jaltában tartott csúcs- találkozón került sor. így itt határoztak a Biztonsági Tanácsban való szavazás módjáról, arról, hogy a nagyhatalmak ún. vétójoggal fognak rendelkezni, s itt döntöttek a nemzetközi gyámsági rendszer felállításáról is.

Az Alapokmány

A jaltai „csúcs” után mór semmi akadálya nem volt, hogy összehívják az Egyesült Nemzetek konferenciáját az Alapokmány elfogadása céljából. A San Franciscóban 1945. április

25-től ülésező konferencia június 26-án teljes sikerrel zárult. Ezen a napon ugyanis már lehetőség nyílott az ENSZ Alapokmány végleges szövegének aláírására a konferencián részt vevő 50 állam részéről. (Az 51 meghívott, Lengyelország nem tudott részt venni a konferencián. de ő is eredeti tagnak számít.)

Az ünnepélyes bevezetőből (preambuium) és 111 cikkből afló Alapokmány jó néhány kompromisszumot tartalmaz.

végzik a karbantartási munka- j kát a megye különböző helyem. Ezért a csoportok külön-ikülön í ,mini” brigádokat alkotnak. I Mondja is a brigád vezető:

— Bizony nem könnyű fel- j adat összefogni a kollektívát. A ! gyakori vándorlás, költözködés1 nagyon, sok időt és enea-gliát igé- j nyel. Vállalásunk elsődlegesen a határidőik lerövidítésére és j a minőségi munkára irányul. I Az elmúlt évben mindkettőt sikerült teljesíteni. De a társadalmi munkában sem maradunk le. Kommunista szombatokat, vasárnapokat szerveztünk, amelyek értéke 127 ezer Bonnit volt.

Csendes szavú, de határozott beszédű ember Juhász Géza Mondataiból kiviláglik a munkatársak iránt érzett tisztelet és megbecsülés.

— Tavaly ősszel a Békéscsaba —Mezőtúr közötti vasútvonal villamosításánál is helytálltaik a brigád tagjai. Lyukakat fúrtunk a földelő vezetékelmek, amely igen fáradságos, áldozatkész muníka volt. Szombaton, vasárnap, é.i jel-n appal dolgoztunk, hozzájárulva ehihez a fontos munkának a befejezéséhez. Pontosan, jól végeztük a kutak felújítását is. Nézze, itt van a füzesgyármaiti tanácselnök bejegyzése a brigádnaplóban, meg volt elégedve a tevékenységünkkel. De látogassa meg Sarkadon a F'odor brigádot, ők biztosan sok, érdekes dolgot mesélnek a kútfúrók életéről.

A fabódétól a villanyfőzőig

A fúrómester 46 éves. Fodor Jánosnak hívják. Középtermetű, szikár alakja immár 21 éve, hogy fel-feltűnik a fúrótornyok tövében.

— Tizenhatodik éve vagyok ennél a vállalatnál — mondja —, először „repülő” brigádban dolgoztam, majd 1961-ben kezdtük a fúrást Biharugrán. utána Geszt és Okány következett. Kézi, száraz fúrás volt ak- j kor. Ügy jártunk könbe-körbe, I mint az igásállatok. Elalud- | tűnik forgás közben, akkor ébredtünk fel, ha egymás sarkára hágtunk — teszi hozzá rnoso- >

IBB’IB’BESSBB'BBB’BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBIBBBBBBB

Nem szerepel benne kifejezet- ■ ten pl. a békés egymás mellett ! élés elve, nem határozza meg : az erőszak fogalmát stb. Mégis : azt mondhatjuk, hogy felsca-a- ; koztatja azokat a legifontosabb ■ alapelvéket, célkitűzéseket, in- ■ tézményeket, amelyek alkal- jj mássá teszik legfontosabb fel- : adatainak, mindenekelőtt a : nemzetközi béke és biztonság • fenntartásának a teljesítésére. • Nem az Alapokmány hibája, j hogy ez mégsem sikerült egy- j értelműén az ENSZ 30 éves ■ történetében. Az imperialista I törekvések, a két évtizedes hi- ■ degháborús politika akadályoz- ■ ta — és nemegyszer akadályoz- ! za ma is —, hogy az ENSZ j az eddiginél sokkal batékomyab- : ban tevékenykedhessen. :

A jövő azonban bíztató. A ■ békés egymás mellett élés el- : vének egyre figyelemre méltóbb j gyakorlati érvényesülése, a kol- : lekitív biztonsági rendszerék : megteremtése minden bizonnyal • azt fogja eredményezni, hogy : megvalósul az Alapokmány első j mondatában elfogadott legfőbb ! cél. miszerint: „Mi, az Egyesült 5 Nemzetek népei... megmentjük * a jövő nemzedékét a 'háború ■ borzalmaitól.” •

S nem csupán a ma már 138 S tagállam, hanem az egész em- * beriség javára.

Bodnár László 5

lyogva. — Bizony 300—400 méter kutat is fúrtunk ilyen módszerrel. Sőt. a biUentyűszivaty- tyúkat is kézzel hajtottuk. A kényelemből még sokkal kevesebb jutott, mint manapság. Valamikor? Másfél évtizeddel ezelőtt. Eeszkabódéban aludtunk. Most? Nézze meg a lakókocsinkat. Van kényelmes fekhely, beépített szekrény a tiszta ruháknak, villainyfőző.

Jelenleg 1300 méter mély kutat fúrnak a régi vízműtelap mögött, ezzel is hozzájárulva Sarkiad jobb ivóvízellátásához. Fodor Jánoson kívül az öccse, Fodor Zoltán, Bagi Sándor és Csulik Mátyás tartozik a kollektívába. Fodor Zoltán 25 éves, szőke hajú fiatalember. 1968 óta dolgozik a brigádban, mint segédmunkás.

— A bátyám sokat mesélt a kútfúrásról, gondoltam, én is megpróbálom. Aztán itt ragadtam. Nem, nem bántam meg, hamar beilleszkedtem, segítettek a többiek. Szabad élet, vándoraiéit. Mondták többen, hogy meg kellene nősülnöm, de ki tudja, el tudná-e viselni az asz- szonypajtás a hosszú távolléteket — mondja tréfásan.

Jó szerencsét

A köszöntés itt is: Jó szerencsét. Pedig az ember nem maga bújik a földbe, eszének-kar- jániak oíkos meghosszabbításait süllyeszti kemény munkával méterről méterre lejjebb, de szerencse és tudás együtt kell ahhoz is, nehogy hetek, hónapok erőfeszítései meddőek ma radjanak.

— Megfontoltan, kapkodás nélkül szabad csak dolgozni — mondja az idősebb Fodor —, milliós érték az egyik oldalon, emberek épségiének kockáztatása a másikon. Nálunk még nem fordult elő, hogy beomlott a kút vagy elszakadt a cső. Persze, ez az R—200-as berendezés nagyon jó masina. Hidraulikus vezérlésű, precíz munkát lehet vele végezni.

Hárman békésiek, Csulik Mátyás pedig Csabáról jár a munkahelyére. Erős. nagy darab em-. bér. öt éve jött haza Tatabányáról, ahol egy évtizedig vájár volt. Most is csak úgy köszön: Jó szerencsét. Nem tud színes szövésű történeteket. Mindig csak a munka erdekelte. Íme most is:

— Kivesszük a részünket a brígádmunkából. Legutóbb Békéscsabán a fürdőnél végeztünk társadalmi munkát, amelynek értékét befizettük a vietnami számlára. Azokban a községekben, ahol éppen dolgozunk, patronáljuk az óvodáikat, iskolákat. Mindent megcsinálunk, amit kémek tőlünk, mert nemcsak a kútfúráíshoz, hanem a vízvezetékszereléslhez is értünk.

Fenn a tornyon a fogócső megindul felfelé:

— Jól van, megfogtuk —mormolják maguk éllé.

Hiába kérdezem, megfogalmazni nem tudják pontosan, hogy honnan a ragaszkodásuk ehhez az embert próbáló szakmához. vándorélethez. Asszonyt is akként választanak, képes legyen zúgolódás nélkül elviselni a hosszú tavollétet, a várakozást. Búrt kutak vizének fogyasztói, egysz er-egy szer gondoljuk el. miként múlnak a várakozással töltött órák. az évekké sokasult napok.

Seres Sándor

Nehéz aratás előtt

M

ájus elseje óta 200 mii- | liméter csapadék, hűl- | lőtt a megyére. Az eső- j zéseket gyakran kísér - te viharos erejű szél. Ezért a gabonának felénél vala mivel nagyobb részé megdőlt, összekuszálta a szél. A talaj mélyen nedves, sáros, az ember lába is besüpped. A gépek ls elülnek. Az aratásra váró gabo na 134 ezer hektár, a várható j hozam félmillió tonna. A be- j takarításra rendelkezésre áll 1027 kombájn. A Békés megyei AGROKER Vállalatnál további 82 SZK—5-ös várja a vevőket. A nedves gabona szárítása nem okoz .gondot, mert a napi kombájn-kapacitást meghaladó szárítókapacitással rendelkezik a megye. Viszont 8 ezer vagon gabonára nincs még ideiglenes tárolótér sem. Az aratás előtti összkép — kiemelve belőle a várható termés mennyiségét — nem kedvező. Nehéz aratás előtt állunk i

Minden politikai, gazdasági vezetőtől és az aratás, a betakarítás valamennyi résztvevőjétől, egyértelmű helytállást követel az előttünk álló munka, j Sok minden nehezítette és ne- hezíti ma is az alapos felkészít- j lést. A gépek javítása alkat- j rész-hiány miatt akadozott és j továbbra is akadozik. Ismét ki- sért az ékszíj-probléma. Lehet | ugyan kapni, de a minősége, tartóssága csapnivaló. Végtére is tisztázni ^ellene a gyártó vállalat, szövetkezet felelősségét az ügyben annál is inkább, mert a korábbi években sajnos volt alkalmunk már hasonló ékszíj- ellátásban, Ügy látszik, hogy a gyártásért és az ellátásért felelős személyek nem vontak le ebből semmilyen következtetést. Megnyugtató, hogy az AGROKER áttekintette a helyzetet és így július első napjaiban külföldi ékszíj-rakományt vár.

Az alkatrész-ellátás sem sima, zökkenők nélküli. Egyes üzemekben kénytelenek voltak a még használható kombájnokból kiselejtezni, hogy ezáltal pótalkatrészhez jussanak. Általában nyolc kombájnból négyet végül is össze tudtak hozni. De mi lesz, ha a beépített kopott, elhasználódott alkatrészek tönk- j remennek? A MEZŐGÉP Békés- ! csabai Gyára vállal egyedi ai- | katrészgyártást és felújítást isi.

Tudjuk, mi előtt állunk,. a megtermelt gabonát jó minőségű munkával, minél kisebb szem vesztes éggel kell learatnunk. Érezve jelenlegi gondjainkat és a várhatókat, sehol sem eshetnek kétségbe. Naponta átéljük az időjárás meglepetéseit, tudjuk milyen a gabona, milyen a műszaki állapot. Ilyen körülmények között már nem is egyszer tapasztaltuk a kibontakozó emberi akarat, munkaszeretet, felelősségvállalás sodró, magával ragadó lendületét. Ez a re- j alitás, ebből szükséges kiindul- | ni, erre és csak kizárólag erre lehet és kell építenünk a következő időszakban.

A megyei operatív bizottság pénteki ülésén a tsz-ek felkészülését elemezve tette szóvá Gajdács György osztályvezető a gyulai Körostáj Tsz-t. Ebben a szövetkezetben tegnap, szombaton vezetőségi ülést tartottak egyetlen napirenddel. A nyári betakarítási előkészületeket vitatták meg. „Vajon megtet- tünk-e minden tőlünk telhetőt az értékes termés betakarítására?” E kérdés köré csoportosítottak minden szót, gondolatot, melyet gépszemle, határszemle j követett.

Ádász György és Humán Pál, a két tsz-szövetíég képviselője 1 több. a gyulaihoz hasonló pél- i dát említett. Az üzemek nagy részében elkészült a nyári in- j tézkedési terv. A szemlék során 1

már minden kombájnos tudta, melyik gépre ül. A szakemberek azt is meghatározták, hogy az egyes táblákról hová szállítják a termést, melyikből lesz vetőmag, melyikből kenyér. Rögzítették a szárítási hőt azért, hogy a vetőmag csírája, a kenyérnek való sütőipari értéke ne gőzök formájában távozzon. De ez még nem elegendő. Hova tárolják a veíőmagbúzát? Hogyan akadályozzák meg a különböző fajták keveredését? Mennyi kenyérgabonát adnak el a felvásárlónak, hogyan oldják meg az értékesítést, esetleg üzemen belül a bértárolást?

Nem elegendő azonban csak az aratásra, a gabona betakarítására úgy általánosságban gondolni. A dőlt, a kuszáit gabonát hogyan aratják? Azt mindenki tudja, hogy kombájnnál, de miként találja meg a számítását a kombájnos, amikor csak félkaszával vagy félkaszával csak egy irányban haladhat a táblán? Megannyi nyitott kérdés, melyekre most, aratás előtt szükséges felkészülni a munka közbeni felesleges viták elkerülése végett.

Akadnak más természetű gondok is. Tavaly az átvételnél gyakran tapasztaltuk a kora reggeli és a késő délutáni órákban a torlódást. A tsz-ek szállítókapacitása nem kielégítő, így a meglevők jó kihasználása másként aligha képzelhető el. mint a felvásárlóval való szoros együttműködés alapján. Szabados Ferenc, a Békés megyei Gabonafelvásárló Vállalat igazgatóhelyettese reggel hattól este 8 óráig jelölte meg a hivatalos nyitva tartást, de lehetséges a szombati (máskor szabad szombat) és a vasárnapi, sőt az éjszakai átvétel is, de ezt minden esetben előzze meg a telep és az üzem vezetősége között: kölcsönös megállapodás. Teljesíthető kérés ez.

Mindezek a tények az átlagosan jól gazdálkodó tsz-ekre illenek. Ha átlagról beszélünk, nyilvánvaló ettől léteznek jobb és gyengébb felkészültségű üzemek. A megye déli részén egyes szövetkezetekben a lcombájn- líapacitás meghaladja a helyi igényeket. Ezek hasznosítására is gondolni kellene. Az aratási munkák si keres befejezéséért ezeket a helyenként felesleges kombájnokat már a munkák elkezdésének időszakában lenne jó átcsoportosítani oda, ahol 150 hektói’ vagy ennél nagyobb terület jut egy-egy gépre. Adott üzemben a betakarítási lehetőségek számbavétele ezzel teljesebb, egyértelműbb lehet. De jó lenne azt is tisztázni mar most, hogy melyik üzem melyiknek nyújt segítséget, ha befejezte az aratást. Nagyon nagy munka vár e tekintetben a két tsz-szövetségre.

A tét ezen a nyáron ismét nagy. A megye szakemberei minden eddiginél nagyobb búzatermést becsültek a vihar és az egyéb károk ellenére. A munka felelősségét mindez növeli, egyben sürgeti a szisztematikus felkészülést — mondotta többek között Molnár Lajos, a part megyei bizottságának osztályvezető-helyettese a pénteki operatív bizottsági ülésen. Ezt a felelősséget néhol nem érzik. Afféle nyári kirándulásnak tartják az aratást. Ezért kampány-tervet sem csináltak. A sok-sok gond, feladat áttekintése jóval a munkák elkezdése előtt feltétlenül szükségessé teszi és megköveteli a nehéz aratással járó teendők alapos számbavételét. De ez nem elegendő. Az emberekkel is szót kell róla váltani, mert csakis így kísérheti munkánkat jő eredmény.

D. &.