Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-22 / 145. szám
Uj köntösbe öltözik ISiliai,iigi,ti Tájegységi együttműködés a xsombék, a káka és a sás világában Ezt a nehéz fizikai munkát váltotta fel a gépesítés A pult mindkét oldalán EMBEREK állnak Beszélgetés a kereskedelem és vendéglátóipar nyári gondjairól Bih-a.rugrát általában az isten háta mögötti falvak között szokás emlegetni. Hogy a nevét mégis jól ismerik nem csak hazánk minden táján, de külföldön is, annak hosszú a története. A Sebes-Körös árterületein kialakult Kis-Sárréten a 250 éve ide települt családok indítottak harcot az életért. Mocsarat csapol tak, jószágot legeltettek, küzdöttek a természettel, termővé varázsolták a szeszélyes láp- és mocsárvilág egy részét. A mocsaras irtgoványok mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok voltak. A XX. század elején Colhu6 Zoltán kultúrmérnök felismerve a táj természeti adottságait, megkezdte a kör- gátas halastavak építését, s ezzel új lehetőségek bontakoztak ki Biharugrán. — Amióta az eszemet tudom, a falusi lakosság jó része a halászattal keresi kenyerét — mondja Földesi Sándor fő halászmester. — Jó magam 34 éve foglalkozom halászattal, a szak. mát apámtól tanultam. Csakhál azóta nagyot változott a világ. Még a felszabadulás után is jó ideig fárasztó, nehéz fizikai munka volt a halászat. A halak eleségét lapáttal szórtuk a tavakba evezős csónakról. Őszi lehalászás idején hosszú szárú gumicsizmában jártuk a vizet, esőben, sárban, zivatarban húztuk a nehéz hálót, ha idejében értékesíteni akartuk az élő halat. — Ma már szinte minden nehéz fizikai munkát gépesítettünk. A halak takarmányát motorcsónak viszi a vízre. Lehalászáskor megnyitjuk a zsilipet,« futószalag továbbítja a halat a szállító gépiárművekre. Azelőtt csak a harcsát ívattuk mesterségesen, ma a nemespontyot és a növényevő halakat is. Így sikerült a halkeltetést függetleníteni az időjárás szeszélyeitől. A felszabadult energiát a nagyobb szakmai tudást igénylő mesterséges keltetésre, előneve- lesi'e, feldolgozásra és egyéb munkára fordítjuk. A Biharugrai Halgazdaságban megteremtették a szebb, kényelmesebb élet- és munkakörülményeket. Egyebek között üze- ‘ mi konyha, védőruha, védőfelszerelés, öltöző, fürdő, klub- helyiség áll rendelkezésre. A jó kereseti lehetőség, a biztonságérzet garancia arra, hogy minden területen példás a munkafegyelem. A halastavakat két,toshasznásításra rendezték be: hal. és pecsenyekacsahúst adnak hazai és külföldi fogyasztásra. Saját ka- csatörzs-állományuk tojásait helyszínen keltetik, a kiskacsa- \ kát előnevelik, s úgy helyezik a tavakra. — A halgazdaság nélkül nagyon szegények volnánk — véJól sikerült kereskedelmi na- I pokat rendezett Szeghalmon a Sárréti ÁFÉSZ. A KISZ-fiata- I lók öntevékenységére vall, hogy felismerték e rendezvénysorozatban saját lehetőségüket. Azt, hogy a kereskedelmi napok programjába jól beleillik a járásban levő ÁFÉSZ-ek KISZ- Istáinak találkozója. A műsorral egybekötött találkozóra a szeghalmi Napsugár presszóban került sor. Itt találkozott a dé- vaványai, a füzesgyarmati, a vésztői, a körösladánvi, a bu- csak a szeghalmi ÁFÉSZ-ek 60 fiatalja. Az öt szövetkezet KISZ-istái jó hangulatban kellemes délelőttöt töltöttek egvütt. A Sál-réti ÁFÉSZ KI3Z- gzervezete többek között azt tűrlekedik Kiss Ernő tanácselnök. — Az csak a kisebbik része a dolognak, hogy 400 embert foglalkoztat. A falu gazdasági, politikai és kulturális életét erősen befolyásolja. Itt adnak egymásnak randevút a falu fiataljai, öregjei, ide jönnek tanulni, szórakozni. Anyagi erkölcsi támogatást kaptunk ahhoz, hogy megoldottuk az óvodai, iskolai ellátási gondokat, nincs munkáselvándorlás a faluból. A gazdaság segített abban is, hogy létrejött a 35 személyt foglalkoztató MAVAD telep és az 54 asszonynak munkát adó kosárfonó részleg, i Dr. Kozma Lajos, a halgazdaság igazgatója másképp fogalmaz: — Biharugrának nagy a vonzáskörzete. Zsadányból, Mező- gyánból és Gesztről is jönnek ide dolgozni. A Kis-Sárrét lapos, mocsaras vidékén mostohák a természeti adottságok. Ahhoz, hogy elvegyük a földtől az emberi táplálékot, alaposan meg kell ismerni a helyi természeti és éghajlati viszonyokat. Tudományos alapon, tájegységi összefogással lehet jo eredményeket produkálni a zsom- bék, a káka és a sás világában. Mások ugyan a tulajdonviszonyok a gazdaságban, megint mások a termelőszövetkezetben, de csak konkrét együttműködéssel tudjuk megtermelni a szarvas- marha, a juh és a hal takarmányát, a növénytermesztésre alkalmatlan területen pedig bővíteni a halastavakat. A biharugrai „vadvízország” a vizima- darak „paradicsoma’. Miért ne Szeghalmon te e találkozó céljául, hogy a hasonló érdeklődésű, de másmás szövetkezetnél dolgozó fia- 1 talok ismerjék meg egymást, cseréljék ki gondolataikat és keressék az együttműködés lehetőségeit. A találkozó befejezéseként kiállítást látogattak, majd megtekintették a sárréti kereskedelmi napok egyéb rendezvényeit. A szövetkezetek KlSZ-alap- szervezeteinek titkárai ugyanakkor megállapodtak abban, hogy ezután évenként legalább 3-4 alkalommal kerüljön sor műsorral egybekötött találkozókra, rendezvényekre, segítve ezzel is a további kapcsolatok erősödését. B I legyen e táj „paradicsom” az itt élő emberek számára is. — Kozma elvtárssal egyetértek — magyarázza Tóth Ernő a biharugrai Felszabadult Föld Tsz elnöke. — A mostoha természeti adottságokon összefogással úrrá lehetünk. A 2 700 hektáros kis szövetkezet gátlója a haladásnak. A körösnagyharsá- nyi Egyetértés Tsz-szel való egyesülés szervezését megkezdtük. A halgazdasággal együttműködési szerződést kötünk, takarmányt termelünk a gazdaságnak s mi is részesülünk nyereségükből. Eíer héktárnyi területen állami támogatással és saját erőből megjavítjuk a legelőt, növeljük a zöldtakarmány hozamát. Az egymásrautaltság életbevágóan fontos kérdés ezen a tájon. Mlndai?ny;unl( érdeXe, hogy éljünk a lehetőséggel és közösen teremtsünk még jobb, kényelmesebb életet a városoktól távol élő emberek számára. Biharugrán sokat javult az utóbbi években a lakáskultúra. Sokan felújították, bő *ék a régi házakat, évente ' ) család új kertes házba költözik. A bútorok, háztartási gépi felszerelések városba is beillenének. Minden hetedik portán személygépkocsi parkíroz. Az V ötéves tervben felépül a vízmű. Hamarosan felépül az új posta, jövőre kenyér sül az új sütőüzemben. A községi tanács fogorvosi lakás építését tervezi, hogy mielőbb szakorvost telepíthessen a faluba. így nem kell majd eljárni más faluba, gyermekek és felnőttek nagyobb gondot fordíthatnak majd fogaik egészségvédelmére. Az öregeknek napközi otthont szeretnének, természetesen ezt is a tanács, a halgazdaság és a termelőszövetkezet jó együttműködése hozhatja létre. A szellemi és az anyagi tőke koncentrálása sok mindent megold Biharugrán. Ha magasabb lesz a kereset, szívesebben maradnak odahaza a fiaté1 ok Biharugrán és a szomszédos Kö- rösnagyhansányban. A legkorszerűbb mezőgazdasági gépeket vásárolhatják, magas tápértékű lucernalisztet gyártanak a pi'- langóstakarmányból. Biharugrán és vonzáskörzetében 100 százalékos lesz a nők és a férfiak foglalkoztatása. Jó módra és jó ízlésre vall az is, hogy a szokványostól eltérő stílusban épülnek a kényelmes családi házak. Az egykori mocsaras. lápos vidék lassan új „köntösbe” öltözik, biztos megélhetést nyújt a helyi lakosságnak, kiváló szórakozási lehetőséget a hazai és a külföldi vadászoknak. kirándulóknak. Ary Róza A szeszélyes időjárás ellenére az idén az átlagosnál korábban köszöntött be a nyár. Májusban például olykor megfeledkeztünk a tavaszról, hisz a berobbant, tartós kánikula a nyarat idézte. Időnként esős, szeles, hűvös idő váltja fel a rekkjenö hőséget, de a vihar előtti fullasztó, páradús levegő ugyancsak megviselj idegeinket. Ingerlékenyek vagyunk az orvosi várótermekben, gyógyszertárakban, autóbuszokon, boltokban, éttermekben, cukrászdákban egyaránt. A strandokon pláne elvárjuk, hogy sorbaállás nélkül megkapjuk kedvenc ételeinket, italainkat. Hajlamosait vagyunk megfeledkezni arról, hogy a pult másik oldalán is EMBEREK dolgoznak, őket is megviseli a frontátvonulás, ők is szenvednek a tikkasztó hőségtől. Kíváncsiak voltunk, hogy kereskedelmi és vendéglátó- ipari dolgozók hogyan készülnek a nagy nyári kampányra. Felkerestük Rákóczi Ferencet, a KPVDSZ megyei titkárát, aki a következőket mondotta el erről : — A nyár természetesen plusz feladatok elé állítja a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozókat. Különösen a mezőgazdaság lakta területélten a nyitvatartási idővel is messzemenően figyelembe kell vennünk a lakosság igényeit. Strandokon, ligetekben, fürdőhelyeken, pihenőparkokban idényjellegű egységek nyílnak. Ügy kell megszervezni a munkát, hogy sem az állandó jellegű egységben, sem a nyári pavilonban ne legyen panasz a kiszolgálásra. Márpedig közéi sincs annyi szakképzett dolgozónk, hogy a nyári plusz feladatokat is házon belül megoldjuk. Ilyenkor szakképzetlen kisegítő munkásokat veszünk fel s úgy osszuk be, hogy mindenütt jó| kezekben maradjon a munka közvetlen irányítása. — A jubileumi munkavenseny második szakaszában vállaltuk a lakosság gyorsabb, jobb kiszolgálását, a választók bővítését és a dolgozók fokozott érdekvédelmét. Nekünk azonban kettős a feladatunk. A szak- szervezet a dolgozók érdekvédelmi , szerve. Csakhogy mi az EMBERT nézzük elsősorban, akár eladó, akár fogyasztó. Hatósági dolgokba nem avatkozunk bele. Nem a mi feladatunk az árubeszerzés, a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat hűtőpulttal való ellátása. De ha a hiányosságokra idejében felhívjuk az illetékesek figyelmét, akkor egyszerre segítettünk dolgozóink élet- és munkakörülményeinek javításán, valamint a fogyasztók választékosabb áruval való ellátásán. — Szocialista egvüttmüködé- si szerződéseket kötnek egymással a szocialista brigádok, kis- és nagykereskedelmi vállalatok, bolti egységek. Minden törekvésünk arra irányul: megyénk legeldugottabb zugában is magas szintre emeljük a lakosság áruellátás51, kulturált szórakoztatását. Megyeszerte 16 és fél ezer tagunk dolgozik 2 500 állami, illetve szövetkezeti kereskedelmi, vendéglátóipari egységben. A szétszórtság, a tanyavilág nagy kiterjedése nehezíti a szakszervezeti munkát. Korábban 62 önálló szakszervezeti bizottság működött, de a különböző ÁFÉSZ-ek egyesülésével 44-re csökkent ez a szám, Most osztálybizottsággal igyekszünk a helyi problémák megoldásában segíteni. Nagyon vigyázunk arra, hogy a nyári plusz feladatok ellenére minden dolgozónk megkapja a törvény biztosította pihenőnapját úgy, hogy emiatt a kedves vevők, ne szenvedjenek hiányt. Az áruellátás minőségéről, választékosságáról Lipcsei Imrét, az SZMT közgazdasági munkabizottságának vezetőjét faggattuk: — Megyeszerte 350 társadalmi ellenőrt foglalkoztatunk 45 csoportban. A szakszervezeti bizottságokkal egyetértésben készülnek a negyedéves ellenőrzési programok. Mindenekelőtt azt vizsgálják: pontosak-e a mérlegek, gondosan mérnek-e az eladók, nehogy károsodás érje a fogyasztót. Megnézik rendszeresen azt is, hogy a szavatossági idő melyik áruféleségen milyen dátumot mutat. Ha lejárt a szavatossági idő, akkor javaslatot tesznek az áru forgalomból való kivonására s ellenőrzik azt is: érvényt szereztek-e a javaslatnak. — Meg kell azonban mondanom, hogy nem minden esetben a bolti eladó a hibás. Előfordul, hogy a szavatossági idő lejárta előtt néhány nappal érkezik az áru. s nem volt idő eladná. Arra is volt már precedens — főként egy-'két személyes peremkerületi vagy tanyasi boltban —, hogy egyszerre nagy merny- nyiségű áru érkezett. A boltos nem tudott minden egyes kon- zervet vagy csomagot külön- külön megnézni. Szeretnénk a kis- ég nagykereskedelmi vállalatok, illetve a gyártó cégek lelkiismeretére jobban apellálni. No meg sok gondot okoznak az ismeretlen külföldi áruk. Egyik-másiknak a tartalmát sem ismerik, nemhogy a szavatossági idejét. — A problémák ellenére nyugodtan kijelenthetem: sokat javult az áruellátás úgy a kereskedelmi, mint a vendéglátóipari egységekben. AzSZMT még külön 12 tagú megveri operatív bizottságot hozott létre. Itt csupra gazdag tapasztalatokkal rendelkező nyugdíjast foglalkoztatunk. Ök a megye kü- lönző pontjain ellenőriznek. A cél nem a büntetés, hanem a megelőzés. Szeretnénk elérni, hogy ne azért mérjen pontosan a boltos, mert fél a büntetéstől, hanem azért, mert a pult másik oldalán álló EMBERT tisztelje. Hisz valahol minden eladó fogyasztó. Amennyi tiszteletet elvár, annyit neki is adnia kell embertársával szemben. — A nyári melegben a higiéniára, a friss hús, húskészítmények, tej és tejtermékekkel való ellátásra különösen odafigyelünk. Remélem, hogy év végén jó eredményekről adhatunk számot. Ary Róza BÉKÉS MICBter ^ 1975. JÜNIUS 82. ÁFÉSZ KISZ-isták járási találkozója
