Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-22 / 145. szám

Uj köntösbe öltözik ISiliai,iigi,ti Tájegységi együttműködés a xsombék, a káka és a sás világában Ezt a nehéz fizikai munkát váltotta fel a gépesítés A pult mindkét oldalán EMBEREK állnak Beszélgetés a kereskedelem és vendéglátóipar nyári gondjairól Bih-a.rugrát általában az is­ten háta mögötti falvak között szokás emlegetni. Hogy a nevét mégis jól ismerik nem csak ha­zánk minden táján, de külföl­dön is, annak hosszú a történe­te. A Sebes-Körös árterületein kialakult Kis-Sárréten a 250 éve ide települt családok indítottak harcot az életért. Mocsarat csa­pol tak, jószágot legeltettek, küz­döttek a természettel, termővé varázsolták a szeszélyes láp- és mocsárvilág egy részét. A mocsaras irtgoványok me­zőgazdasági művelésre alkal­matlanok voltak. A XX. század elején Colhu6 Zoltán kultúrmér­nök felismerve a táj természeti adottságait, megkezdte a kör- gátas halastavak építését, s ez­zel új lehetőségek bontakoztak ki Biharugrán. — Amióta az eszemet tudom, a falusi lakosság jó része a ha­lászattal keresi kenyerét — mondja Földesi Sándor fő ha­lászmester. — Jó magam 34 éve foglalkozom halászattal, a szak. mát apámtól tanultam. Csakhál azóta nagyot változott a világ. Még a felszabadulás után is jó ideig fárasztó, nehéz fizikai munka volt a halászat. A ha­lak eleségét lapáttal szórtuk a tavakba evezős csónakról. Őszi lehalászás idején hosszú szárú gumicsizmában jártuk a vizet, esőben, sárban, zivatarban húz­tuk a nehéz hálót, ha idejében értékesíteni akartuk az élő ha­lat. — Ma már szinte minden ne­héz fizikai munkát gépesítet­tünk. A halak takarmányát mo­torcsónak viszi a vízre. Lehalá­száskor megnyitjuk a zsilipet,« futószalag továbbítja a halat a szállító gépiárművekre. Azelőtt csak a harcsát ívattuk mester­ségesen, ma a nemespontyot és a növényevő halakat is. Így si­került a halkeltetést függetle­níteni az időjárás szeszélyeitől. A felszabadult energiát a na­gyobb szakmai tudást igénylő mesterséges keltetésre, előneve- lesi'e, feldolgozásra és egyéb munkára fordítjuk. A Biharugrai Halgazdaságban megteremtették a szebb, kényel­mesebb élet- és munkakörül­ményeket. Egyebek között üze- ‘ mi konyha, védőruha, védőfel­szerelés, öltöző, fürdő, klub- helyiség áll rendelkezésre. A jó kereseti lehető­ség, a biztonságérzet garan­cia arra, hogy minden terü­leten példás a munkafegyelem. A halastavakat két,toshasznásí­tásra rendezték be: hal. és pe­csenyekacsahúst adnak hazai és külföldi fogyasztásra. Saját ka- csatörzs-állományuk tojásait helyszínen keltetik, a kiskacsa- \ kát előnevelik, s úgy helyezik a tavakra. — A halgazdaság nélkül na­gyon szegények volnánk — vé­Jól sikerült kereskedelmi na- I pokat rendezett Szeghalmon a Sárréti ÁFÉSZ. A KISZ-fiata- I lók öntevékenységére vall, hogy felismerték e rendezvénysoro­zatban saját lehetőségüket. Azt, hogy a kereskedelmi napok programjába jól beleillik a já­rásban levő ÁFÉSZ-ek KISZ- Istáinak találkozója. A műsor­ral egybekötött találkozóra a szeghalmi Napsugár presszóban került sor. Itt találkozott a dé- vaványai, a füzesgyarmati, a vésztői, a körösladánvi, a bu- csak a szeghalmi ÁFÉSZ-ek 60 fiatalja. Az öt szövetkezet KISZ-istái jó hangulatban kel­lemes délelőttöt töltöttek egvütt. A Sál-réti ÁFÉSZ KI3Z- gzervezete többek között azt tűr­lekedik Kiss Ernő tanácselnök. — Az csak a kisebbik része a dolognak, hogy 400 embert fog­lalkoztat. A falu gazdasági, po­litikai és kulturális életét erő­sen befolyásolja. Itt adnak egy­másnak randevút a falu fiatal­jai, öregjei, ide jönnek tanulni, szórakozni. Anyagi erkölcsi támogatást kap­tunk ahhoz, hogy megoldottuk az óvodai, iskolai ellátási gon­dokat, nincs munkáselvándor­lás a faluból. A gazdaság segí­tett abban is, hogy létrejött a 35 személyt foglalkoztató MA­VAD telep és az 54 asszonynak munkát adó kosárfonó részleg, i Dr. Kozma Lajos, a halgazda­ság igazgatója másképp fogal­maz: — Biharugrának nagy a von­záskörzete. Zsadányból, Mező- gyánból és Gesztről is jönnek ide dolgozni. A Kis-Sárrét la­pos, mocsaras vidékén mosto­hák a természeti adottságok. Ahhoz, hogy elvegyük a föld­től az emberi táplálékot, alapo­san meg kell ismerni a helyi természeti és éghajlati viszonyo­kat. Tudományos alapon, tájegy­ségi összefogással lehet jo ered­ményeket produkálni a zsom- bék, a káka és a sás világában. Mások ugyan a tulajdonviszo­nyok a gazdaságban, megint má­sok a termelőszövetkezetben, de csak konkrét együttműködéssel tudjuk megtermelni a szarvas- marha, a juh és a hal takar­mányát, a növénytermesztésre alkalmatlan területen pedig bő­víteni a halastavakat. A bihar­ugrai „vadvízország” a vizima- darak „paradicsoma’. Miért ne Szeghalmon te e találkozó céljául, hogy a hasonló érdeklődésű, de más­más szövetkezetnél dolgozó fia- 1 talok ismerjék meg egymást, cseréljék ki gondolataikat és keressék az együttműködés le­hetőségeit. A találkozó befe­jezéseként kiállítást látogattak, majd megtekintették a sárréti kereskedelmi napok egyéb ren­dezvényeit. A szövetkezetek KlSZ-alap- szervezeteinek titkárai ugyan­akkor megállapodtak abban, hogy ezután évenként legalább 3-4 alkalommal kerüljön sor műsorral egybekötött találko­zókra, rendezvényekre, segítve ezzel is a további kapcsolatok erősödését. B I legyen e táj „paradicsom” az itt élő emberek számára is. — Kozma elvtárssal egyetér­tek — magyarázza Tóth Ernő a biharugrai Felszabadult Föld Tsz elnöke. — A mostoha ter­mészeti adottságokon összefogás­sal úrrá lehetünk. A 2 700 hek­táros kis szövetkezet gátlója a haladásnak. A körösnagyharsá- nyi Egyetértés Tsz-szel való egyesülés szervezését megkezd­tük. A halgazdasággal együtt­működési szerződést kötünk, ta­karmányt termelünk a gazda­ságnak s mi is részesülünk nye­reségükből. Eíer héktárnyi te­rületen állami támogatással és saját erőből megjavítjuk a le­gelőt, növeljük a zöldtakarmány hozamát. Az egymásrautaltság életbevágóan fontos kérdés ezen a tájon. Mlndai?ny;unl( érdeXe, hogy éljünk a lehetőséggel és közösen teremtsünk még jobb, kényelmesebb életet a városok­tól távol élő emberek számára. Biharugrán sokat javult az utóbbi években a lakáskultúra. Sokan felújították, bő *ék a régi házakat, évente ' ) csa­lád új kertes házba költözik. A bútorok, háztartási gépi felsze­relések városba is beillenének. Minden hetedik portán sze­mélygépkocsi parkíroz. Az V ötéves tervben felépül a vízmű. Hamarosan felépül az új posta, jövőre kenyér sül az új sütő­üzemben. A községi tanács fog­orvosi lakás építését tervezi, hogy mielőbb szakorvost tele­píthessen a faluba. így nem kell majd eljárni más faluba, gyermekek és felnőttek nagyobb gondot fordíthatnak majd foga­ik egészségvédelmére. Az öre­geknek napközi otthont szeret­nének, természetesen ezt is a tanács, a halgazdaság és a ter­melőszövetkezet jó együttműkö­dése hozhatja létre. A szellemi és az anyagi tőke koncentrálása sok mindent meg­old Biharugrán. Ha magasabb lesz a kereset, szívesebben ma­radnak odahaza a fiaté1 ok Bi­harugrán és a szomszédos Kö- rösnagyhansányban. A legkor­szerűbb mezőgazdasági gépeket vásárolhatják, magas tápértékű lucernalisztet gyártanak a pi'- langóstakarmányból. Biharugrán és vonzáskörzetében 100 száza­lékos lesz a nők és a férfiak fog­lalkoztatása. Jó módra és jó ízlésre vall az is, hogy a szokványostól eltérő stílusban épülnek a kényelmes családi házak. Az egykori mo­csaras. lápos vidék lassan új „köntösbe” öltözik, biztos meg­élhetést nyújt a helyi lakosság­nak, kiváló szórakozási lehető­séget a hazai és a külföldi va­dászoknak. kirándulóknak. Ary Róza A szeszélyes időjárás ellené­re az idén az átlagosnál koráb­ban köszöntött be a nyár. Má­jusban például olykor megfe­ledkeztünk a tavaszról, hisz a berobbant, tartós kánikula a nyarat idézte. Időnként esős, szeles, hűvös idő váltja fel a rekkjenö hőséget, de a vihar előtti fullasztó, páradús levegő ugyancsak megviselj idegeinket. Ingerlékenyek vagyunk az or­vosi várótermekben, gyógyszer­tárakban, autóbuszokon, boltok­ban, éttermekben, cukrászdák­ban egyaránt. A strandokon pláne elvárjuk, hogy sorbaállás nélkül megkapjuk kedvenc éte­leinket, italainkat. Hajlamosait vagyunk megfeledkezni arról, hogy a pult másik oldalán is EMBEREK dolgoznak, őket is megviseli a frontátvonulás, ők is szenvednek a tikkasztó hő­ségtől. Kíváncsiak voltunk, hogy kereskedelmi és vendéglátó- ipari dolgozók hogyan ké­szülnek a nagy nyári kam­pányra. Felkerestük Rákóczi Ferencet, a KPVDSZ megyei titkárát, aki a következőket mondotta el er­ről : — A nyár természetesen plusz feladatok elé állítja a ke­reskedelmi és vendéglátóipari dolgozókat. Különösen a mező­gazdaság lakta területélten a nyitvatartási idővel is messze­menően figyelembe kell ven­nünk a lakosság igényeit. Strandokon, ligetekben, fürdő­helyeken, pihenőparkokban idényjellegű egységek nyílnak. Ügy kell megszervezni a mun­kát, hogy sem az állandó jelle­gű egységben, sem a nyári pa­vilonban ne legyen panasz a kiszolgálásra. Márpedig közéi sincs annyi szakképzett dolgo­zónk, hogy a nyári plusz fel­adatokat is házon belül megold­juk. Ilyenkor szakképzetlen ki­segítő munkásokat veszünk fel s úgy osszuk be, hogy minde­nütt jó| kezekben maradjon a munka közvetlen irányítása. — A jubileumi munkavenseny második szakaszában vállal­tuk a lakosság gyorsabb, jobb kiszolgálását, a választók bőví­tését és a dolgozók fokozott ér­dekvédelmét. Nekünk azonban kettős a feladatunk. A szak- szervezet a dolgozók érdekvé­delmi , szerve. Csakhogy mi az EMBERT nézzük elsősorban, akár eladó, akár fogyasztó. Ha­tósági dolgokba nem avatkozunk bele. Nem a mi feladatunk az árubeszerzés, a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat hűtő­pulttal való ellátása. De ha a hiányosságokra idejében felhív­juk az illetékesek figyelmét, akkor egyszerre segítettünk dol­gozóink élet- és munkakörül­ményeinek javításán, valamint a fogyasztók választékosabb áruval való ellátásán. — Szocialista egvüttmüködé- si szerződéseket kötnek egy­mással a szocialista brigádok, kis- és nagykereskedelmi vál­lalatok, bolti egységek. Minden törekvésünk arra irányul: megyénk legeldugottabb zu­gában is magas szintre emel­jük a lakosság áruellátás51, kulturált szórakoztatását. Megyeszerte 16 és fél ezer ta­gunk dolgozik 2 500 állami, il­letve szövetkezeti kereskedelmi, vendéglátóipari egységben. A szétszórtság, a tanyavilág nagy kiterjedése nehezíti a szakszer­vezeti munkát. Korábban 62 önálló szakszervezeti bizottság működött, de a különböző ÁFÉSZ-ek egyesülésével 44-re csökkent ez a szám, Most osz­tálybizottsággal igyekszünk a helyi problémák megoldásában segíteni. Nagyon vigyázunk ar­ra, hogy a nyári plusz felada­tok ellenére minden dolgozónk megkapja a törvény biztosította pihenőnapját úgy, hogy emiatt a kedves vevők, ne szenvedje­nek hiányt. Az áruellátás minőségéről, választékosságáról Lipcsei Im­rét, az SZMT közgazdasági munkabizottságának vezetőjét faggattuk: — Megyeszerte 350 társadal­mi ellenőrt foglalkoztatunk 45 csoportban. A szakszervezeti bi­zottságokkal egyetértésben ké­szülnek a negyedéves ellenőrzé­si programok. Mindenekelőtt azt vizsgálják: pontosak-e a mérlegek, gondosan mérnek-e az eladók, nehogy károsodás ér­je a fogyasztót. Megnézik rend­szeresen azt is, hogy a szava­tossági idő melyik áruféleségen milyen dátumot mutat. Ha le­járt a szavatossági idő, akkor javaslatot tesznek az áru forga­lomból való kivonására s ellen­őrzik azt is: érvényt szereztek-e a javaslatnak. — Meg kell azonban monda­nom, hogy nem minden esetben a bolti eladó a hibás. Előfordul, hogy a szavatossági idő lejárta előtt néhány nappal érkezik az áru. s nem volt idő eladná. Ar­ra is volt már precedens — fő­ként egy-'két személyes perem­kerületi vagy tanyasi boltban —, hogy egyszerre nagy merny- nyiségű áru érkezett. A boltos nem tudott minden egyes kon- zervet vagy csomagot külön- külön megnézni. Szeretnénk a kis- ég nagykereskedelmi válla­latok, illetve a gyártó cégek lelkiismeretére jobban apellál­ni. No meg sok gondot okoznak az ismeretlen külföldi áruk. Egyik-másiknak a tartalmát sem ismerik, nemhogy a sza­vatossági idejét. — A problémák ellenére nyu­godtan kijelenthetem: sokat ja­vult az áruellátás úgy a kereskedelmi, mint a vendég­látóipari egységekben. AzSZMT még külön 12 tagú megveri ope­ratív bizottságot hozott létre. Itt csupra gazdag tapasztalatok­kal rendelkező nyugdíjast fog­lalkoztatunk. Ök a megye kü- lönző pontjain ellenőriznek. A cél nem a büntetés, hanem a megelőzés. Szeretnénk elérni, hogy ne azért mérjen pontosan a boltos, mert fél a büntetéstől, hanem azért, mert a pult má­sik oldalán álló EMBERT tisz­telje. Hisz valahol minden el­adó fogyasztó. Amennyi tiszte­letet elvár, annyit neki is ad­nia kell embertársával szemben. — A nyári melegben a higié­niára, a friss hús, húskészítmé­nyek, tej és tejtermékekkel va­ló ellátásra különösen odafi­gyelünk. Remélem, hogy év vé­gén jó eredményekről adhatunk számot. Ary Róza BÉKÉS MICBter ^ 1975. JÜNIUS 82. ÁFÉSZ KISZ-isták járási találkozója

Next

/
Thumbnails
Contents