Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-03 / 128. szám
Egy délelőtt a gyámügyi Noha a házasságról, a családról és a gyámságról szóló új törvény bizonyos vonatkozásban csökkentette a gyámügyi hivatalok munkáját, de ez nem azt jelenti, hogy a békéscsabai tanács gyámügyi hivatalának is csökkent volna az ügyiratforgalma. Sőt, mi több alaposan emelkedett. Híven tükrözve a város közigazgatási határának növekedését. Csabaszabadi, Mezőmegyer, Köröstarcsa, Kétsoprony, Mező- berény, Csárdaszállás és Telek- gerendás lakosságának egyes gyámügyeit is Békéscsabán intézik. Ombódiné dr. Rácz Mária igazgatási főelőadó, aki öt éve dolgozik a békéscsabai hivatalban, az ügyforgalom emelkedését adatokkal támasztja alá. — Öt évvel ezelőtt mintegy 800 ügyben intézkedett a hivatal, a múlt évben pedig 1200-at iktattunk alapszámon. — Milyen ügyekben születik a legtöbb határozat? *— Láthatási ügyekben. A férfi magába roskadtan ül a fotelben. A kezét nézi, úgy beszél. — Néhány hónapja külön élünk, azóta nem láttam a fiamat. Átellenben ül a felesége. Szépj_fekete hajú asszony. Felcsattan a hangja. Tele van gúnnyal és keserűséggel. — Érdekes, hogy mennyire oda vagy érte. Pedig mikor együtt éltünk, rá se néztéL — Kérem, ne veszekedjenek «— szól közbe a főelőadónő. A férfi konokul hajtogatja a magáét. — Ügy . tudom, jogom van látni a saját gyermekemet. — Egyezzenek meg. A láthatást törvény írja elő. Kéthetenként egyszer. Ha kilenc évnél idősebb a gyermek, egész nap az apánál lehet — magyarázza Ombódiné. •— Nekem vasárnap felelne meg a legjobban. Minden második vasárnap reggel 9-kor érte mennék. Délután 4-kor visszaviszem. A fiatalasszony engedékenyebbé válik. — Ha muszáj. A határozatot mindketten aláírják. De nem néznek egymásra. Akkor sem, amikor kifelé indulnak. Ügy mennek egymás mellett, mint két idegen, akik valami küsmerhetet- len bábéin zűrzavar miatt elfelejtettek egymás nyelvén beszélni. ' A különféle gyámügyek tárgyalása során, a legszemélyesebb, a legintimebb gondok, problémák tárulkoznak ki. A felek őszinték. Kivéve azokat az eseteket, amikor a hatóság az apaságot próbálja megállapítani. Az akta egy néhány hónapos gyermek ügyében született. Ki tudja, milyen halmazzá fog dagadni, mire végleg megállapítják az édesapa kilétét. Jegyzőkönyv: Az édesanya 18 éves. Békéscsabai lakos. A múlt évben megiísmerkedett egy fiatalemberrel, majd Budapestre utazott, néhány hónapig ott dolgozott és megszülte a gyermeket. Ezt követően visszaköltözött Békéscsabára szüleihez. Felkereste a fiatalembert, hogy jöjjön el és nézze meg a gyereket Az megdöbbent, de eleget tett a kérésnek. Aztán iruló- piruló arccal kijelentette, a gyermek nem az övé. A gyámhatóság előtt sem ismerte el magáénak. Azzal érvelt, hogy csak háromszor találkozott a fiatal édesanyával. — Mit tesz ezután a gyámhatóság? — Kirendeltük az eseti gondnokot, aki megindítja az apasági pert. — Biztos, hogy az anya által megjelölt személy az apa? —i Nem. volt olyan eset, amikor az anya meggondolta magát és új apát nevezett meg. Ilyenkor az újonnan megjelölt személy ellen indítunk pert. — És ha az apasági per nem jár eredménnyel? — A gyermek hároméves kora után képzelt apa neve kerül be az anyakönyvbe. Miaigas, szikár asszony áll meg a hivatáli asztal előtt. Riadtan néz körüL Alig hallható a hangja. — Hogy is kezdjem — tördeli a kezét. — Három kiskorú gyermekem vah. A férjem italozik. A főelőadó türelmes. — Ügy értsem, hogy nem gondoskodik a családjáról? SAz asszony bátorságra kap. A települést fejlesztő társadalmi munka a vésztői Nagyközségi Tanács ülésén A települést fejlesztő társadalmi munkáról tárgyalt egyebek között, legutóbbi ülésén a vésztői Nagyközségi Tanacs. A legutóbbi években komoly eredményeket értek el a „Tiszta tanácstagi körzet, rendes utca”, a „Tiszta udvar, rendes ház”, az „Egy nap az iskoláért, óvodáért” az „Egy üzem, egy intézmény” mozgalmakban. 1974-ben például az össztársadalmi munka értéke elérte az egymillió-hatszázezer forintot, ami 300 ezer forinttal haladta túl az előző évit. A „Tiszta udvar. rendes ház” megkülönböztető címet 213 háztulajdonosnak ítélték oda. A tanácstagi körzetekben ároktisztításban, parkosításban, környezetvédelemben komoly eredmények születtek. Az „Egy nap az iskoláért, óvodáért“ mozgalom mintegy 130 ezer forintot „hozott”, amit az erre a célra alakított külön bizottság osztott szét a gyermekintézmények korszerűsítésére. A jó eredmények láttán a nagyközségi tanácsülés úgy határozott: 1975-ben kettő és fél millió forint értékű társadalmi munkát szervez, a közös segítséggel Vésztő építésében szépítésében. Nemcsak az utcákat, tereket, üzemek, intézmények környékét szépítik és ellenőrzik: megnézik a magán- portákat is az utcakaputól a kertkapuig. A szép. virágos, tiszta faluért indult a mozgalom, hogy szebb, tisztább környezetben éljenek, dolgozzanak az alföldi nagyközség minden utcájában. Az árkok, árokpartok állandó tisztítása, karbantartása nemcsak esztétikailag lesz szép látvány, hanem sokat segít a környezetvédelemben, a levegő tisztaságának megőrzésében, a lakosság szépérzékének fejlesztésében. A társadalmi munkára a tanácstagok és a Hazafias Népfront-aktívák együtt mozgósítanak. A tanács, a helyi ÁFÉSZ, a Körös menti Termelőszövetkezet és egyéb szerv géppel, szállító gépjárművel, virágmaggal és egyéb módon segít abban, hogy Vésztő 6zebb, virágosabb legyen, mint valaha volt. Külön gondot fordítanak a gyermekintézmények udvarainak, környezetének parkosítására, a gyermekjátszóterek felújítására. il vegyesbolttól az onkiszolgáió szaküzlelig Huszonöt éves az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat hivatalban — A keresetét italra költi. De ennél nagyobb baj is van. — Mégpedig? — A minap nem akartam beengedni a lakásba. Betörte az ajtót és mindannyiunkat megfenyegetett. — A férjének van állandó bejelentett lakása? — Közösen vettük a házat. — Akkor nem lehet kizárni a lakásból. — De ez' így nem élet. Keressen magának más lakást, engem pedig hagyjon békén a gyerekekkel. Tiltsák ki önök a lakásból. — Ezt nem tehetjük. — Akkor mit csináljak? — Forduljon a bírósághoz. — Az sok hercehurcával jár. — Indítson vagyonmegosztási és gyermekelhelyezési pert. — Van egy másik lehetőség is. Az egészségügyi osztály kötelezhetné a férjét alkoholelvonó kezelésre. Az asszony megvonja a vállát. — Ott már volt. Akkor legyen inkább per. A gyámhatóság a gyermek- és ifjúságvédelem terén elsősorban a kiskorúak jogvédelmét biztosítja. Ugyanakkor a feladatok számottevő hányada túlnyúlik a gyermek- és ifjúság- védelem körén, mert a cselekvőképtelenek és a korlátoltan cselekvőképes felnőttek ügyeivel is foglalkoznak. Az ügyek többségét a láthatási, a segélyezési, a gondnoksági, a gyámsági, az állami gondozásba vételi, az örökbefogadási ügyek teszik ki. Mindez gyakran környezettanulmányozással is együtt jár. Ezenkívül bírósági megkeresésre is végez környezettanulmányt a hivatal. Ez év januárjában 121 ügyirat érkezett a békéscsabai hatósághoz, s mintegy 60 ügyben tartottak tárgyalást. Most folyik a gondnokok elszámoltatása. Jövő Hónapban felülvizsgálják az állami gondozottak helyzetét. S eredi János Ünnepi, jubileumi évforduló: 25 év. Ennyi ideje annak, hogy megalakult a Békés megyei Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat jogelődje: az Orosháza, valamint a Békéscsaba és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat. A hivatalos adatok szerint az alapítás időpontja: 1950. június 1. Az első évben a két vállalat 95 millió forint forgalmat bonyolított le, amelyből az iparcikkek eladása csupán 20 millió forintot tett ki. Éppen nyolc éivneik kellett eltelnie ahhoz, hogy a megye kiskereskedelme szakosodjon. Ugyanis ekkor jött létre a Békés megyei Élelmiszer és az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. Még ebben az esztendőben megnyitották az ország első önkiválasztó cipőboltját Orosházán. Két évre rá Gyulán az összes erre alkalmas iparcikk-üzletet szintén önkiválasztóvá, illetve önkiszolgálóvá alakították át. Ezt követően Békéscsaba és a megye többi városában is bevezették az új eladási formákat. A forgalom állandó növekedését jelzi az a tény: míg a vállalat árbevétele 1959-ben 41? millió forint volt, ez a szám tavaly elérte az egymilliárd 200 millió forintot. Ami azt jelenti, hogy az áruforgalom évente átlagiosan 7,5, az árukészlet nagysága pedig 3,5 százalékkal emelkedett. Természetesen a megnövekedett munkát csak töbib emberrel tudták megoldani. A [létszám éves átlagban — 1959 óta — 3,4, a termelékenység 3,9 százalékkal nőtt. Figyelemre méltó az is, hogy a forgalom emelkedéséneik 60 százaléka a termelékenység növekedéséből származott. De az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a vállalat 970 dolgozójának több mint fele törzsgárdaI tag. Százhuszonnyolcán 20 éve, 55-en pedig még ennél is régebben tevékenykednek a központban, a boltokban. Sokat fej« lődött a szocialista brigádmozgalom is. Erősödött a tagok kői. lektív szelleme, tenniakarása. A dolgozók mintegy 70 százaléka vesz részt párt-, KISZ-, illetve szakszervezeti oktatásban. Ezenkívül többen, képezik magukat középiskolában, főiskolán. Ebben az évben tizenöten készül» nek főiskolai felvételi vizsgára. Az elmúlt 15 évben tizenkétszer kapott a vállalat kitüntetést. Háromszor a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját, hatszor a Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ Elnökségének Vándorzászlaját és háromszor a Kiváló címet. Huszonöt évvel ezelőtt a két vállalatnak öszesen 70 üzlete volt a megyében, ma csak az Univerzál 95 bolttal rendelkezik. Persze ez még mindig nagyon kevés. A forgalmat huszonegyezer négyzetméteren bonyolítják le, amelyből mindössze kilencezer négyzetméter az eladótér. Az utóbbi öt évben a városközpont rekonstrukciója miatt 22 egységet kellett lebontani, átköltöztetni, — ami 30 millió forintjába került a vállalatnak —, miközben a forgalom 45 százalékkal emelkedett, a bolthálózat alapterülete viszont csaík 12 százalékkal nőtt, annak is nagy része raktárhelyiség. A múlt év végén kezdődött meg a megyeszékhelyen egy hétezer négyzetméter alapterületű, modern nagyáruház építése, amely jelentősen enyhíteni fog ezeken a gondokon. Változnak tehát az idők, az árucikkek és a fogyasztói szokások, igények is. Csak az nem változott, hogy a kereskedelem középpontjában a vevők állnak, akik nélkül nincs kereskedelem, akiknek a megelégedettségéért küzd — eredményesen — immár 25 esztendeje, az Univerzál ' Kiskereskedelmi Vállalat kollektívája. s—r. ‘■i8ii«e***«5iiiS*ss®S£SSS8aíasas«essa*i*«sssss»5*asiB5»««BS»«sssasss*«aiisi5$5sss®aass®*s*»5 sss« I A „könyves ember — ma ; Gyomára utazván az ember- ■ nek óhatatlanul eszébe villan, S hogy ez az a hely, amelynek ä nevét egy szerény embléma ismertette meg a közeli s távoli * világgal: a vándor könyvárus ■ komótosan lépő alakja, a köny- 5 ves-Knerek jelképe Különösen * indokolt a gondolat, ha valaki í azért megy a községbe, ment S könyvek iránt akar kérdezős- ■ ködni. Még akkor is, ha ezek ■ a könyvek nem a híres helyi í officina termékei, hanem az or- ; szág különböző részeiben szüle- • tett vaskos kötetek és vékony ■ folyóiratok, a Kossuth Kiadó ■ politikai tárgyú kiadványai. Ez : hát a témánk, pontosabban ; szólva egy, a megyeszékhelyen ■ hallott adat: Gyomán az átla- ; gosnál jóval többén érdeklőd- « nek a Kossuth-könyvek iránt. : A községi pártbizottságon ki• mutatást tesznek elém. Egy év • alatt több, mint kétezer köte- ! tét vettek meg az alapszerveze- : ti terjesztőktől a gyomaiak. S : minden hatodik könyv, a Háxi- 5 ipari Termelőszövetkezetben ta- • Iáit gazdára. Nézzük hát, mit ■ mondanak erről az érdekeltek? : A terjesztési felelős nincs ide; haza, így a szövetkezet párt- ; alapszervezetének titkára kalauI zol és Mátrai Jánosné, aki arról nevezetes, hogy másfél év- 5 tized alatt ötről kétszázötvenre I emelte a Lányok, asszonyok cí- 5 mű folyóirat olvasóinak számát ■ az üzem bén. ■ Ö is, meg Knapcsik István is ■ azzal kezdik, hogy az eddigi ! eredmények továbbfejlesztésé- ■ hez meg kell változtatniuk a 5 terjesztés jelenlegi formáit. — Idáig úgy csináltuk, hogy a terjesztési felelős és segítői hónuk alá csaptak néhány kötetet és járták a műhelyeket — Mit vihetett persze egyetlen. ember? Legfeljebb nyolctíz könyvet. Ez nem választék. Bővebb kínálatra van szükség. A jövőben — ha elkészül legújabb létesítményünk, amelyben klubhelyiség is lesz — a friss kiadványokat rendszeresen közszemlére tesszük. így valamennyi újdonsággal megismerkedhetnek munkatársaink. — Szükség lesz-e ilyen körülmények között a terjesztők munkájára? — Feltétlenül. Csak nem a könyvekkel járják majd az üze_ ' met, hanem szóval igyekeznék felkelteni az érdeklődést — Nem tartanák attól, hogy ez visszalépés lesz? Hiszen más az, ha csak beszélnek valamiről és más, ha mindjárt meg is lehet mutatni a szóban forgó köteteket... — Bízom benne — mondja a titkár —, hogy ezzel előremegyünk. Megváltoztak az igények. Az emberek többféléből akarnak választani. S nemcsak a terjesztők szava lesz a könyvek propagálóra: tájékoztató füzetekkel, plakátokkal bővítjük a terjesztés eszközeit. S már most is van, amivel sikerült hatékonyabbá tenni a pártmunkának ezt a területét — mert a párttag terjesztőknek természetesen ez a pártmegbízatásuk.., azzal, hogy a kiadó csabai ki- rendeltségétől azokat a könyveket hozzuk Gyomára, amelyek iránt a terjesztők véle menye szerint a legnagyobb az érdeklődésű — Kik olvasnak a legtöbb« az üzemben? — Nehéz megmondani. Az bizonyos, hogy a terjesztők élen járnak az olvasásban. Amikor új szállítmány érkezik, nem egyszer azt kérik — a pártirodában van ugyanis a „raktárunk” —, hogy ezt vagy azt a művet zárjam el a páncélszekrénybe, nehogy valaki ,, elvásárolja” előttük... És nagyon sóikat olvasnak a műszerészek — nem azért mondom, mert nekem is ez a szakmám, de ez a valóság... A műszerészek „főhadiszállásán” — mert főhadiszállás az üvegfalú kis műhely, amelynek az „arcvonala” a műhelyékben, a gépek között van — Veress Zsuzsanna és Drüszler István dolgoznak egy helyszínen nem javítható alkatrészen. Igyekeznek elhárítani maguktól, hogy könyv-ügyben nyilatkozzanak: f- Nem mi olvasunk sokat, hanem Kovács János kollégánk! Egyenesen elképesztő, mennyi könyvet ismer! — Szerintünk azért jött el Csabáról dolgozni, mert az ottani könyvtár mindén kötetét elolvasta már... Nagyon büszkén mondják mindezt, nagy-nagy szeretettél és amikor idáig érnek — mint a jó rutinnal írt színdarabokban: „végszóra” — megjelenik az emlegetett munkatárs. A háta mögött dicsérték, most ugratják : — Amennyit te olvasol, aa már nem is szenvedély, hanem betegség! Az újonnan jött zavartanszerényen a nyakába húzza a
