Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-03 / 128. szám
Öratágo* donié Baitonyiín Művészetüknek az űrhajósok is tapsoltak Beasélgeié* A.V, (-riminnel, a pensai népi egyilíien miivésmeii vezetőjével Barátok közt gyorsan telik az idő. A megyénkben tartózkodó penzai ének-, zene- és tánc- együttes tagjainak is úgy tűnik, mintha ,tegnap érkeztek volna hozzánk, hiszen akárho- vá mennek, mindenütt kedves figyelmesség, baráti szó várja őket. Viszonzásul a szovjet művészek színes csokrot nyújtanak át testvérmegyénk kultúrájából A sokáig emlékezetes program egyik csöndesebb szünetében kértük meg az együttes vezetőjét, a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett érdemes müVészt. A. V, Grisint, mutassa be olvasóinknak a penaaai ének-, zene- és táncegyüttest. — Lassan húsz ( éve már, hogy megalakult az együttesünk — emlékezik a kezdetre A. V. Grisin. — 1956 elején azzal bíztak meg Penza megye vezetői, hogy sok száz népi csoport legjobbjalból egy reprezentatív együttest szervezzek. Távoli vidékről érkeztem Penzába es eleinte szokatlan volt a Szóra menti folklór, hiszen az anyatejjel egészen más népi kultúrát szívtam magamba. Munkatársaimmal gyűjtőexpedíciókat szerveztünk a megye legkisebb falvaiba is, ahol hatalmas mennyiségű zene-, táncos ruhaviseleti anyagot találtunk, A mi vidékünk ősi kultúrájában több nép lelke tükröződik. "Eredetileg mordvinok, csuvasok és tatárok lakták földünket. Amikor Rettegett Iván elfoglalta és harcosainak ajándékozta ezt a területet, akkor az orosz kultúra lett az az erő, amely összefogta a kis népek művészetét. Gyűjtőmunkánknak az volt a célja, hogy felkutassuk az eredeti népi motívumokat, s azokat különválasszuk az idők során hozzátapadt idegen elemektől. A gazdag viseleti, zenei és téncanyag mellett érdekes volt. hogy aránylag kevés dalt tudtunk összegyűjteni. Kö- | zeledett. az első fellépés napja, | ezért kénytelen voltam saját magam írni a dalokat. Ezeket I fejét, aztán eltűnik. Még sikerül belőle kihúzni az ígéretet, hogy hamarosan visszajön. Látszik azonban rajta, hogy ígéretét esetleg nem fogja megtartani. ... És ez az első találkozásra is nagyon rokonszenves. sokat oLvasó fiatalember tényleg nem jön vissza. Nem engedte a szerénysége Így hát újra a háta mögött 'dicsérik a munkatársai: — Főleg a háborús témájú könyvek érdeklik. Kétnaponként azzal állít be. hogy ezt, meg ezt olvasta Olyankor elmeséli a friss élményt — és nagyon érdekesen, színesen mondja el. — És mennyit olvasnak maguk? — Most keveset — mondja Dröszüer István. — Lakást építünk, a társadalmi munka sem kevés. Pillanatnyilag inkább csak újságra és a szakiroda- lomra jut idő. S ugyanúgy tájékozódni próbálok tévéből, rádióból, mint. a többiek. — Én Mezőbe ránybol járok be. Ez elég fárasztó — de van egy előnye. A vonaton van idő olvasni. A kedvenceim nekem is a háborús témájú könyvek. — Mi a véleményük az üzemi könyvtérjesztésről? Elsősorban a politikai tárgyú irodalomra gondolok .. — Jó elképzelés, hogy ezután kiterítik elénk a választékot. Ha több könyvet lat. at ember, többet foghat a kezébe, többe lapozhat bele — könnyebben i* választ majd. Ügy hiszem, a* kor kevesebb könyv kerül majd „illemből” az otthoni polcra. Mert most még előfordul, ez az igazság, olyan eset is, amí- kcr valaki igazi érdeklődés nélkül áll rá a terjesztő kínáló saasnra. az első műveket ma már nem j merném senkinek se megmutatni, de ennek ellenére nagy sikerünk volt a bemutatkozáskor. — Kik lehetnek az együttes1 tagjai? — Kezdetben több ezer énekest és táncost figyeltünk meg, közülük választottam ki a 100 tagú együttesünk művészeit. Az alapító tagok közül négyen még ma is szerepelnek és eljöttek velünk Békés megyébe is. Azok az emberek, akik mér abbahagyták az aktív szereplést, többnyire nem tudnak elszakadni a művészeti munkától, ezért kisebb falusi és üzemi csoportok vezetői lesznek. — Akikor szeretek kézbe venni egy könyvet, ha előtte már tudok róla valamit. Üjságból, rádióból___ Valahogy ezt kellene nálunk *is jobban csinálni. — Sokan tanúin aik például a dolgozók általános iskoláiban. Meg más tanfolyamokon. Ezeken a helyeken lehetne a tananyagon kívül is ajánlani olvasnivalót. — Aztán van egy olyan dolog is, amit tényleg nem volna szabad elfelejteni. A Kossuth- könyvek — mert hiszen most ezekről beszélünk — nagyon szépek. Ez jó ugyan — a szép könyvek viszont természetesen drágábbak." A szerényebb kivitel és az alacsonyabb ár vonzóbb lenne sokak számára. És itt tettünk pontot beszélgetésünk végére. Nem azért, mert kényesnek látszó kérdéshez értünk, hanem mert helyben ezen a gondon nem lehet változtatni, s mert általánosabb is a felvetés, mint az eredeti témáink volt. Meg aztán a műszerészek asztalán árván hagyott munkadarab sem javul meg magától, nem lehet sokáig javítatlanul hagyni. Búcsúzni illik tehát. . . Visszafelé jóvet Békéscsabára újra a Kner-embléma jut, az eszembe. A könyvárus, aki kis csomagjával egyik embertől a másikig darabonként viszi a könyvet, próbál egyet- egyet eladni okos portékájából _ s rögtön utána áz s mód, a zok a törekvések, szép szándékok, ahogy a Knerek * hajdani lakóhelyének egy üzemében új élettel igyekeznek megtölteni a könyve« ember szimbólumát (danlsst Együttesünk állandó kapcsolatot tart ezekkel a csoportokkal: repertoárt küldünk számukra, a kórus- és balettmesterek, valamint a szólistáink gyakori vendégek náluk. Az utánpótlásról is folyamatosan gondoskodunk. Iskolás tanulókból három csoportot szerveztünk, ahol a részt vevők egyre magasabb osztályba léphetnek. Mire felnőnek, már képzett emberekként lehetnek az együttes tagjai. A jól működő táncstúdiómk mellett idén megnyitjuk a kórusstúdiót is. Eredetileg hivatásos társulatot akartunk alakítani, de első bemutatkozásainknak olyan nagy sikere volt. hogy a bennünket támogató párt-, állami és szakszervezeti vezetők azt mondták, maradjunk csak amatőrök. Attól féltek, ha hivatásos együttes leszünk, akkor olyan sok helyre hívnál? bennünket, hogy a penzaiák sose látnának. — Az elmúlt két évtized so- során hol lépett fel az együttes? — Legfontosabb feladatunk, hogy Penza megyében terjesz- sziik a népi kultúrát. Gyűléseken. vállalati ünnepségeken szerepelünk legtöbbször, ezenkívül a nagy nyárt munkák idején adunk műsorokat. Néhány évvel ezélőtt fáradságos munkával egy érdekes színházt műsort készítettünk. A négy évszak vál_ tozó hangulatára építettük zenei és táncszámainkat. Óriási sikerünk lett. Ezzel a műsornál meghívtak bennünket a Kremlbe és a Csillagvárosba is, ahol állami vezetők és kozmonauták tapsoltak művészeinknek Magyarországon most járunk először. Nagyon jólesett a Békés megyei barátaink kedves köszöntése, de megvallom, a bemutatkozó előadásig nagyon izgultam. Aztán, amikor a nézőtéren felcsattamt az első taps, egyszerre elfelejtettem, hogy külföldön vagyok. Hiszen a magyarok is éppen olyankor nevettek, mint a hazat közönség, a ismétlések is ugyanakkar voltak, mint otthon. A kedves fogadtatást, látva talán joggal remélem, hogy együttesünk műsora a két nép barátságát kifejező, forró kézfő, gást Jelenti. Andódy Tibor 1915. JÚNIUS l 5 A hazai románok kulturális seregszemléje Három megye — Hajdú-Bi- har, Békés és Gsongrád — legjobb román népi énekesei, táncosai és zenészei találkoztak szombaton este Battonyári, hogy nemes vetélkedésben döntsék el, kik e három folklór-műfaj legjobbjai. A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége által másodízben kiírt országos kulturális seregszemle döntőjébe közel kétszáz versenyző került be az eleki, körösszakáli, körös- szegiapátl és kétegyházi területi selejtezőkből és elődön tőkből. A zsúfolásig megtelt József Attila Művelődési Központ kultúrtermében Szilágyi Péter, » szövetség főtlkára tartott meg. nyitó beszédet, aki két nyelven méltatta az eseményt, benne a román népi hagyományok ápolásának nagy jelentőségét, kiemelve azt a tényt, hogy a Magyarországon élő vafameny- nyl nemzetiség népi hagyatéka szerves része össznemzeti kultúránknak, fontos eszköz szocialista tudatunk formálásában, A benevezett tizenkét román lakta helység közül tizenegynek a képviselő; jutottak el a döntőig, ahol szülőhelyeik és a kiesett versenyzőtársaik névé. ben is vetélkedtek a jó helyezésekért és a szövetség értékes díjaiért. A három és fél órás műsorban 28 produkció került a színpadra, amelyek közül szá. ttK*s műsorsáéin osztatlan sikert aratott, a szakértő zsűri és a hozzáértő közönség előtt egyaránt. A sok jó között is a legjobbak voltak : Dúló György- né és Goron, Sdndorné népdal- kettős (Méhkerék), Juhász Sándor szólóénekes (Körösszegapáti), Kovács Tivadar hegedűszólója (Méhkerék), a gyulái román gimnázium táncegyüttese, a battonyai román klub női kórusa, a körősszegapátl ci- terazenekar és az eleki művelődési ház csoportjának Eleki lakodalmas című csodálatos kompozíciója. A zsűri a ínűsoesaámonkéntl értékelés mellett a részt vevő helységek között is rangsorolást! végzett, s a legegységesebb éá; legszebb műsort produkált kö- | 'zösiség listájának élén három ! Békés megyeit találunk: Elek, gyulai román gimnázium és Méhkerék. A vetélkedő magas színvonala a rendezőket igazolta: núnd tartalmában, mind kivitelezésben számos színes, változatos és értékes népköltészeti alkotás került bemutatásra, köztük sok olyan is, amelyeket premierben láthatott a közönség. S ha mindehhez hozzávesszük a népes mezőnyt — (a vetélkedő- aorozatra több mint félearen jelentkeztek) — s ezen belül a résztvevők korszerinti megoszlásút —- (a legfiatalabbak- tói a 70 éves korosztályig) — megállapíthatjuk, hogy a magyarországi román ajkú dolgom zók második1 országos kulturális vetélkedője máris magán viseli a mozgalom jegyeit, ami a legszebb dicsérete a román szövetség kezdeményezésének és ugyanakkor biztosíték is a folytonosságra. Az eseményhez méltó volt a vendéglátó házigazdák párt-, állatni és társadalmi szerveinek erkölcsi és anyagi támogatása is, ami döntő módon járult hoz. zá a döntő sikeréihez. — hocopán — Kiállítás a békéscsabai képcsarnokban A Képcsarnok Vállalat békéscsabai Munkácsy Mihály Kiállítótermében látható Topor András festőművész kiállítása A Debrecenben élő és az Alföld atmoszféráját sajátos * módon ábrázoló művész ezúttal vegyes technikájú grafikákkal és olaj-, tempera festményekkel mutatkozik be megyénk közönsége előtt. A kiállított képek közül osztatlan sikert arainak a nagy mesterségbeli tudásról tanúskodó, tiszta vonalú grafikák. Az elvontabb témájú, erős színhatással készült olajképeket a s/.ulimai zsűri magasan értékelte, ám a nagy- közönség részére Időnként szokatlannak tűnik a művész által láttatott világ. Cseres Tibor és Bárány Tamás dedikál vasárnap délelőtt, n urakor rendezték meg az ünnepi könyv. hét megyei megnyitóját Békéscsabán, a városi tanács udvarán. Sábák György, a Wtrosi tanács elnökhelyettese köszöntötte az irodalmat kedvelő közönséget, majd méltatta a könyvhét jelentőségét Az Ünnepi műsor, után a résztvevő írók — Cseres Tibor, Sárén y Tamás, László-Bencstk Sándor és Bata Imre — dedi- hálták műveiket: (Totó Bőd isi
