Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-21 / 144. szám
Kérdőjelek a munkahelyi büfék üzemeltetése körül Az utóbb} években egyre több vállalatnál, hivatalban, intézménynél, iskolában nyílik üzemi büfé. Megyénkben jelenleg 120 munkahelyen működnek ki- sebb-nagyobb üzletek. Szükség is van rájuk, hiszen napközben friss pékárut, tej- és tejterméket, üdítő italokat kínálnak a dolgozóknak és gyorsabbá, könnyeb* bé teszik a háziasszonyok bevásárlását is- A közelmúltban a megyei tanács kereskedelmi osztálya 40 üzemi büfében tartott vizsgálatot. Az ellenőrök arra kerestek választ: milyen a boltok áruellátása, hogyan tartják be az árakra, a súlyra, a minőségre és a higiéniára vonatkozó előírásokat?' A vizsgálatban részt vett az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség, a megyei KÖJÁL és az Élelmiszer Ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet, valamint a társadalmi ellenőrök. Büfé va»y kocsma? A büfék kicsik és zsúfoltak. Ezért sok cikkből nem tudnak megfelelő választékot kínálni. Az élelmiszerek tárolása is gondot okoz. Hűtővitrinnel a vizsgált egységeknek csupán 20 százaléka volt ellátva. Tej- és tejtermékeket viszont mindegyik büfében lehetett kapni. Pékáruból cukrászsüteményekből jó volt az ellátás, de ezeket néhány üzletben közvetlenül a pultról árusították. Ilyen hiányosságot tapasztaltak az ellenőrök az Alföldi Vendéglátó- ipari Vállalatnak Gyulán, az iparitanuló-iskolában, a szarvasi ÁFÉSZ-nek a helyi Szirén Ruházati Szövetkezetben üzemelő büféjében. Hidegkonyhai ételeket- egyik üzletben sem árusítottak, A megyei vendéglátóipari vállalat 44/F számú üzletében viszont kozmetikai és háztartási cikkek, az élelmiszer- kisker. 302-eg és 351-es számú büféjében, illetve élelmiszer- csemegeboltjában pedig papír- és írószerek árusításával is foglalkoztak. Szintén az élelmiszer kisker. 236-os árudájában, a rendelkezéseket megszegve, a palackozott sört íelbontotfák és megengedték a büfében való elfogyasztását is. Az árak alkalmazásánál, kiszámításánál sem volt megnyugtató a helyzet. Ez elsősorban a hálózati ellenőrzés hiányának tudható be. Az egységek dolgozói egyáltalán nem, vagy csak felületesen ismerték a feldolgozásom és feldolgozás nélküli • nyersanyagokból készült ételek helyes árkiSzámításának módját Több helyen az üveges savanyúságot kimérve árusították. Ily módon az orosházi ÁFÉSZ 42-es számú üzletében és a Kinizsi SE 1-es számú büféjében a csemegeuborka kilogrammonkénti árát kalkuláció nélkül, pontatlanul állapították meg. Az előbbinél kilónként 5.20 forint, az utóbbinál pedig 2.20 forinttal károsították meg a vásárlókat. A vendéglátóipari ■vállalat 44-es étterméhez tartozó büfékben a MÉK által készített füstölt szárazkolbász súlyra történő értékesítésénél feldolgozás nélküli haszonkulccsal számoltak a kiskereskedelmi ár helyett. így összesen 2500 forinttal károsították meg a dolgozókat. Hány deka a szalámi? A vizsgált üzletek 15 százalékában találtak az ellenőrök lejárt szavatosságú élelmiszereket. A vendéglátóipari vállalat Tanácskozott a Magyarországi Ram look Demakratikus Szövetségének titkársága Pénteken Gyulán tanácskozott a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének titkársága. Megvitatták a szövetség részvételét a párt XI. kongresszusa határozatainak . végrehajtáséiban. Értékelte a román nemzetiség között folyó politikai és közművelődési munkát,, különös tekintettel az anyanyelvi művelődés fejlesztésére, továbbá a kulturális hagyományok ápolására. A titkárság feladatul jelölte meg a szövetségi munka hatékonyságának növelését és a Hazafias Népfront-bizottságokkal való együttműködés további szélesítését. földet tekint területi vizeinek, Izland pedig 50 mérföldet. Azok az államok viszont, amelyek 12 mérföldnél kigebb kiterjedésű parti tengerre tartanak igényt, a parti tengerük határa és a 12 mérföldes határ között — ez a tulajdonképpeni csatlakozó övezet — kizárólagos halászati és bizonyos rendészeti jogosítványokkal rendelkezik, A kontinentális talapzat tulajdonképpen a szárazföld tenger alatti, folytatódása, azaz a tengerfenék egy része. Az ezzel kapcsolatos jogosítvány pedig azt jelenti, hogy a talapzat ásványkincseinek kiaknázása kizárólag a parti államot illeti meg. De milyen határig? Egészen addig, amíg ezt a technikai feltételei egyáltalán lehetővé teszik. Mai viszonyok között viszont már 5Ó00 m-es mélységből Is kiaknázható a kőolaj! így azután a technikai fejlődés függvénye, hogy a világóceánok altalajának kincseit kizárólag a parti államok aknázhassák ki Ü) problémák A technikai fejlődé® tehát a jövőben lehetővé teheti A tengerfenék teljes felosztását bizonyos államok számára, ami viszont nem egyeztethető össze a nyűt tengerek használatának teljes szabadságával, valamint azzal az általános elfogadott elvvel, hogy a nyílt tenger kincsei „az emberiség közös örökségé'’-! képezik. Éppen ezért szükséges a parti tenger kiterjedésének reális igényeken nyugvó korlátozása. De az is kétségtelen, hogy a fejlődő országok — s idetartoznak a latin-amerikai országok is — gazdasági igényeit is akceptálni kell, hiszen nemzeti jövedelmük tekintélyes része a tenger kincseinek a kiaknázásából származik. így feltétlenül indokolt az ún. gazdasági óvezet intézményének a kialakítása, amely a parti tengeren túl is a parti állam részére biztosítaná a tenger kincseinek kizárólagos kiaknázó« jogát, A nagy kérdés azonban az, hogy meddik terjedhet ez a határ? Ennek a kérdésnek a megoldására 1974-ben Caraoas-ban, a közelmúltban pedig Genfbem tartottak nemzetközi diplomáciai konferenciát. Megegyezni még nem sikerült. Mindenesetre reálisnak, egy maximum 12 mérföldes parti tenger és egy innentől számított — de 200 mérföldnél kisebb — gazdasági övezet kialakítása látszik. Bodnár Lg&zló 1 ü-es számú büféjében 1157 forint értékű csokoládét kellett kivonni a forgalomból emiatt. 'Az Alföldi Vendéglátó Vállalat a békéscsabai 10-es számú általános iskolában üzemelő büféjében 10 szendvicshez 11 deka szalámi helyett csak 8 dekát adott, így a gyerekeket 0,40 forinttal csapták be. minden egyes szendvics megvásárlásakor. Néhány helyen a feketekávé minősége is kívánnivalót hagyott maga után. A vegyelemzés során kiderült, hogy a vendéglátóipari vállalat 107-es számú, a MÉK békéscsabai és az Alföldi Vendéglátóipari Vállalat 1-es számú büféjében főzött kávé minősége nem volt megfelelő. Hová tűntek a munkarendek? Az egészségügyi előírások betartásánál is lazaságot tapasztaltak az ellenőrök. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnak a gyulai gyermekkórházban üzemelő büféjében a zsúfoltság miatt a padlón tároltak különböző élelmiszereket. Az előbbi vállalat 49-es, az Alföldi Vendéglátó U-es es az orosházi ÁFÉSZ 42-es számú üzletében hűtővitrin hiánya miatt a süteményeket és a hentesárut szobahőmérsékleten tárolták, De volt olyan hely is, mint a szarvasi AFÉSZ-nek a ruházati szövetkezetben működő büféje, az élelmiszer kisker. 256-os és 125-ös egységei, ahol annak ellenére, hogy volt hűtővitrin, a süteményt közvetlenül a tálcáról vagy a pultról adták el. A büfék túlnyomó részében a tisztálkodási lehetőségek rosz- szak. Kevés helyen van közüzemű vízszolgáltatás, így a kereskedelmi dolgozók nem tudnak folyóvízben kezet mosni a közvetlenül fogyasztásra kerülő élelmiszerek eladása előtt. Baj van az üzleti munkarendekkel is, A szövetkezetek ilyen utasítást nem adtak ki egységeiknek. Az állami vállalatok üzleteinek nagy részében megtalálhatók ugyan a munka rendjére, a munkavédelemre vonatkozó előírások, a gyakori személycserék miatt azonban ezeknek gyakran nyoma vész. A széles körű vizsgálat befejezésekor a kereskedelmi felügyelőség a tapasztalatokról tájékoztatta a vállalatok, szövetkezetek vezetőit. A fogyasztói érdekvédelmet megsértő három kereskedelmi dolgozót figyelmeztették. hét személyt pedig pénzbírsággal sújtottak. Seres Sándor Szorgalmasan dolgoznak az építőipari szállító- és anyagmozgató gépbemutató háza táján Amint már lapunk csütörtöki számában hírt adtunk róla, június 23-ón, hétfőn délelőtt fél tizenegykor nyitják meg Békéscsabán, a Kuli eh Gyula Ifjúsági és Űttörőház- ban az Építőipari szállító- és anyagmozgató gépek fejlesztési tendenciái a KGST-álla- mokban című, gyakorlati bemutatóval kibővített szakági konferenciát. Immár jó ideje szorgalmasan dolgoznak a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai és vezetői a vállalat északi ipartelepen levő központi telephelyén, ahol hétfő délutántól a KGST-országok legkorszerűbb építőipari szállító- és anyag- mozgató gépeit mutatják be. Természetesen működés közben iát.lxatjak majd a szakemberek és az érdeklődők a nehéz fizikai munkát könnyítő és a termelést gyorsító berendezéseket. Bár az időjárás eléggé mostoha, mégis kedd estig már a helyszínre érkezett a gépeknek» mintegy nyolcvan százaléka, s azóta is érkeztek az újabb szállítmányok. A kiállítás területén felépültek a tárgyaló pavilonok, a munkások az esővel és sárral küszködve dolgoznak, hogy a gépek és berendezések mielőbB végleges helyükre kerüljenek. Címképünkön az ÉPGÉP TKF—200. típusú toronydaruja magasodik az ég felé. Körös-körül ott sorakoznak a KGST-országokban gyártott építőipari szállító- és anyagmozgató gepek tucatjai. P. P. A tereprendező munkások küzdelme a sárral a gépes sokasága körött CFotó; Demény Gyulai
