Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-21 / 144. szám
Ifégi újságok mikro filmeken Az újságpapír faköszörületből készül, hamar tönkremegy; pár évtized alatt még akkor is sze- nesedni kezd, törékennyé válik, ha nem lapozgatják, kézbe sem veszik. Az Országos Széchényi Könyvtárban, a régi hírlapok fő gyűjtőhelyén 1967-ben megvizsgálták az 1950 előtt megjelent újságok állapotát; az eredmény lesújtó volt A 38 000 kötetnek csak 18 százalékát lehetett jónak minősíteni, 45 százalékát legfeljebb közepesnek, 37 százalék viszont — 14 000 kötet — már pusztulásnak' indult, attól kellett félni, hogy egy vagy két évtized, sőt esetleg néhány év leforgása alatt teljesen tönkremegy. Olvasásukat ezért csak nagyon indokolt esetben, tudományos célra engedélyezték, vidékre pedig egyáltalán nem adták kölcsön. Ez a szükségintézkedés a fővárostól távol élő olvasók számára, elsősorban a helytörténettel foglalkozóknak nagy hátrányt jelentett. Vidéki közművelődési könyvtáraink túlnyomó részét a felszabadulás után alapították, s így csak kevés és gyakran hiányos évfolyamokat tudtak beszerezni a megyéjükben, városukban kiadott régi újságokból. Márpedig hogy írjon valaki szülőföldje múltjáról akkor, ha a mindennapi eseményeket megörökítő egykori újságszámokhoz nem tud hozzájutni! Ezen a vigasztalan, állapoton a Művelődésügyi Minisztérium 1970-ben egy nagyvonalú intézkedéssel segített. Pesten, a belvárosban a Széchényi Könyvtár újonnan alapított hírlapállomány- védelmi osztálya részére megvásárolt több, összesen közel 3000 négyzetméter alapterületű munkahelyet, s ebben korszerű konzerváló és mikrofilmező műhelyt rendezett be. A régi h írlapévf oly amok egymás után ide kerülnek. Először konzerválják a papírjukat, megvédik a további pusztulástól, a szakadásokat beragasztják, azután lefényképezik 35 mm széles filmszalagokra. A munkát nagyüzemi módszerekkel, a, legmodernebb felvevő, előhívó, másoló gépekkel végzi a 16 könyvtárosból és fotószakemberből álló munkacsoport A fényképezésnél teljességre törekednek. Ha valamelyik hírlapból a Széchényi Könyvtárban nem teljes az állomány, a hiányzó évfolyamokat vagy számokat megpróbálják kölcsönkérni más könyvtáraktól vagy múzeumoktól, a budapesti Egyetemi, Akadémiai Könyvtártól, Debrecenből, Győrből, Nyíregyházáról, Veszprémből. • A munka nagyságát talán egyetlen adat is kellőképp jellemzi: az évi teljesítmény több, mint két és fél millió hírlapoldal, 1971 óta összesen 15 millió oldalról készült felvétel. Ez azt jelenti, hogy a veszélyeztetett állomány nagyobb részét már konzerválták és lefilmezték. A negatív filmeket légkondicionált raktárban őrzik, mielőtt azonban ide kerülnének, az olvasószolgálat részére pozitív másolatokat készítenek róluk. Ezeket a minden nagyobb könyvtárban meglevő leolvasó készülékeken eredeti nagyságra lehet felnagyítani, s így kitűnően olvashatók. Ez a módszer nemcsak a régi hírlapok életét hosszabbítja meg, hanem a vidéken dolgozó hely- történészek munkáját is elősegíti. Ugyanis a Széchényi Könyvtár laboratóriuma a megyei, városi, járási könyvtárak részére a lefilmezett anyagról felvételenként — egy felvételen többnyire két hírlapoldal van — 64 fillérért másolatokat készít A vidéki könyvtárak jelentős része felhasználja ezt a lehetőséget. Elsőnek a szombathelyi megyei könyvtár rendelt másolatokat régi Vas megyei lapokból. Példáját követte Pécs, Győr, Kaposvár' és a többi megyei könyvtár. 1974-ben, egyetlen esztendő alatt 620 000 másolatot készítettek számukra, de az igénylés azóta ugrásszerűen nőtt. Erre nézve jellemző, hogy ez év első két hónapjában 700 000 filmkockára érkezett megrendelés. Vértesy Miktős Balogh Ferenc fotókiállítása Riesában Az NDK-beli „Ferrum" Foto- dub meghívására Balogh Ferenc fotóművész önálló kiállítása nyílik meg 1975. június 22-én az Elba menti Riesában, ahol a békéscsabai fotós 50 képet mutat be. Az itt bemutatott anyag reprezentálja Balogh Ferenc eddigi munkásságát, jelentős részét az eddig díjazásban ^részesült képek teszik ki. A német nyelvű katalógus „A valóság tükreíj címet viseli és rövid interjút közöl a szerzővel:^Gondolataim többnyire a kővetkező témák körül forognak; a paraszti élet, az emberi test szépségei és a dolgok szimbolikus jelentéstartalma.” 4 Békési Műhely díszítőművészeti küIőnszáma A Mezőkovácsházi nagyközségi Tanács köszöntője vezeti be a Megyei Művelődési Központ gondozásában most megjelent Békési Műhely legújabb számát, amely voltaképpen különszám, s a „Békés megye díszítőművészete” alcímet viseli. Egyedülálló vállalkozás ez, de legalábbis úttörő jellegű.. Aki kezébe veszi e kiadványt, s csupán belelapoz, azonnal láthatja, milyen nagy, fáradságos munkát végeztek összeállítói, a mezőkováCs- házi dr. Szabó Imre és felesége, mindenki, aki segített a legújabb Békési Műhely létrehozásában, például Varga Mariann, a Népművelési Intézet titkára is. Fáradságos munka volt, de megérte, s a kiadványban Történelmi lecke A moccanó tanyavilág Tornya, tanyások. Rosszat, elrettentőt sokan írtak róluk, de jót és szépet alig. Mondták, hogy , „rács nélküli börtönökben élő emberek”, hogy a tanyák a bűnöket és a bűnözőket újratermelő források. Egyik nagy tudósunk történelmi leckének nevezte el a tanyakérdést: át- kosan terhes örökségnek. Valóban az lenne? Nem máról holnapra / A falukutatók első ízben 1912-ben készítettek felmérést a tanyavilág lakóiról és a látottak alapján azonnal segítséget kértek a kormánytól, eskü alatt állítva: ami az ilyen falutól, várostól távol élő nép körében tapasztalható, az szívet-lelket markol, és hátrafelé húzza a magyarság szekerét. Az erőfeszítések azonban meddőek maradtak. Joggal írta Erdei Ferenc egyik munkájában: „Egymásnak sírtunk, kár volt a szóért, kik tenni tudnának, nem aggódnak e nép sorsáért!.. A felszabaduláskor hazánk lakosságának 15 százaléka, több mint másfél millió ember élt tanyán. Akik azt vártak a földosztástól, hogy máról holnapra megszűnik 'a tanyavilág, tévedtek. Nem történhetett így, hiszen ebben is áll a filozófiai tétel igazsága: minden megvalósulás átmeneteken keresztül következik be. Békés megyében jelenleg a lakosság 15,2 százaléka tanyalakó. Ez 70 ezer ember, több mint a megyeszékhely lakossága. A határban 22,5 ezer lakóház található, melyeknek négyötöde egyszobás. Az elmúlt 10 esztendő alatt 2400 tanyát villamosítottak, ez viszont alig több, mint 10 százalék. A tanyai vegyesboltok száma 109, a kocsmáké pedig 59. A 137 osztályterembe 2000 tanuló jár, akiket 151 pedagógus tanít és 750 gyerek lakik tanyai kollégiumokban. Néhány elgondolkoztató adat: megyénkben a tanyai lakosság 5 százaléka analfabéta. A tanyaiak 42 százaléka olvas könyvet, és 67 százaléka jár kocsmába. Annak ellenére, hogy a tanya még mindig mezőgazdasági fogalom, az ott lakó dolgozók mintegy egyharmada már nem a mező- gazdaságból él, hanem naponta, hetente vagy havonta ipari munkahelyekre ingázik. Viszont a tanyai háztáji gazdaságokban található a megye szarvasmarha-állományának 12—13, a sertés 15—18, a baromfi 17—20 százaléka. Emberibb élet A mi életünk hozott törvényt arra, hogy egész népünk állandóan napirenden levő gondja legyen a tanyavilág, az ott élő emberek sorsa. Tudósok, szociológusok, állami és társadalmi vezetők keresik, kutatják a kivezető utat Egész társadalmunk azok mellé állt, akik megérdemlik a segítséget Az elmúlt hónapban a megye egyik legnagyobb tanyás településének, Endréd nagyközségi Tanácsának ülésén tárgyalták meg a külterületi lakosság élet- és munkakörülményeit. A nyolc évvel ezelőtt hozott határozatokat többé-kevésbé megvalósították. Öregszőlő villamosítását majdnem teljes egészéiben befejezték, a csatornázás azonban csak most kezdődött el. Nagylapos és öregszőlő üzleteit korszerűsítették, bővítették, sőt az utóbbi településen az ÁFÉSZ új üzletházat épített. Ugyanitt, a fiókkönyvtárban jelenleg 750 kötet könyv van és vasárnaponként filmvetítést rendeznek. A tanyai életforma nemcsak történelmi örökség, hanem társadalompolitikai és társadalmi kérdés, érdemes segítségül hívni a statisztikát. 1960-ban End- rod lakosságának 48,4, tíz évvel később 35,8 százaléka élt tanyán. Tegyük hozzá: 15 évvel ezelőtt kilencezer. 1970-ben nyolcezer lakosa volt a nagyközségnek. A csökkenés az Agrometeorológiai obszervatóriumot avattak Szarvason 4 békés 1975. JŰNIUS 31. Szarvason tegnap, pénteken délelőtt — amint arról Kozák Béla, a Központi Légköri Fizikai Intézet igazgatója tájékoztatott, új agrometeorológiai obszervatóriumot avattak. A hatmillió forintos költséggel létesített obszervatórium egy katasztrális hold területen működik. Automatikus mérőeszközökkel van ellátva, melyeket gépi programozóval kapcsol- tak össze. A kapott adatokat számítógép dolgozza fel. Szarvason 1963 óta folytattak j rendszeres méréseket, melyeknek célja a növények hő- és vízháztartásának megállapítása volt. A' most átadott obszervatóriumban ezeket folytatja tovább az Országos Meteorológiai Szolgálat három főmunkatársa és öt műszaki dolgozója. Az obszervatórium a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet és az Országos Meteorológiai Szolgálat megállapodásának keretében működik, az ÖKI területén. Az új létesítményt tegnap dr. Czelnai Rudolf, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke adta át rendeltetésének. utóbbi öt évben mintha lelassult volna, hiszen még mindig 2804 ember, nyolcszáznyolcvan- j hét család él külterületen. Villannyal 473-an világítanak, 200 1 lakásban gázzal főznek, 561 rádió és 316 televízió hozza közelebb a nagyvilág eseményeit.' Az általános iskola nyolcadik osztályát viszont csak 660-an végezték el. Elgondolkodtató az is, hogy a 2804 ember közül 1174 az aktív keresők száma és 1285-en szorulnak eltartásra. A mezőgazdaságban 840-en, az iparban, építőiparban 241-en, az egyéb területeken pedig 93- an dolgoznak. De hogyan élnek ezek a tanyai emberek? Ha csak a tsz- ből származó éves átlagjövedelmet nézzük, ez a szám tavafy elérte a 29 ezer forintot. Az otthon maradó feleségek a háztájiban állattartással foglalkoz- j nak, az ebből befolyt jövedelem j bizony nem elhanyagolható. De nézzük az érem másik oldalát: j az iparosodás hatását a tanyai i emberekre. Az utóbbi években nagy léptekkel fejlődik Endrő- dön a szövetkezeti ipar. ahol nagyon sok tanyasi fiatal kapott munkalehetőséget. Előbbre jutásuknak, szakmunkássá válásuknak azonban örökös gondja, hogy nem fejezték be az általános iskolát, de törődni kell velük, mert még 35—40 évig dolgozni fognak és nem közömbös: hogyan? Telkek és tervek Tanya tehát van. A tanács célja nem a mindenáron való felszámolás, hanem a segíteni- akarás. Ezért az elkövetkezendő időkben javítani akarják az orvosi ellátást. A következő tanévtől a felsőtagozatosok már korszerű kollégiumban tanulnak, élhetnek. A megüresedett általános iskolát óvodává alakítják át a kisgyermekes családok nagy örömére. Gondoskodnak öregszőlő, Nagylapos és Kocsorhegy jó ivóvízellátásáról. / Ezek ellenére vitathatatlan tény: a tanyai életforma pusztulásra van ítélve. A ma és a holnap ifjúsága nem akar örök életében tanyán élni sem Endrőd külterületén, sem másutt. Az eddigi erőfeszítésekről csak az elismerés hangján lehet szólni. De mi a további tennivaló? Az első. amire szükség lehet: telek a falvakban, községekben. Aztán terv is kellene. Sok, hogy legyen miből válogatni. Nem palotát, nem is viskót, hanem a tanyai ember leikével számoló otthonok terveit. Évszázadok örökségét felszámolni — szinte emberfeletti erőfeszítés. De a feladat legalább annyira szép, mint amennyire nehéz. Seres Sándor bemutatott 51 mintalapot szemlélve nem ok nélkül bízhatunk abban, hogy visszhangra talál. Az utóbbi tíz évben örvendetesen virágzásnak indult megyénkben a népi díszítőművészet: aktív művelőinek száma mintegy kétezerre tehető, s több tízezerre a szervezett kiállításokon, rokoni, baráti találkozókon az alkotásokban gyönyörködőké. A díszítőművészeti kü- lönkiadvány a Békés megyei szűcshímzés motívumai alapján készült terveket mutatja be, dr. Szabó Imréné és férje munkáit, valamint Horváth Györgyné kaszaper:, Bartus Jánosné mező- kovácsházi, Chabracsek And- rásné nagybánhegyesi, Borsos Béláné battonyai, dr. Lehoczki Fálné battonyai és Kiszely Jánosné mezőberényi szakkörvezető terveit. Találkozunk a kiadványban békési női ködmpn-mintákkal, az azokból tervezett terítő-, asztali futó-, étkezési szett-, gyer- mekpelerin-, mellényrajz-min- tákkal; békési férfi suba mintákkal, abból tervezett futóval, a különféle minták alkalmazásával falvédőre, párnára, futóra, térítőre; íótkomlósi ködmön- mintákkal, azok felhasználásával tervezett futókkal, terítővei, étkezési szettel, gyermekruhával; mezőberényi ködmö- nök mintáival, azok felhasználásával tervezett zsúrkötény- rajzzal; mezőberényi férfi suba mintáival tervezett függönyrajzzal, váll tányérral, asztali fu. tóval; gyulai bőrmellény, valamint szarvasi ködmön hátának díszítésével. A Békési Műhely díszítőművészeti különszámátoan olvashatjuk Litauszki Tibornak, a Megyei Művelődési Központ igazgatójának „Népi himzőszak- körök Békés megyében” című értékes cikkét. írását olvasva megismerkedhetünk a népi hímző szakkörök élmúlt tíz esztendei kibontakozásának főbb eseményeivel, valamint a további tennivalókkal A kiadványról szólva végezetül csak annyit; nagy értékkel, becses dokumentummal gazdagodtunk e hiánypótló munka megjelenésekor.' V. Z. II mezőkovácsházi és az orosházi járás népművelőinek tapasztalatcseréié Az elmúlt években hagyománnyá vált, hogy a szomszédos járások népművelői rendszeresen felkeresik egymást, beszámolnak munkájukról, átadják tapasztalataikat. Tavaly az orosházi járás népművelői látogattak el a miezőkovácsházi járásba, a jövő héten pedig a mezőkovácsháziak látják vendégül az orosháziakat. Június 26-án, csütörtökön a csorvási művelődési házban találkoznak az orosházi járás képviselőivel, Orbán János művelődésügyi osztályvezetővel, Varga Zoltán könyvtárigazgatóval, Varjú Józsefiné köziművelődési felügyelővel, Dávid László TIT-titkárral. Itt az egységes ágazati irányítás tapasztalatairól, a közművelődés társadalmasításáról folytatnak eszmecserét. Délütán az Orosházi Üveggyárba látogatnak a honismereti program keretében. Innen Nagyszénásra indulnak, a Czabán Samu Művelődési Házban a munkásművelődés tapasztalatait vitatják meg. A nagy- szénási programban előadás, ankét, az intézmények, dokumentumok megtekintése szerepel. A tapasztalatcserén a mezőkovácsházi járás kilenc főhivatású igazgatója, a TIT járási titkára, valamint a tanács művelődésügyi osztályának több képviselője vesz részt.
