Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-21 / 144. szám

Elitéljük a politikai spekulációs akciókat A PKP nyilatkozata Budapestre érkezett Nyikola] Faggyejev. a KGST titkára A Portugál Kommunista Párt KB Politika; Bizottsága csütör­tökön nyilatkozatban. ítélte el a reakciós köröknek azt a kísér* letét, hogy konfliktust szítsalak a Radio Renascenca katolikus rádióadó dolgozói és a klérus között. A szerdai lisszaboni tüntetések és ellentüntetések semmivel sem segítették elő a Csehszlovák emlékérmet adományoztak magyar közéleti vezetőknek Dr. Václav Moravee, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete a CSKP KB és a C&ehsídovák Népfront KB megbízásából ünnepélyes keretek között adta át a Cseh­szlovákia felszabadulásának 30. évfordulójának emlékérmét. Az emlékérmet többek között meg­kapta Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke, és Bondor József építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter. A CSKP KB és a Csehszlovák Népfront KB ezzel fejezd ki elismerését mindazoknak, akik tevékenysé­get fejtettek ld a Csehszlovákia és Magyarország közötti testvé­ri és baráti kapcsolatok elmé­lyítése érdekében. (MTI) Grardt Gürggországban Konsztantin Karamanlisz gö­rög miniszterelnök meghívására pénteken háromnápos látogatás­ra Athénbe „ utazott Willy Brandt, az NSZK-beli Szociál­demokrata Párt (SPD) elnöke. Athénban találkozni fog a gö­rög kormányfővel és az ország vezető közéleti személyiségei­vel. Görögországi látogatását kö­vetően Brandt Jugoszláviába Utazik, ahol — a DPA értesülé­se szerint — fogadni fogja Őt Tito államfő is. (DPA) probléma megoldását, sőt olyan légkört teremtettek, amelyben a rádióadó dolgozóinak jogos szakmai követeléseibe vallási kérdések keveredtek bele. A forradalmi folyamat belső és külső ellenségei pedig vádasko­dásaikhoz és politikai spekulá­ciókhoz használják fel ezeket a fejleményeket- —- hangoztatja a PKP nyilatkozata. A Portugál Kommunista Párt mindig védelmezte a vallás­szabadságot, és így fog tenni a lövőben is. Ezért ítéli el a párt mindazokat az akciókat, ame­lyek a portugál nép vallásos ér­zelmei elleni támadást jelente­nek, és leleplezi mindazokat a cselekedeteket, amelyekkel el le­het Indítani az ilyen támadást. A PKP aggodalommal vette tu­domásul a püspöki kar legutób­bi pásztorleve'ét, amely egyér­telműen kártékony beavatkozás a jelenlegi politikai helyzetbe és csak kiélezheti az amúgyis meglevő nehézségeket — hang­súlyozza a nyilatkozat (ADN). Befejeződött a népfront-mozgalmak tanácskozása Pénteken a Magyar Tudomá­nyos Akadémián befejezte munkáját a szocialista országok népfront-mozgalmainak és szer­vezeteinek második nemzett- közi _ tanácskozása, amelyen tíz ország népfront-képviselői vet­tek reszt. Pénteken a küldöttségek ve­zetőit az MSZMP Kb székházá­ban fogadta Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége este, a Gellért-szállóban a tanácsko­zás résztvevőinek tiszteletére fogadást adott, amelyen Sarlós István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a HNF Or­szágos Tanácsának főtitkára át­adta a Hazafias Népfront ki­tüntető jelvényét a küldöttsé­geknek. (MTI) A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának 29. ülésszakára pénteken Budapestre érkezett Nyikola j Faggyejev, a KGST titkára. Fogadására a a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács A hivatalos tárgyalások befe­jeztével Edward Gierek és Gis- card d’Estaing aláírta a „Len­gyel Népköztársaság és a Fran­cia Köztársaság baráti együtt­működése vezérelveinek alap­okmányát”, amely a többi kö­zött hangoztatja, hogy a felek a közöttük uralkodó kölcsönös bizalom légkörét kihasználva elnökhelyettese, hazánk állandó KG ST-kép viselő je, dr. Szíta Já­nos, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának veze­tője és Papp László, a Magyar Népköztársaság állandó KGST- képviselőjérnek helyettese. (MTI) új, , nagy lendületet Őhajtanak adni) politikai, gazdasági, tudo­mányos és kulturális együttmű­ködésüknek. „Lengyelország és Franciaország hozzá akar járul­ni az európai béke megszilárdí­tásához és ezért minden szinten állandóan bővíti és mélyíti po­litikai együttműködését — mu­tat rá a dokumentum. — A jö­vőben évenként megtartják a két kormány külügyminiszterei­nek konzultációs találkozóját. A két ország annak érdekében te­vékenykedik, hogy az európai földrészen erősödjék és tartóssá váljék az enyhülés. Ezért min­den tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy gyakorlatilag meg­valósítsák az összeurópai kon­ferencia * határozatait”. A LEMP KB első titkára és a francia elnök ezt követően nyilatkozatot írt alá a- két or­szág tudományos, tájékoztatási, valamint állampolgárai közötti kapcsolatainak alapelveiről és eszközeiről, Edward Gierek és Giscard d’Estaing látta el kézjegyével a két ország öt évre szóló, áj gaz­dasági együttműködési szerző­dését is. A lengyel—francia gazdasági, ipari, tudományos és műszaki együttműködés fejlesztésinek hosszú távú programját Jerzy Olszewski külkereskedelmi és tengergazdálkodási, valamint Jean-Pterre Foureade gazdasági és pénzügyminiszter írta alá, Ugyanők látták el kézjegyükkel a Franciaországba irányuló len­gyel szénszállításokról szóló megállapodást is. Végül a két ország pénzügy- minisztere aláírta a francia be­ruházási javak vásárlására vo­natkozó hitelegyezményt. A francia elnök tegnap este hazautazott Varsóból. (MTI)- Belga—csehszlovák tárgyalások , Prágában csütörtökön megkezdődött Bohuslav Ctinoupek cseh­szlovák külügyminiszter és belga kollégája, Renaat van Els- lande tárgyalása (Telefotó—AP—MTI—KS) Ford üzenete: Véget értek a lengyel—francia tárgyalások Aláírták az együttműködési alapokmányt Szakadatlanul növekszik a bűnözés az USA-bun fii elnök 9 választásra gondol I j Küipoütkai kislexikon I — ——--------------- — — T engerjogi ^erald Ford, az Egyesült Al­mok elnöke a sajtónak adott nterjuban kijelentette: ha sike­rül továbblépni a közel-keleti rendezés terén, befejezni az eu­rópai biztonsági konferenciát és megállapodásra jutni a SALT- tárgyalások második szakaszá­ban, ez nagy segítséget jelen­tene az amerikai kormányzat­nak a közelgő választási had­járatban. A közel-keleti helyzettel fog­lalkozva Ford azt mondotta, hogy a térségben továbbra is rendkívül labilis a helyzet. Hoz­záfűzte. lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy elkerül­jék a robbanást a Közel-Kele­ten — A délkel-ázsiai esemé­nyekkel kapcsolatos kérdésre válaszolva, az Egyesült Államok elnöke kijelentette: elvesztettük Dél-Vietnamot, elvesztettük Kambodzsát. Ford szerint az ■unerikai érdekek szempontjából 1 laoszi helyzet is sokat rom- ott. Mint az elnök a továbbiak­ban kifejtette, a thaiföldi hely­rét ma már egyáltalán nem rty&n, amilyen korábban volt és a Fülöp-szigetek elnöké baráti kapcsolatokat létesít n DIFK- kel. * « • Gerald Ford elnök csütörtö­kön üzenetet intézett a kong­resszushoz, és ebben az Egye­sült Államok egyik égető tár­sadalmi problémájával, a bűnö­zéssel foglalkozott. Az elnöki üzenet megállapít­ja, hogy a bűnözés Ameriká­ban évek óta szakadatlanul nö­vekszik. Csupán 1974-ben a sú­lyos bűntettek — gyilkosság, rablás, erőszak stb. — száma ti­zenhét százalékkal növekedett, ami a legnagyobb ugrást jelen­tette az utóbbi 44 évben, Az összes bűntettek száma 1960-hoz viszonyítva több mint kétsze­resére nőtt, Ford üzenete rámu­tat, hogy a bűnözéstől a leg­nagyobb mértékben a szegények, az idő« személyek, a- nemzeti kisebbségek szenvednek, azok az emberek, akik a túlzsúfolt amerikai városnegyedekben él­nek és a „legvédtelenebbek”. Az elnöki üzenet számos intézke­dést javasol a bűnözés leküz­désére. (TASZSZ) Parti tenger — nyílt tenger Az a felfogás, hogy a tengere­ken minden állam hajói szaba­don közlekedhetnek, s a tenger­nek csupán a parti államtól ki­terjedő kisebb sávja képezi ál­lamterületet. csak a XVII. szá­zadig nyúlik vissza. Ezt meg­előzően ugyanis az a feudális tö­rekvés érvényesült, miszerint a tengerek valamely állam birto­kát képezik. így pl. Spanyolor­szág sajátjának tekintette a Csendes-óceánt, Portugália az Indiai-óceánt, Velence pedig az Adriát. A kis túlzással a nemzetközi jog atyjaként tisztelt Hugo Gro- tius, holland jogász a nagy ten­geri kereskedelméről híres ha­zája érdekei t is szám előtt tar­totta. amikor kimondotta: az ál­lam területi'Jőhatalma csakis a parti tengerre terjed ki, az-’ezsn kívül eső tengerrész — a nyüt tenger — vala- ennyi állam ál­tal szabadon ha- "álható. A par­ti tenger kitérj«- -sét praktikus alapon állapította, meg: olyan nagy lehet, amekkorát a* állam ténylegesen is hatalmában tud tartani. Más jogászok (a holland van Binkershoek és az itáliai Gallíani) közreműködésével ezt egy ágyúlövésnyí távolságban, pontosan pedig három tengeri mérföldben Ckb 5585 m) állapí­tották meg. ( Genfi szerződések A XX, század közepéig ez a klasszikus nemzetközi jogi elv, az ebben meghatározott három mérföld kiterjedésű parti ten­ger figyelembevétele különösebb viszály nélkül érvényesült. A technikai fejlődés azonban több vonatkozásban i#, elavulttá tette a hagyományos nemzetközi jogi szabályozást. Egyrészről: a kor­szerű fegyverek megjelenésével a három mérföldé* távolság ko­rántsem jelenti a parti állam biztonságát, másrészről: a ten­geri hajózás és a halászat mel­lett új lehetőségek tárultak fel a tengerek hasznosításában, mindenekelőtt e tengerfenék ás­ványkincseinek — főleg a kő­olaj-készlet — kiaknázásával. Ezek a momentumok eredmé­nyezték, hogy 1958-ban és 1960- ban az ENS7, tengerjogi kon­ferenciát hívott össze Genfben, ahol négy szerződést írtak alá: — a parti tengerről és a csat­lakozó övezetről, — a nyílt tengerről, — a kontinentális talapzatról, — a halászatról és a nyílt ten­ger biológiai kincseinek meg­őrzéséről. A korábbiakhoz képest a csat­lakozó övezet és a kontinentális talapzat jelent meg újdonság - 'ként, s mindkettő a parti ál­lamnak a parti tengeren kívül e*ő tengerré»?, hasznosításával kapcsolatos jogosítványait je­lenti. A csatlakozó övezet intézmé­nyét az tette szükségessé, hogy nem jött létre — mai napig sem — egységes megállapodás a par­ti tenger kiterjedésének mérté­ke tekintetében. Csupán az te­kinthető általános elvnek, hogy 13 tengeri mérföldet nem halad­hatja meg a parti tenger kiter­jedése. Más kérdés, hogy egyes — főleg latin-amerikai államok ettől »okkal nagyobb parti ten­gerre tartanak igényt: Chile, Pe­ru, Ecuador stb. pl. 300 (!) mér-

Next

/
Thumbnails
Contents