Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-20 / 143. szám

Minden akadályt el kell hárítani a beruházások megvalósításának útjából Cléat tartott a megyei termelési és ellátási bizottság A megyei tanács termelési és ellátási bizottsága csütörtökön Békéscsabán tartotta soron kö­vetkező ülését. Első napirendi pontként a IV. ötéves terv ipari beruházásainak időarányos tel­jesítését vitatták meg. A minisz­tériumi, tanácsi és szövetkezeti ipar területén összesen in in1 egy félmilliárd forint be­ruházás megvalósítása maradt a IV. ötéves terv utolsó eszten­dejére, ami jóval meghaladja az egy évre eső átlagot. Jelentős időhátrányban van egyebek között a Békéscsabai Kötöttárugyár beruházása. En­nek fő oka: menet közben mó­dosítani kellett a beruházási célt. Az eredeti elképzelés sze­rint ugyanis 80—90 millió forint­tal több építési költséget igé­nyelt a vázlatterv a tervezettnél. Á módosítás után a gyártmány­összetétel közelebb áll a hagyo­mányos profilhoz, s nem profil­váltás történik, hanem a régi gyártmány kultúra korszerűsító­Tárgyalóteremhö) Csalás miatt ítélték el A közelmúltban tárgyalta a Békéscsabai Városi Bíróság Sülé István, Békéscsaba, Luther utca 9. szám alatti lakos bűnügyét. A 31 éves fiatalembert köny- nyelmű, felelőtlen életmódja már több ízben vitte a bűn útjára. Éjszakáit különböző szórakozó­helyeken töltötte. Keresetét ba­rátaira és az italra költötte. A költekező életmódhoz azonban kevésnek bizonyult a keresete. Hogy pénzhez jusson, nem riadt vissza bűncselekményék elköve­tésétől sem. Sikkasztásért, lopá­sért többször felelősségre vonta a bíróság. Legutóbbi büntetését 1973 novemberében töltötte le. Magatartásán ezután sem vál­toztatott. Egv évig ugyan a Dü­rer Nyomdában dolgozott, de közben újabb bűntettet követett el. Keresetét továbbra is a szó­rakozásra költötte és gyakran kölcsönöket vett fel. A pénzt „kielégíthetetlen démonként” nyelte el az éjszakai élet. Ké­sőbb, hogy a tartozásokat vis­szafizesse, ismerőseitől, munka­társaitól klünböző hazugságokkal pénzt kért és kapott. Lakásszer­zés címén 0 ezer 800 forintot csalt ki egv asszonytól. Elvállalt tv-javítást. holott az ilyen mun­kához fogalma sem volt. Rádiót és televíziót vásárolt hitelbe. A készülékeket eladta, hitelezőit azonban esze ágában sem volrt kifizetni. Ez év januárjában már 23 ezer forinttal tartozott. Né­hány napig betegeskedett. Maid amikor keresőképes lett, a vál­lalat írásbeli felszólítására sem ment be az üzembe dolgozni. Felutazott Budapestre. Szórako­zóhelyről szórakozóhelyre járva nagyzoló ígéretekkel próbálta megejteni a fehér asztalnál szer­zett barátok szívét, hogy pénzt kölcsönözzenek neki A városi bíróság Sülé Istvánt folytatólagosan. többszörösen visszaeső által elkövetett csa­lás bűntette és sikkasztás vét­sége miatt két év és hat hónap szabadságvesztésre ítélte. Mel­lékbüntetésként három évre el­tiltotta a közügyek gyakorlásá­tól. A szabadságvesztést fegy­házban kell letöltenie. Az ítélet nem jogerős. 4 BÉKÉS MCmjsúr. ÍS1&. JÚNIUS 30 sét valósítják meg. Várhatóan a I kötöttárugyár beruházási prog- j ramjából mintegy húszmillió fo- j rint áthúzódik 1976-ra. Sajnála- I tos módon elhúzódik a Dürer I Nyomda rekonstrukciója, első- ' sorban a tervezett ofszet-rotá­ciós gépek beszerzése miatt. A szövetkezeti iparban előrelátha­tólag az építési munkálatokkal viszonylag kevesebb lesz a prob­léma, de az importgépek terv szerinti beszerzése itt is komoly gondokat okoz. Megyénk, mint iparilag elma­radott terület a kormánytól a középtávú tervidőszakra 130 millió forintot kapott. Ebből 1975-re 45 millió forint maradt megvalósításra. Itt elsősorban az ; okozott gondot, hogy a saját erő nem állt mindig rendelkezésre. Megnyugtató azonban, hogy a 130 millió forintot a megye fel­használja, s ezzel sokat segít a foglalkoztatási gondok megoldá­sában. A hozzászólók sérelmezték, hogy megyénkben a háziipari szö­vetkezeteknek nincs „gazdá­juk”. Ugyanis a Háziipari Szövetkezetek Országos Szö­vetségéhez tartoznak. A fővárosból nem látják gond­jaikat, bajaikat. A „nagykalap­ba” befizetik ugyan a fejlesztési alapot, de központilag döntik el, hogy kinek mennyit adnak eb­ből vissza. Gyomén, Szarvason, Békésszentandráson és másutt saját erőből iparkodnak megte­remteni a jobb élet- és munka- körülményeket. A tanácsi szer­vek nem tudnak ehhez konkrét segítséget nyújtani. Javasolták, hogy legyen legalább egy felelős személy megyei szinten, aki fog­lalkozik a háziipari szövetkeze­tekkel. Hisz igen sok női mun­kaerőt foglalkoztatnak, nem kö­zömbös a sorsuk, hogyan halad­nak előre a termelés, a szociális és kulturális ellátottság terüle­tén. A termelési és ellátási bizott­ság úgy határozott; az áthúzódó beruházásokat folyamatos prog­ramként kell kezelni. A hátra­levő rövid időt okosan kell hasz­nosítani. Megkülönböztetett gon­dossággal, differenciáltan szer­vezzék a munkát minden terü­leten. Népgazdasági érdek, hogy a tervet teljesítsük, mert ellen­kező esetben komolyan hátrál­tatjuk az V. ötéves terv indulá­sát. Aggasztó a tervezett gépek, technológiai berendezések késé­se. A határozat leszögezi: min­den akadályt el keli hárítani a beruházások megvalósításának útjából. A saját munkaterületén mindenkitől maximális erőfeszí­téseket várnak a beruházási program tervszerű megvalósítá­sáért. Igaz, hogy a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását hátráltatta az 1972-ben bekövet­kezett beruházási stop, de a megtorpanás után, 1974-ben már határidő előtti átadásokra is sor került. Élénkítette a beruházási kedvet az a tény: kedvező hitelfelvételek mel- Jett szocialista relációban le­hetőség nyílt különböző gépek beszerzésére. Egyébként a már megvalósított berúházások a termelés dinami­kus fejlődésében, a munkakörül­mények javulásában és más té­ren máris erősen éreztetik ha­tásukat. Második napirendként a taná­csi vállalatok 1974. évi gazdál­kodásáról tárgyalt a bizottság, majd a szarvasmarha-program időarányos teljesítése került megvitatásra. Megyénk feszített programot kapott a szarvasmarha-tenyész­tési feladatokból. A végrehajtás azonban sokkal lassúbb ütemben halad, mint azt az illetékes szer­vek elvárják. A tehénlétszám az elmúlt év végén kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A kis­üzemek erőteljes tehénlétszám­csökkentését a nagyüzemek nem tudták ellensúlyozni. 1975. első negyedében az állami gazdasá­gokban, a termelőszövetkezetek­ben és a háztáji portákon egy­aránt csökkent a megterméke­nyítés az elmúlt év hasonló idő­szakához képest. A tenyésztői kedvet a korábban hozott intéz­kedések sem a termelőszövetke­zetekben, sem a háztáji portá­kon nem növelik. A tejfelvásár­lás megyénkben az országos át­lagnál nagyobb arányban csök­kent az első negyedévben. Sok szó esett a szakosításról. Az állami gazdaságokban a tej- és húshasznú tehenészetek jól elkülönülnek egymástól. A hús­hasznú tehenészetek kialakítása főként a szarvasi és a szeghal­mi állami gazdaságba koncent­rálódik. Itt részben magyar tarka fejés nélküli tartásával, illetve importtenyészanyag-vásárlással alakítják ki a hüsmarhaagaaatot. Mezőhegyesen főként a vörös- tarka Holstein-friz keresztezés hozott jó eredményeket. A, be­vált módszerek tanulmányozá­sára többször érkeznek szakem­berek Mezőhegyesre. A termelési és ellátási bizottság javasolja, hogy bátran keressék fel a Jól mű­ködő termelőszövetkezeti tele­peket is és vegyék át a ta­pasztalatokat. Megyénk 11 termelőszövet­kezete épített szakosított szarvasmarha-telepet. A mezökovácsházi Üj Alkot­mány, a dombegyházi Petőfi, a medgyesegyházi Haladás kiváló eredményeket produkált, több­ségük azonban még közel sem váltotta be a hozzáfűzött remé­nyeket. A bizottság úgy határo­zott: alaposan felmérik a megye helyzetét, reálisak-e a tervek, teljesíthetők-e az előirányzatok. Az adott körülmények között mindent el kell követni a terv teljesítéséért. Olyan kérdések megoldásához, amelyek megha­ladják a megyei hatásköröket, a minisztérium segítségét kéri a bizottság Ary Róza Szolgáltatások Minden negyedik forint Az életszínvonal emelkedésé­vel, az életforma változásával egyre nagyobb szerephez jutnak életünkben a szolgáltatások: minden negyedik forintunkat szolgáltatások vásárlására for­dítjuk, s ekkor még nerp is szóltunk az ingyenes vagy igen kedvezményes társadalmi jutta­tásokról, szolgáltatásokról. A szolgáltatások növekvő fon­tosságát felismerve a kormány 1968-ban hozta emlékezetes 1038-as számú határozatát, amely megszabta a fejlesztés ál­talános céljait, elveit, módsze­reit, a fejlesztés érdekében te­endő intézkedéseket, s az ebben részt vevő szervezetek feladata­it. Mi valósult meg az 1968-as és az azóta hozott 1971. és 1973. évi kormányhatározatokból? A IV. ötéves terv időszakában intéz­kedések egész sora segítette a szolgáltatások tervszerű fejlődé­sének megalapozását, a központi szolgáltatásfejlesztési koncepci­ók és a tanácsi tervek végre­hajtását. A megvalósítás esz­közrendszeréhez tartoznak a különféle közvetlen és közve­tett állami támogatások, kedvez­mények. Mindezt szervezeti in­tézkedések is alátámasztották; köztük az érintett minisztéri­umok, főhatóságok részvételé­vel megalakított Központi Szol­gáltatásfejlesztési Bizottság, amely a napokban értékelte a IV. ötéves terv időszakában el­ért eredményeket. Az árbevétellel mért teljesít­mény öt év alatt mintegy 40 százalékkal emelkedett. A ne­gyedik ötéves terv időszakában a szolgáltatások fejlesztésében kiemelt szerep jutott a lakosság gyarapodó tartós javai (lakás, gépkocsi, háztartási és elektro­akusztikai készülékek) javítá­sának és a textiltisztításnak. Az előbbi csoportban a szolgáltatá­sok teljesítményértéke több mint kétszeresére emelkedett, ezen belül a gépjárműjavításé több mint háromszorosára, az elektromos háztartási berende­zések javításáé 34 százalékkal, az építőipari szolgáltatók pedig 20 százalékkal növelték teljesít­ményüket. A textiltisztítás tel­jesítménye 60 százalékkal, az áruszállításé kétszeresére, a ke­reskedelmi szolgáltatásoké 50 százalékkal nőtt. A tervidőszak végéig összesen 1000 kisebb-nagyobb szolgálta­tó létesítmény alakul. Ehhez az állami költségvetés 3 milliárd forint közvetlen és kb. 2,5 mil­liárd forint közvetett támoga­tást nyújtott. Több szolgáltató ágban befejezéshez közeledik a teljes országos hálózat kiépíté­se (elektromos háztartási beren­dezések javítása, személyi szol­gáltatások, ruházat). Nagy az előrelépés az autójavításban és a textiltisztításban. A tervidő­szakban 185 autószerviz re­konstrukciója, illetve építése va­lósul meg; 8 új mosoda és 80 textiltisztító szalon épül az or­szágban. Országos gond maradt az építőipari szolgáltatások szű­kös kapacitása. Ennek fő oka, hogy a szolgáltatók továbbra sem érzik „szívügyüknek” a ja­vító-karbantartó tevékenység bővítését, hiszen az építés iránt is nagy a kereslet és ez sokkal kifizetődőbb. Egyes könnyűipari szolgáltató ágakban alacsony a műszaki színvonal és a kiszolgá­lás kulturáltsága (cipőjavítás, személyi szolgáltatások), Eddig nem sikerült megfelelő módon fejleszteni a háztartási munkát megkönnyítő takarító-szolgála­tot. Az elmúlt esztendőkben! fej­lődés közepette mérséklődött az ellátás területek közötti korábbi szintkülönbsége. Az egy lakosra jutó szolgáltatások teljesítmény­értéke öt év alatt országosan 35 százalékkal emelkedik; ezen be­lül a jobban ellátott Budapesten csak 26, az ország többi részé­ben 40 százalékkal. A további bővítést sokszor akadályozzák létszámgondok, ezért a jövőben többet kell fog­lalkozni az egyszerűbb, a rugal­masabb — és nem utolsósorban olcsóbb — szervezeti formák elterjesztésével, például a nqgl- lékfoglalkozásban vagy nyugdí­jasként szolgáltatást végzők szá­mának és tevékenységének bő­vítésével S. G H Ismét Gyomára lálogalotl „Fortuna Az Endröd és Vidéke Körze­ti Takarékszövetkezet gyomai kirendeltségéhez folyamatosan, már harmadszor köszöntött be a szerencse. Ugyanis a legutóbbi, április 27—i gépkocsi-nyeremény- betétkönyvek sorsolásakor egy Skoda gépkocsi talált itt gaz­dára. Ez esetben Csernyeczki Gyula gyomai lákosnak kedve­zett a szerencse. B. I Épül a pósteleki ifjúsági tábor A gyulai Várösi Tarjács meg­vásárolt egy pósteleki épületet a hozzátartozó egy holdnyi^ terü­lettel, és a városi KlSZ-bizott- ,súgnak adta át. A KISZ-fiatalok a tervek sze­rint nyári napközis úttörőtábor­nak alakítják ki, ahol nemcsak táboroztatást, hanem KISZ-ve- zető- és pedagógusképzést is ren­dezhetnek. A városi KlSZ-bi- *zottság felhívására máris tekin­télyes mennyiségű társadalmi munkaórát ajánlottak fel a vá­ros fiataljai az elhanyagolt épü­let rendbe hozására, felújítására Már eddig is derekasan kivették részüket a munkából a Vízmű­vek, az Építőipari Vállalat, a DEFAG, a Volán és a Kerté­szeti Vállalat fiataljai. Ügy ter­vezik, hogy az épületet július 15-re rendbe hozzák és átadják rendeltetésének. A KISZ városi bizottsága ez­úton hívja fel a segítőkész fia­talokat, ifjúsági brigádokat, hogy június 22-én. vasárnap reg­gel minél nagyobb számban ve­gyenek részt az ifjúsági tabor építésében. Mindenkit szeretettel varnak a pósteleki park bejára­tánál-

Next

/
Thumbnails
Contents