Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-20 / 143. szám
Gyulai Nyár 1975 Megkezdődlek a Várszínház prábál Beszélgessünk Senki se csodálkozzék, ha egy modern szótárban az „egészséges lokálpatriotizmus” címnél a gyulaiak példájával találkozna. A hangulatos kisváros polgárai, a természeti adottságokkal okosan gazdálkodó gyulai emberek egész évben gazdag programmal várják a vendégeket. Az idők során bemutatott kiváló produkciók méltán szereztek országos hírnevet a Gyulai Nyár rendezvényeinek 'is. A közeljövő érdekesebb kulturális eseményeiről Havasi Istvánt, a gyulai Városi Tanács közművelődési felügyelőjét kérdeztük: — A „Gyulai Nyár” tulajdonképpen egy rendezvénysorozat összefoglaló címe — mondta Havasi István. — Saját tapasztalatainkból is okulva, fokozatosan alakult ki a kulturális program. Városunk vezetői régen is szívügyüknek tekintették, hogy a nyári időszakban színvonalas műsoroknak adjunk otthont. A felszabadulás után először Gyulán rendezték meg a népitáncegyüttesek országos fesztiválját, majd különböző Erkel-ünnepsé- geket tartottunk. Az egyre bővülő és sajátosan helyi jellegű Gyulai Nyár visszatérő rendezvényei közt az idén is nagy sikere volt az Erkel Diákünnepeknek. Immár a hetedik alkalommal rendeztük meg .Kohán György festőművész kiállítását. A gyulai születésű Székely Aladár, a századelő realista fotóművészének emlékére idén tizedszer rendezünk fotókiállítást. A mostani program érdekessége, hogy ismét közönség elé kerülnek az elmúlt tíz évben díjat nyert alkotások. Szeretettel és büszkeséggel várjuk a nemzetközi jellegű eszperantó nyári egyetem részvevőit. Zamenhof professzor nyelvének lelkes hívei rendkívül magas színvonalú tudományos és művészeti előadásokat hallhatnak. Az idén többek között a kibernetikáról, Lope de Vega művészetéről és a történelmi sorsfordulók sorozatban felszabadulásunk 30. évfordulójáról I lesz szó. Tapasztalataink szerint szíve- í sen rendeznek városunkban különböző kongresiszusokat, tudományos tanácskozásokat. A közeljövőben példáid a 75 éves jubileumát ünneplő Gyógypedagógiai Társaság országos vándorgyűlésének adunk otthont. Ezzel a programmal van összefüggésben, hogy június 27-én Gyulán tart előadást a siketnómák irodalmi színpada. Üj műsorral mutatkozik be a szabadtéri színpadon a 25 éves Körös táncegyüttes is. Miivel a héten már megkezdte próbáit a Várszínház társulata, ezt az eseményt talán érdemes lenne a helyszínről tudósítani — mondta befejezésül Havasi István. A párás júniusi délutánokon a Várszínház egyik legfontosabb szereplője a színpadi ügyelő, aki most az eget is kémleli. Egyetlen reménye, hogy a bemutatón már nem lesz gond az .időjárással. Az első ol vasé próbákon a színészek kezében golyóstoll, amivel a szerepek végső szövegét csiszolják. Mondatról mom- datra megállnak, mindenki közli a véleményét. A színházi műhelymunka során fel-felvil- , fannak Veress Dániel: Véres farsang című drámájának gondolatai. A vár öreg téglád a hagyományokhoz híven most is történelmi dráma bemutatójának lesznek tanúi. A próbák szünetében Sík Ferenc rendezővel a bemutatásra váró műről beszél getünk: _ Egy színdarab akkor indulhat reménnyel a silier felé, ha a rendezőnek érintkezési pontjai vannak a bemutatott korral — mondta Sík Ferenc. _ A Várszínház kialakult jellege önmagáiban meghatározza azt a kört, amelyen belül ^ az ember az előadásra szánt művek után kutathat, Furcsa módón ez a Báthori Zsigmondról szóló darab az első olvasásra számomra nem okozott több izgalmat, mint amit már a történelem könyvekből ismertem. A mü a hatalommal való visszaélés különböző formáit kutatja. Tehát valójában kimeríthetetlen téma, minyait tükrözi. Először mégis úgy éreztem, hogy ezekről a dolgokról nem tudnék újat mondani. Ám alaposabb mélyreásás a darabban filozófiai kérdések bújkálását engedte sejtetni. Nevezetesen azt az örök ellentmondást, amely két részből áll: Az egyik oldalon ott a tapasztalat. mely szerint a rend, a társadalmi fegyelem magjában rgj- ti a parancsuralom veszélyét. Másrészt viszont a demokratikus társadalmi együttélés anarchiát szülhet. A két erő dialektikus hullámzását fölruagyitva jelzi Báthori Zsigmond alakja, aki a népi rpfegók feje fölött járja hatalmi vitustánoát. — A rendezői elképzelés milyen előadást szeretne megvalósítani a gyulai várban? — Hitem szerint a színház emberközpontú intézmény, tehát nincs szüksége a másodlagos technikai elemekre. A vár egyedülálló környezetet jelent, tehát díszletekkel semmiképp se fogjuk elfedni azt a szépséget, amit az ősi falak önmagukban kifejeznek. Ebben a világban otthonosan mozoghatnak a XVI. századi Erdély alakjai, a népi rétegek képviselői és a főurak csoportja A Habsburg es a török világbirodalom erővonalai közt hanykódó Erdély figuráinak életét történelmileg groteszk, emberileg tragikus sons ötvözete határozta meg. Ezt a kettősséget igyekeztem kifejezni a szereplők kiválasztásakor. Életkor szerint is két csoportra oszlik a társaság, megtalálhatók az úgynevezett klasszikus iskolán nevelkedett és az avantgarde színjátszás képviselői is. Meggyőződésem, hogy ez a heterogénnek hitt társulat egységes előadást fog produkálni. — Pécstől Kecskemétig, Budapesttől Békéscsabáig az ország szinte valamennyi színházából jöttek művészek a társulathoz. Hogyan lehetséges rövid idő alatt az egységes „csapatszellemet’’ kialakítani? — Nem udvariasságból mondom, de Gyulán ideális felténak. Itt senki sem forgácsolja szét energiáit más feladatokkal, mindnyájan csak az előadás sikerére gondolunk. Megszállottan hiszem a magyar színjátszás egységét, véleményem szerint az igazi művészek mindig egy nyelven beszélnek, telhát könnyen megértik egymást. Az anyaszínházakban sem vagyok híve, ha vatakit egy szerepkörbe „skatulyáznak”, ahol csak a rutinból kell megélnie. A Várszínlházban a feladat nagysága és különlegessége a lehetőségét is kizárja annak, hogy bárki hit és művészi alázat nélkül sikert er jen el. Ez pedig egy olyan, jó értelemben vett veszélyhelyzetet jelent, amely mindenkit képességei teljes kibontására serkent. Andódy Tibor A régi lassúbb tempójú életben jóval több alkalom volt a napi dolgok, de más egyéb megbeszélésére is a családban. A modern élet felgyorsult ritmusa melleit már kevesebb idő adódik a naponta felgyűlő és kikívánkozó élményeket, problémákat, feszültséget feloldó, meghitt beszélgetésre. Szükségessége viszont nagyobb, mint bármikor volt, már csak azért is, mert a mai család minden egyes tagját a benyomások többszöröse éri, mint azelőtt. S az óvodában, iskolában, munkahelyen ért öröm vagy bánat, siker vagy kudarc megosztása beszélgető partnert kíván. Aki beszél, azt hallgatni kell, s a hallgató szerepe a családban az édesanyára, a feleségre esik. ö az, akitől a gyermeke, férje elvárja — s legtöbbször meg is kapja —, hogy a háztartási munJ:a közben és utána, együttérezve a beszélővel, hallgassa meg a történteket. Ő az, aki okosan, egy-két szóval vagy tanáccsal nyugodt, felszabadult légkört tud teremteni. Máskor meg neki van szüksége . ugyan - erre a férje vagy a gyermekei részéről, de ez a kölcsönösség már sok családban nincs meg. Még egy jól s,Tervezett háztartásban is tijbb a dolga a nőnek, tehát feszítettebb az élete a többiekénél. Ha viszont nincs kellő munkamegosztás, a fáradtság lassan kimerültséggé válik. A munkahelyen nap, mint nap — éppúgy, mint a férfiaknak — a nőnek is fegyelmeznie kell magát, ami nem kis energiát kíván, amellett, hogy a munka fizikailag vagy szellemileg, esetleg mindkét formában is igénybe veszi. S ha otthon a férje nem ér rá meghallgatni a kiA nőpolitikái határozat végrehajtását vizsgálta a közelmúltban a gyomai Községi Tanács V. B. Az üzemekben, intézményekben, a kereskedelmi hálózatban, a mezőgazdaságiban egyaránt megfelelő társadalmi hát- | teret kapott e határozat vég- | rehajtása. Tervszerűbbé vált a nők szakmai és politikai képzése, így sikerült a vezető testületekben növelni a nők arányát, j Minden munkahelyen alaposan megnézték a munkabérek alakulását, s alvói azonos munkáért a nők kevesebb fizetést kaptak a férfiaknál, megtették a szükséges intézkedéseket. A mezőgazdasági üzemekben például hosszú ideig az volt a gyakorlat, hogy a nőik 6,50 forintos órabért kaptak. Ma már a munka jellege a fontos, s ennek megfelelően kapják a besorolást a lányok és az asszonyok is. Különösen a szakmunkás nők helyzete javult sokat. Ezért a nagyközségi tanács fő törekvése: minél több leány és asz- szony szerezzen szakmunkás-bizonyítványt. Gyomán lehetőség nyílik egyebek között kötő-hur- koló, nyomdaipari és cipőipari szakmák elsajátítására. A felnőtt szakoktatás eddig is szép eredményeket hozott, ezért szeretnék a továbbtanulásra nem jelentkezett fiatal lányokat a helyi szakmák elsajátítására irányítani. A gyakorlat ugyanis azt mutatja: ahol tanulókorukban megismerik a helyi szokásokat. a kollektívát, ott felnőttkorban jó eredménnyel dolgoznak, otthon érzik magukat. A kereset terén jelentős eltérések vannak. Legnehezebb a helyzet a Háziipari Szövetkezet- ben. ahol az évi bérkeret nem növekszik olyan mértékben, mint a szakmunkás dolgozók I sebb-nagyobb problémáit vagy csak fecsegésnek, mellékes nőt dolognak tartja, lassan mellö- zöttnek érzi magát. Sok nő problémája, hogy nemcsak a házi-, de a kenyérkereső munkáját sem becsülik otthon eléggé, s úgy érzi csak az ö ideje nem drága, csak érte nem kár, csak ő csinálhat mindent, Ideggyógyászok és pszichológusok tudják igazán, hogy hány házasság felbomlása kezdődött a férj ilyen jellegű közömbösségével. Viszont sok férj panasza az, hogy míg a felesége a munkahelyén vidám, jókedvű, csinos, otthon pont ennek az ellenkezője és ráadásul még panaszkodik. Bármelyik szemszögből nézzük is a kérdést, egy biztos, mire a családtagok hazakerülnek, többnyire mindegyikben van már idegesség. S ha ideges, akkor érzékenyebb is az ember, jobb ilyenkor egy szót vagy hangsúlyt nem patikamérlegre tenni. Inkább türelmesen meghallgatni a másikat, hagyni, hogy alaposan kibeszélje magát. Hogy feloldódjék. Nemcsak a testi, a lelki lazításra és pihenésre is szüksége van minden embernek. Gyermeknek, felnőttnek egyaránt. Kölcsönösen hallgassuk meg egymást, mert mint minden másban, ebben is káros és kóros az egyoldalúság. S hol beszélje jól ki magát az ember elsősorban, ha nem a családban? Az otthoni meghitt beszélgetés felfrissít és erőt ad, amire másnap és később újra és újra szükség van. Az édesanyának, a feleségnek is. S míg hallgatni egyedül is lehet, a ■ beszélgetéshez legalább két ember szükséges. Vass Márta létszáma Ennek oka: a gazdaságirányítási rendszer bevezetése idején a bérbesorolás a régi háziipari átlagkeresethez igazodott. A szakmu nkásnők anyagi megbecsülését csak bérpreferenciával tudják kellőképp biztosítani. Sokat javult a nők erkölcsi megbecsülése Gyomán. Egyre több nő kap kitüntetést vagy dicséretet jó munkája elismeréséül. Segítik hazai és külföldi kirándulásaikat. A nemzetközi nőnapon minden munkahelyen bensőséges ünnepséget rendeznek a nődolgozók tiszteletére. Változatlanul nagy gond Gyomán a szolgáltatás. Ezen úgy kíván segíteni a tanács, hogy a háztartási gépek szervizét az Építőipari Szövetkezetre bízta, s határozat született vegytisztító szalon létrehozására. A gyermekintézmények fejlesztésére társadalmi összefogással készülnek. Eddig kétmillió forintot adtak a különböző gazdasági egységek gyermekintézmények fejlesztésére. így mód nyílik a bölcsőde, a napközi konyha és étkeztető, valamint a beseny- szögj iskola megépítésére. Még ebben az évben sor kerül a Jókai út.i óvoda bővítésére, ahol egv újabb csoporttal indulhatnak. A nőpolitikái határozat végrehajtását nem kezelik kampányfeladatként Gyomán. A párt. a tanács, a Hazafias Népfront és a KISZ együttes erővel küzd annak maradéktalan végrehajtásáért a 1975. JÚNIUS 20 ^ vei az emberi együttélés viszoSzalay Edit, Szunyovszky Szilvia és Bárány Frigyes a vár előtt telsi vannak a művészi munka*Mór a próbán ... Előtérben a rendező, Sík Ferenc (Demény felvételei) Tervszerűbbé vált a nők szakmai és politikai képzése Gyomán
