Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-20 / 143. szám

Ülést tartott a minisztertanács A ko-miánp Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta dr. Szekér Gyulának, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének je­lentését Mihail Leszecskóval, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettesével, a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bizott­ság társelnökével június 4—5- én Budapesten folytatott tár­gyalásairól. Megvizsgálták a vegyipari berendezések szállí­tásában kialakult együttmű­ködés fejlesztésének további i lehetőségeit. A kormány a je- ' leütést jóváhagyólag tudomá­sul vette. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizottság június 2—3. között Berlinben tartott XIV. ülésszakáról. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette és fel­hívta Hz érdekelt minisztere­ket, hogy a megállapodások végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A Minisztertanács megtár­gyalta a magyar—bolgár gaz- j dasági és műszaki-tudományos! együttműködési bizottság jú­niusban Budapesten tartott ülésszakáról szóló jelentést. A kormány a beszámolót jóvá­hagyólag tudomásul vette és határozatot hozott a tárgyalá­sokból adódó intézkedések megtételére. Huszár István miniszterelnök­helyettes, az Országos Terv­hivatal elnöke beszámolt az 1976—1980. évekre szóló ma­gyar—román tervegyeztető j tárgyalásokról. A kormány j a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. Utasította a kül­kereskedelmi minisztert, hogy a megállapodások figyelembe­vételével kezdje meg az áru­csereforgalmi szerződés előké­szítését. A kormány megtárgyalta a külügyminiszter jelentését a Franciaországban június 5—8. között tett hivatalos látogatá­sáról. A tárgyalásokon elhatá­rozták, hogy további intézke­déseket tesznek a két ország kapcsolatainak fejlesztése ér­dekében. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. A külügyminiszter jelentést tett a Német Szövetségi Köz­társaságban június 11—13. kö­zött tett hivatalos látogatásá­ról. A két ország kapcsolatai a diplomáciai viszony rende­zése óta kedvezően alakultak. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta az alumíniumipari központi fej­lesztési program _ 1974. évi végrehajtásáról szóló jelentést. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette és megszabta a soron következő feladato­kat. A Központi Népi Ellenőrző Bizottság elnöke jelentést tett a tömegtestnevelés és a tö­megsport helyzetének vizsgá­latáról. A kormány a jelentést tudomásul vette és kötelezte az illetékeseket, hogy dolgoz­zák ki a tömegsport fejleszté­sének összehangolt program­ját a következő ötéves terv időszakára. A Minisztertanács megvitat­ta és elfogadta a saját és a bizottságai, továbbá a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság második félévi munkater- .vét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Uj gyártmányok Leninvárosban Két új termék, a poly twine kötozözsineg és a chill-roll fólia gyártását kezdték meg Lenmva- rosban, a Tiszai Vegyi Kombi­nátban. A technológiai berende­zéseket a lenánvárosi gyár az NSZK-bód vásárolta. A légmentesen záró, poilipro­pilénből készült vízálló finom fóliáit az élelmiszerek csomago­lására, a kötözőzsineget pedig a mezőgazdaságban bálakötözé&re használják fel. A két termékből 1975-ben már ezerötszáz tonná­nyit állít elő a Tiszai Vegyi Kombinát. (MTI) százalékkal csökkent. Ez a két probléma szerepelt a napokban befejeződött gaboni miniszteri értekezlet napirendjén is. Az OPEC eldöntötte: úgy védi ki a dollár értékcsökkenéséből származó veszteséget, hogy más elszámolási alapra tér át. A dollár aránylag rövid idő alatt mintegy 20 százalékot vesztett értékéből, gyakorlatilag tehát ennyivel csökkentek az olajtermelők bevételei is. A kő­olaj barrelénkénti árát ugyanis eddig dollárban állapították meg (1 barrel 10.45 dollárba kerül). A tagállamok most el­határozták, hogy októbertől nem a dollárhoz, hanem a Nemzet­közi Valuta Alap által kibocsá­tott, úgynevezett különleges lehívási .jogokhoz — ez az SDR, vagy népszerűbb nevén, papír- arany — mérik az olaj árát. Az SDR voltaképpen a 16 tőkés valuta egymáshoz hasonlított értékét tükröző „valutakoktél”. Az SDR értékét az egyes valu­ták árfolyamának mozgása alapján, napról napra kiszá­mítják. A SDR azért jelent védelmet a dollár inflálódása! ellen, mert, ha az amerikai va- : luta gyengül, azaz más valuták- ; hoz képest csökken az átváltási ■ árfolyam, ez egyszersmind azt : jelenti, hogy más valuták erő- ; södnek és kiegyenlítik a dollár ; értékcsökkenését. B Nyugat zsarolni préhál! * • Ez a számítási mód védelmet ! nyújt a dollár értékének esése : ellen, de már nem képes pótolni • az OPEC tagállamainak időköz- jj ben elvesztett vásárlóerejét. ; Ezért az OPEC jelezte, hogy fe- ■ lül fogja vizsgálni az árakat, és « októberben esetleg ismét drá- • gább lesz az olaj. Tekintettel a nyugati tőkés : prszágok inflációjára, az OPEC : akár 30 százalékos áremelést is : indokoltnak tart. Ez azt jelen- ■ tené, hogy barrelenként 2-3 • dollárral megy feljebb az ár. A i nyugati olajfogyasztó országok • e hírek hallatán már jó előre i megelőző, zsaroló hadművele- ; tekkel akarják megakadályozni ; az olaj árának emelését. ; Danki Ádám * Mezőgazdasági Múzeum Baráti Kör alakult Békésen Fiatalok találkozója A Sárréti Általá nos Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet KISZ -szervezete a nemrég Szeg­halmon megtartott Sárréti Ke­reskedelmi Napok rendezvény­sorozata keretében kultúrműsor­ral egybekötött ifjúsági találko­zót szervezett. A találkozón a devaványai, a füzesgyarmati, a vésztői, a körösüadányi és a bu- csai ÁFÉSZ fiataljai közül mint­egy hatvanan vettek részt. Esz­mecserét folytattak szakmai kérdésekről és megbeszélték az együttműködés Lehetőségeit, majd megtekintették a különbö­ző rendezvényeket, kiállításokat. A hat község fiataljai meg­állapodtak abban, hogy ó jövő­ben évente 3—4 alkalommal ha­sonló találkozókat rendeznek. Békésen a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben megalakult a Mezőgazdasági Múzeum Baráti Kör, amely a bu­dapesti Mezőgazdasági Múzeum gondozásában működik. Az ala­kuló ülésen ott volt többek kö­zött Vlucskó Lajos, a Mezőgaz­dasági Múzeum főigazgatója. Fá­bián Gyula főtitkár is. A békési Mezőgazdasági Múzeum Baráti Kör titkárává Hajnóczy Vilmost, a szakmunkásképző-intézet igaz­gatóját választották. Elhatároztok többek között, hogy felkutatják a Békés és környéke mezőgazdasagi múltját, fejlődéstörténetét. A Mezőgaz­dasági Múzeum Baráti Körének munkájában tevékenyen részt vesz többek között Makoviczky János, a városi tanács elnöke, Vámos László elnökhelyettes, Balogh László országgyűlési kép­viselő, dr. Varga Imre, az ÁFÉSZ igazgatósági elnöke és több más vezető beosztású egyén. Békésen magyaros tájházat rendeznek be, amelyben bemutatják egyebek között a paraszti munka fejlő­dését, a parasztgazdaságok kézi- szerszámait, gazdasági felszere­léseit, Történeti hűséggel mutat­ják be azt is, hogy ezen a tá­jon milyen körülmények között éltek, hogyan öltözködtek a pa­rasztemberek, milyen volt a lakásuk, bútoruk és ősrégi szo­kásuk. Kevesebb a baleset Munkavédelmi őrjárat Békés város üzemeiben A Békési városi Tanács Vég- ; rehajtó Bizottsága a közelmúlt-1 ban megtárgyalta a város ti­zenhat vállalatának, szövetke­zetének, intézményének munka- 1 védelmi és szociális ellátottságé- j nak helyzetét. Az ezt megelőző ellenőrző munkában részt vett \ a tanács egészségügyi és szó-\ ciális bizottsága, valamint a vb ’ felügyeleti osztálya is. A felmé- ; rés mintegy 5700 dolgozó mun- kiakörülményeinek vizsgálatára terjedt ki. Rendszertelen biztonsági szemlék Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit ismer­tető rendelkezéseket az ellenőr­zött vállalatok. szövetkezetek . vezetői ismerik. Az általános. szakmai óvó rendszabályok gyűj- í teménye m inden üzemben ren- j delkezésre áll. A vállalati műn- j kavédelmi szabályzatok a helvi1 sajátosságok figyelembevételével ■ írják elő a munkavédelemmel karoosóliatos legfontosabb teen­dőket. Valamennyi vállalatnál, intézménynél tevékenykedik biz­tonságú megbízott, vagy mun­kavédelmi felelős, akiknek meg­felelő képzettségük van, Csu- i pán az ÁFÉSZ munkavédelmi | felelősének nincs meg az előírt I képesítése. A biztonsági szem- j léket megtartják ugyan, de ezek rendszertelenek. A vállalatoknál általában negyedévenként, a szö­vetkezeteknél van olyan üzem, ahol havonta, és ollyan is akad, amelyiknél félévenként végzik ezt a felelősségteljes munkát. Ezeken a szemléken a szakszer­vezet megbízottja is részt vesz. Az észrevételekről, megállapítá­sokról pedig jegyzőkönyv ké­szül. A munkavédelmi oktatáso­kat minden üzemben megtart­ják. igazolva önmagukat, hogy az oktatási kötelezettségnek ele­get tettek. A dolgozók rendsze­res beszámoltatásával viszont | keveset törődnek. Annak elle­nére, hogy a VMSZ egyértel­műen előírja: mely munkakörök betöltéséhez kell biztonságtech­nikai vizsgát termi, az építő­ipari szövetkezetben csupán a darukezelők és a kötözők ren­delkeznek ilyen képesítéssel. Már az új épületek, gépek, be­rendezések üzembe helyezése előtt meg kell teremteni a biz­tonságos munkavégzés feltéte­leit. Ezt a rendelkezést szeg­ték meg az építőipari szövetke­zetben és a TÖVÁLL-nál, ahol fűrészgépet, gyorsfelvonót, illet­ve gyalugépet kellett leállítani, mert nem feleltek meg a bizton­sági követelményeknek. A többi 1 üzemnél a balesetveszélyes gé­peket ellátták megfelelő védő­berendezéssel. Az egyéni védő- • felszerelések megvannak ugyan, mégis megtűrik az ezek nélküli munkavégzést a vizsgált vállala­tok, szövetkezetek túlnyomó ré­szében. A felelősségre vonás úgy­szólván ismeretlen fogalom, hi­szen emiatt munka alóli felmen­tés nem fordult elő, csupán egy-két esetben figyelmeztették a vétkes dolgozókat. Ennek elle­nére az üzemek kétéves baleseti statisztikája csökkenő tenden­ciát mutat. 1973-ban 187, 1974- ben 173 üzemi baleset történt. A kiesett munkanapok száma is kevesebb. Két évvel ezélőtt 2613, tavaly pedig 2374 volt az üzemi balesetek miatt kiesett munka- J napok száma. Még a raklárban sincs És hogyan tartják be az egész­ségre ártalmas munkahelyeken a munkavédelmi előírásokat? Nos. az üzemek közül az építő­ipari szövetkezet gépi asztalos műhelyében, ahol nagy a por- képződés. a gépek nincsenek el­látva porelszívó berendezéssel. Ezek felszerelése évek óta hú­zódik, pénzügyi nehézségekre hi­vatkozva. Hasonló a helyzet a ve­gyesipari szövetkezet gépi aszta­los és faesztergályos műhelyében is. A BMG békési gyára, a ve­gyesipari és az építőipari szö­vetkezet festő- és mázolóműhe- lyeiben az egészségre ártalmas ni trovegvü letekkel nem lehet dolgozni. Ezért ezeket a munká­kat kint a szabadban végzik. Ráadásul a gépgyárban az üzemi konyha szomszédságában festenek, s így a finom festék- permet szennyezi a konyha és az ebédlő levegőjét is. Az or­vosi vizsgálattal kapcsolatos elő­írásoknak sem tesznek minde­nütt eleget. Az ellenőrzés során kiderült, hogy az építőipari szö­vetkezetben a festők egyáltalán nem részesülnek időszakos orvo­si vizsgálatban. Az egyéni vé­dőeszközöket a vizsgált üzemék — az építőipari szövetkezet ki­vételével — biztosítják dolgo­zóiknak. Ebben a szövetkezet­ben a festőknek még védőól­arcot sem adnak, sőt ilyen vé­dőeszközt a raktárban sem talál­tak az ellenőrök. A vizsgált vál­lalatoknál, szövetkezeteknél vé­dőitalként csak tejet adnak a dolgozóknak, holott az Egészség­ügyi Minisztérium utasításai le­hetőséget adnak más védőitalok biztosítására is. Üzemorvosa a gépgyárnak és a kosáripari vál­lalatnak van. A rendelők jól felszereltek, napi kétórás ren­delési időben biztosítják a gyó­gyító munka feltételeit. S?ük, egészségtelen öltözők A vizsgálat kitér a munkahe­lyek rendjére, tisztaságára és a szociális ellátottságira is. Az el­lenőrzött öt legnagyobb üzem közül a mézeskalács- és cukor- kiaüzemiben találták a legna­gyobb rendet és tisztaságot. A munkaeszközök és a különféle felszerelési tárgyak tisztasága azonban nem kielégítő. Erinek az az oka, hogy az üzem nem rendelkezik megfelelő mosogató- helyiséggel, és a munka elvég­zésére nincs elegendő dolgozó: A többi négy vállalatnál, szö­vetkezetnél az egyes munkahe­lyek rendje, tisztasága kívánni­valót Jiagy maga után. A gép­gyárban, az építőipari szövet­kezetben a feldolgozásra váró anyagok, munkadarabok táro­lására nem fordítanak kellő gondot, elzárják a közlekedési utakat, ami balesetek forrása lehet. A műhelyek falai piszko­sait, nem tisztítják az ablakokat, így csökken a munkahelyek ter­mészetes megvilágítása is. Öltöző, mosdó, zuhanyozó mind az öt üzemben van, de jócskán akadnak problémák. A culkorkaüzem szociális helyisé­gei a létszámhoz képest szűkeit, nincs elegendő mosdókagyló, zu­hanyozó. A gépgyárban a férfi - zuhanyozó szellőztetése nincs megoldva, az öltözőben pedig el­szaporodtak a rovarok. A kosár- ipari vállalat telephelyei közül csupán a 3-as számú telep ren­delkezik megfelelő szociális lé­tesítménnyel. Üzemi konyhája jelenleg a gépgyárnak van, amelynek kapacitása túlságosan is ki van használva, és nincs elfogadható nagyságú raktár- helyisége sem. * * * íme egy elgondolkoztató fel­mérés. A széles körű vizsgálat tapasztalata egyértelmű: a mun­kavédelem, a szociális ellátott­ság helyzete csak azoknál az üzemeknél javul, ahol nagy gon­dot fordítanak a teendőikre. De nem elhanyagolható az irányító és a felügyeleti szervek ellenőr­zése sem. Éppen ezért a városi tanács végrehajtó bizottsága ha­tározati javaslatában rögzítette a tennivalókat. Többek között azt. hogy a vállalatok, üzemek, intézmények vizsgálják felül munkavédelmi intézkedési ter­vüket és a szükséges módosítá­sokat hajtsák végre. Javasolták, hogy a vezetők munkájának ér­tékelésénél, jutalmazásánál a felügyeleti szervek az adott özem munkavédelmi színvona­lát vegyék figyelembe. Az ellen­őrzés során feltárt hiányosságo­kat egy koordinációs értekezle­ten ismertetik az érintett üze­mek vezetőivel. Seres Sándor Kiismerne 1975. JÚNIUS 30

Next

/
Thumbnails
Contents