Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-19 / 142. szám

Vigyázzunk a természet nagy kincsére, a víz tisztaságára önálló kezelésű vizterülethez jutnak a Körös-vidéki hdrgászok Ki nem találkozott volna már korán reggel vagy a nap bár­melyik szakában országutakon kerékpározó horgászokkal, amint hátukra vetett vászon tartóból kikandikáló horgászbotokkal igyekszenek a Körösök árnyas partjára. A Körösividéki Sporthorgásaak Területi Bizottságának hivata­los kimutatása szerint egyesüle­ti létszámuk megközelíti a hét­ezer főt. Országos viszonylatban több mint százezret. Számuk évről évre nő. Ki nem hallott már dicsek­vő horgászokról szóló anekdo­tát, amelyben a horogra akadt kis keszeget is bálnává szeret­nék nagyítani? Hát még a le­szakadt horgászzsinór mögött vélt hatalmas, kapitális halak­ról?! A horgászok álhatabos op­timizmusáról ?! A fogási naplóik tanúsága sze­rint — melyet minden horgász­nak szabályzatban elrendelt kö­telessége vezetni — a halfogás j eredménye egyre csökken. Amíg I 1970-ben a horgászok egy főre eső évi halfogása 20 kg körül volt, addig 1974-ben ez már 8 kg-ra esett vissza. A csökkenés évről évre állandósul. * * * Az eredménytelen halfogás okát a vizek rohamosan növekvő szeny nyezödésével lehet magyarázni. Valamikor, 30—40 évvel ezelőtt a békéscsabai Élővíz-csatorna városon áthaladó vizében is sok halat lehetett fogni; ma ez már annyira szennyezett, ha víz hiá­nya miatt nem folyik, bűze is néha elviselhetetlen. Az egykor tiszta, halban gazdag Körösök vizében az egyre gyakrabban fellépő tú l.s zen ny eződést, első­sorban a halak sínylik meg. Az ember, miközben Igyekezett úr­rá lenni a természeten, és tö­rekedett gazdagságát maximá­lisan kihasználni, elfelejtkezett' arról, hogy jómaga is a termé­szet teremtménye. Azt, amit a természetes környezetben a tech­nika elrontott, a technikának kell megjavítani. Köztudott do­log, hogy a víz- és levegő szeny- nyeződése világjelenség, amit az UNESCO segítségével is igyek­szenek meggátolni. A környe­zetvédelem hazánkban is a be­ruházási és társadalompolitika egyik fő részévé vált. Számos környezetvédelmi jogszabály lé­pett életbe. Komoly pénzbünte­tésekkel sújtják azokat a vál­lalatokat, amelyek elmulasztják a víz- és levegőtisztító beren­dezésük létesítését és ezeknek hiánya miatt nagy mértékben károsítják a természetet. * * * Mibe kerül a horgász részé­re egy kilogramm hal? A horgászat engedélyhez van kötve. Egy évi horgászengedély kiváltása átlagban 300 forint. (Egyesületenként különböző ösz- Szegű; a horgásztanyával rem- I delkező egyesületeknél ennél I jóval drágább.) Egy három bo­tos horgászfelszerelés orsókkal, zsinórokkal, szákkal 'és egyéb felszereléssel együtt, háromezer­től hatezer forintba is kerülhet. Egy horgász évi szabad idejé­ben átlagosan húsz alkalommal is eljár horgászni. Minden egyes horgászatnál a beetetésre, csa­lira, horgászfelszerelésének ja­vítására és egyebekre 20—30 fo­rintot is elkölt. A húsz alkalom­mal történő horgászatnál 25 fo­rintos átlaggal számaivá, az évi engedéllyel együtt a 800 forintos évi költségéin a horgász 40 kg halat vásárolhatna 20 forintos áron. ö azonban évi átlagban csupán 8 kg halat fog! Egy ki­logramm hal áráért tehát a hor­gász nem 20 forintot, hanem 80, azaz nyolcvan forintot fizet. * * * Mire költik a megyei horgá­szok évi 2 millió forintos be­fizetését? A horgászat nem is olyan ol­csó sport, mint azt egyesek gon­dolnák. Felvetődhet joggal a kérdés, hogy a közel 7000 me­gyei sporthorgász évi mintegy kétmillió forintos befizetése mi­re megy el? Megnyugtatásul közölhetjük, hogy az évi költ­ségvetésben meghatározott ösz- szegek csak a tervnek megfele­lően használhatók fel. A befi­zetett összegek nagy részét a központi halászatfejlesztési alap j képzésére fordítják. (Említésre méltó például, hogy a gyomai Viharsarok Halászati Termelő­szövetkezet most felépült hal-* feldolgozó üzeme, a központi halászatfejlesztési alapból 600 ezer forintos támogatást kapott.) A telepítés, akárcsak a lehalá­szás, igen sok problémát vál­tott ki a horgásziqk és halá­szok körében. A horgászok jog­gal sérelmezik azt, hogy az ál­taluk befizetett halasítási ősz- szegekből olyan növényevő ha­lakat (Busát) is telepítettek, amelyeket horoggal kifogni nem lehet. (A most készülő 1976—80. évre szóló halászati szabályzat ezeket a visszásságokat kívánja megszüntetni, amikor többek kö­zött kimondja, hogy a horoggal nem fogható halak telepítése csak a halászati termelő szö­vetkezet saját gazdálkodásának j terhére történhet; a horgászok által befizetett összegek pedig elsősorban csak horgászérdekú halasítás céljait szolgálhatják.) * * • A különálló horgászkezelésű vizek megszerzésének lehe­tőségei. . Az ország élő víziéi, tavai ál­lami tulajdonban vannak. A Körös-vidéki természetes vizeket a gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet bérli, .mely I vízterületen kb. 35 főhivatású halászt foglalkoztat. A horgá­szok egyre növekvő létszáma és egyre csökkenő halfogása — mint minden más megyében —. nálunk is felvetetté az önálló horgászkezelésbe adandó vizek igényét. A megyei pártbizottság HIRDETMÉNY! A DÉMASZ Vállalat békéscsabai üzemigazgatóságának szerelési osztálya értesíti a lakosságot, hogy az alábbi helyeken épült létesítményeket 1975. június 19-én feszültség alá helyezi Mezöberényben: a Bajcsy-Zs. utcában a textil ktsz ré­szére épített 20 kV-os vonalat, transzformátor­állomást és kisfeszültségű kábelhálózatot. Köröstarcsán: a Kisér utcában, a kötöttárugyár részére az Arany J. u. irányba épített kisfesz', kábelháló­zatot, valamint a Kettős-Körös-híd jobb oldalán épített kisfesz, kábelhálózatot. A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes! és a megyei tanáos vezetői fi­gyelembe vették a sporthorgá­szok széles tömegének kérését, amikor mintegy 542 kabasztrális hold vízterület horgászkezelésbe adására javaslatot terjesztettek fel a Mezőgsadasági és Élelme­zésügyi Minisztérium illetékes osztályához, melynek ez év szeptemberéig nyilatkoznia kell. Nem kétséges, hogy a megyei horgászok nagy tábora élénk érdeklődéssel és határtalan op­timizmussal tekint az önálló ke­zelésbe kerülő víz hasznosítása felé. Tudatában van annak, hogy az ország többi megyéiben a már korábban önálló vízterü- lethez jutott horgászegyesüle­tek* tervszerű halasitásuk foly­tán mind nagyobb számú hal­fogásokat érnek el. (Megyénk­ben a 8 kg-os halfogással szem - ben 20 kg fölött van az egy fő­re eső halfogás eredménye ott, ahol a víz a horgászok önálló kezelésébe került!) Az önálló vízterületekkel és a horgászás eredményeivel együtt javult az egyesületek munkája, a horgászfegyelem nőtt, és nem utolsósorban job­ban magukénak érzik a termé­szet védelmét, óvják a hazai tá­jak széoségét és annak ápolásá­ra törekszenek « • * Mint minden közösségnek, úgy a horgászközösségnek is megvannak a magúik normatí­vái, etikai szabályai. Most nem a tilalmi idők megszegéséről, az engedély nélküli horgászatról, a sportszerűtlen „gereblyézésröl” akarok írni, hanem arról, hogy a speythorgásznak mindig úgy kell viselkednie, hogy kellemet­lenséget sem magának, sem má­soknak ne okozzon. Figyelme­sek megértők és segítőkészek legyünk egymás iránt. Töreked­jünk arra, hogy jó barátságban éljünk a halászokkal is. Tisz­teljük egymást, hiszen egymás környezetében, egymásmelletti- ségben kell élnünk és tevékeny­kednünk. Célunk közös, mert valamennyien több halra vá­gyunk és ez csak horgász­ás halászetika betartásával ér­hető el: ez teszi egymás sze­mélyét. valamin! környezetün­ket kellemessé. Vigyázzunk a természet nagy kincsére, a víz tisztaságára, a növényzetre, az élőlényekre, mert a természet mindig képes megújítani azt, aki őt szereti, szebbé, tartalma­sabbá teszi életét, dolgos hét­köznapjait is. A technika gyors ütemű fej­lődése, a mai modern élet egy­re növeli az emberek vágyako­zását a természetbe, annak nyu­galmat adó csendjébe. A hor­gászat, mint sport, elsősorban az üzemekben, gyárakban, hi­vatalokban elfáradt emberek munkaerejének újratermelését szolgálja. Tudjuk magunkról, hogy a passzív pihenés, azaz ki­ülni vagy kifeküdni valahová a víz partjára, önmagában üres, unalmas szórakozás; ám közben horgászni és halat is fogni, örömteli időtöltés. A horgász­nak ezért nem lehet közömbös, hogy e nemes szórakozás köz­ben csak zsinórját áztatja, avagy fog is valamit.'Elő kell segíteni, hogv a horgász a vízparton fel­üdül ión. felfrissüljön, hogy ideg­rendszere regenerálódjon. Azért hódolunk szívesen a horgász- sportunknak és a természetnek, •mert tudjuk és érezzük, hogy egy-egv eredményes horgászat­tal eltöltött nap után vidámab­ban megy a munka, és dol­gos hétköznapjainkat is meg- szfhiesítik horgászkirándulásairik emlékei. Megyénk nem bővel­kedik erdőkkel, kirándulóhe­lyekkel, de a Körösök páz&itos partjai, füzesei, nádasok öblei vonzanak és kárpótolnak ben­nünket. Botyánszky Pál, a Körös-vidéki Sporthorgászok Területi Bizottságának elnöke Rádiójegyzei A Föld új felfedezése — Látom, látom a Földet mi­lyen gyönyörű! — Eredeti hang­felvétellel, Leonov űrhajós el­ragadtatott felkiáltásával kez­dődött az a műsor, melyet ked­den este sugárzott a Kossuth rádió. A Simonffy Géza által szerkesztett Égre néző ablakok című adás geológus, csillagász, meteorológus és geofizikus résztvevői a Föld új felfede­zéséről beszélgettek. Napjainkban, a gyakori űrre­pülések korában, különösen pe- f dig a közelgő Szajuz—Apollo űrrandevú alkalmából visszaté­rő beszédtéma a világűr meg­hódítása. Sokan nem látják túl­zott jelentőségéi az űrkutatás­nak, holott ez a viszonylag fia­tal kezdeményezés egy egész sor tudományágat valósággal forradalmasított. Legfontosabb jelentősége az űrprogramnak éppen az, hogy az első műhol­dakról kapott jelzések óta meg­változott a szakemberek Földről kialakult szemlélete Ko­rábban hatalmasnak, szinte be- láthatatlannak gondolták boly­gónkat, ám a nagy távolságok­ból kapott felvételek rádöbben­tették az emberiségei, hogy a Föld milyen kicsi. Apró égitest vagyunk csupán, amelyre vi­gyázni kell, hiszen a felgyor­sult technikai fejlődés belátha­tatlan pusztításokat képes vég­hezvinni. Az űrkutatások nyomán talán az utolsó órában alakult ki az új tudományág, a környezetvé­delem. Munkájának eredménye­képp egész sor nemzetközi szer­ződés védi bolygónkat a techni­kai ártalmaktól. Könnyen el­képzelhető például, hogy a mo­dem gépekkel nem jelentene túlzott feladatot az Amazonas melletti őserdő kipusztítása. Am egyedül ez a művelet a légkör oxigéntartalmának £ százalékos csökkenését okozná, amely a magasabb rendű élet tragikus végét jelentené. A nagyvárosok­ban már eddig is ijesztő mére­teket ért el a levegő szennye­zettsége. Tokióban például ut­cai automatákból pénzért lehet oxigéndús, friss levegőt szip­pantani. A műholdakról készí­tett felvételek pontosan feltér­képezték a nagy ipartelepek tá­voli káros hatásait is. Minél magasabbról nézzük a Földet, annál többet tudhatunk meg annak szerkezeti viszonyai­ról. S magasról nézvést nem árt arra gondolni, hogy idelent kell élnünk okosan, békesség­ben. (Andódy Építőtáborok, 1975 Aranyos kis karikatúra a to- borzó könyv ke fedelén, cso­korra való vidám fiú és lány néz szembe — mivel is? Hát tulajdonképpen a nyárral, a fénnyel, a levegővel. És termé­szetesen a munkával is szemez, elfogadva a kihívást: „jöjj kö­zérik, jelentkezz!” Megtévesztő némileg a szöveg, legalábbis ma már: hetekkel ezelőtt „elkelt minden hely” a június 15-én megnyílt K ISZ-építőtá borokba. A toborzó plakát tehát el­avult. De azért — kedves és szimbolikus „lejárat” után is. Azt a jókedvű és derék mun­kát is jelképezi, amely immár 17 éve, minden nyáron vissza­térve vonz ezreket, tízezreket. Hova? Dolgozni. Utat építeni. Gyümölcsöt szedni. Zöldséget begyűjteni. Meg sok másféle munkát is végezni. Fiatalok önkéntes népgazda­ság-segítő mozgalma. Ez: a tar­talom. Jelent. 17 év korántsem teljes mérlegét megvonva: 485 ezer résztvevő fiút és lányt; ke­zük nyomán 47 ezer katasztrális hold hasznossá, termővé tételét ; 118 kiloméfceí'nyi utat; 1.6 mil­lió mázsa leszedett zöldséget és gyümölcsöt. 2500 helyrehozott családi házat az árvízsúitotta Szamosközben. Ennek a munká­nak az értéke szinte felbecsül­hetetlen. Nem azért, mintha nem tudná egy közgazdász könnye­dén kiszámítani a pánzbeni el­lenértéket. korántsem. Hanem: mert a fiatalok segítsége mögött sokkal több rejlik, mint önma­gában a ládákba gyűlt gyü­mölcshegy, felkupacolt föld, bá­lázott zöldség. Nevelési — éspedig az egyik legeredményesebb ifjúsági neve­lési lehetőségünk is az építőtá­borok sora. Ötvözve romantikát munkával, pihenést vidám szó­rakozással, hasznot hajtó segít­séget az ifjúsági mozgalom jel­lemformáló erejével. Évente 25 —30 ezer tizenéves ad két hetet a nyarából — a közösségnek. ök 27 ezren, akik az idén a 35 központi szervezésű táborban, kéthetenként váltják egymást, munkából és szórakozásból egy­formán merítenek. A napi 6 óriási munka jó előre megszer­vezett, annál is inkább, mert az építő táborokban ez rendkívül fontos. A lelke az életképesség­nek. a zavartalan működésnek. Az ország minden táján, Sza­bolcstól a zalai dombokig, ár­bocra kúsztak a KISZ nyári építőtáborainak zászlói. Ott len­genek augusztus 23-ig, az utol­só táborozok búcsújáig. Hisszük, hogy hasznunk az idén is derék lesz. Segítik begyűjteni a föld gazdag nyári kincseit. S a 2—2 hét dús élményeket kínál. De­rék munka jóleső örömét adja majd a 27 ezer fiatalnak, kö­zépiskolásnak, egyetemistának, szákm unkástanu 1 ónak. Jó munkát! Jó szórakozásit! Várkonyi Margit Nyári Fejtörőnk nyertesei A meghirdetés értelmében | tegnap, 1975. június 18-án 725! helyes megfejtő között sorsol­tuk ki Nyári Fejtörőnk nyere­ménytárgyait. Az első díjat (2 személyes, 4 napos nyugat-magyarországi körút, Győr. Sopron, Veszprém, Balatonalmádi) nyerte Zöld Jó­zsef né, Füzesgyarmat, Széchenyi u. 2; a két második díjat, egy- egy 1 napos utazást Temesvárra nyert Antali Gáborné, Békés­csaba, ör u. D 8/A és Dicső Gusztáv, Battonya, Ságvári u. 16: 1 db német kempingkészle- tet 537 Ft értékben nyerte Ge­deon Gyula. Gyula, Kétmalom u. 9; 1 db kempingágyat 534 Ft értékben nyerte Bohus Já- nosné, Szarvas, Klapka u. 2; 1 db kempingasztalt 190 Ft érték­ben nyerte Mázán Andrásné, Békéscsaba, Bocskai u. 3/1; 1 db kempingszéket 155 Ft értékben nyerte Járai Róbert, Békéscsa­ba, Penza lt. 21'. I. 5; 1 db bambusz horgászbotot 142 Ft értékben nyerte Várnai Fran­ciska. Békéscsaba, Szabadság tér 12—14; 1 db német üveg horgászbotot 288 Ft értékben nyerte ifj. Novodaimszfky János- né, Kardos, Gyomai út 1; 1 db válltáskát nyert Zahorán Ilona, Békéscsaba, Máriássy u. 64; 2 db tollaslabdaütőt labdákkal nyerte Takács József, Gábortelep, Vas­út u. 31. A helyes megfejtés a követ­kező volt: Nyáron is hű barát­ja marad a Békés megyei Nép­újság; Az IBUSZ milliók úti­társa, legyen az öné is, élmé­nyekért, emlékekért utazzon ve­lünk. Nyerteseinknek gratulálunk, pályázóinknak újabb rejtvény­sorozatokon eredményes részvé­telt kívánunk!

Next

/
Thumbnails
Contents