Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-19 / 142. szám
KGST építőipari szállító- és anyagmozgató gépbemutató Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) ben mutatják be a szovjet gé- j pékét és berendezéseket. Június 25-én, szerdán reggel I 8 órakor kezdődik meg az MSZMP Békés megyei Oktatási Igazgatóságának dísztermében a KGST építőipari állandó bizottság szakértői konzultációs értekezlete, amelyen ott lesznek a I gépipari állandó bizottság megfigyelői is. A tanácskozást" dr. ! Fekete Antal, az MSZMP békés- j csabai városi bizottságának első titkára nyitja meg. Délelőtt 9 I órától az ifjúsági házban a | SZTROJEXPORT megbízottja és a csehszlovák kiállítók tartanak ismertető előadást a fejlesztés alatt álló csehszlovák szállító- és anyagmozgatógépekről, amit szintén filmvetítés követ. Délelőtt 11 órától a Lengyel Nép- köztársaság vállalatainak képviselői ismertetik a lengyel anyag- mozgató gépeket, melyeket filmen is megtekinthetnek a részvevők. Délután 3 órától az északi ipartelepen működés ‘közben is megnézhetik az érdeklődők ezeket a gépeket. Június 26-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor hangzik el az NDK Építésügyi Minisztériuma képviselőjének tájékoztatója az építőipari és építőanyagipar:, valamint a szállítási és anyag- mozgatási gépekről, fejlesztési célkitűzésekről, melyet szintén filmvetítés követ. Délelőtt 11 órától a Bolgár Népköztársaság vállalatainak képviselői tartanak filmvetítéssel kísért előadásokat. Június 27-én, pénteken délelőtt 9 órától a Román Szocialista köztársaságnak a bemutatón részt vevő vállalatai képviselői tartanak előadást a gépekről és berendezésekről, melyeket filmen is bemutatnak a részvevőknek. Délelőtt 10 órától a magyar vállalatok: az ÉPGÉP. a MÜÄRT, a Keszthelyi Vasipari Szövetkezet, a KÖZGÉP és a TAURUS képviselői adnak ismertetést a gyártott és forgalmazott építőipari szállító- és anyagmozgatógépekről. Délután 3 órakor a kiállítás területén a KGST-szakértők és a szakmai tanácskozás részvevői működés közben megtekintik az RSZK, az ÉGV, az ÉPGÉP, a KÖZGÉP, a MÜÁRT, a Keszthelyi Vasipari Szövetkezet, az ÉTI és a TAU- RÜS gépeit és berendezéseit. Többek közt üzem közben láthatják az ÉPGÉP betonszivattyúját. Este 6 órakor tartják meg a szakmai tanácskozás és a Akárki akármit mond. két- , segtelenül nagy igazság rejlik a i következő örök érvényű mondás- 1 ban: mindig van új a Nap alatt. Állításom alátámasztására hadd említsek meg most egy fantá-, ziaszülte, de lehet hogy meg is történt esetet. íme: A férj későn érkezik haza, s • felesége — mint minden asszony — különlegesen kifinomult szaglóérzékével azonnal észre-' veszi, hogy hites ura ivott. Méghozzá nem is kevés szeszes ital _ csúszott le a torkán. A „volt ímenyasszony” nosza reprikázni kezd: Hol jártál, már megint melyik kocsmában költötted a' pénzt stb? A szegény vádlott persze hasztalan védekezik, hogy „de drágám, nagy ívben elkerültem a kocsmákat, csak egy tejivóba tértem be”, neje úgysem hiszi. Pedig nincs igaza, mert mint említettem, van új a Nap alatt, s bármily furcsa is, Békéscsabán, a vasútállomás előtti buszmegállónál levő tejivóban valóban lehet szeszes italt kapni és fogyasztani. Sört, bort, röviditalokat is árulnak, déli 12 órától este nyolcig vígan pohavazhatnak a vendégek a kis helyiség öt kis asztalánál. És ráadásul ülve még kényelmesebben, < gépbemutató záróünnepségét, amikor dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese mond záróbeszédet. A konferencia és a gépbemutató előkészítése immár jó ideje tart. Június 2-től Békéscsabán, a Magyar Közgazdasági Társaság szervezetének helyiségeiben megkezdte működését a szervező bizottság rendezőirodája. Érdeklődésünkre Warvasovszky János főmérnök, a szervező bizottság titkára elmondta, hogy a kiállításra kedd estig már megérkezett a gépeknek mintegy 80 százaléka. Jelentős erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a tanácskozás és a gépbemutató megkezdésének időpontjáig minden készen álljon. P. P. Július 1-éin lép életbe az egészségügyi miniszter rendelete a hadigondozási járadékok és a rendszeres szociális segélyek felemeléséről. A rendelkezés szerint a hadigondozottak járadékért; átlagosan havi 100 forinttal, a hadiözvegyek, hadiárvák és a hiadigondozottaik családtagjainak ellátását, valamint a ämdigya- moltak nevelési pótlékát átlagosain havi 150 forinttal emelik. Ezenkívül a tanácsok által megállapított rendszeres szociális segély jellegű juttatások is átlagosan havi 100 forinttal emelkednek. A jogszabály értelmében a 100 százalékos hadirokkantaik járadéka 60. életévük betöltése előtt 750 forint lesz, a 60 évesnél idősebbek járadékát 780 forintra emelik. Hozzájuk hasonlóan, a korábbiakhoz képest ugyancsak 100 forinttal emelkedik a 65, illetve a 75 százalékos hadirokkantait járadéka is. A hadigyámoltak nevelési pótléka 300 forintra emelkedik, amely így azonos lesz a családi pótlék összegével. A hadiözvegyeik — a jövő hónaptól — 60 éves koruk betöltése előtt 450 forint j járadékot kapnak, 60. életévük j után pedig járadékukat havi 510 mint a szomszédban, a néhány méternyire levő büfépavilonnál állva. Vajon mi erre a magyarázat, ha egyáltalán van ilyen? Nos, mint megtudtam, az állomás épületében levő bisztrót jelenleg átalakítják. A tejivó reggel 8-tól 11-ig valóban tejívó, általában napi 100 forint forgalommal, s déltől estig pedig már átlag 6 ezer forintot hagynak itt a szeszt és üdítő italt kedvelők. A bisztró miatti bevétel kiesése tehát a szeszt áruló pavilonnal részben megtérül az Utasellátónak, s még a két „szomszédvár” közül a talponálló sem rontja különösebben a boltot. ■ Mindez ideiglenes megoldás, mert remélhetőleg júliusban talán elkészül az állomásépületben levő bisztró. Ám meggondolandó: Miért kell ily módon — még ha csak ideiglenesen is — mindenáron arra; törekedni, hogy az italmérések száma ne- nogy csökkenjen? Hiszen van \ belőlük éppen elég. És vajon, ha egy tejivót kor- j szerűsítenek, akad-e majd olyan italbolt, ahol tejárusításra térnek át?! Az lenne aztán igazi újdonság a Nap alatt.,, f—> Harminc év, 150 modell A medgyesegyházi BÖRTEX nagy sikerű termékbemutatót rendezett a helyi kultúrházban. Itt állította ki a szövetkezet, a fennállása alatt eltelt harminc évben tervezett és elkészített cipőmodelleit. A mintegy 150 különböző dpőmődellt két héten át nézhették meg az érdeklődők. A szövetkezetben nemrég adták át rendeltetéséneik az új üzemépületet, ahol már meg is indult a gyártás. A tervek szerint az első fél évben 80 ezer, a másodikban már 120 ezer pár cipő kerül le a futószalagról. Az új üzemcsarnok, valamint a beszerelt korszerű gépek lehetővé tették, hogy export bérmunkát is vállaljanak. A közelmúltban eredményes tárgyalást folytattak és így egy NDK-beli cég részére még ez évben 20—30 ezer pár cipőfelsőrészt gyártanak forintra kell emelni A hadiár - vák ellátási járadékát a rendelet 410 forintban állapította meg, de ha szüleik közül együk sem él, az őket megillető járadék összege 480 forint lesz. A hadigondozott családtagok — azaz a háborúban elesettek idős szülei — a továbbiakban 570 forint járadékban részesülnek. A jogszabály előírja, hogy rendszeres szociális segély címén csak a mindenkori özvegyi nyugdíj minimumának .megfelelő összeg adható, amely — mint ismeretes — július 1-től. havi 710 forint lesz. Ha viszont a segélyezett' olyan idős családtagot (például házastársat) is eltart, aki szociális juttatásban nem részesül, akikor az említett összeghez további 450 forint kiegészítősegély is jár. A segély- jelliegű rendszeres juttatásokat ugyanis sok esetben bizonyos minimális nyugdíj mellett is folyósítják. Ezért ha valakinek két címen folyósítanak rendszeres szociális ellátást! — vagyis alki nyugdíjat kap és emellett rendszeres szociális segélyben is részesül, akkor az emelés csák az egyik ellátás után, a magasabb összegű juttatás alapján illeti meg. Az árvák azonban — tekintettel arra, hogy . járadékuk összege a többi hasonló jellegű szociális juttatáshoz képest viszonylag alacsony volt —• ez alól kivételt képeznek: számukra mind a két ellátás megemelkedik, vagyis társadalombiztosítási jogcímen és a havi árvajáradék címén is megkapják a maximális emelést. A járadék, illetve a segély emelését senkinek sem kell kérvényeznie. mert azt — a rendelet értelmében — a tanácsok július 1-én automatikusam végrehajtják, s július első napjaiban a posta már mindenkinek a megemelt összeget kézbesíti. (MTI) HIRDETMÉNY! A DÉMÁSZ békéscsabai üzemigazgatósága felvételre kérés vidéki munkahelyekre Villanyszerelőket, segédmunkásokat. nyári szünidős diákfiúkat. Jó kereseti lehetőségek! Naponta történő hazaszállításról gondoskodunk! Felveszünk továbbá békéscsabai telephelyű főraktárunkba raktári dolgozókat. Jelentkezés az üzemigazgatóság munkaügyi csoportjánál, Békéscsaba, Tanácsköztársaság u. 46. sz. Július 1-től: emelik a rendszeres szociális segélyeket Tejivó vagy szeszivó? Hogy a műveltség tömegméretűvé váljon A KÖZÖSSÉGI ÉLET FÓRUMAI A Kpaponti Bizottság tava- valy márciusi határozata lényegesen bővítette a köz- művelődés fogalmát: eszmeileg is, területileg is. Fontos feladata a műveltség, a kultúra közvetítése, terjesztése, de nem szűkíthető le csalk erre. Szerepe van a közösségi művelődés, a szocialista életforma, erkölcs és magatartás alakításában, a szocialista ember formálásában. . Ennek következtében átalakulóban vannak a közművelődés módszerei is — a korábban általánossá vált nagy termi rendezvényeket a kisebb közösségekre épülő muníka váltotta fel Ugyaniakkor a közművelődési munka mindinkább túllép a művelődési házak kapuján, mind nagyobb mértékben kér és kap helyet az üzemekben, gazdaságokban. iskolákban, és hatására megújulóban van a könyvtári és a múzeumi munka is. A művelődési házak életében egyre nagyobb teret kapnak a klubok, szakkörök, amatőr művészeti együttesek. Nem véletlenül. A klubok a közösségi élet fórumai. Programjaik sokfélék: megtalálható bennük az ismeretterjesztés, a politikai vita, a vetélkedő, a tánc és a közös kirándulás, színdarabok, filmek együttes megtekintése és még sok minden más. A közösségi művelődésnek ezeket a formáit azért kedvelik az emberek, mert a klubokban nemcsak kötött foglalkozások — előadások, ankétok, vetélkedők — alkotják a programot,, hanem kötetlenül beszélgetni, véleményt cserélni, vagy éppen vitatkozni is lehat. Már pedig az ember társas lény; természetes igénye, hogy másokkal is kicserélje gondolatait, észrevételeit. E természetes igény kielégítéséhez nyújtanak nagy segítséget a társasági életnek ezek a mind népszerűbb fórumai. A szakkörök a kiscsoportos közművelődésnek másik fontos — bár a kluboknál speciálisabb a zártabb körű — formái. Tagjait elsősorban a közös érdeklődési területek hozzák össze. Modellezők, barkácsolók, gyűjtők, kézimunkázok, amatőr rádiósok, fotósok, filmesek s még jó néhány más hobbi kedvelői vesznek részt az együttes munkában. A programok zöme — érthetően — elsősorban a gyakorlati munka, ezt azonban mindenütt szakmai előadások, tapasztalatcserék, bemutatók egészítik ki. A gyakorlati munka közben pedig mindig kínálkozik lehetőség a beszélgetésre, a gondolatok, a vélemények kicserélésére —t ezáltal válnak a szakkörök is az egymásra ható közösségi élet fórumaivá. J obban ki kell használnunk a különböző művelődési keretekben rejlő közösségi nevelési lehetőségeket — olvashatjuk a párt közművelődési határozatában. Ennek érdekében szorgalmazza az amatőr művészeti mozgalmak segítését és fejlesztését. Okkal Az amatőr mozgalmak célja ugyanis nem hivatásos művészek nevelése, hanem a szocialista magatartás formálása, az aktivitás fokozása, a művészeti tevékenység megkedveltetése, jobb megértése. A művelődési / házak feladata, hogy tartós művelődési közösségekké formálja ezeket a csoportokat, amelyeket a cselekvő részvétel, a közösségi élmény megszerzése s a művészet világával létrejövő kapcsolat hozott össze. A közművelődéssel szemben támasztott igények növekedése változást eredményezett a könyvtárak munkastílusában is. Régebben a könyvtár legfőbb feladatának a könyvek kölcsönzését tartotta. A mai könyvtárosok munkája már sokkal több ennél. A könyvtár ma már nem csupán könyvkölcsönző, hanem olyasó is, ahol a lexikonokból és kézikönyvekből jegyzetelhetnek, a legfrisebb folyóiratok között válogathatnak az érdeklődők. Ugyanakkor egyre több helyen zenét, mesét vagy verseket hallhatnak fülhallgatóval felszerelt lemezjátszóról, magnetofonról a látogatók. Az is mind gyakoribb, hogy iskolai órák színhelyévé lép elő a könyvtár. Rendhagyó irodalmi órákat rendeznek szavalok közreműködésével. Zenetörténetet hallgatnak, lemezbemutatóval. Diafilmeken csodálhatják meg a legjelentősebb képzőművészeti alkotásokat s közben előadások is elhangzanak az alkotókról, munkásságukról. Ahol pedig gyakoriak az író-olvasó találkozók, ott egyre sürgetőbben fogalmazódik meg az igény a könyvklub megalakítására. A klubtagság többsége már nem spontán olvasó — célok, szándékok vezetik az elolvasandó művek kiválasztásánál. S a könyvklubokban rendezett, irodalmi vetélkedők a kontrollját jelentik nemcsak az olvasmányélményeknek, hanem az egyre szélesedő irodalmi —- esetleg zenei, képzőművészeti — látókörnek is. Mindez népszerű, játékos formában zajlik, s nem valamiféle komolykodó vizsgáztatás keretében Mégis egy-egy ilyen vetélkedő nem egyszer felér egy sikeres vizsgával, hiszen a versenyzőknek sok-sok ismeretről kell számot adniuk a játék keretében. M iként a könyvtárak, úgy a múzeumok is egyre inkább szerves részét képezik az egész közművelődési tevékenységünknek. Volt idő s nem is olyan régen, amikor annak örvendeztünk, hogy évről évre mind többen keresik fel múzeumainkat, az ott látottakkal ki-ki a maga módján, képességei felkészültsége szerint igyekszik bővíteni meglevő ismereteit' A- múzeumok ennél ma már sokkal többet tesznek: Például az egyre több helyen rendszerré váló tárlatvezetéssel. A szakember értő — s főleg közérthető — magyarázata lényegesen többet nyújt annál, mint amennyit az egyszerű múzeumlátogató „kiolvashat” az eléje tárt műveikből, alkotásokból, ‘A szakember kalauzolásával már nemcsak a képet vagy a szobrot látja, hanem korokkal és művészeti irányzatokkal ismerkedhet, értesüléseket kap az alkotókról, annak szándékáról, a megfogalmazás módjáról. Vagyis: a művészet közelebb keiül iá tömegekhez. a tömegek pedig a művészetihez. És ezen kívü sok más lehetőség is kínálkozik. Hangversenyek, képzőművészeti. vetélkedők. művészekről, alkotásokról szóló filmek bemutatása, ismeretterjesztő előadások — mind-mind gazdagíthatják múzeumaink programját. A feladat, amelyet a közművelődési határozat megszabott. nagy, de nemes feladat. Célja: elősegíteni, hogy az emberek a szocializmus mai és holnapi fejlődésének megfelelő kulturális színvonalon éljenek és gondolkodjanak, a műveltség tömegméretűvé váljék. Ehhez jelent nagy segítségét a kis közösségekben végzett közművelődési tevékenység valamennyi Bormája. Prukner Pál 3 tímMMms 1975. JŰ (US 19.
