Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-17 / 140. szám

TV-JEGYZET >3««ecaBssB9Bsx9aaBBBsasR5aaBaaMraaBMaBBBBaBaaa»aaHaMna»aasss * Ctpo-ugy es ötmillió Megszoktuk már, hogy Mol­nár Margit, a Nyitott boríték szerkesztő-riportere nyughatat- lanul keresi és meg is találja azokat a témákat, amelyek, sor- ra-rendre a legnagyobb meg­hökkenést váltják ki a nézőből. Az is igaz, hogy aiz élet annyi ilyen „rázós” témával szolgál, hogy Molnár Margitnak — fel­tehető — inkább az a fő gond­ja: hogyan és mikor iktassa be műsorába azokat. Kétségtelen, hogy a jobbító szándék vezeti minden alkalommal, és nagyon jól van ez így. Csak az a hiba, hogy sok Nyi­tott boríték-téma marad úgy, ahogy volt, mert a jobbítás- változtatás elkezdését senkii sem meri vállalni. Mert nem elég az, hogy a szombati adásban Univerzál Vállalatunk igazgató­ja, Kassai Béla egyértelműen azt mondta, hogy a c ipőreklamációk nagyrészt jogosak, ugyanakkor túlhaladottnak tartja a rendéle­tet, amely szerint hat(!) hóna­pig bárki visszacserélheti a ci­pőjét, ha az élromlott. Mert er­ről van szó, nem kell szépítem a dolgot; ugyanakkor viszont az is igaz. mondta Kassai Béla a tévé mikrofonja előtt, hogy a gyárak körülnézhetnének a ma­guk portáján, és sokkal jobb minőségű cipőt gyárthatnának, sőt: viseljék a fogyasztói rekla­máció utáni kötbért is! Magya­rul: ne a kereskedelem, hanem a gyártó üzem fizesse vissza a garanciális időn belül, a gyár rossz munkája következtében tönkrement cipő árát — a vá­sárlónak. Molnár "Margit megkérdezte, hogy forintra átszámítva mit Jelent a vásszacserélés egy év­ben? Meg kellett kapaszkodnom otthoni zsöllyémben: tavaly, 1974-ben 5 millió forinttal lett kevesebb a vállalati nyereség, mert 18. ezer(!) pár cipőt vol­tak kénytelenék kicserélni vagy az árát visszafizetni. Ötvenegy- néhány Zsiguli árát! Csák a ha­nyagul elkészített, és nagyon li­berálisan meózott csizmákért, cipőkért, szandálokért, az Üni- verzál Vállalat boltjaiban. Hol van még ettől az egész megye, valamennyi cipőboltunk, és hol az ország?! A riport végén a KERMl kép­viselője arról a vizsgálatról be­szélt, melyet Békéscsabán tar­tottak ez ügyben. A KERMl Kassai Béla szavait igazolta és számokkal is szolgált. Ezek kö­zül a leglényegesebb, hogy a pa­naszok kétharmada jogos, és asak egyharmada nem. Végkövetkeztetés: jobban oda kell nézni cipőgyárainkra! Ná­luk szorít a cipő elsősorban. Minőség, technológiád fegyelem stb. dolgában. De a hathónapos garancia is elavult már, mert képzeljük csak el: valaki vesz egy csizmát télen, viseli, há­rom hónap múlva visszaviszi, hogy gyári hibás és tönkrement (lehet, hogy igaza van!), a pén­zért, amit visszakap, vesz egy tavaszi cipőt, ezt is visszaviszi három-négy hónap múlva, a pénzért, amit visszakap, vesz két nyári szandált, ebből egyet visz vissza ősszel, a pénzt, amit kap megtoldja, és vesz egy őszit, és egyszeri befektetéssel akár évekig ingyen kap új ci­pót ■ — Ez sem éppen a legbecsülete­sebb S. E c// két film jei «MBaBBaBaaaaaaBaBaBaaBeaBBaaaBaaBBaaBaBBBaaaaBaaaaaaaBBaar: Békéscsabán „ Gyilkosság” másodkézből — A négy muskétás újabb kalandjai Dumas világsikerű regénye nyomán készült A négy muské­tás újabb kalandjai című színes francia film. Főszerepben a i Chariot A tajga egyik aranybányájá- 1 bői elrabolnak húsz kiló ara­nyat. A rablók után eredő rend­őröknek sikerül elcsípniük Ma- curát, az egyik tettest. A zsák­mány azonban nincs már nála, cinkosa — hagyva, hogy Macu- ra belevesszen a mocsárba — kereket oldott az arannyal. Megindul a nyomozás: a rend­őrség és Macura is nyomoz Az egyik napon „megölik” a „pro­fi” bűnözőt... A „Gyilkosság másodkézből című szovjet bűn­ügyi filmet csütörtökön a Bri­gád moziban vetítik. Pár hónappal ezelőtt mutat­ták be a mozik Dumas világ­hírű regényéből, a Három test­őr című műből készült fura adaptációt, A négy muskétást négy kiváló francia komikus, a Charlot-ok főszereplésével. Most folytatódik a mulatságos törté­net, A négy muskétás újabb ka­landjai pímű színes francia film­I ben. A történetet felesleges el­mesélni, hiszen ki ne ismerné a világ irodalmának e remek­művét, a négy (korábban há­rom, innen a regény címe) min­denre elszánt, s túlbuzgóságuk­ban sok-sok baklövést elkövető királyi testőrök históriáját. André Hunebelle rendező a gro­teszk, kaján elemeket nagyítot­ta fel újabb filmjében is. S akik még a film első részét nem látták, azok is megnézhetik a Szabadság moziban. Ugyanitt csütörtökön vetítik a rendíthe­tetlen testőrök újabb kalandja­it. i A békéscsabai Kertmoziban csütörtökön és pénteken este Robert Mulligan rendező nagy­sikerű színes amerikai filmjét, a Kamaszkorom legszebb nya- rá-t, vasárnap és hétfőn este pedig az Utánam, gazfickók! cí­mű színes NDK kalandfilmet vetítik Hírek Kitüntetett pedagógus az országból 250 méteres kémén? a Tiszai Hőerőműben Az előzetes terveknek megfe­lelően halad a Tiszai Hőerőmű­ben az ország legmagasabb — kétszázötven méteres — kémé­nyének gépészeti szerelése. Az óriás kéményben a tartó- szerkezeteket az építők szeptem­ber 15-re összeszerelik. Ézt kö­vetően tizenhét méter magas­ságban három vasbeton födémet! építenek. Ezek négy zsámoly se­gítségével tartják majd a ké­mény belsejében az egyenként több mint száz tonna súlyú és kétszázötven méter magas acél- füstcsöveket. 28 milliós korszerűsítés A Zalaegerszegi Kerámia- és Cserépkályhagyár zalaegerszegi központi gyáregységében 28 600 000 forintos költséggel nagyarányú korszerűsítést való­sítanak meg. A gyárban jelen­leg 600 000 kályhacsempét tud­nak előállítani egy év alatt, a korszerűsítés és bővítés befejezé­se után, 1977-ben pedig már 2100 000 csempeegység készül. Ebből a mennyiségből mintegy 21000 cserépkályha építhető meg. A gyárkorszerűsítés azt je­lenti, hogy a meglevő égetőke­mence-rendszer mellé újat tele­pítenek, gépesítik az anyagelő­készítést, s az eddigi kézi for­mázás helyett gépi préseléssel állítják elő a kályhacsempéket. 8 betakarítási munkák korszerűsítésére A Szegedi Kenderfonó és Szö­vőipari Vállalatnál sokféle tex­tiltulajdonság gyártási eljárását dolgozták ki az aratási-betakarí­tási munkák könnyítésére, kor­szerűsítésére. Így az aratózsine­gek gyártásánál megszüntették a nyugati importból származó si- sál nevű rostanyag felhasználá­sát, s helyette szintetikus mű­anyagból, polipropilénből készí­tik a zsinegeket. Az ilyenfajta műanyag zsine­get egyéb mezőgazdasági célokra is felhasználják. A termény megóvására hasz­nálatos ponyvák iránt is nagy a kereslet. A vállalat már június első felében, elszállított a gaz­daságoknak mintegy 200 000 négyzetméter ponyvát. A ponyvaanyagból újdonságot, terménytároló tornyot is tervez­tek a szakemberek, a tavaly ké­szült mintapéldány után erre az évre már számos mezőgazdasá­gi nagyüzem rendelt az újdon­ságból. Ennek lényege, hogy negyven köbméternyi terményt befogadó tartályt alakítanak ki ponyvából, azt magas vasszerke­zetre rögzítik, s szivattyúkkal megtöltik gabonával. Ürítéskor a gépkocsi beállhat a ponyvato­rony alá. > Videoton és a TECHMfiSEXPOR! közös szimpozionia A számítógépek alkalmazásá­ról háromnapos szimpozion kez­dődött hétfőn a Videoton és a szovjet TECHMASEXPORT Külkereskedelmi Vállalat rende­zésében a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, ahol a ma­gyar és a szovjet szakemberek számolnak be legújabb típusú számítógéprendszereik sajátos­ságairól. Az egyik legérdekesebb előadás az újfajta szovjet szá­mítógépet ismerteti, amely töb­bek között az atomerőművek au­tomatizált irányítórendszerében használható fel. (MTI) títísma'Bssn 7 1975. JÚNIUS 17 Hazajöttem Gyulaváriba A gyulavári általános iskola öreg tantermei ezen a napon ünneplőbe öl­töztek. A szé­pen feldíszített osztályok a bú­csúzó nyolcadi­kosokat kö­szöntötték. Meghatódott szülők, síitán feszengő diá­kok. A tanárok kezében hatal­mas virágcsok­rok. Széles Mi­hályné tanár­nőt csak nehe­zen sikerült egy rövid beszélge­tésre „elrabol­ni” búcsúzó di­ákjaitól. — Hiába va­gyok matemati­ka szakos, még­se tudnám hirtelen megmonda­ni hányszor voltam osztályfőnö­ke a búcsúzó nyolcadikosoknak — mondja Széles Mihályné. —1 Sajnos azt már könnyebben ki­számolhatom, hogy a nyugdíjig még három osztályt vihetek az ötödiktől a végzésig. Ha minden jól megy. Ilyen a pedagógusok sorsa: gyorsan elrepülnek a gyerekekkel töltött négy évek. Mire egy kicsit összerázódnánk, kialakulna egy érettebb közös­ség, már búcsúznak is a diákok. Nagyon jó kis társaság volt ez a mostani osztályom. Igaz, nem csináltunk világot rengető dolgokat, de valahogy m-ndig egyet akart a „díszes gárda”. Megnyertük a Vöröskereszt ál­tal szervezett egészségügyi ve­télkedőt, ezért jutalomból Csil­lebércen voltak a gyerekek. Részt vettünk a „Nem térkép e táj” mozgalomban, ahol Békés megye történelmének sok isme­retlen dokumentumát sikerült felkutatnunk. A raj eredményes munkáját dicséri, hogy most nyáron már másodszor mehet­nek a tanulók Zánkára, úttörő­táborba. Tizenkilenc évvel ezelőtt jöt­tem haza Gyulaváriba tanítani. Eleinte úttörőcsapat-vezető is voltam és kémiát tanítottam. Később csak eredeti szaktár­gyamat, a fizikát és a matema­tikát oktattam. Iskolánk vezető­sége minden lehető támogatást megad, hogy az órák minél ér­dekesebbek; szemléleteseb­bek legyenek. Viszonylag jól felszerelt szer­tárunk van, ezért a fizika órák, éppen a sok kísérlet mi­att, korábban mindig izgal­masabbak vol­tak, mint a ma­tematikával töltött idők. Ara az utóbbi évek­ben egyre ér­dekesebb mód­szerekkel tanít­juk a matema­tikát is. Országszerte csak 1978-ban vezetik be azt a pillanatnyi­lag átmeneti­nek mondott tantervet, amely szerint itt, Gyulaváriban tanítunk. Írásvetítővel, feladat­lapokkal, logikai játékokkal és színes1 rudakkal próbáljuk szemléltetővé tenni a matema­tikai oktatást. Az új módszer hatására nemcsak élénkebbek lettek az órák, de lemérhetően nőtt a tanulók logikai készsége A TIT szervezésében vezetem a kis matematikusok baráti körét, ahol már a kilencéves gyerekek elmélyülten ismerkednek a szá­mok világával. Meglepő, hogy ezek az apróságok sokszor mi­lyen világosan és'logikusan gon- dolkoznak. • . A Szegedi Tanárképző Főis­kolával állandó kapcsolatot tar­tok, ha ott valami új módszert próbálnák ki, akkor már hozom is haza az anyagot. Itt az isko­lában sokszorosítjuk a feladat­lapokat, vágjuk a síkidomok szemléltetéséhez az elemeket. Az új utak keresése sok többlet- munkát jelent a pedagó­gusok számára, de ha a gyerekek felkészültségén látjuk az eredményt, altkor az ember elfelejt minden fáradtságot. Széles Mihályné úgy érzi, hogy semmi rendkívülit nem vitt végbe. Amikor a pedagógus napon Kiváló Tanár címmel tüntették ki, úgy gondolta, hogy a szorgalmasan végzett hétköz­napi munkát jutalmazták. És az sem kevés. Andódy Tibor A szakma kiváló tanulói Jól szerepeltek a gyomai mezőgazdasági szakmunkásképző diákjai az országos versenyen A „Szakma Kiváló Tanulója” országos versenyen az idén a Gyomai Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézet tanulói igazán nem hoztak szégyent megyéinkre és iskolájukra. Ha nem is jutottak a dobogó leg­felső fokára, azért az az egy harmadik, a két negyedik, há­rom ötödik, egy hetedik meg egy nyolcadik helyezés, amit megszereztek, igazán nem lebe­csülendő eredmény egy orszá­gos versenyen A helyezést elért nyolc tanuló közül — akik teljesítményükkel a szakmunkás bizonyítványt is kiérdemelték — legsikeresebben Csonka Magdolna „véghajrá­zott”, s így a sertéstenyésztő­szakosok versenyében ő került a harmadik helyre. Ebben az ágazatban a negyedik és ötödik helyre — Gombkötő László és Ravasz Ferenc személyében — ugyancsak gyomai tanulókat ta­lált méltónak a versenybizott­ság. A baromfitenyésztők közül Bonyhádi György ötödik, Krám- li Anna hetedik helyezést szer­zett, míg a baromfifeldolgozó szakos tanulóik — pontosabban Szentesi Rozália és Sebestyén Rozália — egy negyedik és egy ötödik helyezéssel öregbítették a Gyomai Mezőgazdasági Szak­munkásképző intézet jó hírne­vét. Végül András Ibolya is büszke lehet a nyolcadik helye­zésire, amit a szarvasmarha-te­nyésztő szakosok népes és erős mezőnyében, jó néhány fiút megelőzve ért el.

Next

/
Thumbnails
Contents