Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-17 / 140. szám
UDOMÁNY ECHNIKA Á Szovjetunióból érkeznek Néhány hete rövid híradásban köKÜték lapjaink, hogy számos nagy telj esi tmony u mezőgazdasági gép érkezik az idén a Szovjetunióból] hazánkba. Elsősorban az MTZ és a K—700 traktorok, valamint az SZK—5 „Nyiva* és az SZK—6 —II „Kolosz" kotnbáj nók bohozataJia várható. Közülük kettő, az SZK—fr—Il jelű aratócséplőgép es a K—700 traktor meg úgyszólván újdonságnak számít, E gépeket a gödöllői Mezőgazdasági Gépkisér- leti Intézetben az elmúlt években már vizsgálták, ezért az intézet szakembereitől kaphattunk bővebb tájékoztatást róluk. Negyven hektár fölött A R—700 traktor * lemíngrá- di Kirov' Műveik gyártmánya. A traktorban nyolchengeres, turbófel töltéses, vízhűtéses Dieselmotor van. Névleges teljesítménye 1700 percemként! fordulaton 215 LE. Sebességváltója nógycsoportos hajtómű, amely előremenetben tizenhat, hátramenetben nyolc »eljnsségfokoza- tot ad. Legkisebb haladási sebesség* 5,93 km/öra, a legnagyobb 31,76 km/ör*. A Mezőgazdasági Gépkfsérleti Intézetben nemcsak a traktor vizsgázott, A kísérleteknél azt is megállapították, hogy melyik az a legkisebb táblaméret, amelynél ez a nagy traktor már gazdaságosan üzemeltethető. Javaslatuk szerint, a kedvező mfi- szaktel jesitmérny eléréséhez legalább 800 méter hosszú tábla kell, illetve akkora, amelynek területe legalább 40—50 hektár. Ennél kisebb táblákon a táblavégi fordulók miatt, csökken a műsaakteljesitmény, romlik a traktor kihasználtsága 4 komplex gépsor Az intézetben az elmúlt evek során kidolgozták a. kalászos gabonáit termesztésének nagy teljesítményű géprendszerét. Ez azt jelenti, hogy meghatározták a kereskedelemben kapható vagy a közeljövőben sorozatgyártásra, beszerzésre kerülő gépekből azt a komplex gépsort, amely a gabona termesztéshez — a talájelókészí léstől a betakarításig — minden munka- folyamatra nagy teljesítményű gépet jelöl ki Ennék a K—700- as traktor éppoly fontos gépe, mint az ugyancsak a Szovjetunióból érkező SZK—ö—II „Ko_ lösz” kombájn. A „Kolosz” kombájnt a ta- ganrogi Kombájn Gyár gyártja. Elődeitől — az SZK—4 és az SZK—5 típusoktól — a kalászos gabonák betakarításában elért nagyobb teljesítményében is különbözik. Az egyik legfontosabb szerkezeti részét, a csép- lődobot teldntve az az újdonsága, hogy két dobosra alakították ki. (Ezt jelzi a típus jelében található II-es szám is.) A gép élsősott'ban a nagyobb hozamú, 45 mázsás hektáronkénti átlagot elérő gabonák betakarítására alkalmazható. Áteresztőképessége másodpereenkét 7,5 kg. A cséplödobok fordulata fokozat nélkül állítható. A gép nagy áteresztőképessége miatt tisztító felülete is nagyobb, mint a korábban már megismert, jól bevált SZK típusú aratócséplőgépeké. Az is újdonság rajta, hogy vágóasztala négy különféle méretűre cserélhető. F. I. Hangsebesség a légkörben A meteorológiai akusztika egyik legfontosabb paramétere a hang terjedési sebessége. Az iskolában azt tanultuk, hogy a talajmenti levegőben átlagos időjárási viszonyok közt a hang- sebesség 330 méter/másodperc közelébe esik. Ámde már régóta ismeretes, hogy a hangsebesség valamely gázban az abszolút hőmérséklet négyzetgyökével arányosan változik, ezért a légkör Ceiliső rétegeiben lényegesen más értékeket vesz tel, mint idelent. Amikor a légkör legalsó tartományában, az úgynevezett troposzférában felfelé haladunk, akkor a hőmérséklet általában csökken, tehát a hangsebesség is kisebbé válik. A troposzférában bizonyos számban előfordulnak közbeékelt vékony levegőrétegek, amelyekben a hőmérséklet emelkedik (hőmérsékleti inverzió jelensége) Az ilyen különleges rétegekbe emelkedve a hangsebosses is növekedikA troposzféra felett következik a sztratoszféra. Ebben a hőmérséklet eleinte független a magasságtól, a felső sztratoszférában ellenben felfelé fokozatosain emelkedik. Ezért az alsó sztratoszférában a hangsebesség a magasságtól független, állandó érték, felfelé pedig növekedik. A sztratoszféra felső határa 55 kilométer körüli magasságban van. Ettől kezdve a hőmérséklet felfelé erősen csökken, tehát a hangsebességben is visszaesés következik be. Végül, körülbelül 90 kilométer magasságban kezdődik a Jégkor meleg plazmája, az úgynevezett termosizféra, és Innen kezdve a légkör külső határáig terjed, A termoszféra nagymezében a hangsebesség 900 méter/másod perc közelében van. Utazik a vér konzerv Nem mindig oldható meg, hogy a konzervált vér, a vérplazma és -savó, valamint más biológiai készítmények szállításához elektromos energiával működtetett hűtőrekesz álljon rendelkezésre. Márpedig ezeket a kényes anyagokat sokszor nagy távolságokra is el kell juttatná életmentés céljából. Megóvásuk érdekében szovjet kutatók olyan villanyáramot nem igénylő termosztatot dolgoztak ki, amely 20—30 óién át is biztosítja a hűtve tárolást A 6 kilogramm súlyú termosztát két egymásba helyezett hengeré» kamrából áll. A külső kaimra szigetelése közönséges habszivacs, a belső szigetelőrétegbe pedig nagy olvadáshői ű. anyagot építettek be. A kívülről érkező hőáraim majdnem teljesen ennek az anyagnak a megolvasztására használódik el, és nem éri ed a tárolótér tartalmát. Használatbavétel előtt a termosztát belső hengerét a szükséges alacsony hőfokra hátik le és csak azután helyezik el a termosztátban a szállításra váró készítményeket. A hűtő- termosztát 20 C- fokos környezeti hőmérsékletig csaknem állandó alacsony hőmérsékleten tartja a szállítmányt. A franciák űrkutatási költségvetése hűen tükrözi az ország lehetőségeit és ambícióit, terveit a vilégűrkutatás területén. A szakkörök néha azt mondják a francia űrkutatásról, hogy; „a franciáknak vagy rakétolőtér vagy hordozórakéta hiányuk Munkában as SZK«*—II „Kolosz” kombájn van". Ebben a mondásban van némi igazság. A hatvan«« években elkészült a guayanai bázisuk, a világ talán legjobb fekvésű rakétabázisa. Most van lőtér, de ismét nincs megfelelő hordozórakéta. A jelenlegi Diamant típussal nagyobb súlyú mesterséges holdakat, esetleg Űrhajókat a franciák nem tudnak pályára állítani. 1975-ben néhány kisebb szatellitét szándékoznak fellőni a franciák a meglevő Diamant BP. 4. típusú rakétájuk segítségével. Ezután négy esztendőre bezárják a guayanai bázist, és 200 dolgozóját egy időre szélnek eresztik; majd 1979-ben nyitja meg ismét kapuit Erre az időre készül el a nagyteljesítményű ARIANE, a közös európai hordozórakéta, amelynek fejlesztésében az oroszlánrészt a franciáik vállalták. Ebben az évtizedben hordozó- rakéta hiányában a franciák ismét fokozottabb mértékben szorulnak rá űrkutató partnereikre. A franciák a világűrben az amerikaiakkal, a nyugatnémetekkel és még más nemzetekkel is együttműködnek. Ebben a kooperációban a legnagyobb tolva változatlanul a szovjet— randa együttműködésnek van. Sít érzékeltetik a. költségvetési számok 1». Az 1974-es francia költségvetés a szovjet—francia közös űrkísérletekre 7,6 millió frank összeget irányzott elő 1975-re az előirányzat 18,3 millió frank ugyanerre a célra. Milyen tervet készítenek elő 1975-re a francia és a szovjet űrkutatók a közös program keretében? A franciák néhány mesterséges holdjukat szeretnék most átalakítani, amelyeket szovjet rakétával kívánnak a közeljövőben pályára állítani. Ezek a holdak túl nehezek ahhoz, hogy a meglevő Diamant rakétával lehessen őket feljuttatni a világűrbe. Ezért új közös kísérletet készítenek elő: francia gyártmányú mesterséges hold (szovjet rakétával) röntgen csillagokat vizsgálna, másrészről héliumot mérne be a bolygóközi térségben. A Francia Űrkutatási Központ munkatársai most tárgyal, jálk a Signe 2 M közös program részleteit, amely a csillagok gamma-sugárzását vizsgálná. Szovjet bio- lógösok a párizsi Pasteur Intézet munkatársaival ürbiológiai kísérleteket készítenek elő, amelyek során űrhajósok immuni- tásd problémáit vizsgálnák a súlytalanság állapotában, másrészről a kozmikus sugárzás hatását tanulmányoznák a papucs- állatkák életére Az 197B-ÖS utolsó közös kísérlet a „D 2 A Polaire”, amelynek során a Naprendszerben a héliumeloszlást mérnék közösen a francia és szovjet kutatok / Szovjet— francia űrkutatás
