Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-15 / 139. szám

%V fétis a fietet hírmagyarázónk, Pálfi József; I Az enyhülés folytatódik EZEN a vasárnapon szavaz­nak a szovjet választópolgárok is. A választási kampány végén Leonyid Brezsnyev mondott olyan beszédet választókerüle­tének, a moszkvai Bauman-ke- rületnek a polgárai előtt, amely­re a szovjet embereken kívül az egész világ is feszült érdek­lődéssel figyelt. Különösképpen a beszéd külpolitikai részére, hiszen a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának főtitkára — aki a békepolitika egyik legfőbb mégtervezöje és gyakorlati vég­rehajtója — már egy hónáp- ja nem nyilatkozott meg, ez alatt az egy hónap alatt pedig olyan fontos események zajlot­tak le, mint a Gromiko—Kissin­ger találkozó, a NATO csúcsér­tekezlete, a Szuezi-csatorna megnyitása és így tovább. Nos, Brezsnyev nyomatékosan hangsúlyozta \az enyhülés foly­tatását, teljes erővel sürgette a leszerelési intézkedések megtéte­lét. Különösen fontosnak ér­zem, hogy visszautasította a NATO és egyes nyugati hatal­mak vezetőinek kísérletét, amellyel szavak bah egyetérté­süket fejezik ki az enyhülés el­veivel, de tettekben a hideg- háborús politikához akarnak visszatérni és a fegyverkezési hajszát kívánják fokozni. Brezs­nyev idézte Ford elnök egy ki­jelentését: „Az enyhülés elő­nyös mindkét fél számára’, s ezzel kapcsolatban utalt a szov­jet—amerikai viszony tovább­fejlesztésének szükségességére. Szólt az idén esedékes újabb szovjet—amerikai csúcstalálko­zóról, a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló megállapo­dásról. A Szovjetunió új leszerelési erőfeszítései között említette,' hogy szorgalmazni fogja: a nagyhatalmak kössenek megál­lapodást az újfajta tömeg- pusztító fegyverek előállításá­nak megtiltásáról. A tudomány és a technika mai színvonala ugyanis már lehetővé tenné még a nukleáris fegyvereknél iá bor­zalmasabb fegyver gyártását, Egy ilyen fegyver megjelenésé­nek útjába leküzdhetetlen aka­dályt kell állítani. A Szovjet­unió és az Egyesült Államok egy irányba ható fellépése meg­hozhatná av. eredményt. A SZOCIALISTA diplomácia e heti tevékenységéről szóló be­számoló élére kívánkozik kül­ügyminiszterünk. Púja Frigyes látogatása az NSZK-ban. Kül­ügyminiszterünk párizsi hivata­los látogatása után jutott idő és adódott alkalom a bonni uta­zásra. Fogadta Púja Frigyest Schmindt kancellár is. S a ki­adott közös közlemény tanúsága szerint egyrészt széles körű kon­zultáció történt a magyar és a nyugatnémet külügyminiszter között európai és más nemzet­közi kérdésekben, másrészt hasznos eszmecserét folytattak a két ország közötti, kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Ma­gyar részről például elhangzott az az igény, hogy az NSZK építse le a magyaj áruk beho­zatalánál korábban volt meny- nyiségl korlátozásokat. Közösen szorgalmazták a kooperációs lehetőségek bővítését. Ami a nemzetközi kérdéseket illeti, Genscher, a vendéglátó és vendége. Púja Frigyt* megálla­pította: jók a kilátások arra, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten a napirenden levő valamennyi kérdésben kielégítő eredmé­nyeket érjenek el. ami lehető­vé teszi a konferenciának ezen a nyáron, a legmagasabb szin­ten történő befejezését. A KÖZEL-KFT ,FT a héten ismét az érdeklődés köz.épnont- jába került, annak nyomán, i hogv megsokasodtak és látvá- j nyos formát öltöttek az erre vo- I 2 ŰMMMSS, ISIS. JÜN1US 15= natkozó diplomáciai tárgyalá­sok. Ford Washingtonban az iz­raeli kormányfőt fogadta. Ra­bin a kiszivárgott hírek szerint csak abba ment bele, hogy a közeljövőben egy újabb, jelen­téktelen katonai- megállapodás jöjjön létre Egyiptom és Izrael között. Azt követőleg Tel Aviv egyelőre semmilyen más lépésre nem lenne hajlandó... A genfi békekonferencia dolgában Ra­bin szintén merev magatartást tanúsított: Izrael hallani sem akar arról, hogy Genfben a Palesztjft Felszábaditási Szerve­zettel egy asztal mellé kelljen ülnie. Ehéljcül pedig a genfi békeértekezlet nyilván nem jö­hetne létre. Kérdés, hogy Wa­shington mennyiben támogat­ja ezt az izraelj hajthatatlansá- got. Az egyiptomi diplomácia ugyancsak aktív volt ezen, a héten. Párizsiban és Londonban, majd Madridban tárgyaltak Kai­ró küldöttei. Az egyiptomi—an­gol kapcsolatok újra kiszélesí­tése láttán az ember arra gon­dol. hogy ugyanazok az ango­lok húsz esztendeje még ott voltak a Szuezi-csatorna part­jainál, s hogy ellenük a haza­fias egyiptomi tisztek, Nasszer ezredessel az élükön, milyen j kemény harcot folytattak. Most pedig nagyszabású fegyverkezé­si együttműködésről beszélnek Londonban és Kairóban, amely a brit hadiiparnak jelentene zsíros üzletet. A megrendelések értékét az imperialistabarát arab olajsejkek pénzéből — kölcsö- neiből, adományaiból — fedez­né a kairói kormány. A Közel-Keleten még egy sa­játos kibékülésnek is tanúja le­hetett a világ. Husszein jordá- niai királyihoz ellátogatott Asz- szad, Szíria köztársasági elnö­ke. Négy évvel ezelőtt Damasz­kusz megszakította kapcsolatait Aromámnál, azután, hogy a jor--' dániai király beduinjai véres testvérháborúban a palesztinok ezreit mészároltak le. A „Fekete szeptember” gyászos hatását a jelek szerint most kezdik fel­számolni, persze Husszeinnak háromszor kellett elmennie da­maszkuszi látogatásra, míg most, Asszad elnök egyszer viszonoz­ta. FIGYELMET érdemel mind­az a diplomáciai sürgés-forgás, amely Madrid körül zajlik- le. A nyitány Ford elnök emléke­zetes madridi útja volt, illetve néhány kijelentése, horgy Spa­nyolországot közelebb kell hoz­ni a Nyugathoz, a NATO-hoz. 1 A madridi rendszernek persze j valamelyes demokratikus mázt kellene öltenie ahhoz, hogy a j nyugati közvélemény n-agyob- 1 bik fele elfogadja. Ide értem a szociáldemokrata pártokat Borai­tól Oslóig, Koppenhágától Stock­holmig. Spanyolországnak van még egy adóssága: gyarmati el­nyomás alatt tartja az úgyneve­zett Spanyol Szaharát — ha ezt feladná, szalonképesebbnek bi­zonyulna az arab világ szemé­ben, de általában az ENSZ-bem is. Waldheim ENSZ-fötitkár Marokkóban és Spanyolország­ban tárgyalt a héten Spanyol Szahara sorsáról. Minden bi­zonnyal Ihióniapokon belül dön­tésre érik a dolog. Persze Madridban nem min­denkinek tetszik a néhány vár­ható változás, ha mégoly sze­rény lesz is. A francoisták, az úgynevezett falangteta pártnak a múlthoz ragaszkodó elemei a minap már tüntettek is — a kormány ellen, amelyet a vál­tozások titokban való előkészí­tésével vádoltak. S nem lehet a véletlen műve, hogy a falan- gista ügyek megbízott minisz­tere. Fernando Herrero Tejedor — gépkoési -szerencsétlenség ál­dozata lett. A korábbi mimisz-j terelnék gépkocsiját tavaly egy I bomba röpítette a levegőbe, most egy teherautó lapította szét a miniszter kocsiját. Az eset körülmény élről eddig hall­gatott a cenzúrázott spanyol sajtó Ma választások a Szovjetunióban is Moszkva Pénteken az esti órákban or­szágszerte megtartották záróülé­seiket a szovjetunióbeli válasz­tási bizottságok. Az Oroszor­szági Föderáció Legfelsőbb Ta­nácsának választási bizottsága az ülésről kiadott közlemény, szerint megállapította, hogy a I vasárnapi választások technikai előkészületei befejeződtek. Vasárnapra több mint 2,2 mil­lió helyi tanácstag és közel tízezer legfelsőbb tanácsi kép­viselő megválasztásához biz­tosították a szavazóhelyisége­ket, szavazólapokat, mozgó szavazatgyüjtő-szolg álatokat) stb. Ugyancsak pénteken. Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Köz­ponti Bizottsága főtitkárának választási beszédével tetőzött és ért véget a választási kampány, melynek során — a jelölő gyű­lések és választási gyűlések ke­retében — a szovjet emberek tízmilliói foglaltak állást az SZKP és a szovjet állam bél­és külpolitikájának folytatása, a gazdasági és külpolitikai vo­nalvezetés helyessége mellett. A sajtó, a rádió és a televízió segítségévéi az ország egész fel­nőtt lakossága megismerkedett azokkal az értékelésekkel és célkitűzésekkel, melyeket a XXV. pártkongresszust is ma­gában foglaló soronlevó fejlő­dési szakasz körvonalazására feltettek ki a párt és a kor­mány legfelső vezető személyi­ségei. Gazdásági téren, mint Koszi­gin miniszterelnök, Podgornij államfő és végül Leonyid Brezs­nyev szavaiból kitűnt, a követ­kező időszak központi feladata a Szovjetunióban az ipari és mezőgazdasági termelés haté­konyságának növelése lesz. A célkitűzése: többet és jobbat termelni kisebb ráfordítással. A Szovjetunió világpolitikai e1 gondolásainak lényegretörő összefoglalását adta pénteken a kongresszusi palotájában el­hangzott egyórás beszédében Leonyid Brezsnyev. Szavaiból kitűnt, hogy Moszkvában ez idő szerint a politikai enyhülés ka­tonai enyhüléssel való kiegészítését tartják a világ­politika és a további békés fejlődés kulcskérdésének. Moszkvai politikai körökben igen jelentősnek tartják Brezs­nyev erélyes felszólítását az összes államokhoz és elsősorban a nagyhatalmakhoz, hogy min­den egyéb politikai megfonto­lást félretéve, fogadják a szó- „ cialista országok leszerelési „ki- | hívását”. Ezekben a körökben j figyelmet keltettek Brezsnyev : szavai egy új, az eddiginél is : borzalmasabb tömegpusztító • fegyver kidolgozásának vészé- i lyéről, az a megállapítása, hogy : ez az eddiginél is fontosabbá és 5 sürgősebbé teszi a nagyhatal- • mák hatékony erőfeszítéseit a • fegyverkezési hajsza megféke- l zésére. (MTI) Willy Brandi beszéde Bonn Willy Brandt, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke Bré­mában elhangzott beszédében állás foglalt az NSZK. és a szo­cialista országok kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak to­vábbfejlesztése és kiszélesítése mellett. Willy Brandt rámutatott, hogy Nyugaton a gazdasági visszaesés „mélyebbnek és tar- tósabbnak bizonyult, mint az bizonyos idővel ezelőtt feltéte­lezhető volt”. Megállapította, hogy e visszaesés egyik követ­kezménye a munkanélküliség fokozódása és hangsúlyozta, hogv annak leküzdése érdeké­ben feltétlenül fejleszteni és bő­víteni kell a kereskedelmi kap­csolatokat a szocialista álla­mokkal. Üjra és újra rá kell mutatni, hogy ezeknek az államoknak a piacai „fokozott figyelmet ér­demelnek” és még nincsenek teljesen kiaknázva a szocialista országokhoz fűződő kereskedel­mi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei — jelentette ki a szociáldemokrata párt elnöke, maid megjegyezte: a szociálde­mokrata-szabaddemokrata ko­alíciós kormány „keleti politi­kája”, amely kifejezésre jutott az európai szocialista orszá­gokkal megkötött szerződések­ben és megállapodásokban, elő­segíti a nyugatnémet lakosság foglalkoztatottságának biztosítá­sát. A reakció támadja Indira Gandhit Indira Gandl < indiai miniszterelnök-asszony a reakció tárna- { dósainak kere ' üzében áll. Képünkön: a kormányfő hívei : körében, akik árért keresték fél otthonában, hogy felkérjék: • maradjon hivataliban flelefotó—AP—MTI—KS) ? Ijabb államosítás Port ugáliában Lisszabon A portugiál kormány szomba­ton elhatározta 54 közúti szállí­tási vállalat államosítását. Portugáliában eddig államo­sították a bankot, a biztosítótár­saságokat, és néhány kulcsipar­ágat. Megfontolás alatt áll a tö­megkommunikációs eszközök és a nagybirtokok államosítása is. Hazaérkezés Szombaton hazaérkezett az NDK-ból a dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter vezette küldöttség, amely részt vett a szocialista országok egészség- ügyi minisztereinek 16., berlini konferenciáján. Az ötnapos ta­nácskozáson tizenegy szocialista ország, Bulgária, Csehszlovákia, a KNDK, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió ás a VDK képviseltette magát. ryy Áramszünet Szombat délután egyre-másra jöttek telefonjelzések a szer­kesztőségbe. de azt hisszük a DEMÁSZ békéscsabai hibabeje­lentőjéhez is. A megyeszékhely háziasszonyai, az üzemek dol­gozói egyre türelmetlenebbül ér­deklődtek: mi az oka. hogy már csaknem egy órája nincs áram­szolgáltatás? Leálltak a háztar­tási villanygépek a szombat es­ti, vasárnapi készülődések kö­zepette, s elnémultak az üze­mek termelő eszközei, a hír­közlő eszközök. A nyomdában, ahol a villany ólmot melegít, hogy betűsorokat önthessenek belőle, az áramkiesés jóval . hu­zamosabb tétlenséget okozott. Telefonáltunk magunk is a hibabejelentőnek, ahonnan la- kouikus választ kaptunk: „Tes­sék megnyugodni — hangzott a vonal túlsó végéről — lehet majd még négyórás áramszünet Is". Vagyis: majd akkor pa­naszkodjunk ... Ezt ugyan nem téri ék hozzá, de a nem éppen „megnyugtató” válaszból ez kö­vetkezett. Nem tudtuk, mert nem árul­ták el, ml a kiesés oka. pedig abból, hogy Időnként kigyullad­tak a villanykörték, aztán me­gint kialudtak, sejteni lehetett: jó helyen keresik az okot. Csak mi, a világ híreire váró, s az üzemekben normára dolgozó áramf egy asztok nem sejtettük: miért nem sikerül gyorsan ki­küszöbölni a hibát. (Ami a ké­sőbb „kiszivárgott” hírek szerint kábélmeghibásodásból adódott.) f gy aztán félig igaza lett a jós­lásnak. A nyomdában „befa­gyott” az ólom és a gépek csak fél ötkor, az áramszünet kezde­te után két és fél órával ké­sőbb tudtak indulni. Gondoljuk a hűtőházban és más termelő­üzemeknél még nagyobb gondot és anyagi kárt okozott az áram- klesés, amit végül is derekasan kiküszöbölt az ügyeletes vlllany- szerelőbrigád. De képzeljük el, mekkora lesz a bosszúság és a kár, ha egy ekkora városban, mint Békéscsaba, beválik a jós­lat és valóban négyórás áram­szünet lesz. Előfordulhat, de azt már nagy elemi csapás, , vagy más hasonló ok idézheti elő. Re­méljük azonban, erre nem ke­rül sor, s hogy a hibabejelentő szombat délutáni szolgálatosa legalább annyira rossz jós, mint pszichikus. Válaszával ugyanis — bár benne volt a „nyugodjanak meg” — nem nyugtatott meg senkit. A lehetséges rossz he­lyett. — ami felborzolta az ide geket — inkább a hiba okát. s kijavításának várható Idejét kellett volna az érdeklődőkkel közölnie

Next

/
Thumbnails
Contents