Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-11 / 109. szám
Tovább hódít az iparszerü termelés — Elismerés a magas színvonalon szervezett munkáért — Fontosabb tennivalók 1975-ben Interjú Horváth Pállal, a Dél-Békés megyei Tsz-ek Szövetségének titkárával Embere válogatja Hosszul vizsgázott az új technika az egyik k ukoricaterm esz- tő szövetkezetben. A nyugatnémet gyártmányú Becker típusú vetőgépet is munkába állították, hogy ezzel is gyorsítsák e nagy fontosságú növény vetését. Menet közben hol itt tört, hol amott. A teljesítménye két hét alatt alig haladta meg a 100 hektárt. Ugyanebben az időben egy másik tsz-ben hasonló vetőgéppel — ugyanebből a típusból — 1000 hektárnál is több kukoricát vetettek el. A szövetkezet műszakijai hosszasan vitatkoztak azon. jó-e a Becker-féle vetőgép-konstrukció vagy sem? A kérdéses szövetkezeiben azt mondták, hogy nem ér egy fabatkát sem. Kár volt érte pénzt adni. A másik szövetkezetben viszont, ahol jó szolgálatot tett, örömmel fogadták a KITE megyei képviselőjét, megköszönték, hogy sokoldalúan gondoskodtak a műszaki ellátásról. A Becker-vetőgépről elismerően nyilatkoztak. Hogyan lehet az, hogy egyik helyen valami jó, tökéletesen működik, a másik helyen pedig nem. Keressük a hibát a gépben? Ez futószalagon készül, sorozatban gyártják, nem válogatják össze az alkatrészeket úgy, hogy egyik gépbe csak a jót, a másikba pedig csak a gyenge minőségűt rakják. A gyárban is van meó, a tőkés vigyáz az általa. kibocsátott termék minőségére, mert piacon akar maradni, meg akar élni. Keressük máshol a hibát? Keressük! Lehetséges, hogy » gépkezelő műszaki felkészültsége nem megfelelő. Lehetne ezt úgy is fogalmazni, hiszen az élet adott már erre példát, hogy akit a hajdani Hoffer-traktorról mindenfele továbbképzés nélkül ráültettek egy korszerű gépre, mondjuk egy IHC-traktorra, az a meglepetéstől csak nézegetett jobbra, balra. Ezen a gépen már ipari tv-kamera van és monitoron lehet figyelni a muhkát. Ennek a kezelése tehát magasabb műszaki felkészültséget követel, mint a nagyon egyszerű szerkezetű Hoffer-traktor. A műszaki felkészültségen kellene változtatni, az embereket felkészíteni a korszerű gépek „megnyergelésére.” A hozzáértést kellene növelni, hogy azokat a teljesítmény-különbségeket, melyek előadódnak a munka során kettő vagy több üzem között, megszüntessék. Néha úgy érzi az ember; érthetetlen dologgal áll szemben. Ami jó az egyik üzemnek — most csak a technikáról beszélünk —, miért nem jo a másiknak? S ilyenkor az a gyakori, hogy másban keresik a hibát, ahelyett, hogy megvizsgálnák: megtettek-e minden tőlük telhetőt az új technika alkalmazására. Előfordulhat ugyanis, hogy a*nem átgondolt és megfontolt ítélettel önmaguk bizonyítványát állítják ki. — sik — ■Aktívákat tüntettek ki a Vöröskereszt-világnap alkalmából Megyénk déli körzetéből ösz- szességében kimagasló eredményes esztendőt zártak 1974 végén a termelőszövetkezetek. Valamennyiéin jól emlékszünk arra, hogy a mostoha időjárás milyen rendkívüli körülményeket teremtett, s milyen nehéz feladat elé állította a szövetkezetek tagságát. Széles körű társadalmi, összefogással sikeresen oldották meg a feladatokat. 1974-ben a mozgalom történetében a legbővebb termést érték el, takar! toltak be. A szövetkezeti parasztság szorgalmas munkájával azonosította magát a párt agrárpolitikájával, a magyar szövetkezeti mozgalommal a megye déli részében is. A helytállásról, az eredményekről ' beszélgettünk Horváth Pállal, a Dél-Békés megyed Tsz- szövetség titkárával. — Mi jellemezte az 1974. évi gazdálkodást? — A bevezetőben is elhangzott, hogy 1974 a legeredményesebb éve volt szövetkezeti mozgalmunknak. A megye déli részében búzából 42 mázsát, kukoricából 6ä,5 mázsát, cukorrépából 370 mázsát takarítottunk be hektáronként. Az országos átlagtermések a következők: búzából 37,5, kukoricából 42,5, cukorrépából 362,3. A számóik mutatják erőfesz! téseink eredményességét. Az állattenyésztésben is hasonló eredményekről adhatunk számot. A hizottsertés-értékesítés az 1973. évi 89 ezer 089 mázsáról 1974-ben 143 ezer 899 mázsára növekedett. A kocalét- szám a termelőszövetkezetekben nem csökkent, sőt 150-ned növekedett. A megye déli részének közös gazdaságaiban már 10 ezer 700 kocát tartanak, örömmel számolhatok be arról, is, hogy a nagyüzemekben erőteljes növekedésnek , indult a szarvasmarha-tenyésztés is. Számbelileg gyarapodott az állomány, a tehénlétszám - csökkenése megállt, sőt most már némi növekedésről beszélhetünk. A megye déli részében 4 mii liárd forint termelési értéket állítottak elő, s ebből a szövetkezeti bruttó jövedelem 961 millió forint. Ennek a felosztása úgy történt, hogy 72 százaléka a részesedési, 23 százaléka a fejlesztési alapba került. —. Hogyan erősödött a szocialista jelleg a szövetkezetek életében? — A szövetkezeti élet mind sokrétűbb. A választott szervek jól töltötték be feladatukat,fejlődött a szövetkezeti demokrácia. az emberek mind nagyobb számban érdeklődnek a szövetkezeti élet nyújtotta lehetőségek kihasználásáról. Kiemelkedő a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom erősödése. A párt XI kongresz- szusára kibontakozó munka versenyben 160-ról 260-ra növekedett a szocialista címért küzdő brigádok száma. A verseny második szakaszában — 1975- ben — ez a szám további 90- nel növekedett. A versenyben részt vevők száma 4 ezer 236-ra növekedett. Tavaly terven felül 139.3 millió forint termelési érték előállítását vállalták a brigádok. Év végén a teljesítmény összeszámlálásakor 233 millió forintról adhattak számot. A versenyző brigádok közül a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz Május 1. Szocialista Brigádja Bojtos Péter ve1375. MÄJUS 11, zetésévei elnyerte a Központi Bizottság kongresszusi oklevelét. A szövetkezeti mumkaverseny tovább erősítette a tsz-ekben a szocialista jelleget. Ügy érzem, hogy szövetkezeleinik a munka- verseny-szervezéssel jó úton haladnak. Követik a hagyományt. Ezzel és a társadalmi ügyért 'érzett felelősséggel magyarázható, hogy az orosházi Űj Élet Tsz harmadszor, a nagyszénása Lenin Tsz harmadszor, az orosházi Béke Tsz másodszor, a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz másodszor, az orosházi Dózsa Tsz először, a medgyesegyházi Egyetértés Tsz először, a mező- kovácsiházd CITÉV másodszor, a mezőgazdasági ÉPTÖV pedig első alkalommal nyerte ei a Kiváló Tsz, illetve társulás címet. A szocialista munkavenseny most újabb lendületet kapott. Erre az esztendőre a szocialista brigádok 105 és fél millió forint terven felüli érték előállítását vállalták. Az a tapasztalatunk, hogy a legnagyobb gazdasági eredményt azok a szövetkezetek érték el 1974-ben, melyekben a műszaki technikai színvonal, a belső demokratikus igazgatás, a tagok tulajdonosi és munkavállalói szemlélete együttesen fejlődött. A tsz-tagság gondolkodásmódjának alakításában rendkívül jelentős szerepet játszott a szocialista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom. — A nagyüzemi termelés körülményei hogyan alakultak? .— Tulajdonképpen egy hosz- szú folyamat játszódik le szemünk előtt, s ez a területkon- centráoió irányába 'és a termelés ipairszerűvé tételére irányul. A területi koncentráció az utóbbi években gyorsult fel. 1968-ban 68 tsz működött a megye déli körzetében, 1973- ban 51, 1974-ben 47 és 1975-ben 37. A szövetkezetek átlagos területe 4 ezer 184 hektár. Meghaladja az országos átlagot. Szövetkezeti egyesülések voltak Csanádapácán, Gerendáson, Gádoroson, Nagybánhegyesen, Nagyszénáson, Orosházán, Pusztaföldváron és Tótkomlóson. Az iparszerű termelés terjedése erőteljes ütemű. A szövetség területén a bábolnai, a nádudvari és a bajai termelési rendszer honosodott meg. A bábolnaiban 11, a nádudvariban 15, a bajaiban pedig 3 szövetkezet vesz részt. Az a véleményünk, hogy a termelési rendszerek előnyösen befolyásolták a termelést. A megye déli részében az összes kukorica-vetésterület 82 százalékát termelési rendszerben termesztették. Hektáronként átlagban 64,6 mázsa termést értek el. A rendszeren kívüli gazdaságok a vetésterület 18 százalékán 52,9 mázsa termést takarítottak be hektáronként. A számok önmagukért beszélnek. Mutatják, hogy mit kell tenni azokban a gazdaságokban, ahol eddig valamilyen oknál fogva elzárkóztak a korszerű, ipansze- rű termelés elől. A szakosított állattenyésztő telepek termeléséről is csak jót mondhatok. Veszteséges egy sincs. Az árbevétel igen jelentős. A kunágotai 24, a csorvási 22,1, a tótkomlósi 47,6 millió forint értékű árut adott. Egy dolgozóra Kunágotán 381 ezer, Csorváson 502 ezer, Tótkomlóson 561 ezer forint termelési érték jut. A baromfikeltető közős vállalkozásban és a tótkom- lósi tojástermelő közös vállalkozásban is rendkívül jók az eredmények. A BARTÖV 48,2 millió forint termelési értéket ért el. Az egy dolgozóra jutó árbevétel itt 61*8 ezer forint. Igen kedvezően dolgozik a CITÉV és az Építőipari Közös Vállalkozás Orosházán és Me- zőkovácsházán. — A taglétszám alakulásában történt-e valamilyen változás? — A taglétszám alakulásában a csökkenést nem tudjuk megállítani. Talán nem is baj. Az iparszerű termelés, a korszerű technika kevesebb embert igényel, mint a hagyományos módon szervezett gazdálkodás. Sokan elmentek az aktív dol- gózók közül nyugdíjba, mivel betöltötték ■ a 65. életévet. Ugyanakkor sok fiatal jött a szövetkezetbe. Vonzza őket a megváltozott munkakörülmény. Javulnak a kereseti lehetőségek is. Az eszközellátottság 1974-ben tovább növekedett és már meghaladja a 2,6 milliárd forintot. Az egy hektári-a jlutó eszközállomány majdnem 20 ezer foript. Az utóbbi három évben átlagosan 20 ezer forint volt az egy dolgozó tag átlagos jövedelme. Ez a szám 1973-ban 24 ezer 100, 1974-ben pedig 25 ezer 900 forintra növekedett. — Hogijan lehetne összefoglalni az 1975. éti feladatokat? — A szövetkezetek többségében már kialakult az optimálisnak tekinthető üzemnagyság. Ezért előtérben álló feladat az ebben rejlő termelési lehetőség teljesebb kihasználása. A termelőerők jobb hasznosítására, ahol szükséges — folytatódjék a mezőgazdasági termelőszövetkezetele ésszerű egyesülése. A XI. kongresszus határozataiban megfogalmazták a mi tennivalóinkat is. A megye déli körzetében arra törekszünk, hogy tovább szilárdítsuk elért termelési eredményeinket, növeljük a szövetkezeti parasztság szociális és kulturális ellátását, javítsuk a vezetés színvonalát, a választott testületek töltődjenek a rájuk bízott politikai és gazdasági értékekkel. A szövetkezeti élet, a szövetkezeti demokrácia másként nem erősödhet. További nagyon fontos föladatnak tartjuk az iparszerű termelés térhódításából adódó tennivalókat, ,az önálló elszámoló ágazati vezetés teljes kiépítését, megvalósítását, a munkaverseny folytatását — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Horváth elvtárs. Május 9-én délelőtt, Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőház. ban tartotta kibővített megyei vezetőségválasztó ülését a Vöröskereszt, melyen a járási, városi titkárok és elnökök is megjelentek. A Vöröskereszt-világnap alkalmából megtartott ösz- szejövetelen részt vett dr. Gyűszű Miklós, a Vöröskereszt országos központjának főtitkárhelyettese. iÖz Ferenc megyei titkár ünnepi beszédében megemlékezett hazánk felszabadulásának 30. évfordulójáról és a győzelem napjáról. Többek között beszélt a Vörös Hadsereg áldozatvállalásáról, a Szovjetunió győzelméről. Szólt arról a nagy fejlődésről, amely harminc év alatt hazáinkban tapasztalható, nemcsak gazdasági vonalom, hanem a társadalom minden területén. Többek között az egészségügy fejlődéséről is beszélt, s elmondotta, hogy a felszabadulás előtt a lakosság mintegy 31 százaléka volt biztosított, ma 1 viszont minden magyar állaimpolgár. Beszélt a szocialista humanizmusról, amely a Vöröskereszt alapelve. Elmondotta, hogy több mint HO éve hirdeti a nemzetközi Vöröskereszt a humanizmust, az emberi segítőkészség jelentőségét. Nem mindem ok nélkül választotta jelszavául a következőt: „Kétszer ad, aki gyorsan ad.” Ennek az elvnek a világ minden területén működő Vöröskereszt-szervezetek is eleget tesznek. Ezután arról a segítségről tájékoztatta a ' résztvevőket, amelyet a természeti katasztrófák sújtotta országok, nak nyújtott a Vöröskereszt az évek .során. Hazánkban és megyénkben is van erre számos példa. Legutóbb az 1970-es és 74-es árvíz, amikor az emberi humanitás megnyilvánulásából 40 millió formt gyorssegélyt tudott nyújtani a rászorultaknak. Végül szólt arról a szolidaritási akcióról, amely a napokban indult meg, s amelynek során 5— 10—20 és 50 forintos bélyegek megvásárlásával segítheti a lakosság a nemzetközi segélyalap megteremtését. Ezt követően dr. Gyűszű Miklós kitüntetéseket adott át. A Vöröskeresztes Munkáért arany fokozatát kapta dr. Baly Hermina, az. országos elnökség tagja, aki Budapesten vette át.. A megyei ünnepségen Serfőző József körösladányi Vöröskeresztelnök kapta meg az aranyjelvényt. Ezenkívül hatan ezüst- és kilencen bronzjelvényt vettek át. K. J. Széntüzelésű kazánhoz nyugdíjas kazánlűtőt felvesz a KÖB AN V AI SÖRGVAit békéscsabai kirendeltsége, Lipták A. u. 5—7. Diipsi Károly Műrét Szarvason A Szarvasi Állami Tangazdaság rózsás! körletében műrétet telepítettek. A mezőt a hosszan tartó, tavaszi szárazságban öntözéssel varázsolták dússá (Fotó; Demény) \
