Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-11 / 109. szám
Magyar nyelvű szovjet folyóiratok májusi száma A KSH megyei igazgatóságának jelentése (Folytatás az 1. oldalról) [ lentősen növelték a kőolaj- és a földgáztermelést. (Szénhidrogénekből az előző két év első I Kőolaj, tonna Földgáz, 1000 m3 Égetett tégla, kmt. 1000 db Égetett cserép Konzervipari és háztartási idényüveg, tonna Húzott síküveg, 1000 m2 Öntött síküveg, 1000 m2 Különleges hőszigetelő ablaküveg, 1000 m2 Mezőgazdasági gép és berendezés, db Teherszállító pótkocsi, db Kötöttáru, tonna Férfiing, 1000 db Kolbászfélék, tonna Vágott baromfi, tonna Feldolgozott tojás, 1000 db Az ipar fokozta mind a belföldi, mind a külkereskedelmi értékesítést. A fontosabb cikkek közül fehér palackból 126, öntött síküvegből 87, kötöttáruból 53. tojásból 38, vágott baromfiból 18 százalékkal többet exportáltak, mint 1974. első három hónapjában. Az év első negyedévében a szocialista iparban átlagosan 57 540 főt foglalkoztattak, ebből több mint 4000-et a tanácsi iparban, 18 700-at a szövetkezeti iparban. A létszám ágazati szinten 2,2 százalékkal emelkedett. A szocialista ipar egészében a ler- meléstöbblet 86 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből. Az állami iparban a munkások átlagos havi keresete 2850 forint volt, 8,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Beruházás — Építőipar Az év elején a megyében 29 olyan beruházás volt folyamatban, amelyek egyenkénti költségelőirányzata meghaladja a 25 millió forintot, tervezett, együttes teljes költsége pedig megközelítően 4,6 milliárd forint. Ezek között szeretjeinek például az üvegipari beruházások és az új gyulai húsüzem építése. Utóbbi költsége meghaladja az 1 milliárd forintot. Az 1975-re előirányzott fejlesztések eredményei egyben a negyedik ötéves terv sikeres megvalósításának is a biztosítékai. A tervezett ipari beruházások várhatóan megvalósulnak, bár egyes esetekben az üzembe helyezések időben elhúzódnak. A mezőgazdasági beruházásokat napjainkban főként a gépesítés jellemzi. A településhálózatfejlesztésben, illetve egyes kommunális jellegű (pl. oktatási) beruházások megvalósításában nem teljes a tervszerűség. A szócialista építőipar 1975. évi termelési feladatai meghaladják az előző évit. Az év első negyedévében a saját építésiszerelési munkák értéke 180 millió forint volt — az árváltozások kiszűrése mellett, is —, 10 százalékkal több mint egy évvel korábban. Az állami építőipar a nagyobb termelési volument kevesebb építőipari munkással teljesítette. E kedvező eredményt főleg a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyek segítették elő. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat nagy feladata az országosan is kiemelt jelentőségű, gyulai húsüzem kivitelezése. A vállalat ezt a munkát külön eljárásokat tartalmazó intézkedési terv alapján végzi. A szocialista építőiparban a munkások havi átlagkeresete 2780 forint volt 6.5 százalékkal több, mint 1974. első három hónapjában. 4 táró HJCniM£í 1975. MÁJUS 1L negyedévében csökkent a termelés.) A fontosabb cikkek termelése a következőképp>en alakult: A termelés 1975. I. n. év mennyisége 1974. I. n. év százalékában 26 285 111,7 236 803 129,0 23 237 81,5 29 342 136,4 9 093 75,9 1 301 — 790 203,5 13 92,9 15 302 79,1 476 55,9 579 100,5 802 88.2 1 030 122.0 2 964 102.3 40 468 137,7 Mezőgazdaság 1975 elején 46 mezőgazdasági termelőszövetkezet egyesüléséből 20 nagyüzem keletkezett. A közös gazdaságok száma 116-ról 90-re csökkent, átlagos területük pedig megközelítette a 3900 hektárt. Ez megfelel az állami gazdaságok átlagos területe 47 százalékának. Az egyesülések következtében a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet lett a megye legnagyobb területű közös gazdasága; a mezőhegyesi, szeghalmi és Szarvasi Állami Gazdaság után a negyedik legnagyobb területű mezőgazdasági nagyüzem. 1975. március 31-én 127 150 szarvasmarhát és 902 900 sértést tartottak a megyében. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével kapcsolatos 1025/1972. (VII. 30.) sz. minisztertanácsi határozat megjelenése óta az állomány és ezen belül a tehenek száma 2 százalékkal nőtt. A szarvasmarha- és tehénállomány 1962 óta tartó csökkenése a kisüzemi gazdaságokban is megállt. 1975. január 1-én a megye állami gazdaságaiban 12 szarvasmarha és 7 sertés szakosított telep; a termelőszövetkezetekben 14 szarvasmarha-, 23 sertés-, 2 tyúktajástermelő- és jércenevelő-, továbbá 1 pe- csenyepulyka-hizlaló szakosított telep működött. Ezeken a telepeken termelték meg 1974-ben az állami gazdaságok a tehéntejnek 60, a sertéshúsnak 70 százalékát; a termelőszövetkezetek pedig 17, illetve 51 százalékát. A két tojáskombinát a nagyüzemi gazdaságok tyúktojástermelésének 60 százalékát állította elő. 1975. első negyedévében a mezőgazdasági üzemek és a lakosság a fontosabb vágóállatokból és állati termékekből 26 százalékkal értékesítettek többet, mint az előző év azonos időszakában. Legdinamikusabban a süldő és vágó-, sertés felvásárlása emelkedett. A baromfi- és tojásértékesítés — a kedvező exportlehetőségekkel összefüggésben — 1975. első negyedévében 10. illetve 30 százalékkal meghaladta az előző évit. Népesség — Munkaügy 1974-ben Békés megye népesedési helyzetében jelentős fordulat következett be. Az évtizedek óta tartó népességfogyás megállt, sőt a népességszám első ízben emelkedett. A megye lakónépiessége, az elmúlt év végén 431 000 volt, 0,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Főként a népesedéspolitikai intézkedések hatására az élve születések száma 1974-ben számottevően — 25 százalékkal — emelkedett; az év folyamán csaknem 7800 gyermek született. Ez — a halálozások változatlanul magas száma mellett is — a természetes szaporodás mértékét lényegesen megnövelte. 1975. első három hónapjában a bérből és fizetésből élők száma 2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az állami mező- gazdaságban és az építőipar állami szektorában dolgozók száma tovább csökkent; a nem termelő ágazatokban foglalkoztatottaké ezzel szemben az átlagosnál jóval dinamikusabban emelkedett. Az összes foglalkoztatottak havi átlagkeresete a szocialista szektorban (mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkül) megközelítette a 2900 forintot, ezen belül a munkásoké 2737 forint volt; 7. illetve 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Jövedelem — Vásárlás A lakosság különböző főbb forrásokból (munkabér, részesedés. árueladás, társadalom- biztosítás) származó pénzbevétele — az előző év azonos időszakában tapasztalt stagnálás után — 18 százalékkal emelkedett. A pénzbevételek jelentős növekedését a kiskereskedelmi forgalom előző évinél dinamikusabb emelkedése követte; folyóáron 14, volumenében mintegy 9 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. Az egyes árufőcsoportoknál az előző év azbnos időszakától eltérő tendencia érvényesült. Tavaly az élelmiszerek és élvezeti cikkek együttes eladása nem érte el az összforgalom növekedési ütemét, ugyanakkor a vegyes iparcikkeké jóval meghaladta azt. 1975. első negyedévében viszont a ruházati cikkek, élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma nőtt az összforgalomnál gyorsabban. A vásárlások mellett a lakosság takarékbetét-állománya is számottevően nőtt. 1975. március végén a betétállomány 18, a hitelállomány 13 százalékkal több volt, mint 1974 azonos időpontjában. 1975 első három hónapjában a szolgáltatások teljesítményértéke 22 százalékkal több volt, mint az előző év azonos időszakában. Ennek több mint felét az iparvállalatok és szövetkezetek, csaknem 30 százalékát pedig a személyi szolgáltató szövetkezetek végezték. Népművelés 1974-ben a megye közművelődési intézményhálózata a szabad idő hasznos eltöltésére a korábbi éveknél is több lehetőséget biztosított. Tevékenységük általában tovább javult, igénybevételük fokozódott. Egy tanácsi művelődési otthonra például az 1973. évi 59-ceI szemben 83 ismeretterjesztő előadás jutott. A tanfolyamok közül a nyelvtanfolyamok száma emelkedett, de nagyobb volt az érdeklődés a szakkörök és a művészeti csoportok iránt is. A tanácsi könyvtárak állománya 1974-ben 5 százalékkal gyarapodott. 100 lakosra az év végén 218 könyvtári egység jutott. A könyv-, folyóirat- stb. beszerzésre fordított összeg egyharmadával haladta meg az előző évit. 1974-ben az összes terjesztett sajtótermékek példány száma több mint 1,7 millió darabbal emelkedett. A növekedés 85 százalékban az előfizetők számának gyarapodásából származott. A napilapi-előfizetések között a Békés megyei Népújság részaránya 50, a Népszabadságé 36 százalékos volt. A helyi lap előfizetőinek száma egy év álatt 3400-zal emelkedett. A rádióelőfizetők száma »az elmúlt év folyamán ismét több lett, a televízióelőfizetők számának növekedése pedig az utóbbi években fokozatosan mérséklődött. Ezer lakosra 260 rádió-, illetve 216 televízióelőfizető jutott 1974 végén. A megyében összesen mintegy 93 000 televíziót működte Inak. A Szovjetunió A Szovjetunió című folyóirat idei, ötödik, májusi száma inter- i jút közöl. A. Romínnal a Szovjetunió Minisztertanácsa Állami j Árbizottságának elnökhelyette- ; sével arról, hogy „Miért nem te- 1 nyegeti infláció a szovjet gazda- j Ságot?” Több oldalas képes riport j mutatja be, hogyan tanulnak a jövő münkásai: a harkovi diákváros példáján megismerkedhet | az olvasó a szovjet szakmunkás- képzéssel. I. Kozlov, a Szovjet Szakszervezetek Üdültetési Igazgatósága Központi Tanácsának elnöke a szakszervezeti üdültetésről ad tájékoztatást. A továbbiakban — mint minden számban — ezúttal is változatos anyaggal jelentkezik a, műszaki, az orvosi, a divat- és a sportrovat. A Szovjet Irodalom A Szovjet Irodalom most megjelent májusi számának tartalmából kiemelkedik a 70 éves Solohov üdvözlése. A magyar irodalom élvonalába tartozó alkotók — Illés Endre, Fekete Gyula, Makai Imre, Sánta Ferenc, Héra Zoltán, Simon István, Galambos Lajos. Sükösd Mihály és Czine Mihály — köszöntik az idős, élő-klasszikust, a Nobel- és Lenin-díjas írót. Érdekes olvasmánynak ígérkezik az örmény széppróza jeles képviselője, Grant Matevosz- jan kisregénye, a Bivalytehén. , Vaszil Bikov belorusz író Farkascsorda című kisregényének második része és a magyar olvasóközönség számára eddig kevésbé ismert író, Jevgenyij No- szov elbeszélései is e számban olvashatók. A májusi szám költészetét — a többi között — Leonyid Marti- nov szovjet-orosz költő — Petőfi, Ady, József Attila, Vörösmarty, Arany, Madách műveinek orosz fordítója — és Ja- roszlav Szmeljakov versei képviselik; Weöres Sándor, Hidas Antal, Képes Géza, Garai Gábor, Rab Zsuzsa fordításaiban. A Közös dolgaink / rovatban Apró Antal, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökének és Pjotr Fedoszejev, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság elnökének cikkei hívják fel figyelmünket néhány, mindkét országot érintő kérdésre. A Két nyelven rovatban Va- lentyin Beresztov és Jurij Kura- nov elbeszélései olvashatók Gal- ,vács Adél fordításában. Robert Merle, a világhírű baloldali francia író és Kajszin Ku- lijev, a balkán népcsoport költőjének izgalmas levélváltását teszi közzé a folyóirat. Viktor Tyomin — Solohovot és szülőfaluját ábrázoló — fényképei illusztrálják a lap májusi számát. Gazdag kritikai anyag, valamint a legfrisseb szovjet könyvtermés recenziói egészítik ki a folyóirat második, májusi számának anyagát. A Lányok—Asszonyok májusi száma A Lányok—Asszonyok májusi számában igen sok kép és írás foglalkozik háborús témával, a hitleri fasizmuson aratott győzelem 30. évfordulója kapcsán. Ehhez kapcsolódik Kovács Margit interjúja is, magyar asszonyokkal, köztük Duschek Lajos- néval, a SZOT titkárával. A sportkedvelők a leghíresebb szovjet ejtőernyősnőkkel ismerkedhetnek meg. Buga doktor írása a fogápolás fontosságáról szól. A divatrovat az érettségi bankettra készülő lányoknak mutat be modelleket. A legkisebbekhez rajzokkal illusztrált mese és versek szólnak. A lap melléklete kötött és horgolt modellek képét és leírását közli. A „Mindnyájunk szakácskönyve” rovatban az olvasók ételreceptjei jelennek meg. Felnőtteknek és gyermekeknek szóló keresztrejtvények egészítik ki a mellékletet. v A Lányok—Asszonyok e száma rejtvénypályázatot hirdet — a nők nemzetközi éve alkalmából — a szovjet nőkről. A helyes megfejtést beküldöttek között értékes díjakat — utazás a Szovjetunióba, táskarádió, szamovár stb. — sorsol ki a szerkesztőség. Sfaiísztikai könyvszemle Magyar Statisztikai Zsebkönyv, 1975 A kiadvány részletes adatokat közöl hazánk helyzetéről, fejlődéséről. Foglalkozik a népesség, a népmozgalom és a nemzeti jövedelem alakulásával. Tájékoztat a beruházások, az ipar, a mezőgazdaság helyzetéről, valamint a műszaki fejlesztés eredményeiről. Általános érdeklődésre tarthatnak számot az iskolai oktatás, a szakemberképzés adatai is. Jelentős terjedelemben közöl adatokat a bel- és külkereskedelem, az idegenforgalom alakulásáról, a hazánkba látogató külföldiek és a külföldre látogató magyarok számáról, valamint az általuk igénybe vett szolgáltatásokról. t Külön fejezet foglalkozik hazánk lakosságának szociális ellátottságával. A zsebkönyvben megtalálhatók a legfontosabb meteorológiai adatok is. A hazai és külföldi érdeklődők számára egyaránt érdekes és hasznos kiadványt színes térképmelléklet, valamint gazdag ábra- és grafikonanyag egészíti ki. Az évfordulóra megjelent, közkedvelt zsebkönyv Idősoros adataival a szocializmus építésében eltelt 30 év eredményeinek részletes elemzésére ad lehetőséget. fl társada'mi mobTtás történeti tendenciái A kiadvány, amely fele-fele részben elemző szövegből és táblázatokból áll, a társadalom- tudományi kutatásokban sokat hangoztatott történeti nézőpont követelménye alapján vizsgálja a magyarországi társadalmi mobilitás történeti alakulását az 1930-as évektől az 196P-as évek közepéig, összehasonlítja a két világháború közötti időszak, a felszabadulást közvetlenül követő évek és az 1960-as évek eleje idején megfigyelt társadalmi mobilitást, kutatja annak tényezőit. A mobilitási elemzések alátámasztásául részletesen kipiutatja az 1920. és 1960. közötti nép- számlálások alapján megrajzolható társadalmi szerkezetet. Külön fejezetek foglalkoznak a nők tái'sadalmi mobilitásával, a falusi népesség társadalmi mobilitásával a háború előtti, illetve a földreform utáni gazdaságok nagyságának függvényében, a vezető beosztásúak és más értelmiségiek mobilitásának ösz- szehasonlításával, az iskolai végzettség szerinti mobilitással, valamint a mobilitás és vándorlás összefüggésével.
