Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-31 / 126. szám
Vegyesboltok A kereskedelmi vállalatok és a boltok profiljában furcsa átréte- geződésnek lehettünk tanúi as utóbbi években. Az élelmiszer- és az ABC-áruházakból ugyan eltűntek a tartós fogyasztási cikkek, amelyek csak a helyet foglalták el a fontos napi cikkek elől, de még ma is találkozhatunk automata mosógéppel, televízióval községi vegyesboltokban. Hogyan kerül a csizma az asztalra, azaz a lisztes zsákok közé az automata mosógép és a többi nagy értékű áru? Egyrészt a szemlélet miatt, ami azt tartja: nem igazi község az. ahol nem lehet kapni korszerű háztartási gépeket. A másik ok pedig a minél nagyobb nyereségre való törekvés. Nevezetesen az a tény, hogy a falusi boltos egy 6—7 ezer forintos készülék eladásával annyi jutalékhoz jut, amennyire csak nagy mennyiségű élelmiszer és napi közszükségleti cikk eladása útján tehetne szert. De menjünk tovább és nézzük, meg: hasznos-e ez a vállalatnak, szövetkezetnek? Egyáltalán nem! Ráfizet ugyanis arra, hogy hónapokig fekszik a pénze ezekben az árukban, amelyet más, a naponta szükséges cikkek tartásával forgathatna. Így aztán előfordul olyan eset is, hogy a szaküzletben hiánycikknek számító árut idővel kénytelenek árengedménnyel értékesíteni. Nem beszélve arról: a fogyasztóknak sem előnyös ilyen boltban vásárolni, hiszen az apró boltokban egyszerűen lehetetlen a nagy értékű cikkekből megfeleld választékot tartani és a vásárlás körülményei is rosszabbak, mint a jól felszerelt szaküzletekben. Igaz, így nem kell a mosógépért, a televízióért a városba, nagyobb községbe utazni, de javuló közlekedési viszonyunk között ez már egyre kisebb gond. Különösképp ha hozzátesszük, amit a vevő nem is tud, csak érez: a vegyesboltokból azért hiányzik a fehérnemű, a cérna, a facsavar és megannyi aprócikk, mert a pénzt á nagy értékű áru köti le. összefügg ez a helyzet azzal, hogy jó pár éve a vállalatok, szövetkezetek lehetőséget kaptak a közvetlen árubeszerzésre, arra, hogy a nagykereskedelem megkerülésével, egyenesen a gyártól is vásárolhatnak. Mi ennek a következménye? Az, hogy a minőségi áruátvételnek még az a szerény mértéke is hiányzik, amit a nagykereskedelmi vállalatok nyújtani tudnak. A vegyesbolt vezetője képtelen a szakszerű minőségi vizsgálatra. Ráadásul az is megesik: éppen azt az árut küldik ki az ilyen üzletekbe, amit a nagykereskedelem esetleg minőségi kifogás miatt nem vett át Mi tehát a megoldás? Mindenek előtt az, hogy szabályozni kellene a nagy értékű, tartós fogyasztási cikkek árusításának feltételeit. Műszaki cikket például csak ott szabadjon árulni, ahol ilyen képzettségű eladók dolgoznak. Televíziót ott, ahol képesek az összes választéknak legalább a felét kínálni, ahol van megfelelő antenna és bemutatóhely. Ezek és más hasonló körülmények — úgy véljük — egyaránt szolgálnák a vállalatok, a vevők és a népgazdaság érdekeit. —seres—í Bímmws^ 1975, MÁJUS 31 Az .otthon melege nélkül Az egyik af£ rőság megpillantja a belépő idegent. Szőke haja lobogva repdes, ahogy szalad hozzá. Nagy, kék sze* mét rászegezve kérdi: — Nem te vagy a mamám? Már futnak mindannyian, játékukat félbehagyva, körülvenni a vendéget. Apró kezecskéiket felé nyújtják, s ha a belépő viszonozva kedvességüket, megsimogatja egyiket-másikat, szinte tolongnak, hogy ők is sorra kerüljenek. A szöszke kislány, a felfedező, nem tágít. Makacsul érdeklődik, miközben megragadja a vendég kezét: —■' Kihesz jöttél? Nem hozzám? Kinek a mamája vagy? Szívbe markoló kép, életre szóló élmény az eleid nevelőotthon meglátogatása, a találkozás ezekkel a gyerekekkel, akik / nélkülözik a szülői szeretet, a család, az otthon melegét. Megyénkben főbb mint 1290 állami gondozott gyermek él. Ebből mintegy 80-at gondoznak Eleken. Hogy kerültek ide? Miért nem beszélhetnek ők is az otthonukról, mint sok ezer, velük egykorú társuk? Erre a kérdésre kerestem választ, amikor becsengettem a nevelő- otthon kapuján. A gyermekek törzslapját nézegetve megrendítő történetek elevenednek meg. B. Zolika szülei külön- váltan élnek. Mindketten alkoholisták. A gyereket nem látják el megfelelően. A nagyszülőknél rosszak a szociális viszonyok. A kisfiút állami gondozásba vették. Egyszer meglátogatta az anya, közben befutott volt férjei is. A kicsi döbbenten hallgatta veszekedésüket, amelynek az egyik gondozónő vetett véget, kitessékelve az apát. Azóta egyik héten az egyik, másikon a másik szülő keresheti fel a kisfiút. B. Zsiga mamája élettársi viszonyban élt a papával, akit a kisfiú többet látott részegen, mint józanul. Anyját és őt is állandóan ütötte, verte. Volt olyan éjszaka, hogy az istállóban húzódtak meg a dühöngő férfi elől. Az anyai nagyapa öt kiskorú gyereket gondoz, rokkantsági nyugdíjas. Nem tudja ellátni az unokát. Zsigát egjr karácsonyra kikérte édesanyja. Elhanyagoltan, tetvesen hozta vissza S-« Azóta alig látogatják. A kis D. Angéla is házasságon kívül született. Négy testvére ugyancsak állami gondozott. Amióta Elekre került, nem látogatták meg. Az anya szüleivei él együtt, a nagyanya öregkori agyérelmeszesedésben szenved, a kislány ellátása ilyen körülmények között nem biztosított. T. Évike nagyszülei nem tudják lányuk tartózkodási helyét. Egyszer Budapestre ment, azóta nem tudnak róla. Unokájukról is csak akkor hallottak, amikor környezettanulmányra mentek hozzájuk. A kislányt utoljára ősszel kereste , fel az édesanyja. Nagyon boldog volt. Azóta nem látta a „mamát”. T. Zoltán édesanyja is állami gondozásban nőtt fel. Kiskorú volt, amikor megszületett a kisfiú. Tudja mit jelent így felnőni, ennek ellenére ritkán látogatja Zolikát. Délután két óra van. Még benézek az alvó gyerekek szobájába. Az egyik kisfiú hosszú szempillája megrezdül az odalépő neszére, majd újra mély álomba merül. Mosolyog. Álmában talán az anyjával találkozik. Nem az igazival, aki kiabál rá, veri, aztán eldobja magától, hanem akit elképzelt: az aggódó, a melegen ölelő, a gondoskodó anyáról. Ezért mosolyog bizonyára „-io N. A. . Befejeződött a honvédelmi verseny Május 27-én rendezték meg Békéscsabáin a középfokú tanintézetek honvédelmi rajversenyét. A KISZ városi bizottsága és a városi Ifjú Gárda Parancsnokság által rendezett versenyen azok a diákok vettek részt, akik az iskolai honvédelmi napokon a legjobban szerepeltek. Második éve szervezik meg a honvédelmi versenyek városi döntőjét, amély- ben a résztvevők tízfős csapatokban mérik össze tudásukat. A Ayolc kilométeres szakaszon a versenyzők kispuska- és légpuskalövószettel, lőel- méleti, elsősegélynyújtó, polgári védelmi, valamint tereptani kérdésekre adott válaszokkal, gránáthajítással és más gyakorlati feladat végrehajtásával szerezhettek pomtoteat. Május 29-én, az ifjúsági és úttörőházban hirdették ki a honvédelmi verseny eredményét. A leánycsapatok közül legjobban a Sebes György Közgazdasági Szakközépiskola csapata szerepelt. Második lett a 635. számú Szakmunkásképző Intézet, harmadik helyen a Kemény Gábor Szakközépiskola csapata végzett. A fiúk közt a Kemény Gábor szakközépiskolások, a 635- ös Szakmunkásképző Intézet diákjai, valamint a Vásárhelyi Pál Útépítési és Földmérési Szakközépiskola csapata nyerte el az első három helyezést. Az első helyezett iskolák serleget és oklevelet, a második és harmadik helyezették oklevelet kaptak. S£SBÍS*!SeeíBSSBS83ES5£32«®*®S±£S*SSas*BBSS8SS5Sffi83S82aS»!;Sa Sfi*BBaSSSBBBBBaBBSBBBaSBSS129SS3Bei s .*a«aaaassse*»esaa*i3£ai'is-'si®saK Kismama-találkozó Békésen Szolgálat a rendőrfeleség szemével Békésen, a vegyesipari szövetkezetnél kedves ünnepség zajlott le a napokban. A szövetkezet nőbizottsága a gyermekgondozási szabadságon levő kismamákat látta vendégül, gyermekeikkel együtt. A kicsinyeknek ajándékokkal is kedveskedett. Dr. Lipták Pál gyermekorvos előadást tartott, kérdésekre válaszolt, s neveléssel kapcsolatos filmeket is vetítettek a a találkozón. • Fasírozott sül a zsírban, aj gáztűzhely másik karikáján le-l vies fő. Az egyik szék karfáján frissen vasalt nyári rendőr- egyenruha alhadnagy: vállpántital. Mondom a tűzhely mellett sürgölődő asszonynak, hogy Bak Imrét, a körzeti megbízottat keresem, jó helyen járok-e? Igen — csak most nincs éppen itthon, jöjjek talán egy óra múlva vissza, akkor biztos itthon találom. — Itt van valahol a községben? — Nem, Kovácsházára vitte be motornál a kislányt Lejárt a személyazonossági igazolványa, azt kell meghosszabbítani. Mar itthon lennének, de közben defektet kaptak, most vitték utánuk a pótgumit — S mi lenne, ha a feleség mutatná be a körzeti megbízottat? — Megpróbálhatom. Harminc éve rendőr már. A felszabadulás után nem sokkal később került a rendőrséghez. 1946-ban kinevezték Endrédre őrspa- rancsnok-helyettesnék. fin- end- rődii, vagyok, ott ismerkedtünk össze, s 1948-ban esküdtünk meg. M)ég abban az évben elvitték tiszthelyettesi iskoláira. Amikor elvégezte, s hazakerült, megkezdődött a vándor- élet Először Domlbegy házára került őnspanancsnoknak. Ezután Tótkomlós következett, majd Csorvás. Egy időben Orosházán dolgozott a járási kapitányságon. Aztán újra indultunk tovább és átköltöztünk Nagyszénásra. Alig melegedtünk meg az új helyen, parancs jött, és mi mentünk Magyarbán- hegyesre. Ott nyolc évig voltunk. Még volt egy kitérő mielőtt idejöttünk — Kaszaperen szolgált egy évig. 1968-ban kerültünk ide Nagy- bánhegyesre, ennék is már több mint hét éve. Annyit, s addig vándoroltunk már, hogy a ayug- díj.as kor is egyre közelebb került. Persze hogy nehezen, lehetett megszokni ezt a vándoréletet. De hát ez a munkaköre, tudtam már régen, hogy ezzel jár. Mielőtt összeesküdtünk volna, fodrász voltam, de az esküvő után abba kellett hagynom, hiszen, a szolgálat az olyan, hogy mindig készenlétben kell állni. Ezért nékem is otthon kellett maradnom, különösen amióta kislányunk megszületett. Soha nem panaszkodtam, hogy miért lett rendőr, pedig nagyon hosszú ideig kevés volt a fizetés, jószágot is kellett tartani, hogy valamit pótoljon a konyhára. Jó itt Nagybánhegyeseri Ez a legjobb község az eddigiek között — úgy értem rendőri szempontból. Valamennyit én is konyítok már hozzá, hiszen, a közéi harminc év alatt én is átéltem egyet s mást. Amikor az uram szolgálatban van és ha jönnek a panaszosok, nekem kell fogadni őket. Ha olyan az ügy, akkor értesítem a járási kapitányságot, ha meg kisebb jelentőségű, ha csak tudakozódnak valamilyen ügyben, akkor megpróbálok segíteni. A férjem kioktatott, hogy mit kell tennem; ha valami előadódik, akkor, amikor nincs idehaza. Ügy érzem, tisztelik és szeretik az uramat a községben. Mi is megszerettük Bánhegyest, rendes, becsületes emberek laknak ' itt. Elhatároztuk, hogy nyugdíj után itt maradunk, itt telepszünk le. Építünk egy kis házat, a tanács biztosít telket. Tudja, itt a körzeti megbízott közéleti személy: itt nincs nyolcórai munka, mindig szolgálat van. Ha valaki éjszaka fordul hozzá valamilyen problémával, akkor is segít. Ő olyan típusú ember. & Q, A holnap ínyesmesferei A Gellért Szálló konyháján dolgozik Novák Ferenc mesterszakács, aki jelenleg 12 tanulóval foglalkozik. Hetenként egy alkalommal külön foglalkozást tart tanulóinak, ahol az összetettebb receptek elkészítését tanulhatják meg és ilyenkor adódik alkalom a hidegtálak és más konyhaművészeti remekek elkészítésére is (MTI fotó: Danis Barna felvétele—KS) \
