Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-31 / 126. szám

Vegyesboltok A kereskedelmi vállalatok és a boltok profiljában furcsa átréte- geződésnek lehettünk tanúi as utóbbi években. Az élelmiszer- és az ABC-áruházakból ugyan el­tűntek a tartós fogyasztási cik­kek, amelyek csak a helyet fog­lalták el a fontos napi cikkek elől, de még ma is találkozha­tunk automata mosógéppel, tele­vízióval községi vegyesboltok­ban. Hogyan kerül a csizma az asztalra, azaz a lisztes zsákok közé az automata mosógép és a többi nagy értékű áru? Egy­részt a szemlélet miatt, ami azt tartja: nem igazi község az. ahol nem lehet kapni korszerű háztartási gépeket. A másik ok pedig a minél nagyobb nyere­ségre való törekvés. Nevezete­sen az a tény, hogy a falusi bol­tos egy 6—7 ezer forintos ké­szülék eladásával annyi jutalék­hoz jut, amennyire csak nagy mennyiségű élelmiszer és napi közszükségleti cikk eladása út­ján tehetne szert. De menjünk tovább és nézzük, meg: hasz­nos-e ez a vállalatnak, szövet­kezetnek? Egyáltalán nem! Rá­fizet ugyanis arra, hogy hónapo­kig fekszik a pénze ezekben az árukban, amelyet más, a napon­ta szükséges cikkek tartásával forgathatna. Így aztán előfordul olyan eset is, hogy a szaküzlet­ben hiánycikknek számító árut idővel kénytelenek árenged­ménnyel értékesíteni. Nem be­szélve arról: a fogyasztóknak sem előnyös ilyen boltban vásá­rolni, hiszen az apró boltokban egyszerűen lehetetlen a nagy ér­tékű cikkekből megfeleld vá­lasztékot tartani és a vásárlás körülményei is rosszabbak, mint a jól felszerelt szaküzle­tekben. Igaz, így nem kell a mosógépért, a televízióért a vá­rosba, nagyobb községbe utazni, de javuló közlekedési viszo­nyunk között ez már egyre ki­sebb gond. Különösképp ha hoz­zátesszük, amit a vevő nem is tud, csak érez: a vegyesboltok­ból azért hiányzik a fehérnemű, a cérna, a facsavar és meg­annyi aprócikk, mert a pénzt á nagy értékű áru köti le. összefügg ez a helyzet azzal, hogy jó pár éve a vállalatok, szövetkezetek lehetőséget kap­tak a közvetlen árubeszerzésre, arra, hogy a nagykereskedelem megkerülésével, egyenesen a gyártól is vásárolhatnak. Mi ennek a következménye? Az, hogy a minőségi áruátvételnek még az a szerény mértéke is hiányzik, amit a nagykereske­delmi vállalatok nyújtani tud­nak. A vegyesbolt vezetője kép­telen a szakszerű minőségi vizs­gálatra. Ráadásul az is meg­esik: éppen azt az árut küldik ki az ilyen üzletekbe, amit a nagykereskedelem esetleg minő­ségi kifogás miatt nem vett át Mi tehát a megoldás? Minde­nek előtt az, hogy szabályozni kellene a nagy értékű, tartós fo­gyasztási cikkek árusításának feltételeit. Műszaki cikket példá­ul csak ott szabadjon árulni, ahol ilyen képzettségű eladók dolgoznak. Televíziót ott, ahol képesek az összes választéknak legalább a felét kínálni, ahol van megfelelő antenna és be­mutatóhely. Ezek és más hasonló körül­mények — úgy véljük — egy­aránt szolgálnák a vállalatok, a vevők és a népgazdaság érde­keit. —seres—í Bímmws^ 1975, MÁJUS 31 Az .otthon melege nélkül Az egyik af£ rőság megpil­lantja a belépő idegent. Szőke haja lobogva repdes, ahogy szalad hozzá. Nagy, kék sze* mét rászegezve kérdi: — Nem te vagy a ma­mám? Már futnak mindannyian, játékukat félbehagyva, kö­rülvenni a vendéget. Apró kezecskéiket felé nyújtják, s ha a belépő viszonozva ked­vességüket, megsimogatja egyiket-másikat, szinte to­longnak, hogy ők is sorra kerüljenek. A szöszke kis­lány, a felfedező, nem tágít. Makacsul érdeklődik, miköz­ben megragadja a vendég ke­zét: —■' Kihesz jöttél? Nem hozzám? Kinek a mamája vagy? Szívbe markoló kép, életre szóló élmény az eleid nevelőotthon meglátogatása, a találkozás ezekkel a gye­rekekkel, akik / nélkülözik a szülői szeretet, a család, az otthon melegét. Megyénkben főbb mint 1290 állami gondozott gyer­mek él. Ebből mintegy 80-at gondoznak Eleken. Hogy ke­rültek ide? Miért nem be­szélhetnek ők is az otthonuk­ról, mint sok ezer, velük egykorú társuk? Erre a kér­désre kerestem választ, ami­kor becsengettem a nevelő- otthon kapuján. A gyermekek törzslapját nézegetve megrendítő törté­netek elevenednek meg. B. Zolika szülei külön- váltan élnek. Mindketten al­koholisták. A gyereket nem látják el megfelelően. A nagyszülőknél rosszak a szo­ciális viszonyok. A kisfiút állami gondozásba vették. Egyszer meglátogatta az anya, közben befutott volt férjei is. A kicsi döbbenten hallgatta veszekedésüket, amelynek az egyik gondozónő vetett vé­get, kitessékelve az apát. Az­óta egyik héten az egyik, másikon a másik szülő keres­heti fel a kisfiút. B. Zsiga mamája élettársi viszonyban élt a papával, akit a kisfiú többet látott része­gen, mint józanul. Anyját és őt is állandóan ütötte, verte. Volt olyan éjszaka, hogy az istállóban húzódtak meg a dühöngő férfi elől. Az anyai nagyapa öt kiskorú gyereket gondoz, rokkantsági nyugdíjas. Nem tudja ellátni az unokát. Zsigát egjr kará­csonyra kikérte édesanyja. Elhanyagoltan, tetvesen hoz­ta vissza S-« Azóta alig láto­gatják. A kis D. Angéla is házas­ságon kívül született. Négy testvére ugyancsak állami gondozott. Amióta Elekre ke­rült, nem láto­gatták meg. Az anya szüleivei él együtt, a nagyanya öreg­kori agyérel­meszesedésben szenved, a kislány ellátása ilyen körül­mények között nem bizto­sított. T. Évike nagyszülei nem tudják lányuk tartózkodási helyét. Egyszer Budapestre ment, azóta nem tudnak ró­la. Unokájukról is csak ak­kor hallottak, amikor kör­nyezettanulmányra mentek hozzájuk. A kislányt utol­jára ősszel kereste , fel az édesanyja. Nagyon boldog volt. Azóta nem látta a „ma­mát”. T. Zoltán édesanyja is állami gondozásban nőtt fel. Kiskorú volt, amikor meg­született a kisfiú. Tudja mit jelent így felnőni, ennek el­lenére ritkán látogatja Zo­likát. Délután két óra van. Még benézek az alvó gyerekek szobájába. Az egyik kisfiú hosszú szempillája megrezdül az odalépő neszére, majd új­ra mély álomba merül. Mo­solyog. Álmában talán az anyjával találkozik. Nem az igazival, aki kiabál rá, veri, aztán eldobja magától, ha­nem akit elképzelt: az aggó­dó, a melegen ölelő, a gon­doskodó anyáról. Ezért mosolyog bizonyá­ra „-io N. A. . Befejeződött a honvédelmi verseny Május 27-én rendezték meg Békéscsabáin a középfokú tan­intézetek honvédelmi rajver­senyét. A KISZ városi bizott­sága és a városi Ifjú Gárda Parancsnokság által rendezett versenyen azok a diákok vet­tek részt, akik az iskolai hon­védelmi napokon a legjobban szerepeltek. Második éve szer­vezik meg a honvédelmi ver­senyek városi döntőjét, amély- ben a résztvevők tízfős csa­patokban mérik össze tudásu­kat. A Ayolc kilométeres sza­kaszon a versenyzők kispuska- és légpuskalövószettel, lőel- méleti, elsősegélynyújtó, polgá­ri védelmi, valamint tereptani kérdésekre adott válaszokkal, gránáthajítással és más gyakor­lati feladat végrehajtásával sze­rezhettek pomtoteat. Május 29-én, az ifjúsági és úttörőházban hirdették ki a honvédelmi verseny eredmé­nyét. A leánycsapatok közül legjobban a Sebes György Köz­gazdasági Szakközépiskola csa­pata szerepelt. Második lett a 635. számú Szakmunkásképző Intézet, harmadik helyen a Ke­mény Gábor Szakközépiskola csapata végzett. A fiúk közt a Kemény Gá­bor szakközépiskolások, a 635- ös Szakmunkásképző Intézet diákjai, valamint a Vásárhelyi Pál Útépítési és Földmérési Szakközépiskola csapata nyerte el az első három helyezést. Az első helyezett iskolák serleget és oklevelet, a második és har­madik helyezették oklevelet kaptak. S£SBÍS*!SeeíBSSBS83ES5£32«®*®S±£S*SSas*BBSS8SS5Sffi83S82aS»!;Sa Sfi*BBaSSSBBBBBaBBSBBBaSBSS129SS3Bei s .*a«aaaassse*»esaa*i3£ai'is-'si®saK Kismama-találkozó Békésen Szolgálat a rendőrfeleség szemével Békésen, a vegyesipari szövetkezetnél kedves ünnep­ség zajlott le a napokban. A szövetkezet nőbizottsága a gyermekgondozási szabadsá­gon levő kismamákat látta vendégül, gyermekeikkel együtt. A kicsinyeknek aján­dékokkal is kedveskedett. Dr. Lipták Pál gyermekorvos előadást tartott, kérdésekre válaszolt, s neveléssel kapcso­latos filmeket is vetítettek a a találkozón. • Fasírozott sül a zsírban, aj gáztűzhely másik karikáján le-l vies fő. Az egyik szék karfáján frissen vasalt nyári rendőr- egyenruha alhadnagy: vállpánti­tal. Mondom a tűzhely mellett sürgölődő asszonynak, hogy Bak Imrét, a körzeti megbí­zottat keresem, jó helyen já­rok-e? Igen — csak most nincs éppen itthon, jöjjek talán egy óra múlva vissza, akkor biz­tos itthon találom. — Itt van valahol a község­ben? — Nem, Kovácsházára vitte be motornál a kislányt Lejárt a személyazonossági igazolvá­nya, azt kell meghosszabbítani. Mar itthon lennének, de köz­ben defektet kaptak, most vit­ték utánuk a pótgumit — S mi lenne, ha a feleség mutatná be a körzeti megbízot­tat? — Megpróbálhatom. Harminc éve rendőr már. A felszabadu­lás után nem sokkal később került a rendőrséghez. 1946-ban kinevezték Endrédre őrspa- rancsnok-helyettesnék. fin- end- rődii, vagyok, ott ismerkedtünk össze, s 1948-ban esküdtünk meg. M)ég abban az évben el­vitték tiszthelyettesi iskoláira. Amikor elvégezte, s hazake­rült, megkezdődött a vándor- élet Először Domlbegy házára került őnspanancsnoknak. Ez­után Tótkomlós következett, majd Csorvás. Egy időben Oros­házán dolgozott a járási kapi­tányságon. Aztán újra indul­tunk tovább és átköltöztünk Nagyszénásra. Alig meleged­tünk meg az új helyen, parancs jött, és mi mentünk Magyarbán- hegyesre. Ott nyolc évig vol­tunk. Még volt egy kitérő mi­előtt idejöttünk — Kaszaperen szolgált egy évig. 1968-ban kerültünk ide Nagy- bánhegyesre, ennék is már több mint hét éve. Annyit, s addig vándoroltunk már, hogy a ayug- díj.as kor is egyre közelebb ke­rült. Persze hogy nehezen, lehetett megszokni ezt a vándoréletet. De hát ez a munkaköre, tud­tam már régen, hogy ezzel jár. Mielőtt összeesküdtünk volna, fodrász voltam, de az esküvő után abba kellett hagynom, hiszen, a szolgálat az olyan, hogy mindig készenlétben kell állni. Ezért nékem is ott­hon kellett maradnom, különö­sen amióta kislányunk megszü­letett. Soha nem panaszkod­tam, hogy miért lett rendőr, pedig nagyon hosszú ideig ke­vés volt a fizetés, jószágot is kellett tartani, hogy valamit pótoljon a konyhára. Jó itt Nagybánhegyeseri Ez a legjobb község az eddigiek között — úgy értem rendőri szempontból. Valamennyit én is konyítok már hozzá, hiszen, a közéi harminc év alatt én is átéltem egyet s mást. Amikor az uram szolgálatban van és ha jönnek a panaszosok, ne­kem kell fogadni őket. Ha olyan az ügy, akkor értesítem a járási kapitányságot, ha meg kisebb jelentőségű, ha csak tu­dakozódnak valamilyen ügyben, akkor megpróbálok segíteni. A férjem kioktatott, hogy mit kell tennem; ha valami előadódik, akkor, amikor nincs idehaza. Ügy érzem, tisztelik és sze­retik az uramat a községben. Mi is megszerettük Bánhegyest, rendes, becsületes emberek lak­nak ' itt. Elhatároztuk, hogy nyugdíj után itt maradunk, itt telepszünk le. Építünk egy kis házat, a tanács biztosít telket. Tudja, itt a körzeti megbí­zott közéleti személy: itt nincs nyolcórai munka, mindig szol­gálat van. Ha valaki éjszaka fordul hozzá valamilyen prob­lémával, akkor is segít. Ő olyan típusú ember. & Q, A holnap ínyesmesferei A Gellért Szálló konyháján dolgozik Novák Ferenc mestersza­kács, aki jelenleg 12 tanulóval foglalkozik. Hetenként egy al­kalommal külön foglalkozást tart tanulóinak, ahol az össze­tettebb receptek elkészítését tanulhatják meg és ilyenkor adó­dik alkalom a hidegtálak és más konyhaművészeti remekek elkészítésére is (MTI fotó: Danis Barna felvétele—KS) \

Next

/
Thumbnails
Contents