Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-31 / 126. szám

% lr©ámény©i a tagjainak A Dél-Békés megyei Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetségének alapszabályában meghatározott sokrétű feladat közül kiemelkedő jelentőségű a szövetkezeti választott vezetők továbbképzése. E feladat meg­valósítására szövetségünk az elmúlt hét év alatt rendszere­sen szervezett előadássorozatot, az ellenőrző bizottsági, a nő­bizottsági és a döntőbizottsági elnöknek. Meggyőződésünk, hogy megfelelő szintű, korsze­rű gazdálkodás csak jól kép­zett, szakmailag és politikailag állandóan fejlődő, választott ve­zetők irányítása mellett való­sulhat meg. A szövetségek létrehozása előtt is voltak különböző szer­vek rendezésében szakmai to­vábbképző előadások. Ezek azonban főleg a függetlenített szakvezetőknek nyújtottak le­hetőséget a fejlődésre. A nem függetlenített testületi vezetők továbbképzésével ebben az időben senki nem foglalkozott. A termelőszövetkezetekben mű­ködő különböző bizottságok elnökei és tagjai magukra vol­tak utalva, munkájukat csak a saját jó vagy rossz elképzelé­seik szerint végezték. Ezt a hiányosságot igyeke­zett szövetségünk pótolni és 1966-tól minden évben meg­szervezte a már említett bi­zottságok egyhetes továbbkép­ző előadássorozatát. A szövet­ség ezen kezdeményezése há­lás feladatnak bizonyult. A í meghívott bizottsági elnökök csaknem kivétel nélkül megje­lennek és figyelemmel kísérik az elhangzottakat, igyekszenek ennek szellemében dolgozni. Ezekben a hetekben fejeződött be az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépisko­lában a döntőbizottsági és el­isi-hizottságolc képzése lenőrzőbdzottsági elnökök to­vábbképzése. Az első évekhez viszonyítva sokat fejlődött a szövetség tevékenysége, amit bizonyít, hogy ma már orszá­gos és megyei hírű szakembe­reket kérünk fel egy-egy elő­adás megtartására. Nagy figyelemmel kísérték a résztvevők a megyei tanács osztályvezetőjének, a Megyei Bíróság és Ügyészség dolgozói­nak és vezetőinek előadásait, akiktől olyan gyakorlati tudni­valókat sajátíthattak el, melye­ket munkájuk során jól tud­nak hasznosítani. Helyet kap­tak az előadók között gyakor­lati szakemberek is, akiknek előadása a tényleges munkát segíti. Emelkedett a továbbképzés színvonala ezért is, mert az el­ső években nem tudtunk gon­doskodni a hallgatók ellátásá­ról és elszállásolásáról. Ma már ez a probléma megoldott, mert az előadássorozatok a mérnök­továbbképző intézet segítsége révén bentlakásos formában folynak. Tapasztaljuk, hogy a tovább­képzés után a bizottságok mun­kájának színvonala fokozatosan javul. Kevesebb a döntőbizott­ságok által hozott törvénysértő határozat, hatékonyabb az el­lenőrző bizottságok tevékeny­sége is. Ez a körülmény arra kötelez bennünket, hogy a hét évvel ezelőtt elkezdett tevé­kenységet továbbfolytassuk, az elkövetkező években szervezen­dő tanfolyamok színvonalát emeljük és még több segítséget nyújtsunk a termelőszövetkeze­tek választott bizottságainak munkájához. Dr. Kovács István titkárhelyettes-jogtanácsos Segítik a nagycsaládosokat Gerendáson Gerendáson az elmúlt évek­ben a különböző munkahelye­ken jelentősen javult a nők foglalkoztatottsága. A termelő- szövetkezetben például 1971-től 1974-ig csaknem kétszeresére nőtt a munkába álló lányok^ és asszonyok száma. Ezt azzal segítették elő a szövetkezet ve­zetői. hogy bővítették a kerté­szetet, hogy még több nőt tud­janak alkalmazni. A munka- körülmények javítására is so­kat tettek. Többek között a feeseSSSS!IEiaf!*SlBtimaS9IHHII!*S!i!I!9! munkahelyen fürdőt létesítettek és úgynevezett házi-boltot nyi­tottak az ÁFÉSZ közreműködé­sével. Az ÁFÉSZ bővítette az étkezési lehetőséget, az élelmi­szerboltban pedig hűtőpultot helyezett el, hogy ezzel a mi­relit áruk választékát bővíthes­se A tanács segíti a sok- gyermekes anyák gondjának megoldását is A napközibe elsősorban ezeket a gyermeke­ket veszik fel. laaaBaaaaBBaaaaaaaaaaaaafBaaaaeasaaaiaaaae Huszonhárom áv a szövetkezeti Azok köze tartozik Vári Ja-: nos, akik évtizedeken át szün­telenül szövetkezeti mozgal­munkért dolgoztak. 1952-től 1958-ig. az akkori Hunyadi Földművesszövetkezetnél már boltvezetői beosztásban talál­juk. Hunyáról 1959-ben Kon­dorosra vezetett, életútja, ahol szintén földművesszövetkezeti boltvezető tett. Tíz hónap után újabb és még nagyobb felada­tot jelentő megbízatás várt rá: ügyvezetője lett Kondoroson a takarékszövetkezetnek. Szorgalma, kötelességtudása, nagyfokú szakmai hozzáértése, önmagával és munkatársaival szemben támasztott igényessé­ge csakhamar ismertté tette megyeszerte Vám Jánost. Az említett jó tulajdonságaihoz hozzá tartozott még valami, amit a közelmúltban számára rendezett ünnepségen az igaz­gatóság köszöntőjéből és a köz­ségi párt, tanács, valamint más szövetkezetek vezetőitől hallot­tunk: a szerénység. Másfél évtized alatt, mint ta­karékszövetkezeti ügyvezető, a* mozgalomban utóbbi években pedig mint el­nök szerzett az általa vezetett pénzintézetnek rangot, tekin­télyt. Erről tanúskodnak azok az oklevelek, melyeket kis kol­lektívája többször kiérdemelt az országos és megyei szervek­től. Vári János kezdeménye- iőkészsógét példázza, hogy Békés megyében elsőként Kon­dorosán épült fel a korszerű és igazán pénzintézetet megje­lenítő takarékszövetkezeti üz­letház. Munkája elismeréseként 1969-ben, majd 1971-ben a ta­karékszövetkezet igazgatósága Kiváló Dolgozó jelvénnyel tün­etté ki. Hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója alkalmá­ból a szövetkezeti mozgalom­ban végzett kiemelkedő mun­kásságának elismeréseként a Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést vehette át. Hetek óta jól megérdemelt pihenését tölti Vári János: nyugdíjas. De tovább segíti azt a kollektívát, melynek hosszú időn át kiváló vezetője volt Balkas f.mrs Vendégeink a Szúró partjáról Nagyszerű bemutatkozás a békési művelődési központ színpadán i A Szúra partjáról, testvérme­gyénkből, a szovjelunióbeli Pén­zéből érkeztek az énekesek, mu­zsikusok és táncosok, akik egy héten át Békésben vendégszere­peinek. Kétévenként van alkal­munk köszönteni a legjobb pen- zai művészegyütteseket, most a nyolcvantagú penzai ének-, ze­ne- és táncegyüttes érkezett, hogy elhozza nekünk a Szúra- parti dalokat, táncokat. Négy napig tartott az út, gyorsvonaton ennyi idő 2600 ki­lométer! Békéscsabán, a Körös Hotelben várta őket a magyaros vendégszeretet, a jó barátoknak kijáró tisztelet és szeretet. Már az első órákban a várossal is­merkedtek, jártak a múzeum­ban, a szlovák tájházban, dél­után pedig Békésre repítette az együttest két panorámás Ika­rus. Először részt vettek a bé­kési zeneiskola gyermekopera­előadásán, majd a BMG békési gyárába látogattak, ahol Ladt- nek János igazgató vállalta a kalauzolást, és a gyár éttermé­ben néhány mondatban felvá­zolta az egész üzem életét. Gyorsan telt az idő, közele­dett ^z első bemutatkozás, a premier órája. Az együttes visszatért a művelődési köz­pontba, ahol megkezdődött az előadás előtti felkészülés. Zsú­folt ház tapsolt a kulturális kül­döttség vezetőjének, G. G. Iva- nóvnának, aki keresetien, szép szavakkal köszöntötte a közön­séget. „Nagyon boldogok va­gyunk — mondotta —, hogy egy napot már eltűnhettünk ma­gyar barátaink, testvérmegyénk lakói között.” És megkezdődött az együttes műsora. Megragadó nyitókép: arany virágokkal díszített hosszú, pi­ros ruhában érkeznek a kórus tagjai, mögöttük a férfiak ka­ra sárga gimnyasztorkában, és felcsendül az üdvözlő dal ma­gyarul, jókedvvel cifrázva a ne­héz magyar szavakat a Szúrá- ról, a Ködösről, Békéscsabáról, Penzáról, örök barátságról . .. Viharzó taps a válasz, és min­denki érzi: ez az egyetlen dal, sodró lendületű nagyszerű ének átforrósította a levegőt, máris együtt él, örül, tapsol és léleg­zik a színpad nyolcvan és a né­zőtéren négyszáz ember. A műsor közel kétórás. Óriási csokor a Szúra-parti dalokból, táncokból, híres régi katonada­lokból a napóleoni háborútól a berlini győzelemig. A halványkék estélyi ruhába öltözött csinos műsorközlő ma­gyar szavai és szüntelen moso­lya tovább lendíti előre a siker nekiiramodásait: aztán jönnek a táncosok, fekete-ezüst-piros mo­tívumokkal díszített ruhákban, és újra taps. taps ... A negyvenöt tagú kórus fe­lejthetetlen élmény. Mindent tudnak, amit tudniuk kell, sőt, annál is többet. Hangkultúrájuk, dinamikus előadásmódjuk, át­élésük igazi élmény. Sokat és fáradhatatlanul énekelnek, el­mesélik a háborút, eisiratják a halottakat, ünnepük a győzőket; énekelnek arról, hogy május van és harminc békés tavasz ígéri a még szebb jövendőt: az­tán Kutuzov Napóleont verő ka­tonáinak dala robban-süvölt a pódiumon. A műsor második ré­szében jönnek az énekes szólis­ták, Jeszenyin megzenésített versét, régi népdalokat és mai dalokat énekelnek. Amikor elkövetkezik a finálé, Inokai János, a békési városi pártbizottság első titkára hatal­mas vörös-rózsa csokrot ad át az együttesnek, és újra csak nem akar szűnni a taps. Vendégeink tegnap Gyulán jártak, ahol a békésihez hason­ló, kitűnő előadást láttunk. Ma Szarvason, holnap Orosházán lépnek színpadra. S. E. Szúra menti tánc Lenduiei, fiuiüis, juiusuv ... (Foto Bódisf \

Next

/
Thumbnails
Contents