Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-31 / 126. szám

Rendszerünk nagy erőforrása a szocialista demokrácia Választási Hafff gf ülés Szegeden VálátZtdéí nagygyűlést rendeztek péntekén a. szegedi sport- csáritokban.. A több mint háromezer érdeklődő részvéteiével lezaj, lótt nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottsápánák tágja, az országgyűlés elnöké, Győri Imre, űz MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Ko­mócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, dr, Perjést László, a Csongrád megyei Tanács elnöké, a társadalmi és a közélet számos más vezetője. Dr. KedveSsy Gyöigy egyetemi tanár, a Hazafias Népfront szegedi bizottságának elnöké mondott megnyílót. Apró Antal beszéde tr.ru fírt Apró Antal, S szegedi | egyes számú választókerület képviselőjelöltje mondott be­szédet, ülőt járóban részletesein szólt Csongrád megye S Szeged fej­lődéséről, majd — társadalmi kérdéseikre áttérve — így foly­tatta: — Rendszerünik nagy erőfor­rása a szocialista demokrácia. Társadalmunk: milliós dolgozó tömegei. cselekvőén részt vesz­nek a hatalom gyakorlásában, a közügyeik eldöntésében és in­tézésében. J — A XI. kongresszus arra iá nyomatékikal hívta fel a fi­gyelmét, hogy különös fontos­ságot tanúsítsunk a munkahe­lyi, áz üzemi demokrácia to­vábbfejlesztésének. A dolgozók véleményének meghallgatása a vállalati tervek kidolgozásánál, az érdemi beleszólás biztosítása a vállalati gazdálkodásba, az igazgatói tanácsok munkások­kal való megerősítése növelni fogja a dolgozók felelősségtu­datát, erősíti a munkahelyi de­mokráciát. — A szocialista építés vezető ereje a munkásosztály pártja, fő eszköze a népi állam. A szo­cialista társadalom építésének elöréhaladasával növekszik az állam szerepe a gazdasági épí­tésben. és a kulturális nevelő­munkában egyaránt. Államunk akkor tudja növekvő feladatait jól ellátni, ha az állampolgárok részéről mind nagyobb támo­gatóst kap. Apró Antal a továbbiakban a néphatalom legfelsőbb kép­visel éti és államhatalmi szer­véről, az órszággy ülésről be­szélt. s választási rendszerünk Öéfhokfatizfnusát jellemezve rá­mutatott: a választási törvény biztosítja, hogy a választópolgá­rok — gyakorlatilag az égész felnőtt lakosság, mintegy 7,3 mmüa t millió állampolgár — állá tartós, egyenlő és közvetlen választó­jog alapján, titkos szavazással választja még a képviselőiket, egyéni választókerületek sze­rint — Azok a nemzedékek, áime- lypk már a felszabadulás után kapcsolódtak be a politikai életbe, cáak hallomásból és a tört énei smórák anyagából is­merhetik, milyen éles osztály­harc folyt ebben az Országban, s évtizedeken át mennyi áldo­zatot követelt az általános, egyen­lő, titkos választójogért folytatott harc. A reakciós uralkodó osz­tályok a választójog korláto­zásával zárták ki a politikád életből, a hatalomból a mun­kásságot, a szegény paraszt Sá­got. A Horthy-rendszer képvi­selői a parlamenti vitákban nyíltan beszéltek errőL Báró Prónai György például még 1938-ban is büszkén han­goztatta a parlamentben: „Az én javaslatom kizárja a válasz­tójogból a bányászatnál alkal­mazott munkásokat, kizárja az ipari munkásokat, kizárja a ke­reskedelmi életben négy elemi­vel bíró alkalmazottakat, ki­zárja a közlekedési alkalmazot­takat és az ipari napszámoso­kat.” Az uralkodó osztályok • foggal, körömmel ragaszkodtak a nyílt Választási rendszerihez, amikor a csendőrök szeme- láttáira keLlett szavazni. Ügy gondolom, hogy ezekre a régi, nehéz időkre 'tanulságként hasz­nos emlékezni. Ma Magyaror szagom minden 18. életévét be­töltött magyar állampolgárnak Választójoga van, ennek alapján választó és választható. — Választási rendszerünk mélységes demokratizmusa ér­vényesül abba.rt IS. hogy a vá­lasztáskor a dolgozók milliói két fontos dologban nyilvánítják ki akaratukat. A választás egy­ffí**SSí'?rS9ASSiS9?ííí*«í!í**!W!««lf!9f*fS*lta‘ felől népszavazás áffél, hégy helyesli-e a párt, az állam, a kormány politikáját, másfelől döntés arról, hogy személy sze­rint kik képviseljék ezt, a nép érdekeit, kifejező politikát az országgyűlésben. Természetesen a választáson is a legfontosabb kérdése az országgyűlésnek, mint a legfelsőbb törvényhozó testületnek az összetételé. Népi hatalmúnk jellege, a szocialista demokrácia nagy ereje nyilat­kozik meg altban, hogy a mi parlamentünk a dolgozó népet, az alapvető osztályokat, a szo­cialista nemzeti egységbe ko- vácsoiódott társadalmunk min­den rétegét képviseli. A mos­tani jelölések az igazi nép­szuverenitást, társadalmunk de­mokratizmusát fejezik ki. A je­löltek között különböző vi'óg- nézetű, foglalkozású és életkorú nőket, férfiakat találunk, akik­nek azonban van egy közös jel­lemzőjük. Az, hogy valamennyien a szocialista társadalom hívei. Azonosítják magukat a mun­kásosztálynak és pártjának po­litikájával, a Hazafias Nép­front programját képviselik és népünk jövőjét formáló nagy munkában egyéni és közösségi felelősséget vállalnak. Az* Or­szágos Választási Elnökség tá­jékoztatása szerint 34 választó- kerületben volt kettős jelölés. A je’öltek közül az lesz a kép­viselő. aki a választáson a sza­vazatoknak több mint a felét megkapta. A kettős vagy töb­bes jelölés lehetősége is vá­lasztási rendszerünk demokra­tizmusának egyik vonása. Apró Antal szólt a jelölő gyűlések tapasztalatairól, a képviselői munkáról, mint a dolgozó nép szolgálatáról, majd rámutatott. — Országunkban a szocialis­ta demokrácia fejlődését és ér­vényesülését jól mutatja az a tény is. hogy az országgyűlés legutóbbi ciklusában 23 jelen­tős törvényt hozott. Ezeknek a törvényeknek a megalkotásánál — a kezdeményezéstől az el­fogadásig — megmutatkozott törvényhozási eljárásunk de­mokratizmusa: számos nagy je­lentőségű törvény kidolgozásá­ban a társadalom legszélesebb rétegei és a társadalmi szervek Vezetői vettek részt, mondtak Véleményt, tettek javaslatot. A most, megválasztandó or­szággyűlésre újabb megtisztelő feladótok várnak. Ezekre á lé­nyegei abbán foglalhatjuk ftsz- áZé, . hógv törvényekké kell majd formálnia a XI. párt­kongresszuson el fogadott As egész dolgozó népünk áltól tá­mogatott politikát. dal” laza szervezeteit tömöríti Az összefogáshoz csatlakoztak ázók a monaréhisták isi akik iiém ismerik él á Fraricó fel­ügyelete alatt heveit Juan Car­los trónigényeinek jogosságát. Ennék a tömörülésnek külö­nösen nagy ereje, hogy az ü- legálié munkásbizöttságok, amelyek a. jelenlegi Spanyol- országban a. rezsimmel szem­beni mindennapos gazdasági és fizikai ellenállást képviselik, többségükben a Spanyol De­mokratikus összefogást támo­gatják. A MÁSIK nagy csoportot a Spanyol Szocialista Párt CPSŐE) és a hozzá csapódó kü­lönböző típusú kisebb szövet­séges. Szervezetek alkotják Ennék áz ad jelen tőséget, hogy a fasiszta rezsim és a polgár- háború előtti Spanyolországban a PSOS volt a köztársasági Spanyolország legerősebb bal­oldali pártja. A PSOE csak az Utóbbi hónapokban szabadult niég jobboldali szóciáldemók- ráfánSk minősíthető emigráns vezetőitől éá Választott Spá- nyóiörszágbáp élő. fiatal és di- náüiikusább vezetőségét. Miiid- áíöéilétt á fSÖE égyélőfé ftém rtájlándő csatlakozni á Junta Democráticához. Hivatalos po­litikája „áz önállóság alapján történő együttműködés” a Spa- nyól Kommunista Párttal. A harmadik nagy ellenzéki Csoporthoz á történelmileg, bá- gyományo&an erős spanyol ke reszténydemokrácia különböző osztagai tartoznak, Ide kell só­rolni a spanyol egyházat Is, amely ma már lényegében el­utasítja a Fránco-rendsZert. Feltehető természetesen, hogy égy későbbi harci szakaszban mélyebb társadalmi i-politikai ellentétek is megoszthatják az, ellenzék érőit, Jelenleg azon­ban az ősszé* ellenzéki áram­latok egyetértenek abban, bogi' az új spanyol rezsimnek sza­bad választásokon alapuló par lamenti demokráciának kél! lennie. ahol * a ..monarchia vagy köztársaság" problémáját népszavazás dönti el. EGYEíÖRE: természetesén hém lehet megmondani, hogy az ellenzék akciói milyen for­mát öltenek S azt sem, hogy áz akciók során az egyes ellen­zéki Csoportok hülyén magatar­tást tanúsítanak majd. A Madridba látogató Ford és Kiissíngéf számára mindebből csak eg„ dólóg kézenfekvő az, hogy a NATO déli szárnyának Tőfők-, Görög- és Ölászófszág- rá, vá'ámiht Portugáliára ki­terjedő Válsága mellett koáVét- leh veszélyben van a. TíATŐ-ri jélénleg jfnég kívülálló legna­gyobb dél-európai tamászporii- fézsim is li i i o Kaiviyílh Xy'regyMzin. Egerben Választási nagygyűlést tar­tottak pénteked Nyíregyházán. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Biszkü Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának teg.iá, a Központi Bizottság tit­kára, Szabolcs-fízatmár megye kettes számú választókerületé­nek országgyűlési képviselő- jelöltje. dr. Tar Imre, a me­gyéi pártbizottság első titkára és dr. PérizéS dános, a megyéi tanács elnöké. A nagygyűlés mintegy 2500 résztvevője előtt BisZku Béta mondott választási beszédét. Felszólalt Selei Jenő. a Nyír­egyházi Konzervgyár főmérnö­ke. Fehér József, a nyíregyházi Ságvári Endre Termelőszövet­kezet KSSZ- titkára. Jgszériszki Gábdr, á Szaboks-Szatmár me­gyei Építő- és szerelő Vállalat lakatosa, a megyéi egyes szá­mú ' választókerület képviselő­jelöltje Választási nagygyűlést tartot­tak Egérben is A nagygyűlé­sen Vaskó Mihály, á Hevéé me­gyei pártbizottság első titkára, Hevés megye 2. számú válasz­tókerületének országgyűlési képviSélőjélöitjé tartott válasz­tási beszédet. (MTI) Szakemberek a termelőmunkában Miért értlék éí féndsZéTi sén jó eredményt á gazdáik* dákban a nagyszénása Októb 6. Tsz-bén, a füzeegyairtíié Vörös Csillag Tsz-bén, az oro házi Új Élet Tsz-ben, á gyűl K őrös táj Tsz-beai, a kondom Egyesült Tszjbén, á meZők« vácsházi Új Alkotmány Ts ben és így tovább? Mióbt te lödik az átlagosnál jobban bókéssámsörnl Előre Tsz? Mi gyárt tudott saját lábára áll és azon most már tartósán ál ni a nagykopáncs! Kossal Tsz? Miért hullámzik Vágy é| pen egy helyben topog a tó males néhány szövétkóZetbór Miért adódnák anyagi gon/dt év Végén szinté rendszerese ugyanazokban a közös gazdi Ságokban? Nem is olyan régén tn< anyági gondokkal küszködött nagy szénást Mónin Tsz, á fft október 8, Tsz egyik éiőűj Húsz évvel ezelőtt Füzésgyá matort sem volt olyan jó helyzet, mint amilyen most mi 15—17 évé Az orosházi Üj El Tsz-ben és a városban 19 é* vei ezelőtt nehóZóft' akiártí megérteni á gazdasági érősi désre, a tsz-bé tömörült emb rek felemelésére magfogalfttií zott gondolatokat. Békfessán somban hosszú időn át elmanai a kiváló munkaerő összefog sa. mind eredményesebb fogta koztatása. A vezetők saját ti borúk összekovácsolásával vo tak elfoglalva, s így nem st idejük jutott a tulajdonképp« ni megbízatásúk teljesítéséi Ezért is cserélték le á vezet* séfét. Azóta égyénés, felfelé ív< lő a fejlődés itt is. Dl Utóbbi hónapokba végbement tsz-egyes ülések i vezetőségválasztások egyérte műén tanúsították a tsz-tage magas fokú politikai érettsége helyzetmegítélésük biztonságé A titkos szavazás során á táj ság mindenhol kiszűrte a jt vasijaiból a közösségnek ne megfelelő, a szövetkezét érdi két nem kellő ügyszeretett kezelő emberekét. Nem árt emlékezni eS eml< keztetrui azokra az időkre, am kor bizony a ma jól menő ts éikben gyöngébbek voltak t eredmények. Szenvedélyes vste voltak azon, mennyit osszam® részesedésre, s mennyit fel ha mókásra. A dolgozó tagók és része, a hángóékodők a téíji jövedelem kiosztása mellé szóltak. Mllónezfiék mitidenfé beruházást A tagság másik fi SZéíiók ném vélt állásfoglalás á ..hogyan légyért’'-fői. A. há mádik ósoDoiii pádig akkori fú pi SórSébart a jövőt, á holstiáP1 kereste. Szinté sejtette á sz< ctatizifflus erőin ék fejlődés ób á termelési. az, ánvagi, éfkö esi helyzet javulását. Ezé pert ekedet! a maradiakkal, küzdelemből győzif.eakénf óz. harmadik csoport kórült k Igaz., évék. hosszú éSziféndc téltek él. fi mag körte cSOpO tosul ma mindenki. alk! egyé ért. és múmkájáV&l támogatja szövetkéz*!et. Perszié néhá eh Portiul még vaklárniA egy-és beruházás gondolatára, de mirt kevesebb a szotfersérlés. a flUZdá^OítóS mértét bért elért változások kézen fai Vőek. á szöi’étkézóték érdemet melyek mellett a hibák éltö pülrtek. nem lehet Vitátkózírt A megye déli részében csál néni 4 milliard főHnt árbévi téit érték él 1974-bert' A száj halmi jártásban négy év alátt nöi'ényitermesztés hótaámá máj kétszereződöttj az álláttányési tésé pádig rnájdnsrn fnégliii rornszoroáódótt. Ugyanazon területén ugyánááók áz éöáBi rek tértnél fék m ég éaéksét négy értékekét, ákárcsák mis áVéKkél ézéiőtt áí i9?4. éV liék á félét. Hogyaai lóhét ílyeü sfédáni nyékié szart tenni? ferb csak egv' módja * útja lehet­áéges. A rtiűszak i- téehvi lkai új- donSágok bevitelé á szövetké­zé ti termelésbe. Igen, a dolgok­hoz jő) értő szakemberek Ól­ján! Mérnökök, téchrilküsök, kiválóári képzett szakmunkások nélkül á termelés nem féjlód- hetett Vötóua olyan ütemből, ámint azt á IV. ötéves terv el­múlt ftégy évében tapasztaltuk. AZ eredmény ék eléréséből ar­ra léhét következtetni, hogy ázokbán á tsz-ek ben növeke­dett a termelés á megyéi át­lagnál tiaigyobb ütemben. áKöl gyarapították á szakemberek Számát, állói, éz á folyamat fnégélőzté, előkésZílelfe áz Üj technika fogadását, álkaimázá- sát. Má boldogan újságoljuk, hógy áz Orosházi Üj Élét Tsz-ben 102 egyetemet, főiskolát éis kö­zépiskolát végzett szakember dolgozik. Nem mindannyian térmelésiirányítók. Közülük töb­bén közvetlenül vésznek részt á termelésben. Ugyanezt mond- hátnánik él Füzésgyarmiatröl, Mézőkövácsházáiroi, Nagvszé- násról. Békéscsaba és Öyiilá tsz-eiről, á kondorosi és még sok közös gazdaságról. Viszont vitatkozunk azokkal a t«z-él- nökökkél, akik még mindig le­becsülik a szakemberek .jelen­létét, munkáját a szövetkezet­ben. akik 19?5-bén Olyan szín­vonalon gazdálkodnak, mint a maá jó tez-ék 8—ló évvel ez­előtt, A szaksmberek fóglál­koztatáSábán megyénk nem tar- • teáik éá élén járók közé. Békés­ben egy mérnökre, üzemmér- ‘ fiükre, felsőfókű technikusra, technikusra és seaakmunikásra jutó terület nagyobb az Orszá­gos átlagnál. AZ üzemek több­ségében tehát áz átlagosnál na­gyobb á terhelés, ugyanakkor — ezt a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület mutatta ki — áz országos átlagnál Békésiben átacsöttiyább a kérését! Keressük a magyarázátát an­nak hogy miért kevés megyénk fez-eiben a szakember, áz itt ddligómók miért kívánkoznak más frtégyéktbé? Helyémként má,r feloldódott a szakemberek iránt korábban Mfejézétt kö- zötiy. A , hiezőkovácisiháZi Ü j Alkotmány Tsz-bén a szákvé- Zétők fizefcééréndezésének élő- tarjész.tését megtapsolta a tag­ság. A tsz-SZövétségék átlagá­nál jobban dolgozó üzemekben, áliol jó á Sízakember-eiltatóft- Sáig, ftincs különösebb éllieinve- tés, hä év Végén az alápsza- bálybán jőváhagvott prémiu­mokat, jutalmakat meg kell szavazni. Gőnd, Vita Csali ölt ádódik, éhói a termelés és a ptémium közölt nincs meg a helyes arány, ha valaki többét Vágy kévésebbét káp ánnáí, ami tényiegésén jár. A munká Sáéfiftti élósztás élvé még nem érvényesül mindénHol, pédig a szakemberek megbecsülésében — á gyakorlati példáik alánján — éfthék nagyobb jélen tőséget, tutaj dón íthiátnénák. Aihofl ást. össZefüggéSékét fél- témerik, tán ül mányőzzák, feő- Vétkézfétésieket vonnak lé és irttézkédnek, Ott rtém csökken á ézaíKémbérék száimá, A i újabb szakemberek munkába állításával növekszik a f.errne- iés, á fejlődés ütemé méghá- ladja a korábbi évék átlagai A termőföld kihasználása. á kórsZerű fajták, technológiák és á téöHfiiká álMlmázásá á tér- mélésbéni levő tártaiiékók fél- táráMt, rdözgásbá hóaását. jé­lenti. Érmék egy hányadé á részesedés' és a felhalmózáéá alapba kéfüí, tehát a tagság élétSárivóriiálát jáVítjá, á tér- mélés átapjáiriák növelésiét szolgálja A tagság éta éké 4 szák­éSftfe#éít münkábá állítására te­hát riyiiVériNaiő; Dupsi Károly

Next

/
Thumbnails
Contents