Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-01 / 101. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!

i

Gondoskodás az emberekről — Modern technika, világszintű termelés

m% orosházi Űj Élet Tsz-ben

Elkészült a korszerű gépműhely, mellette öltöző, fürdő és pihenő épül

Újsághír; „Megyénkben Varga Mihály, az orosházi Üj Élet Tsz elnöke a termelőszövetkezetben elért kiemelkedő eredményekért, a fejlett nagyüzemi technika és munkaszervezés alkalmazásában, a dolgozók Siet- és szociális körülményei javításában végzett munkássága elismeréséül az Állami-díj III, fokozatát kapta.”

— Varga Mihály 15 éve elnök nálunk, s azóta tizedszerre nyertük el a Kiváló Szövetkezeti Gazdaság címet — mondja erről Szlovák György mezőgazdász. — Mindig jó érzékkel ismeri fel az újat, az előremutató módszereket. Amikor még igen sok volt a kézi munkaerő, gép pedig alig, akkor elsőnek vezettük be a kukorica harmados művezetését. Az elnök elvtárs azt mondta: „Ne fájjon az nekünk, ha a tagok háztáji góré- ;ja csordultig megtelik. Ha jól megművelik a földet, nemcsak az egyharmad, de a kétharmad termés is több lesz ...”

— Elsők között vásároltunk esőtörő gépeket, termeltünk hibridkukorica-vetőmagot. Fajtakísérletre rendezkedtünk be s rég magunk döntjük el: a mi talajainkon melyik növényfajta ter-i melése a leggazdaságosabb. A OPS-programhoz szintén elsők között csatlakoztunk. Eleinte nehezen értette meg a tagság, hogy ha a plusz termésből szakszolgáltatás és szaktanácsadás címen 20 százalékot Bábolnának adunk, még mindig nagyon jól járunk. Egy gépsorral indultunk. Ma három gépsorral termelünk kukoricát, eggyel cukorrépát.-—Büszkék vagyunk arra, hogy amikor 1973-ban Magyarországon először termett egy hektáron 100 mázsa feletti szemes kukorica, az öt táblából 3 az orosházi Űj Életé volt. 1974-ben ( már 250 ezer hektáron termett kukorica a CPS-program szerint.

77,4 mázsás átlagtermésünkkel országosan elsők lettünk. A magas tápértékű takarmány érdekében lucernaliszt-üzemet építettünk s az* őszi betakarításra összesen hat terményszárítónk üzemel majd.

Milyen új módszereket honosítottak meg az üzemszervezés-' ben?

— Tíz esztendeje vezettük be az ágazati önelszámolási rendszert. Ez nagy anyagi és erkölcsi felelősséggel jár. Minden ágazat termelési és önköltségtervet kap. Egyik dolgoztat a másikkal. A tervet a legkisebb egységekre lebontjuk. Én mint növénytermelő megrendelem a traktort, s a tervezett munkabért átutalom a gépüzemnek. Ha ők ennél olcsóbban végzik el a

kifogástalan minőségű munkát, a nyereség az övék. A javításért viszont ők „fizetnek” a gépműhelynek s ott is hasonló a helyzet. Az elnöktől kiindult jó elképzelések a tagok tudatában és gyakorlati munkájában érvényesülnek. Mindenki maximális erőfeszítéseket tesz azért, hogy minél kevesebb élőmunka-ráfordítással termeljünk sokat.

—1 Voltak persze felemelően jó évek, de kudarcok és melléfogások is tarkították az elmúlt másfél évtizedet. Bátrak voltunk a melléküzemek szervezésében és egyéb téren is. Az elnökünk ha melléfogott, nyíltan kiállt a tagság elé. Elismerte a hibáját s a tagságra bízta a döntést, hogy dolgozhat-e velünk tovább vagy se. A tagság rendszerint mellé állt.

Megtudtuk azt is, hogy Varga Mihály azt a szakembert szere- > ti — még ha apróbb hibákat vét is —, aki a nagyobb cél érdekében kezdeményez, felkarolja \ az úját. Aki kényelemszeretet- ! bői csak a megszokott utat jár- I ja, azt nem sokra becsüli. A I szociális és kulturális dolgokról Kocsis Andrásné szocialista brigádvezető nyilatkozik:

— A szabad szombatot termelőszövetkezeti viszonylatban * országosan elsőnek mi vezettük be. t Mi,ítöbb gyermekes édesanyák j ezt különösen nagyra értékeljük. I Minden hét vége szabad. Ha meghal egy tag, a gyermeke havi 500 forint árvaellátást kap, j amíg iskolába jár. A szövetkezeti Ikarusok háztól házig visznek minket, de megyünk kirándulni is. Ha belföldi útra megyünk, naponta 80 forint hozzájárulást ad a szövetkezet. Segít- j jük a több gyermekes és az egyedülálló anyákat. Az üzemi konyha is nagy segítség. Szeretünk itt dolgozni, mert állandóan érezzük a rólunk való gondoskodást.

Rideg Sándorné nyugdíjas az öregek támogatását említi:

— Sok idős ember lépett annak idején a szövetkezetbe. A nyugdíjhoz szükséges éveket nem tudták letölteni. De nemcsak a járadék volt kevés, hanem a nyugdíj is. Ezt gyakran felvetették. Egyik közgyűlésen aztán feláll az elnök s azt I mondja: „Tagtársak! Az állam egyelőre nem bír többet adni az idős parasztembereknek. Erre is sor kerül majd, biztos vagyok benne. De mi addig is segíthetünk. Adjunk havonta nyugdíjkiegészítést az öregeknek. Egyszer valamennyien megöregszünk és jólesik, ha gondolnak ránk...” Senki nem mondott ellent. Megszavaztuk, s azóta a termelőszövetkezetben töltött évek arányában minden nyugdí- i jas havonta kap kiegészítést, 8

Varga Mihály Állami-díjas elnök

Nyugdíj előtt három éven át havonta 200 forint korpótlékot kapnak á tagok. A lakásépítők anyagi támogatására évente mintegy 800 ezer forint kamatmentes hitelt osztanak szét. Az üzemi étkeztetéshez 750—800 ezer forintot, nyugdíj kiegészítésre egymilliót, munkaruhára 250 ezer forintot, táppénzre több százezret adnak évente. Támogatják a tanulni vágyó fiatalo- j kát is.

— Gyakran halljuk Varga elv- j társtól: „Tanulj fiam, mert amit ! ma tudsz, az holnap már kevés j lesz — magyarázza Németh > Györgyi.

— Én mezőgazdasági szakközépiskolát végeztem, most tech- I nikusi szakvizsgára készülök. 1 Nem csak tanulmányi szabadságot kapok, de a2 1 600 forintot ’ is a szövetkezet fizeti. Beiratkoztam a kecskeméti Kertészeti j Főiskolára. Ugyanis lesz itt la- j boratórium, bővül a kertészet. I Ügy érzem: annak lesz nagyobb í jövője, aki tanul.

Lassan összeáll a kép. A 4 669 hektáros orosházi Űj Élet Tsz közös vagyona meghaladja a 200 millió forintot, s ennyi az évi áruértékesítése is. A nyereség megközelíti a 30 milliót. A tagok keresete magas. Az Állami-díjas elnök tömören fogalmaz erről:

— A szakemberek és a tagok jó együttműködésével jutottunk el idáig. Köszönöm, hogy megértettek! Köszönöm, hogy olykor-olykor igen élesen bíráltak. Mindig a szövetkezet iránti féltésből, szerétéiből tették.

Ary Róza

Tisztelet a legjobbaknak

í T nnepelünk. Május 1-én a 3 szocialista építőmunkában elért sikereknek örülünk. Joggal. Köszöntjük mindazokat, akik becsületes munkával hozzájárultak megyénk gazdasági, szociális és kulturális pozícióinak erősítéséhez. Külön tisztelettel szólunk azokról a szocialista brigádokról, melyek a párt XX. kongresszusának tiszteletére kibontakozó munkaversenyben elnyerték a Központi Bizottság oklevelét, a Szakma Kiváló, Brigádja címet és az ezzel járó jutalmat. Köszöntjük azt a tizenöt szocialista brigádot, amely kimagasló, jó munkával kiérdemelte a párt megyei bizottságának oklevelét a kongresszusi munkaversenyben tanúsított magas fokú helytállásért. Köszöntjük azokat a vállalatokat, szövetkezeteket, a kereskedelem dolgozóit, akik ebben az időszakban veszik át az 1974. évi munka után járó elismeréseket, a Kiváló Vállalat, a Kiváló Termelőszövetkezet, a Kiváló Kisipari Szövetkezet, a Kiváló ÁFÉSZ címet.

Amikor az ember végigtekinti a kitüntetett vállalatok, intézmények névsorát, arra a következtetésre juthat, hogy a megyébe érkezett központi elismerés, ideértve az ágazati miniszterekét is. vajon kevés-e vagy sok? Bár igaz, a kongresszusi munkaverseny nem hozott Vörös Vándorzászlót Békésnek. Ez viszont nem jelentheti azt, hogy a mi megyénkben nem születtek kimagaslóan jó eredmények, 1974 nagy jelentőségű esztendeje volt pé- késnek. Nagy volt azért, mert olyan új ipari objektummal gyarapodott, mint az Orosházi Húzott Síküveggyár, s olyan új beruházás alapjait raktuk le Gyulán a húskombinát építésével, amely üzembe állításával tovább öregbíti megyénk élelmiszeriparának hírnevet, további exportlehetőséget használ ki a népgazdaság javára. De nemcsak az ipartelepítésben lépett előbbre a megye, hanem a lakáshelyzet, a lakásgond enyhítésében is. Csupán a múlt esztendőben négyezren költöztek új lakásba! Ez a szám ezer- zel több, mint az 1973. évi adat.

A z élelmiszergazdaságban tovább folytatódott az igen magas színvonalon szer- j vezeti termelő- és feldolgozó munka. A növénytermelésben a különféle rendszerek — kukorica-, cukorrépa-, napraforgó-, rizs-. lucerna, szálastakarmány-termesztés — továbbfejlődtek, területük növekedett. Az iparszerű termelés behatolt abba a közegbe, melyről ezelőtt tíz évvel még csak álmodni sem mertünk. A mezőgazdaság dolgozóinak köszönhető, hogy tavaly búzából, kukoricából 11 millió mázsa termett a megyében. A megelőző esztendőben 10 millió mázsát kellett betakarítanunk. Az állattenyésztés rohamosan fejlődött. Az állatforgalmi és húsipari vállalat a megyéből — állami' gazdaságok, saját hizlalda, tsz-ek, kisegítő gazdaságok — 800 ezernél is több vágósertést vásárolt feL

Békéscsabán, a konzervgyárban, a hűtőházban tovább növelték a zöldségnövények tartósítását. A hűtőház 1700 tonna mélyhűtött árut gyártott s ennek tekintélyes részét exportálta. Gazdasági építőmunkánk eredményeiről csak igen magas fokon lehet beszélni. Igen. csak igen magas fokon, mert 1974 nem akármilyen esztendeje volt a megyének. A mezőgazdasági üzemek dolgozói a hosszan tartó tavaszi aszály, az árvíz, majd a rendkívül kedvezőtleA, esős őszi

időjárás viszontagságai között többségükben jól használták fel a rendelkezésükre álló anyagi, műszaki lehetőségeket. Amikor a versenyt országosan értékelték, eltekintettek olyan epizódoktól bizonyáira, melyek a múlt év őszén a lehető legnagyobb próbára tették Békés megye társadalmát. A kukorica és a cukorrépa betakarítása, az őszi gabona vetése, a mélyszántás befejezése jelentette a lehető legtöbb munkát. Az állami gazdaságok iés a termelő- szövetkezetek okos munkaszervezéssel, a dolgozók áldozat- készségével, igen jelentős többletmunka-vállalással jutottak túl a gond nehezén.

A mikor összevetjük az elért eredményeket és az elismeréseket. csak arra gondolhatunk, hogy a mi megyénkben lényegesen több azoknak a vállalatoknak, intézményeknek, szövetkezeteknek a száma, mint amennyi kiváló munkájával rászolgált az országos elismerésre. Lényegesen több! Több azért, mert az ipari termelés 11 százalékos növelése csupán egy esztendő alatt nagyon nagy helytállást követelt mindenkitől. Országosan nem ennyivel1 nőtt az ipar . termelése 1974-ben. Nálunk azért nőhetett nagyobb arányban, mert az ipar fejlesztése szorosan napirenden volt, de nemcsak a termelés, hanem a munka gazdaságossága is. És ez a lényeg. A mi iparvállalataink 1974-ben többet termeltek 11 százalékkal, mint 1973- ban és ami fontos: olcsóbban. A mezőgazdasági üzemekben 5 százalékkal növekedett a termelés. Ez is lehetne 10—11 százalék, de a mostoha ősz elvitte. A kereskedelem 12 százalékkal növelte forgalmát. Erre egy kicsit büszkék is lehetünk, mert az országos átlagnál ez a szám is nagyobb. Ez egyben azt is jelenti, hogy Békés megye lakosságának életszínvonala, amely az országos átlagtól elmaradt, nagy léptekkel halad a lemaradás pótlásának útján.

A múlt esztendő, melynek eredményeit most ünnepeljük, nem volt egy egyszerű éve a megyének. A természeti körülmények sok akadályt állítottak valamennyiünk elé. Ezeket csak közös összefogással, igen nagy erő igénybevételével tudtuk áthidalni. Ennek a hatalmas munkának egyik igen jó mozgató rugója volt a munkaverseny, amely az év tavaszán 4141 szocialista brigádot mozgósított a megnövekedett termelési feladatok teljesítésére. A vállalatok, intézmények és szövetkezetek politikai, szakmai vezetői a dolgozókkal egyetértésben tovább fejlesztették a szocialista brigádmozgalmat. A versenyző brigádok száma év végére ötezer fölé emelkedett, a szocialista munkaversenyben részt vevő dogozók száma meghaladta az 50 ezret.

A Központi Bizottság kong- resszusi okleveleit, a párt megyei bizottságának elismerő dokumentumait április 25-én ünnepélyes keretek között adták át az arra illetékeseknek. Azóta a kiváló vállalatok egy része is .átvette a megtisztelő címet. Ezen a napon köszöntjük őket. köszöntjük mindazokat, akik a fejlett szocialista társadalom építésében, a napi kötelező munkán felül még vállaltak valamit, s ezt tudásuk, felkészültségük legjavával tették.

Dupsi Károly

1875, MÁJUS 1.

békés mm

:nípujs»ci