Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-23 / 119. szám

• • liest tartott a minl§zter(anác§ A kormány Tájékoztatási Hivatala közli; a Minisztertanács asntonököu ülést tartott. .Aj kormány megtárgyalta « Szaddam Husszeinnek, az Iraki Köztársaság Forradalmi Parancsnoki Tanacsa alelnöké- nek május 7—9. között hazánk­ban tett hivatalos látogatásá­ról szóló jelentést. A Minisz­tertanács a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette és ha­tározatot hozott a tárgyalások­ból adódó intézkedések megté­telére. Az Országos Tervhivatal el­nöke jelentest tett a népgazda­ság első negyedévi fejlődésé­ről. Az ipari termeles dinami­kusan növekedett és időben befejezték a tavaszi mezőgazda- sági munkák jelentős részét. Bővült a külkereskedelmi forgalom, de a behozatal to­vábbra is gyorsabban növeke­dett, mint a kivitel. A kor­mány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Szükségesnek tartja, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a tőkés export fo­kozására és a vásárlóerő terv­szerű szabályozására. Utasítot­ta az érdekelt minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az irányító munka további javításával te­gyenek meg mindent az éves népgazdasagi terv célkitűzései­nek maradéktalan végrehajtása érdekében. A munkaügyi miniszter az 1975. első negyedévi munka­ügyi helyzetről tett jelentést. A havi átlagbérek az elmúlt ev azonos időszakához viszo­nyítva, a tervezettnél nagyobb mértékben növekedtek. Bővült azoknak a dolgozóknak a kö­re, akik heti 44 órás munka­időben dolgoznak. A Minisz­tertanács a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. A Minisztertanács jelentést fogadott el az alkalmazotti lét­szám alakulásáról szóló, 1974- ben hozott határozata végre­hajtásának helyzetéről. A je­lentés megállapította, hogy az adminisztratív munka egysze­rűsítése terén következetesebb végrehajtásra van szükség. En­nek érdekében biztosítani kell a gondosabb létszámgazdálko­dást. A jelentést a kormány tu­domásul vette. A pénzügyminiszter jelentést tett a minisztériumoknak, az országos hatáskörű szerveknek és a szövetkezetek érdekkép­viseleti szerveinek takarékos- sági intézkedéseiről, amelyek kezdeti eredményei már mu­tatkoznak. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. Felhívta a figyel­met, hogy fokozottabban kell törekedni az ésszerű takarékos­ságra, az alapanyagok, az energia- és az importanyagok felhasználásában. A rövid tá­von érvényesülő megtakarítá­sok mellett nagyobb gondot kell fordítani a távlati elő­nyökkel járó megoldásokra. El kell érni, hogy a takarékos szemlélet minél hamarabb ál­talánossá váljon. A Minisztertanács megtár­gyalta az egészségügyi minisz­ter előterjesztését az oktatási intézmények egészségügyi ellá­tásáról és határozatot hozott az óvodák, általános és közép­iskolák, valamint a szakmun- kásképző-iskolak orvosi ellá­tásának fejlesztésére. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett , a vidék orvasellátottságának vizsgálatáról. A jelentés meg­állapítja, hogy az orvosok szá­ma 1950 óta több mint két és félszeresére nőtt, vidéken azon­ban még mindik sok a betöl­tetlen orvosi állás. Hiány van továbbá körzeti orvosokból, gondot okoz egyes szakorvosi, üzemorvosi, valamint az egész­ségügyi szakigazgatásban meg­levő állások betöltése is. A kormány határozatot hozott az orvosok tervszerűbb területi és szakmai elosztására. A Fővárosi Tanács elnöke tájékoztatta a kormányt Bu­dapest 1974. évi beruházás* tevékenységéről és az idei fel­adatokról. A Minisztertanács a beszámolót jóváhagyólag tu­domásul vette. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Magyar—csehszlovák vízügyi tárgyalások Frantisek Hagara, a Szlo­vák Szocialista Köztársaság erdő- és vízgazdálkodási minisz­tere május 20—22. között Buda­pesten a magyar vízügyi szolgá­lat vezetőivel tárgyalt a határvi­zek tisztaságának védelméről, a gabeikovo—nagymarosi vízlép­csőrendszer előkészítő munkái­ról és más, közös érdekű víz­gazdálkodási kérdésekről. Fran- tisek Hagarát fogadta dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes is. A megbeszélésen ott volt De­gen Imre államtitkár, az OVH elnöke és Vacláv Moravecz, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság nagykövete. (MTI) Harminc evvel ezelőtt jelent meg a Viharsarok Harminc évvel ezelőtt, 1945. május 23-án jelent meg la­punk elődje, Békés megye első munkás-paraszt újságja, Vi­harsarok eímmel. A négyolda­las lapot a Magyar Kommu­nista Part, a Nemzeti Paraszt­párt és a Szociáldemokrata Párt közösen adta ki. Felelős szerkesztője: Cseres Tibor volt. Az első évfolyam első számá­nak vezércikkében a lap felelős békés mm ssn m*. MÁJUS 23. szerkesztője fogalmazta meg az újság programját, Táncsics Mi- hályra emlékezve, aki akkor 9fc' évvel azelőtt indította Bu­dapesten a Munkások Tápját. Majd Áchim L. András Pa­rasztújságjáról szólt, mint a pa­rasztmozgalom harcos orgánu­máról. A Viharsarok program­ját lényegében abban foglalta össze, hogy a Munkások Lap­ja és a Parasztújság szellemi utóda akar lenni. A lap cél­jának határozta meg, hogy ha­sábjain a dolgozó néppel a dol­gozó népért szól. Ezt a szelle­met a Viharsarok meg is őriz­te. Szalonnasütés a brioádklubban Már pattogtak a fenyőhasá- j bök és fellobbant a tűz, ami­kor Kertész Ferenccel, a szo­cialista brigádok békéscsabai klubjának vezetőjével arról beszélgettünk, hogyan is jutot­tak idáig? Igaz, hogy a köz­napi szóhasználat ilyenkor in­kább azt jelenti, hogy valaki ] vagy valakik „hogyan, jutottak olyan mélyre”, ezúttal azon­ban az ellenkezőjéről van : szó. Nem túlzás, nem szépítés: ! ez a brigádklub magasra ju-'j tott. Tekintélye van. elisme- j rik amit csinálnak, és az is jo bennük, hogy nem elégedet­tek. Hogy még teljesebb le- j gyen a bemutatás: azt mond­ják. az is a sikerek titka, hogy 1 soha nem terveznek megváló- j síthatatlant, hogy mindig fel­mérik az igényeket és arra építik a programokat, legyen az előadás vagy éppen kirán- ! dulás Szegedre. — Most is így lesz — mond­ta Kertész Ferenc, a népszerű klubvezető, akit a szalonna- j sütés előtt fél órával meg is . róttak a klubtagok, hogy „mi- ! ért vagy olyan hivatalos azzal az értékeléssel ?” A megjegy- I zés nem maradt válasz nélkül, a válaszra pedig kitört a ne­vetés, és a klubterem, ott a Trefort utcai Építők Kultúr- házátoan — csodák csodája —, nem dőlt össze. Miért dőlt volna össze? — kérdezhetné az értekezletek- ben és munkatervek értékélé­sében járatlan olvasó? (Bár azt azt hiszem, manapság „értekez­letből” és, „értékelésekből” mindenki jelesre vizsgázna, olyan lett már mind a kettő, mint a reggeli vagy az ebéd.) Szóval azért nem dőlt össze — persze jelképesen mond­ván — az a terem, mert eb­ben a szocialista brigádklub­ban a közvetlenséget szeretik a tagok, és nem a közvetlen­kedést, mert nem tudják elvi­selni az érthetetlen „szövege­lést”, szól; n az bármiről, mert ebben az „egymás között va- j gyünk” kis közösségben senki sem rakhat fel álarcot, mert | úgyis ismerik, milyen ember. Ha most nagy szavakat hasz­nálnék. azt írhatnám, hogy ez a brigádklub „munkásmódra” szeret együtt lenni, ilyen kö­zegben pedig könnyen kigú­nyolnák a fontoskodást, a hi­vataloskodást, a három lépés távolságú „meghitt” barátko- zást... Egy sző mint száz. jól sike­rült ez a kedd esti évadzáró, ahol azért mégsem a szalonna­sütéssel kezdődött a program, hanem azzal, hogy mérlegre tették a klub első félévének eseményeit, mi volt jó, mi nem és mit kellene tenni majd szeptembertől és addig is, a nyári hónapokban. Okos és kerek mérlegelés volt, a tagok is elmondták az­tán a véleményüket. Egyetlen dolog tért vissza állandóan: ki j kell bővíteni a klubot, jöjje- j nek sokkal többen és minden csabai. üzemből. És nemcsak a szocialista brigádok vezetői, hanem a brigádok tagjai is! Hiszen a klub elnevezésében is ez áll: „Szocialista brigádok klubja”. A nyári program nagy tet­szést aratott. Van abban min­den, ami kell: háromnapos kirándulás Miskolcra, Lillafü­redre, Háry János a Szegedi Szabadtéri Játékokon, Gyulai Várszínház, két nap Szanazug- ban... Ki mit szeret, ki mit akar. És ott áll a tervek mö­gött a Megyei Művelődési Központ, az SZMT, az Építők Kultúrházában Vörös Sándor - né. a házigazda. Mindenki se­gít. A szalonnasütés hangulata betöltötte az egész udvart. Kertész Ferenc később elné­zést kért, de korog a gyomra, és sürgős „sütnivalója van”. Darabos Judit, a klubvezető­helyettes pedig a szép. hófe­hér nyers szalonnát kedveli jobban. Invitálták a vendége­ket is, Csende Bélánét. Born Miklósnét, a klub patrónu- sát a Megyei Művelődési Köz­pontból. és az újságíró sem menekült. Jólesett a koccintás is utá- j na, frissen habzott a jó csa- ! polt sor a poharakban. Aki közéjük csöppen, percek alatt megérezné: összetartó, egymást becsülő közösségé vált a csa­bai szocialista brigádok klubja. Mitől ilyen? Sok mindentől. Attól is, hogy találtak egy jókedvű, hozzá­értő vezetőt : hogy a Megyei Művelődési Központ pompás ötlettel állt elő fél éve: le­gyen városi klub az építők brigádklubja: attól is, hogy az ötlet megvalósítása mellé oda- álltak azok, akiknek oda kell ásniuk; és attól, hogy közös- j ségben élni, ismereteket gyűj-1 teni és szórakozni — jó. Tavasz elején vendégük volt Durkó Mátyás, a debreceni tu- 1 a szocialista brigádok személyi­ségformáló feladatait elemezte. Sokan tartottak ettől az elő­adástól: mit értünk mi meg abból, amit egy egyetemi tanár mond? A végén alig lehetett a vitát lezárni, annyi hozzá­szóló akadt. Elégedetten írhat­ta be a debreceni professzor a brigád naplójába: ..Kívánom, hogy a „szocialista módon dől. gozni” mellé ez a brigádklub se­gítse a „szocialista módon élni' és „művelődni" jelszó megvaló­sulását is. Ehhez örülnék, ha máskor is segíthetnék/’ A parázs piros szemei vilá­gítottak tíz óra felé. amikor még mindig együtt volt a klub­tagság, és tréfa tréfát követett. Jó kis este volt, kétségtelen. Sass Ervin Mikor jó a fagyasztott hús? Sokan meg ma is idegen- ! kednek a fagyasztott hústól, pedig nincs miért. A vágóhi- I dák olyan mennyiségű sertés- és szarvasmarhát dolgoznak fel, amit nem lehet egyik napról a másikra értékesíteni. A húst pedig tartósan csak úgy lehet tárolni, ha mínusz 7 Celsius fokon megfagyaszt­ják. Azt azért nem árt tudni, hogy ennek a fagyasztott hús­nak milyennek kell ahhoz len­nie, hogy nyugodt szívvel és főleg gyomorral lehessen ott­hon elkészíteni. A július 1-én hatályba lépő új országos szabvány előírása szerint a fagyasztott hús ak­kor még elfogadható, ha színe a megfelelő friss nyens húsé­nál kissé sötétebb, tompa fé­nyű, kissé fakó. esetleg szür­kés árnyalatú. A zöldes, illet­ve barnás elszíneződés már egyértelműen az alkalmatlan minőségre Utal. Maga a hús lehet kissé ru­galmatlan, közepes vagy köny- nyen szakítható, de nem má­lékony. Felületének nem sza­bad kenőcsösnek es nyálkás­nak lenni, de az még a szab­vány határain innen. van. ha enyhén tapadós és mérsékel­ten nedvdús. De. ha minden különösebb ok nélkül nagy­mértékben is levet eresz,t. ak­kor már nem szabad az üzlet­ben elfogadni. Az is természetes és minimá­lis követelmény, hogy a fa­gyasztott húsnak ne legyen semmilyen idegen szaga. Az, hogy a fagyasztott hús tulajdonképpen jó-e vagy rossz, az csak a tálalás után derül ki. Ha ekkor az esetleges reklamációval már nem is le­het túl sokra menni, a szab­vány ismerete mégis megóv­hat egy kellemetlen gyomor­rontástól. Tehát minden külö­nösebb félsz nélkül elfogyaszt­ható a fagyasztott húsból való ebéd, ha a húsnak a fajtának megfelelő szaga és íze mellett, esetleg csekély fanyar mellék­íze van. De minden avas, fül­ledt szag és mellékíz követ­kezményének egyértelműen a szemétkosár kelí. hogy legyen. KŐBÁNYAI SÖRGYÁR budapesti telepére FELVESZ — lakatos, — villanyszerelő, — asztalos, — kőműyes és bádogos SZAKMUNKÁSOKAT, valamint BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT. Munkásszállás van. heti 5 napra meleg ebédet biztosítunk. Felutazási költséget és útiköltségtérítést a vállalat fizet. Jelentkezni lehet: Budapest, X. kér., Maglódi u. 17. Bővebb felvilágosítási ad a sörgyár békéscsabai kirendeltsége, Lipták A. u. 5—7. Pattogtak a fenyőhasábok lobogott a tűz. sült a sza­lonna ... ) (Fotó: Bódis) TAI/1-.M4. u+Q I yí AlVi áyitröOVofűlYi ViírPft f íi ná píl f*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents