Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-23 / 119. szám
Törvény és közerkölcs írta: dr. Korom Mihály igazságügyminiszter A KÖZVÉLEMÉNY rendszeres figyelemmel kíséri állami életünk, a jogalkotás, a bűnüldöző, igazságszolgáltatási és állam- igazgatási szervek működését. Elismerően szólnak eredményeinkről, de jogosan bírálják a fogyatékosságokat is. Mert akad még bürokratikus gondolkodás és ügyintézés, tapasztalni nehézséget, és az sem ritka, hogy a közérdeket háttérbe szorítják vagy mellőzik éppen azok, akiknek azt védeniük kellene. Az elmúlt években sok új törvény és más jogszabály látott napvilágot. Senki sem vitathatja, hogy olyan új törvényeink, mint az alkotmány módosítása, az ifjúsági, egészségügyi, szövetkezeti, külkereskedelmi törvények, a családjogi rendelkezések korszerűsítése, a tervezés rendjéről vagy éppen a miniszterek felelősségéről alkotott magas szintű jogszabályok jól szolgálják szocialista céljainkat. Mégis sok tekintetben jogosak azok a kritikai észrevételek, amelyek szóvá- teszik, hogy jogszabályaink — különösen a végrehajtási rendelkezések — olykor nem elég világosak és nem mindig egyértelműek s a közérthetőségükkel is baj van. Az természetes, hogy az állami és jogi munkában tapasztalható fogyatékosságoknak is a kommunisták a legélesebb kritikusai. De örvendetes tény, hogy a társadalmi tudat fejlődésének eredményeként a közvélemény is mindinkább a közösség érdekeinek szemüvegén át mond ítéletet állami és jogi munkánk egészéről, gyakran már a részkérdéseiről is. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy társadalmunkban mind nagyobb tért hódít az egészséges közmorál, amely a szocializmust építő dolgozó emberek nagy többségének felfogását fejezi ki. Szocialista társadalmi, gazdasági rendünk erősítése és védelme, a társadalmi és az egyéni, vagy a csoportérdek lehető legjobb összehangolása, a becsületes munka tisztelete, a szocialista humanizmus és demokratizmus, a törvényesség és igazságosság egyre inkább uralkodóvá válik társadalmi tudatunkban. Ezért is tűnnek szembe manapság sokkal élesebben a szocialista elveinkkel ellentétes jelenségek és cselekedetek. AZÉRT IS hangsúlyozzuk mindezt, mert a bűnözés, a törvénye^ megsértése, kijátszása, a jogi' kiskapuk önző kihasználása még nem elszigetelt jelenség, Gyakori a társadalmi tulajdon megkárosítása, és elég nagy számban fordulnak elő az állampolgárok életét, testi épségét vagy személyi tulajonát sértő, veszélyeztető cselekmények, Sok gondot okoz hatóságainknak a szocialista együttélés normáit sértő magatartás is. Azután pedig akadnak még ma is» olyan állampolgárok, akiknek egy-egy törvény esiak akkor jó, ha az éppen az ő egyéni érdekeiket védi, de ki- gyót-békát kiabálnak, ha az nem nekik ad igazat vagy a hatóságok nem a javukra döntenek. És sajnos, az a jelenség sem ismeretlen, hogy egyes állami vagy gazdasági, szövetkezeti szervek a saját munkájúit fogyatékosságait, saját hibáikat a jogszabályok valódi vagy állítólagos hiányosságaival takargatják. A jogszabályok valódi fogyatékosságaira a figyelmet felhívni, mindenkinek jól felfogott érdeke De úgy gondolom, hogy egyszersmind fel kell lépni a megalapozatlan, ám már-tnár divattá váló észrevételekkel szemben. Nem békülhetünk meg azzal az egyes gazdasági vezetőknél tapasztalható „felfogással’' sem, hogy a jogászok dolga megkerasni a jogi kiskapukat és így tűzön-vízen keresztülvinni egyéni vagy a csoportérdeket szolgáló törekvéseiket. ALAPVETŐ igazság — és ezt elvileg nem is támadja senki —, hogy nem csak akkor kell tisztességesen élni, dolgozni, vezetni, ha a jogszabályok minden lépésünket, úgymond, naprakész állapotban „rendezik”, vagy ha folytan a körmünkre réznek. A mi szocialista életünket erkölcsi normák is szabályozzák. A vállalatoknál, szövetkezeteknél nemcsak pár- tonkívüliek vannak, hanem ott élnek és dolgoznak — gyakran vezető beosztásokban — a kommunisták Is. akiktől a párt joggal elvárja a példamutatást mind az állami törvények, mind az erkölcsi normák betartásában és betartatásában. Ebből az is követke- ■ zik, hogy nem szabad eltűrni, hogy egyesek olyan „kivételes” embernek tekintsék magukat, aki válogathat abban, mit hajt végre és mit nem. Ügy gondolom, ezt újra és újra hangsúlyoznunk kell, mert csali így leszünk képesek tovább erősíteni társadalmi rendünket, szilárdítani a szocialista .törvényesség mindkét oldalát. A XI. pártkongresszus hatá- | rozatának - megfelelően, állami I és jogéletünk jövő feladatai [ szervesen kapcsolódnák a sizo-1 ciallsla építés célkitűzéseihez. Egyidejűleg kell erősítenünk a központi akarat érvényesítését a szocialista demokratizmus fejlesztésével e területen is. A szocialista állam és vele jogrendszerünk a társadalom további építésének egyik fő eszköze marad. Törvényeink és más jogszabályaink egész sorát alkottuk újjá az elmúlt években Sok élavult, az élet új követelményeinek már nem megfelelő, funkcióját betöltött jogszabály — ideértve a végrehajtási rendeletek egész sorát — helyébe újak léptek. A következő esztendők fő feladatát itt abban látom, hogy törvényeinket és más jogi rendelkezéseinket megszilárdítsuk, nagyobb figyelmet fordítsunk a jogszabályok betartásának és betartatásának ellenőrzésére. A JOGSZABÁLYOK számától mostanában sok kritikai megjegyzés hangzik el. En is vallom, hogy a kevesebb gyakran több lenne. Volt már nálunk olyan időszak, amikor a jog szerepét lebecsülték. Egyik szélsőség sem jó. Megítélésem szerint egyébként nem a törvények, mag csak nem i* a kormányrendeletek számával vannak problémák, hanem az alacsonyabb szintű jogszabályokkal. Ezek számát kell határozottam csökken ten ünk és az alsóbb szintű, a vezetés mindennapi feladatai közé tartozó rendelkezések jogi köntösbe bújtatását kell fékeznünk. A jogi és nem jogi irányítási esz- köizök okos kombinálása a vezetés tudományához tartozik. Kötelességünk, hogy állandóan figyelemmel kísérjük a társadalmi, gazdasági viszonyok alakulását és rögtönzések nélkül, megfontoltan és koordináltan döntsünk, hogv mikor, milyen irányítási eszközt alkalmazzunk. Fontos feladatunk, hogy a jogszabályok előkészítésébe még1 nagyobb számban és szervezettebben vonjuk be a dolgozókat. E törekvéseink ugyanis a szocialista demokrácia erősítésén, a dolgozók tapasztalatainak megismerésén és hasznosításán túl azt is eredményezik,. hogy az élet legkülönbözőbb területein dolgozó emberek olyan törvényhozókká válnak, akik egyben a közügyek intézői is. A HAZÁNKBAN uralkodó törvényes rend, a törvényesség minden értelemben elválaszthatatlan a szocialista tudattól, annak további térhódításától. Manapság sokat és sokan foglalkoznak jogi felvilágosítással. E téren a haladás nyilvánvaló, az eredmények biztatóak. Nem is a mennyiségben látom én a problémát, hanem a minőségben és a közérthetőségben. Ezért az eddigieknél is jobbam arra kell törekednünk, hogy a lakosság egyes rétegeinek és korcsoportjainak megfelelően differenciáljuk a jogi felvilágosítást. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy egy-egy leleplezett visszaélésről az üzemben vagy a szövetkezetben elkövetett bűncselekményről, annak okairól és összefüggéseiről a kollektíva csak az újságok sokszor szűkszavú híradásaiból tájékozódjon. Az igazságszolgáltatás alkotmányos nyilvánosságát jobban fel kell használni az állampolgárok jogi nevelésére, a társadalomellenes cselekmények megelőzésére, ■ a bűncselekmények elkövetését lehetővé tevő körülmények megszüntetésére. A jog és az erkölcs a mi társadalmunkban mind szorosabb egységet alkot. Jogszabályaink a munkásosztály akaratát és igényeit fejezik ki, amely akarat egyben a többi dolgozó millióké is. A munkásosztály erkölcse mindinkább átfogja és áthatja társadalmunkat. A szocialista tulajdonságok és gondolkodásmód mellett, sajnos, élnek még, sőt esetenként fel is erősödnek eszméinktől és rendszerünktől merőben idegen felfogásban gyökerező magatartások, mint az önzés, a kapzsiság a spekuláció, a hairácsolás, az anyagiasság, az egyéni érdek hajszolása, a „rongyrázáis” stb. Ezek java része nem is büntetőjogi kérdés, de ha a közvélemény erejével nem lépünk fel időben ellenük, azzá lehelnek. FÉLREÉRTÉSEK elkerülésére, a fentiek ellenéire aláhúzzuk: társadalmunkban egyre növekvő szerepe van annak, hogy mind az állam polgár ok milliói, mind á gazdálkodó és más szervek túlnyomó többsége tisztességesen, törvényt tisztelő módon élnek és dolgoznak. Nem a jogi tilalomfáktól való félelmükben teszik ezt, hanem mert mind többen látják, hogy a tisztességes, becsületes életmód, a felelősségérzettel végzett munka méltó a szocialista társadalomhoz. Egyre tudatosodik, hogy nem azoké a jövő, akik senkivel, semmivel nem törődnek csak önmagukkal, még ha eközben sok-sok keserű órát szereznek is másoknak. A jövő azoké a közösségi embereké, akik a szocialista együttélés szabályait, az erkölcsi és iogi normákat tiszteletben tartják. Huszonöt ország 1800 kiállí- | tója vonultatja fel az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron ! — az új pavilonokkal, kiállítóterületekkel egész kis városrésszé fejlesztett kőbányai vásárközpontban — a világ legkorszerűbb műszeripari, híradástechnikai, irodagép- és számítástechnikai. villamos- gépgyártási. kohászati, építőipari, klímatechnikai, vegyipari termékeit, eszközeit és berendezéseit. A szerdától, május 21-től kilenc napig nyitva tartó vásár jelentőségét ebben az évben növeli az is, hogy éppen ötven esztendővel ezelőtt alapították meg a jelenleg 140 nemzetközi vásárt tömörítő nemzetközi vásárok szövetségét, amelynek a BNV ugyancsak alapítója volt. Egy szóval a Budapesti Nemzetközi Vásáron kiállítóként, részt venni ma már — rangos dolog. Éppen ezért örültünk meg nagyon annak, hogy a portékáikat bemutató 268 magyar vállalat között nem egy Békés megyeit is fölfedeztünk. Az elkövetkező napokban, vásári tudósításainkban rendre beszámolunk majd megyénk iparvállalatainak e nemzetközinek számító bemutatkozásáról. Ez alkotómmal az országos nagy vállalatok Békés megyei gyárainak szerepléséről közlünk kepes tudósítást. , Gyulai Építőipari Vállalat TITKÁRNŐI, gyors-, gépírói, Altalanos adminisztrátori MDNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉRE PÁLYÁZATOT HIRDET. Pályázatokat írásban, önéletrajz becsatolásával kérjük az alábbi címre megadni: Gyula, Henyei u, 19. sí., személyzeti ea A Hajtóművek és Festőberendezések Gyára az 1974-ben felépült 6000 négyzetméteres B-pavilonban mutatja be termékeit, köztük is legelső helyen a békéscsabai gyáregység nagy érdeklődést keltő felületvédelmi laboratóriumi műszereit és elektrosztatikus kézi festékszóró berendezések Az üvegipari Müvek kiállításán — a vásárközpont legnagyobb, 23 ezer négyzetméter alapterületű pavilonjában — az A-pavilonban fedeztük fel az Orosházi Üveggyár Hun- garopan hőszigetelő, illetve színtelen ornament és húzott- síküveg tábláit. A Forgácsolószerszám ipari Vállalat Békéscsabai Forgácsoló- szerszám Gyára, ugyancsak a nagy vállalat többi gyáregységével közösen mutatkozik be a 25-ös pavilonban, termékeivel- (Fotó: Lónyal) (Szöveg: üőváry) Megyénk a BNV-n
