Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-18 / 115. szám
KÖRÖS TÁJ AZ ELSŐ MILLIÓK KULTURÁLIS MELLÉKLET TŰZGÖMBÖK Magyar film egy kisfiáról es a háborúról Homérosznak és a nagy görög drámaíróknak köszönhető, hogy a trójai háború eseményei évezredek múltával is foglalkoztatják az emberiséget. Ha a művészet figyelme „rangot ad” egy háborúnak, akkor a harminc évvel ezelőtt véget ért öldöklés minden bizonnyal a történelem legjelentősebb háborújának mondható. Az elmúlt három évtized során különböző művészeti ágak meg-meg- újuló hullámokban ábrázolták a világégés borzalmait. Pedig az értelmünk és sebzett idegeink is riadtan tiltakoznának az újabb háborús témák ellen, hiszen , nyomasztó álmainkat bombarobbanások és vijjogó szirénák ritmusára vacogjuk. Gázkamrák, üszkös otthonok, lerombolt gyárak, hóemberré fagyott katonák, Duna-partra sorakoztatott sárgacsillagosok, házmesteruralom, patkánykor, lelkifertő. Felkoncoltatik! — F elsorolni is lehetetlen a múlt ezerszer ismerés képeit. Minden sejtünkben ott szunnyadnak az emlékek, ezért a művészek sem tehetnek mást, mint hogy kifejezik azt, ami hozzátartozik a valósághoz, még akkor is, ha a legkisebb reményük sem lehet, hogy Homérosz halhatatlanságával mérjék önmagukat. A második ' világháborút nem lehet egyetlen műalkotásban kifejezni, erről a hatalmas témáról a jelentős alkotók egész kórusa fog még hosszú időn át újat közölni. És ebben az emlékeztető kórusban rangos hely illeti az új magyar film, a Tűzgömbök alkotógárdád ját. A film irodalmi alapanyaga Bertha Bulcsú: Tűzgömbök című regénye, amely 1970-ben, a felszabadulás 25. évfordulójára hirdetett pályázaton első díjat kapott. Thali Ambrüsról, a kilencéves kisfiúról szól a történet, akit 1944 nyarán a bombázások miatt a fővárosból vidéken élő nagyszüleihez visznek. A háború A film egyik szereplője; Solti Bertalan elől nem lehet elmenekülni: először csak magasan szállnak a légierődök, de később egy-egy vadászgép mélyrepülésben végiggéppuskázza a szántóföldön dolgozó embereket. A front közeledtével Ambrust a szombathelyi rokonaihoz viszi édesapja, a kisfiú számára ebben a városban ér véget a háború. Bertha Bulcsú regényének hangulatát híven követve, a film alkotói — Fehér Imre rendező, Illés György operatőr és a zeneszerző, Petrovics Emil — egy lélektani helyzetre építették mondanivalójukat. Ambrus ugyanis lelenc gyereknek képzeli magát, azt gondolja, hogy a környezete csak irgalomból tartja és bármikor kilökhetik az utcára, ha fogytán lesz az élelem. A háború borzalmai közt minden szomorúság elképzelhető, ezért a gyermeki képzelet —• öntudatlanul — jó eleire felvértezi magát. ’ Hiszen egy kisfiúnak az lenne a legnagyobb veszteség, ha szülei meghalnának. De Ambrus fogadott gyereknek, tatárivadéknak gondolja önmagát és a mesék tatárjai örökké .élnek. Az elképzelt nomád világ megvédi őt minden bajtól. Hóbortos álma az egyetlen búvóhely addig, amíg a valódi világban pusztítás tombol. A Tűzgömbök rangos szereplőgárdájából is kiemelkedik a gyermekszínész, Szűcs Gábor, aki kisfiús tisztasággal éli a filmbeli Thali Ambrus furcsa világát. Váradi Hédi és Kállai Ferenc nagyszerű házaspáralakítása mellett emlékezetes teljesítményt nyújt Mészáros Ági, Solti Bertáiéin és Sinkó László. Andódy Tibor Megyénk zened életének kiemelkedő eseménye volt kedden este Békéscsabán az Országos Filharmónia bérleti hangversenye az evangélikus nagytemplomban. A különleges érdeklődés a rangos előadóművészeknek és a csodálatosan szép zeneműnek köszönhető: ezen az estén Verdi Requimejét hallotta a közönség. Százegy évvel ezelőtt, 1874. május 22-én mutatták be Milánóban a Requiamet. Verdi ezt a művét Ales- sänro Manzárd, az olasz romantikus költészet nagy alakjának emlékére komponálta. A Requiem tulajod ómképpen egyházi mű, a gyász mi se szövegén alapul, de a benne feszülő drámai erő szétrobbantja a vallásos kereteket, és a világmindenséget átfogva, Verdi Requiem-je Békéscsabán széles sodrással hömpölyög a muzsika. Fájdalmas emlékezés az elmúlt életre, harsány tiltakozás a halál ellen, küzdelem és panaszos megnyugvás. Életről és halálról aligha. lehet többet mondani, mint amit a Requiem közöl az emibe- rékkel. Nem véletlen, hogy a zenemű bemutatása után Verdi hosszú évekig nem jelentkezett új alkotással. A Requiem tolmácsolása mindig kivételes feladatot jelent az előadóművészek számára. A békéscsabai hangverseny igazi élményt adva szólaltatta meg Verdi muzsikáját. (Bár a középső tételéknél időnként kissé elhalványult a varázs, az előadóművészek ezeknél a részeknél is pontosan tolmácsolták Verdi muzsikáját, de hiányzott az együttesből az a többlet, amely a zenemű csúcspontjait oly magas hőfokon tudta kifejezni.) A hangverseny végén a közönség hosszan tartó tapssal ünnepelte az est előadóművészeit: a Németh Gyula által vezényelt debreceni Filharmonikus Zenekart, Andor Évát, Rarlay Zsuzsát, Gregor Józsefet és Rozsos Istvánt, valamint a Szegedi Zenebarátok Kórusának tagjait A. X, Népművelők, pártmunkás sok, a közművelődést irányító, szervező pedagógusok körében igen kedvező visszhangra talált 1974-ben a Minisztertanács határozata a közművelődési alap létesítéséről. A határozat meghozatalakor a kormányt az a szándék vezérelte, hogy segítségére siessen azoknak az intézményeknek, közösségeknek, amelyek sikert ígérő kezdeményezéssel előrelendítik a művelődési munkát. A végrehajtási utasítás nem jelöli ki „tételesen”, hogy .milyen típusú közművelődési vállalkozások részesülhetnek az alapból. Hiszen a dolog lényege éppen ez: támogatni az értékes és megvalósítható elgondolásokat, s azokat a- többletköltségeket igénylő kezdeményezéseket, amelyeknek erkölcsi fedezetűit van. Az alap létrehozása a közművelődési párthatározat szelleméből következett, annak végrehajtását segíti. A párthatározat fogalmazta meg a követelményt, hogy minden eszközzel támogatni kell az olyan tevékenységet, amely a közösség művelődését segíti, s azt a célt szolgálja, hogy minél szélesebb tömegek ismerkedhessenek meg mélyebben az egyetemes emberi kultúra értékeivel. A támogatás — ebből következően — elsősorban a munkásság és az ifjúság kulturális életét segítő tevékenységi formák, új módszerek kialakítását, illetve a hagyományos, bevált módszerek fejlesztését, korszerűsítését szolgálja. Szemléltetésiképp szóljunk röviden arról, hogy első alkalommal milyen jellegű művelődési formák számára juttatott az ősz- szegből mintegy négymillió forintot a Köaművélő- désd Tanács. Elsők között kapott az alapból a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum. Érdemes erről egy kissé részletesebben is szólni. A múzeum csaknem két évtizeddel ezelőtt kezdte meg szegből felfrissíthető jő néhány munkásszállás könyvtára: új műsorokat szervezhetnek, átalakíthatnak néhány filmvetítő helyiséget stb. A szocialista brigádok művelődési formáinak fejlesztési kísérleteit segíti a Népművelési Intézetnek juttatott támogatás. A Könyvtártudományi és Módszertani Központ azért kapta meg a támogatást, hogy mielőbb felszerelje néhány nagyobb könyvtár zenei részlegét. Termelőszövetkezeti klubok jobb működési feltételeinek megteremtésére kapott anyagi segítséget a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa. Az az összeg pedig, amit a pécsi Bóbita táncegyüttes kapott — bizonyos eszközök beszerzésére —, a jobb tájelőadásokat szolgálja. Valahány példa: ösztönzés mások számára is. A Közművelődési Tanács alapos előtanulmányok felülbírálása után döntött az első millióik felosztásáról. Persze korántsem arról van szó, hogy a fentieken kívül másféle, itt nem is említett művelődési vállalkozás nem részesíthető az alapból. Mégis, a támogatások sorrendjének van bizonyos tájékoztató jellege. Arról, hogy milyen irányú művelődési tevékenységnek siet segítségére a társadalom a közművelődési alap révén mozgósítható anyagi eszközökkel. Láthatjuk p példákból, hogy az elosztás a legnagyobb figyelmet a párthatározatban is említett köz. művelődési formákra fordította. Azok kaptak támogatást, amelyek elsősorban a munkástömegek és az ifjúság kufiLurális nevelését segítik. Beláthatatlan, jelentősége van — minit ösztönző példának is — egy- egy jól működő főiskolai ifjúsági klubnak. Hatalmas kulturális mozgósító ereje lehet valamely munkásszállási művelődési formának — kiváltképpen akkor, "amikor a munkásszállásokon folyó, művelődési 'tevékenységnek ma mégoly sok fogyatékossága ' van. Tudjak, hogy mit jelent egy művelődő szocialista brigád példája valamely iparvállalatnál, nagyüzemi közösségiben. S folytathatnánk a példák további elemzését. Összegezésképp pen megállapíthatjuk, hogy az első elosztás valódi művelődési szükségletek kielégítését segíti. Kezdetben — többen úgy gondolták, hogy a közművelődésá alapból szervezési hibák folytán kátyúba jutott vállalkozásokat lehet majd „szanáSni”. Mások azt remélték, hogy bizonytalan eredménnyel, kecsegtető kísérletezésekbe lehet kezdeni, sőt, „ötletekre” is jut ebből a pénzből. Csillagászati összegre volna szükség ahhoz, hogy minden jogos igényt ki lehessen elégíteni — hát még ahhoz, hogy azíre-szőra ki- sebb-nagyobb összegeket osszanak ki. A közművelődési alap csak átgondolt, értelmes, a széles tömegek számára hasznos kezdeményezések felkarolására való. Hogy olya® kulturális vállalkozásokat segítsen, amelyek e támogatás nélkül nem fejlődhetnének tovább, így azonban a közösség hasznára válnak. Kockázat természetese® mindig van: ez minden új formának a velejárója. De a közművelődési alap elosztásakor, a példákból láthatóan, sikerült a kockázatot a minimálisra csökkenteni — a pénz azoknak jutott, akik már eddig is szellemi értéket hoztok létre, s a most kapott segít- ( séggel még szélesebb tömegek között terjesztik eredményesen a szocialista kultúrát *. t a magyar munkásmozgalom történeti emlékednek gyűjtését. A felszabadulás évfordulója alkalmából a budavári palota épületében anyagának igen nagy részét bemutatja a látogatóknak. Nyilvánvaló, hogy a kiállítás látogatói — iskolák, közösségek, magánszemélyek — első látásra nem tekinthetik át az óriási anyagot. Kinek-leinek más és más korszak vagy részlet kelti fel az érdeklődését. A közművelődési alapból kapott összeg révén lehetővé válik, hogy a múzeum munkatársai új kiadványokat készítsenek, kL sérőfilmet rendeljenek stb. így jobban megközelíthetővé lesz az anyag, s kielégíthetővé az érdeklődés. Kapott az összegből a szombathelyi Tanárképző Főiskola — abból a célból, hogy jól működő ifjúsági klubját új felszereléssel, berendezési tárgyaikkal lássa el. Jelentékeny ősz- szeggel támogatta a Köz- művelődési Tanács a SZOT munkásszállásaim lakó dolgazok művelődését. Az ősz« Rácz József Strandon
