Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-18 / 115. szám
Főszezon előtt a konzervgyárban '£ konzerviparban a főszezon az első zöldborsótermés beérkezésével indul, amit azután a zöldbab, az uborka, a paprika, a paradicsom, a főző tök, gyökér és gumós zöldség- félék feldolgozása követ A korábbi években a kon- zervgyártás idényjellegű volt A szezon igen rövid ideig, júniustól novemberig tartott A békéscsabai gyárban az idei évre már kialakult a folyamatos termelés. Az őszi és téli hónapokban szovjet exportra nagy mennyiségű, vitamindús zakusz- kát készítettek, nyugati exportra 19 vagon hagymát szárítottak, a hazai piacra állandó termékként száraztésztát és finomfőzeléket gyártottak folyamatosan. A tavaszi hónapokban a HERB ÁRI Á-nak naponta nyers kamillavilágot szárítottak. Eszel párhuzamosan félkésztermékből mintegy 100 vagon vegyes befőttet készítettek: A foglalkoztatottság így folyamatos és állandó lett. Gondos munkaszervezéssel megfelelő programozással javították és korszerűsítették a gépsorokat, s már irfájus 22-én a próbaüzemeléshez látnak hozzá a szakemberek. Erre szükség js van, mert június 1-én kezdődik a borsószezon. Az idén már 1800 hektár termését dolgozzák fel, amelynek árbevétele az előzetes számítások szerint meghaladja maid a 60 millió forintot A zöldborsó feldolgozását segíti az a négy új borsócséplő gép, amelyeket a megye különböző részein a mezőgazdasági üzemekben működtetnek majd. Csépié» után a aöld borsószemeket konténerben, minőségileg osztályozva szállítják a központi gyárba további feldolgozásra. Az előzetes becslések alapján a zöldségtermelés valamennyi mezőgazdasági üzem területén jónak ígérkezik. Így remény van arra, hogy a Békéscsabai Konzervgyár az elmúlt évben produkált 420 millió forintos termelési értéket az idén túlszárnyalja. Szekeres András fotó: Demény Gyula A* előszezonban műszakonként mintegy 2» ezer ötnegyede», üveg vegyes befőtt készült a félkésztermékből. Az állandó foglalkoztatottság mellett a szovjet exportra gyártott vegyes befőtt konzerv hárommillió forint többletbevételt is biztosít a gyárnak A szárítóberendezések jobb kihasználását szolgálja a kamillavirág szárítása is. Naponta 450 mázsa értékes gyógynövényt szárítanak az öttálcás és a két szalagszárítón Újításokból több százezer forint megtakarítás A békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat orosházi gyárának dolgozói tavaly 47 újítási javaslatot adtak be, ezekből huszonkettő volt elfogadható. A megvalósított újítások éves gazdasági eredménye több mint kétmillió 100 ezer forintot tett ki. A legjelentősebb újítás a sárvári gyár főmérnökének a nevéhez fűződik, aki megoldatta az élő baromfi konténeres szállítását és innen közvetlenül a feldolgozó felsőpályára való függesztését. Az újítást a Baromfiipari Tröszt fogadta él, amit a gyárban a műszaki dolgozók a helyi viszonyoknak megfelelően módosították. Alkalmazásával az éves gazdasági eredmény több mint egymillió forint. Igen jelentős a műszaki osztály dolgozóinak — főként Bakos Katalinnak és Tóth Imrénél;; — az a konstrukciója is, amelynek segítségével a csórna- VM készárut felsőpályán a fagyasztóig juttatják. Az újításból eredő éves megtakarítás mintegy 400 ezer forint. Kórótgyi József esztergályos a gyár 11 emelővillás targoncájának a felújításához olyan szerszámokat készített, amelyek lehetővé teszik, hogy a javításokat házilag, olcsóbban és gyorsabban hajtsák végre. Az éves megtakarítás 160 • ezer forint. Igen hasznosak a technológiai és munkavédelmi újítások is. Az idén májusig 17 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók, melyek közül 11-et már bevezettek. Nagyon ötletes Káposzta János gépkocsivezető újítása, amely a konténeres szállításnál — a hőmérséklet szabályozásával — a baromfielhullás csökkenését segíti elő. Berta István és Török Mihály esztergályos nagyrészt hulladékanyagból lemezhajtogató gépet készített. Nemrég Fejes Vincéné, Németh Gizella technológus az Alkotó Ifjúság pályázatra a vállalathoz újítási javallatot nyújtott be. A dolgozat címe: Üj technológia hibrid pulyka darabolására. A munkát a vállalat elbírálta és a tröszthöz továbbította. > Az újítási törekvés már sokéves hagyomány a gyárban Labádi János műszaki és gazdaságii tanácsadó a Kiváló Újító jelvény arany, Pleskó Pál az ezüst, Tóth Imre pedig a bronz fokozat tulajdonosa, Bakos Katalin és Gy. Kiss János pedig a bronz fokozat várományosa. A gyár vezetői főként az újítások gyors elbírálásával és megvalósításával, az elbírálók és a legjobb újítók elismerésével és jutalmazásával, valamint a versenyek szervezésével segítik elő az újítómozgalmat. P. B. A pártellenörzés - a tömegek ellenőrzése K ét hónap telt eí azóta, hogy a nagy figyelemmel kísért XI. pártkongresszus befejezte munkáját. Most a munka középpontjába a határozatok végrehajtásának megszervezése került. Így van rendjén, hiszen az emberek elsősorban aszerint alkotnak véleményt a párt politikájáról, hogy mi valósul meg abból a gyakorlatban. A párt számára alapvető jelentőségű, hogy biztosítsa politikai elhatározásainak, szándékainak helyes érvényesülését. Ezért hangsúlyozza a XI. kongresszus határozata: „a rendszeres ellenőrző munka nélkül a párt nem teljesítheti hivatását, nem érvényesítheti vezető szerepét.” A gyakorlatban azonban ma még gondot jelent — a közvéleményben, de egyes pártszervezetekben is — a pártellenőrzés helyes értelmezése. Általában nem tagadják szükségességét, egyes helyeken azonban a mindennapi munkában elhanyagolják, s így tulajdonképpen lebecsülik fontosságát. Előfordul, hogy egyesek az ellenőrző munkát valamiféle revizori munkának tartják, s hibamegállapító tevékenységre szűkítik. Az ilyen és ehhez hasonló nézetek abból fakadnak, hogy a pártellenőrzést azonosítják a különböző hivatalok ellenőrző munkájával. A pártellenőrzés jelentőségét éppen az adja, hogy az a pártirányítás, a vezetőszerep gyakorlásának konkrét kérdésekben megnyilvánuló formája, amelynek lényege — mint azt a XI. kongresszus határozata is rögzíti: — „... a határozatok végrehajtásának segítése, egy adott terület helyzetének sikeres felmérése, az új feladatok, hibák forrásainak feltárása, és a megfelelő javaslatok kidolgozása a végrehajtás megjavítására”. M indezekből az is következik, hogy minden szinten a megnövekedett követelményekhez igazítva javítani kell a pártellenőrzés gyakorlatát. Társadalmi életünknek tehát nem lehet egyetlen olyan területe sem, amely az irányító pártszervezetek hatásköréből kieshetne. A helyesen értelmezett és alkalmazott pártellenőrzés első lépése, hogy felmérje: az ellenőrzött területen megfelelően értik-e a vizsgált határozatot. Ha a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ebben nincs minden rendjén, az ellenőrzés első feladata, hogy segítse a határozat megértetését, ugyanis csak a helyes értelmezés lehet az egységes gyakorlat kialakításának alapja. Az ellenőrzésnek meg kell győződnie arról, hogy az illetékes szervek és szervezetek milyen intézkedéseket hoztak a jó végrehajtás biztosítására. Szükség szerint új és megfelelő vezetői intézkedéseket kell kezdeményezni. Az ellenőrzésnek menet közben kell gondoskodnia arról, hogy egyrészt az adott területen kezdeményezzék az új feladatok megoldását, másrészt, intézkedjenek a tapasztalt hibák kijavítására. Az ellenőrző munkának csak akkor van értelme, ha megerősíti a határozatban rögzített célokat, ha feltárja a megvalósítás pozitív törekvéseit, és azokat a jelenségeket is, amelyek gátolják a gyakorlati érvényesülést. S mindezzel ösztönzi; kezdeményezi azokat az intézkedéseket, amelyek a mind jobb végrehajtást szolgálják. Az ellenőrzés tehát nem szorítkozhat pusztán a tények megállapítására, hanem a feladatok hatékony megoldását kell segítenie, szolgálnia. N em hagyható figyelmen kívül, hogy a pártellenőrzés helyes alkalmazása a káderek nevelésének, megismerésének szinte legjobb eszköze. Hiszen azt mutatja: ki milyen munkát végzett, hogyan tett eleget feladatának. Lényeges az is, hogy a párt- ellenőrzés nem korlátozható egyes személyekre, mert a pártellenőrzés a tömegek ellenőrzése is. A határozatok végre-; hajtása során ezért a dolgozók körében tapasztalt valamennyi észrevételt, bírálatot figyelembe kell venni. A hatékonyság fontos tényezője. hogy a pártszervezetek ellenőrző tevékenységük során támaszkodjanak a kollektívára, a pártvezetőségi tagokra, a pártcsoport-bizalmiakra, az egyes párttagokra. Az a helyes gyakorlat — amelyet több párt- szervezet évek óta alkalmaz —, amely a különböző gazdasági, kultúrpolitikai stb. határozatok végrehajtásának ellenőrzésébe bevonja az állami tömegszervezetekben és mozgalmakban dolgozó kommunista és párton- kívüli vezetőket is. A becsületes dolgozó szereti a rendet, a fegyelmet,1 a pontos munkát, nem tűri a hanyagságot, az igazságtalanságot. Következésképpen hajlandó is harcolni az előrehaladást célzó határozatok végrehajtásáért. A dolgozók többsége azért mondja el kritikai észrevételeit, hogy a pártpolitika határozatai mind eredményesebben valósuljanak meg az üzemekben, a hivatalokban, az intézményekben, az élet minden területén. S zükséges hangsúlyozni, hogy a helyes ellenőrzés nem csorbítja egy- egy munkaterület felelős vezetőjének, vagy az ellenőrzött testületnek az önállóságát, a hatáskörét. Éppen ellenkezőleg: növeli a felelősségtudatot, erősíti és fejleszti a hatáskörbe tartozó kérdésekben az önálló cselekvést. Teszi ezt azáltal, hogy segít a végrehajtásban, dicsér az eredmények elismerésével, tárái a hibák feltárásával, s az időben végzett ellenőrzés megóv nagyobb hibák elkövetésétől. A pártmunka gyakorlatában kialakultak a pártellenörzés megfelelő módszerei. Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények nem indokolják a módszerek felülvizsgálását, merőben, új módszerek kialakítását. De azt igen, hogy a meglevő bevált módszereket jobban alkalmazzuk, gazdagítsuk, növeljük a vezető pártszervek, párttestületek, taggyűlések szerepét a beszámoltatásoknál. Indokolt például, hogy az ellenőrzött terület különböző vezetői megbeszéléseibe, tanácskozásaiba bekapcsolódjon az ellenőrző szerv. Rendszeressé kell tenni a felelős állami, társadalmi stb. vezetők beszámoltatását, és át- fogóbbá a személyes tapasztalatszerzést. Egy-egy feladat megoldásának ellenőrzését, minősítését F>edig rá lehet, sőt rá kell bízni állami szervek, tö- megseervek, gazdasági egységek vezetőire. A Xi; kongresszus határozatai hiánytalan végrehajtásának nélkülözhetetlen feltétele a hatékony, folyamatos, érdemi ellenőrzés, amely nem csupán egyes párt- szervezetek funkciói, hanem az állami és társadalmi szervek feladata is, s ilyen értelemben az egész társadalom ügye. Dr. Szabó Imre, az MSZMP KB alosztályvezetője Q BÉKÉS HfCWiSzn W 1975. MÁJUS. IS.
