Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-15 / 112. szám

\rj MíG Y-EJ 1975. MÁJUS 15., CSÜTÖRTÖK Ära: SO fillér XXX. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM fiiág proletárja^ mmesülimtekl A Varsói Szerződés a béke | közős hadgyakoriaion és a szooiaiízmus tatéban eszközévé vált I ■j Ä l>arl«!niesitl képviselők kétnapos taláXkosöfa Varsóban j Varsó A lengyel fővárosban, a Nemzetgyűlés oszlopcsarnoká­ban szerdán délelőtt megkez­dődött a Varsói Szerződés or­szágai parlamenti képviselői­nek kétnapos találkozója, ame­lyet a szerződés aláírása 20. év­fordulója alkalmából rendeznek meg. A jubileumi eseményen a polgár küldöttséget Vladimir Bonev, a Nemzetgyűlés elnöke, a csehszlovákot Alois Indra, a szövetségi gyűlés elnöke, a len­gyelt Stanislaw Gucwa, a szejm elnöke, a magyart Ap­ró Antal, az országgyűlés elnö­ke, az NDK-ét Gerald Götting, a Népi Kamara elnöke, a ro­mánt Stefan Mocuta, a Nagy Nemzetgyűlés álélnöke, a Szov­jetunióét Alekszej Sityikov, a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsának elnöke vezeti. Stanislaw Gucwa, a szejm elnöke megnyitó beszédében ki­emelte, hogy a találkozót Eu­rópa jövője szempontjából rendkívül fontos időszakban tartják, amikor a szocialista közösség következetes békepoli- iikája eredményeként kibonta­kozott az enyhülés széles folya­mata. Ezt kővetően Henryk Jab- ionski, a USMp PB tagja, ál­amelnök tolmácsolta a jelen­levőknek a LEMP KB, az Ál­lamtanács és a kormány üd­vözletét. A találkozón ezután Vladimir Bonev, a bolgár küldöttség ve­zetője vette át az elnöki tisztet, és elsőként Alekszej Sityikov, a szovjet delegáció vezetője szólalt fel. Rámutatott, hogy a Varsói Szerződés országai az elmúlt húsz esztendőben számos olyan fontos, építő jellegű kezdemé­nyezést tettek, amely lényegbe- vágóan befolyásolta Európa és az összes földrész különböző tár­sadalmi rendszerű országai kap­csolatainak fejlődését. — A Varsói Szerződés a béke és a szocializmus megerősíté­sének hatékony eszközévé vált, biztosította a dolgozók milliói nyugodt, alkotó munkájának lehetőségét — hangsúlyozta Sityikov. Alois Indra, a csehszlovák küldöttség vezetője aláhúzta a Varsói Szerződés békés jellegét, és megállapította, hogy a népek közötti együttműködés az utób­bi években egész sor konkrét eredményt hozott. „A tartós bé­ke biztosítása érdekében azon­ban még további erőfeszítések­re van szükség” — mondotta. A találkozón ezt követően Ap- •ó Antal elnökölt. Gerald Götting, az NDK de­legációjának vezetője megállapí­totta, hogy a Varsói Szerződés történelmi szerepet játszott az európai iáéke megőrzésében és a kontinens országai együttműkö­dnének kibontakoztatásában. „Szerződésünk humánus céljai alapvetően különböznék a tőkés államok katonai és politikai szö­vetségeinek célkitűzéseitől” — hangoztatta. Az NDK népi kamarájának el­nöke után a bolgár küldöttség vezetője, Vladimír Bonev emel­kedett szólásra. Rámutatott, hogy az 1955. május 14-én aláirt Varsói Szerződés a szocialista országok kapcsolataiban új, minőségileg magasabb szintű szakaszt nyitott meg. „Az elmúlt 20 év megmutatta — emelte ki —, hogy ez a védelmi egyezmény hű maradt történel­mi jelentőségű célkitűzéseihez, s Európa és a világbéke biztosítá­sának hatalmas tényezőjévé vált”. Ezt követően Gerald Götting elnökölt, s Apró Antalnak, a ma­gyar küldöttség vezetőjének adta meg a szót Apró Antal bevezetőben a Ma- Syar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar országgyűlés, a Magyar Népköz- társaság kormánya nevében és megbízásából köszöntötte a Var­sói Szerződés tagállamai parla­menti képviselőinek találkozó­ját A Varsói Szerződés jelentősé­gét méltatva az országgyűlés el­nöke egyebek között kijelentet­te: „A szocialista építésben elért eredményeink jelentős mérték­ben annak köszönhetők, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak közös erőfeszítésével és kezde­ményezésére sikerült véget vetni a hidegháborúnak és biztosítani a békés építőmunkához szüksé­ges nemzetközi légkört... A Varsói Szerződés államai jelen­tős kezdeményezésekkel szorgal- j mázzák a fegyverkezési hajsza korlátozását és a nemzetközi po­litikai életben még meglevő konfliktusok békés eszközökkel való rendezését, a különböző j társadalmi berendezkedésű álla­mok békés együttműködését, j Döntően ennek köszönhető, hogy a nemzetközi politikai életben, különösen itt Európában jelen­tős változások történtek... Európában elhárultak a leg­főbb akadályai annak, hogy létrejöjjön az a kollektív biz­tonsági rendszer, amelyért a Varsói Szerződés tagállamai a legnagyobb erőfeszítéseket tet­ték”. Apró Antal a továbbiakban hangsúlyozta: „A kormányoknak és népek­nek még Sokat kell tenniük a további enyhülésért, azért, hogy Európa a béke kontinensévé vál­jék. Mai találkozásunk megerő­síti azt az elhatározásunkat, hogy ebből a munkából a Var ­sói Szerződés legfelsőbb népkép­viseleti és alkotmányos törvény­hozói testületéi is kiveszik a ré­szüket.” Stefan Mocuta, a román kül­döttség vezetője beszéde ielen- tős részét az összeurópai érte­kezlet ügyének szentelte, ösz- szegezte a konferencia munká­jának eddigi eredményeit és megállapította, hogy az érte­kezlet teljes sikerében lényeg­bevágó szerepet játszhatnak a szocialista országok kormányai és parlamentjei. A szerdai ülésen utolsóként a lengyel delegáció nevében Edward Babiuch, a LEMP PB tagja, a KB titkára, szejm-kép- viselő szólalt fel. „A Varsói Szerződés az elmúlt két évti­zedben biztosította a népek szocialista vívmányainak meg­őrzését, a szocialista közösség országainak sérthetetlenségét és g népeink biztonságának alapja és biztosítéka volt — húzta alá. Lengyelország az eddigi­ekhez hasonlóan, a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz _ azért, hogy védelmi szerződé- i sünk tovább erősödjék. A találkozó csütörtökön dél­előtt folytatódik és a szerdán elhangzott javaslatok szerint várhatóan közös felhívás elfo­gadásával fejeződik be. Magyar tüzérek egy szovjet—magyar közős hadgyakorlaton Fotó: Bleich Rudolf •a©*a8BB»MBWBwaBM«M*M*üM»«MB«*fEB^«Ba®aaoBBiaaate»»8fflaio»iBeBffltteB0Bnai Szocialista védelmi koalíciónk létrehozása a történelem parancsa volt Jubileumi emlékülés a Parlamentben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a Varsói Szerződés 20. évfordulója alkalmából szerdán jubileumi megemlékezést rendezett a Parlament kongresszusi termében. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, Biszku Béla, dr. Maróthy László, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, az MSZMP KB titkára, Boibándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Czi- nege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Púja Frigyes kül­ügyminiszter, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának elnöke, Csémi Károly altábornagy, honvédelmi miniszté­riumi államtitkár, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács fő­titkára, az elnökség tagja volt B. P. Ivanov vezérezredes, az ideig­lenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport pa­rancsnoka és V. K. Andrjuscsenko altábornagy, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képvi­selője. A magyar himnusz elhangzása után Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Borbándi János, a Minisztertanács elnök- helyettese mondott beszédet. Borbándi János beszéde Bevezetőben emlékeztetett arra: Harminc esztendeje múlt an­nak, hogy a Nagy Honvédő Háború óriási terheit és vérál­dozatát viselő szovjet nép és hadserege kiűzte hazája földjé­ről a fasiszta betolakodókat. Kedvező feltételek alakultak ki ahhoz, hogy — a világ első szocialista államának politikai és gazdasági segítségére tá­maszkodva — több európai és ázsiai országban győzedelmes­kedjék a szocialista forrada­lom. Ezzel a szocializmus kilé­pett egy ország kereteiből lét­rejött, megszilárdult és sikere­sen fejlődik — korunk legfon­tosabb vívmánya — a szocia­lista világrendszer. A nemzetközi erőviszonyok­ban bekövetkezett változások hatására az egész világon elő­retörtek a nemzeti független­ség. a társadalmi ; haladás és a béke erői. Az emberiséget a világhábo- \ rú befejezése után az a remény éltette, hogy a békés építő­munka ével következnek, meri a fasizmus szétzúzása figyel­meztetésül szolgál mindazok­nak, akik kísérletet tesznek újabb háborúra, a népek le­igázására. A béke napja azonban nem sokáig ragyoghatott felhőtlenül — folytatta többek között. — A legreakciósabb imperialista hatalmak rövidesen hátat for­dítottak a második világháború idején létrejött antifasiszta koalíciónak és a potsdami szer­ződésben rögzített elveknek Elhatározták, hogy megállítják a szocializmus térhódítását, a történelmi haladást, és vissza- szerzik elvesztett pozícióikat. Meghirdették a szocialista or­szágok elleni gazdasági bloká­dot és felszították a fegyver­kezési hajszát. A második vi­lágháborút követő tíz évben a támadó célú katonai tömbök egész hálózatát építették ki a szociálisa világrendszer bekerí­tése céljából. 1949-ben az Egyesült Álla­mok és nyugat-európai szövet­ségesei megalakították az ag­resszív jellegű Észak-atlanti Szövetséget, amely a többi pak­tumokkal együtt a szocialista országok, a népek forradalmi harca és nemzeti felszabadító mozgalom ellen irányult. Miután az imperialista ma­nővereket betetőzte a párizsi (Folytatás a 2° oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents