Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-15 / 112. szám

Jubileumi emlékülés a Parlamentben Ülést tart a Magfar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülé­sét május 15-re összehívták. A Politikai Bizottság nemzetközi kérdésekről szóló tájékozta­tó megvitatását, valamint más időszerű kérdések tárgyalását java­solja a Központi Bizottságnak. (MTI) (Folytatás az 1, oldalról) egyezmények ratiíikálása és Ny ugat-Németországot felvet­ték a NATO-ba, a szocialista országoknak saját biztonságuk érdekében hatékony intézkedé­seket kellett tenniük. 1955. má­jus 14-én a lengyel főváros­ban barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási t egyezményt írtak alá, amely Varsói Szerződés néven került a történelembe. Híz a katonai-politikai szövet­ség válasz volt az agresszív imperialista köröknek a szocia­lista országok ellen irányuló terveire és biztosította a vár­ható támadás veszélyének el­hárítását. Célja az volt — és ma is az —, hogy az európai szocialista országok közös erő­vel védelmezzék függetlensé­güket, nemzeti létüket, szocia­lista vívmányaikat, és az ag­resszív imperialista törekvések­kel szembeállítsák egyesített ere j ükét — mondotta az előadó, majd a szerződés lényegét ele­mezte. A továbbiakban így folytatta: A Varsói Szerződés aláírása óta eltelt két évtized igazolta, hogy az európai szocialista or­szágok kommunista és munkás­pártjai előrelátó politikát foly­tattak, amikor egyesítették erő­feszítéseiket a legreakciósabb imperialista körök háborús tö­rekvéseivel szemben. A népek ma bizalommal tekinthetnek a Varsói Szerződés országaira, mint földünknek arra a fontos tényezőjére, amely a maga ál­landóan növekvő gazdasági és védelmi erejével mindig haté­konyan féken tartja az agresz- szív háborús törekvéseket A szocialista országok véde1- mi szövetségének két évtize­des története egyértelműen bi­zonyítja, hogy országaink, s ezen túlmenően a világ vala­mennyi antiimnerialista, béke­szerető ereiének eddigi és el- , jövendő sikerei elképzelhetet­lenek a Szovjetunió es a szó- [ cialista országok politikai, gaz- ; dasági, katonai ereje, a Var­sói Szerződés tagállamainak egységes cselekvése nélkül. Te­kintettel a hosszú évek óta tartó szívós és következetes erőfeszí­tésekre. külön is hangsúlyozni kívánom, hogy a Varsói Szer­ződésben részt vevő országok milyen jelentős lépéseket tet­tek és tesznek az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében. A politikai tanácskozó testű­ig 1966-ban Bukarestben elfo­gadott nyilatkozata részletesen kifejtette az európai biztonság szocialista koncepcióját. Hazánk fővárosában 19S9-ben .született meg a testület felhí­vása Európa országaihoz, hogy működjenek együtt az össz­európai értekezlet összehívásá­ban. Miután Finnország kész­nek mutatkozott az előzetes eszmecserék megszervezésére, a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei konkrét ja­vaslatokat fogalmaztak meg az értekezlet napirendjére. A politikai tanácskozó testü­let 1972-es prágai és tavalyi varsói ülésén rendszerbe fog­lalta az európai államok biz- tanságámak: és egymáshoz fű­ződő viszonyának alapelveit, állást foglalt a közép-európai haderő és a fegyverzet csök­kentéséről folytatandó tárgya­lások mellett. Az európai biztonsági konfe­rencia jelenleg Genfbem folyó második, előkészítő szakaszát eredmény esnek ítéljük, olyan­nak, ami a sikeres befejezés­hez közeledik. Ezt követően az enyhülés el­lenségeinek aknamunkájáról szólt, majd beszédét így fejezte bet A mai ünnepi évfordulón is , bátran kijelenthetjük, hogy az ! emberiség történelme még nem ismert olyan nemes célú szö­vetséget, mint amilyen a Var­sói Szerződés szervezete. A szocialista védelmi közösség ál­lamai és fegyveres erői Euró­pa és az egész bétoeszereto em­beriség igaz védelmezőiként állhatnak a világ előtt, élvezik a társadalmi haladásért, a bé­kéért küzdő erők támogatását. Most, amikor a Varsói Szer­ződés megkötésének 20. évfor­dulójára emlékezünk, ismételten •hangsúlyozzuk, hogy Sizocialísta védelmi koalíciónk létrehozása a történelem parancsa volt, amit ránk kényszerítettek az imperialista körök világhábo­rús, szocializmus- és haladás- eilenes terveikkel és cseleke­deteikkel. Ugyanakkor hangsúlyozzuk azt is — ami marxista—leninis­ta külpolitikánkból ered —, hogy a teljes leszerelés mel­lett vagyunk, de ameddig a NATO fennáll és más imperia­lista tömbök léteznek és ve­szélyeztetik az emberiség bé­kéjét, a népek biztonsága ér­dekében szükség van a Varsói Szerződés szervezetére. A elmondott gondolatok je­gyében barátainkkal, szövetsé­geseinkkel együtt kifejezésre juttatjuk: mindent megteszünk azért, hogy a Varsái Szerződés egyesített ereje — miként ed­dig, úgy a jövőben is — a szó- ciálizmus, a haladás, a világ- béke, nemzeti létünk és szo­cialista vívmányaink megbíz­ható védőpajzsa legyen. Borhándi János beszéde után az ünnepség az Internacionélé hangjaival ért véget. Ezt követően az .MSZMP Központi Bizottsága és a Mi­nisztertanács az ünnepség résztvevőinek tiszteletére foga­dást adott az Országháziban, A , * fogadáson Fock Jenő, a Mi- j nisztertanács e'nöke pohár­köszöntőt mondott. (MIT) miko kijelentette: „Ideje pon­tot tenni a tanácskozás végére, hogy legmagasabb szinten és a legközelebbi jövőben jóváhagy­ják az értekezleten részt vevő or­szágok viszonyának alapelveit a békés egymás mellett élés el­veinek szilárd bázisán, majd ezt követően hozzáfogjanak a ta­nácskozás határozatainak gya­korlati megvalósításához” A szocialista országok — foly­tatta a külügyminiszter nem egyszer kifejtették, hogy nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a politikai enyhülés ka­tonai enyhüléssel való kiegé­szítésének. A szocialista országok több­ször fordultak a NATO-államok- ho? azzal a javaslattal, hogy egyidejűleg oszlassák fel az Észak-atlanti Szövetséget és a Varsói Szerződés szervezetét, vagy — kezdő lépesként számol­ják fel azok katonai szervezete­it Ez a javaslat ma is fennáll és érvényes — hangsúlyozta Gro- miko. Ugyanezt a célt szolgálták a bécsi haderőcsökkentési tárgya­lásokon előterjesztett javaslatok is, amelyék azonban egyelőre — a nyugati tárgyalópartnerek hi­bájából — nem találtak meg­hallgatásra. , A szovjet—amerikai viszony alakulásáról szólva a külügymi­niszter „kivételesen fontos és nagyszabású akciónak” nevezte leonyid Brezsnyev küszöbönál­ló látogatását az Egyesült Álla- ; mokban, melyre mindkét fél nagy felelősségtudattal készül. A . SALT-tárgyalások helyzetéről | Gromiko azt mondta, hogy a j Szovjetunió kész továbblépni a stratégiai fegyverkorlátozások I területén, de ebben a kérdésben és minden egyéb kérdésben „az egyenlőség és csak az egyen­lőség alapján hajlandó tár­gyalni az Egyesült Államokkal”. A Szovjetunió változatlanul „a nemzetközi élet súlyos bo­nyolító tényezőjeként” ítéli meg a kínai vezetés szovjetellenes, antileninista politikáját — ál­lapította meg Gromiko. Egyre feltűnőbbé válik Kína kísér­lete, hogy ebbe a nemzetközi béke szempontjából ártalmas politikába más országokat is bevonjon, utalva Kína kísér­leteire Japánnak a Szovjetunió­val való szembeállítására egy „béke és barátsági szerződés” révén, a külügyminiszter kije­lentette: „Szeretné remélni, hogy Japánban jól értik az alapos mérlegelés jelentőségét ebben az ügyben”. És nem en­gedik olyan politikai uszályba sodorni az országot, amely el­lentmond saját biztonsági ér­dekeinek. Beszédének befejező részé­ben Andrej Gromiko hangsú­lyozta, hogy a szocialista külpolitika si­kereiben nagy szerepet ját­szik a Varsói Szerződés tag­országainak magas szintű vé­leményegyeztetése, a külpolitikai tevékenység szüntelen és egyre hatéko­nyabb összehangolása, amely­nek fóruma legutóbb a testvér­országok vezetőinek budapesti találkozója volt az MSZMP XI. kongresszusa idején. Gromiko beszédet követően, Kirill Moszkalenka marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének helyettese mondott beszédet. Gromiko: A szocialista országok szövés'gének céljai — békés célok H varsói évforduló ünnepi ülése Moszkvában Moszkva Ünnepi ülést tartottak szér­ián délután Moszkvában, a Szakszervezeték Házának osz­lopcsarnokában a Varsói Szer­ződés aláírásának huszadik év­fordulója' alkalmából. Az ünnep­ség fő szónoka Andrej Gromi­ko, az SZKP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere volt. . A moszkvai megemlékezés el­nökségében foglalt helyet And­rej Grecsko marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Központi Bi­zottságának titkára, Tvan Jaku- bovszkij marsall, a Varsói Szer­ződés egyesített fegyveres erőii nek főparancsnoka, valamint több más hivatalos személyiség és meghívott vendég. Andrej Gromiko külügymi­niszter beszéde bevezető részé­ben rámutatott: A szocialista közösség orszá­gai döntő mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy Európa har­minc éve élvezheti a békés élet előnyeit és hogy a világesemé­nyek menetét mindinkább a fe­szültség enyhülésének folyama­ta hatja át. A szovjet külügyminiszter negemlékezett. a Varsói Szerző­dés létrejöttének körülményei­ről, hangsúlyozta, hogy ez a szerződés a „hidegháború” évei­ben jött létre az európai szoci­alista országok védelmi szövet- ' ségeként, az Észak-atlanti Szer­ződés ellensúlyozására, a szoci­alista országok határainak a le­hetséges agresszióval szembeni biztosítására. „Minden objekti­ven gondolkodó ember meggyő­ződhet róla: a szocialista államok szövet­ségének céljai — békés célok. A szerződés fennállásának húsz esztendeje alatt résztvevők sem együtt, sem külön-külön nem robbantottak ki egyetlen kato­nai konfliktust sem. Politikájuk nem idézett elő feszültséget a világ egyetlen térségében sem”. Az elmúlt két évtizedben a Varsói Szerződés országai kö­vetkezetes harcot vívtak az új háború kirobbanásának meg­akadályozása, a nemzetközi fe­szültség és a konfliktusok for­rásainak kioltása érdekében — folytatta Andrej Gromiko. Már­pedig ez az időszak feszült har­cok korszaka, konfliktusokkal terhes húsz év volt. A kül­ügyminiszter utalt az indokínai háborúra, a közel-keleti konf­liktusokra és arra. hogy Eu­rópában is komoly feszültsé­gekkel kellett szembenézniük a szocialista országoknak, pél­dául a nyugat-berlini válság idején. Ezekben a harcokban a Varsói Szerződés országai min­den alkalommal békeszerető politikájuk egész súlyát latba vetették annak érdekében, hogy véget vessenek az önkényes cselekedeteknek, megvédelmez­zék az államokat és népeket a belügyeikbe való beavatko­zástól, az agressziótól. „Azok az országok, amelyek­re az imperializmus nyíltan nyomást gyakorolt, mélyen hit­tek abban, hogy a Szovjetunió és szövetségesei a nehéz őrá- j ban mindig segítségükre siet- i nek — állapította meg a szovjet külügyminiszter. Hány- szór volt rá példa a nehéz j órákban — emlékeztetett rá —• 1 hogy sürgős táviratok repültek fővárosunkba ezzel a címzés­sel; „Moszkva, Kreml”. És a feladóinak azzal a kérésével, j hogy védelmezzük meg őket az önkénnyel és agresszióval szemben. És ez a hit egyet­len egyszer sem ingott meg.” | Hangsúlyozva, hogy a jelen­legi nemzetközi helyzetben a béke és az enyhülés tendenciá­ja az uralkodó és hogy a vi­lág biztonságosabbá vált, And­rej Gromiko elismeréssel szólt a testvérpártok és a testvéri szocialista országok érdemeiről. a nemzetközi feszültség enyhí­tésében, az SZKP XXIV. kong­resszusán elfogadott békeprog­ram jelentőségéről. A szovjet külügyminiszter megelégedéssel állapította meg, hogy a Szovjetunió és a szo­cialista országok az utóbbi években eredményesen fejlesz­tették kapcsolataikat csaknem minden tőkés országgal. Az európai biztonsági konfe­renciának a Varsói Szerződés tevékenységében betöltött kü­lönleges szerepét méltatva Gro­Kiállítás, jubileumi emlékülés Békésen A Varsói Szerződés aláírásá­nak 20. évfordulója tiszteletére az MSZMP megyei, Békés vá­rosi bizottsága, a megyei tanács, a békési Városi Tanács, a Ha­zafias Népfront városi bizottsá­ga, az MSZBT-tagcsoport, szer­dán jubileumi ünnepséget ren­dezett Békésen, Az eseményso­rozat „Fegyverbarátaink életé­ből” című dokumentumkiállítás megnyitásával kezdődött. A városi művelődési * házban rendezett kiállításon fényképek, tablók, dokumentumok „valla­nak” a fegyverbarátok interna­cionalista összefogásának ki­emelkedő eseményeiről. Fényké­pek láthatók egyebek között a Nagy Októberi Szocialista For­radalom, a Magyar Tanácsköz­társaság, a spanyol szabadság- harc, a második világháború harci eseményeiről. Katonák és partizánok hőstetteit, hétközna­pi örömeit örökítették meg Be­mutatják a Varsói Szerződés aláírását, a tagállamok fegyve­res alakulatainak harci gyakor­j latait. Látni a korszerű harcé szati eszközök fényképeit, kato­nai díszszemlék, űrpilóták tisz­teletére rendezett ünnepségek fotói tarkítják a kiállítást. A kiállítás megnyitásán Ra- dócz László honvéd ezredes mon­dott ünnepi beszédet. Az emlék­ülésen Inokai János, az MSZMP békési városi bizottságának el­ső titkára köszöntötte a jelen­levőket. Az ünnepi szónok dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese volt, aki egyebek között elmondotta: a Varsói Szerződés szervezete a szocialista internacionalizmus hatékony eszköze, feladatai a le. nini békepolitikából következ­nek., Az emlékünnep kultúrműsor­ral zárult. Egyebek között moz­galmi dalokat énekelt a száz­tagú gyermekkórus. A békési gimnázium és szakközépiskola énekkara a Varsói Szerződés tag­államainak népdalaiból adott elő egy sorozatot. Magyar segé'yszállifmány a Dél-víeínami Köz:ársaságnak Szerdán este elindult Buda- i pestről Saigon felé a MALÉV különrepülőgépe, fedélzetén azzal a segé'y.szállítmánnyal, amelyet a szolidaritási bizott­ság felhívása nyomán a ma­gyar dolgozók gyűjtöttek a vi­etnami nép gondjainak enyhí­tésére. Újabb államosítások Portugáliában A portugál kormány 35 ezer escudóban állapította meg a ki­fizethető legmagasabb havi bért, a 12 ezer escudót elérő, illetve meghaladó havi béreket az év végéig befagyasztotta. (Mindkét intézkedés június 1-én lép ha­tályba.) Nyugati hírügynökségek meg­jegyzik, hogy az újabb portugál államosítás körülbelül 20 nagy- vállalatot érint, A rendelet nem terjed ki azokra a cégekre, ame­lyek külföldi tőkések tulajdoná­ban vannajs.

Next

/
Thumbnails
Contents