Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-13 / 86. szám

141 haladnak a tavaszi mezőgazdasági munkák megyénkben Jó ütemben haladnak a tava- ■a mezőgazdajsági munkákkal a • termelőszövetkezetek és állami gazdaságok — amint ezt a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának helyettes vezetője, Antal József elmon­dotta. A borsó vetését 4 ezer 463 hektáron, a tavaszi árpa vetését 5 ezer 026 hektáron már elvé­gezték. Tavaszi árpából a gaz­daságok többet helyeztek mag­ágyba, mint a tervezett volt. Befejeződött az új lucematele- pítés is, 3 ezer 900 hektáron. Ezen túl 1500 hektáron felülve- tést is végeztek mezőgazdasági üzemeinkben. A hét elején megkezdték a cukorrépa vetését is, s ha az idő kedvező marad, várhatóan a hét végére befejezik. Megyénk termelőszövetkezetei ebből a nö­vényből 14 ezer 200 hektárt, az állami gazdaságok 4 ezer 490 hektárt vetnek. összes­ségében a cukorrépa- vetésterület 3 ezer 100 hektárral több, mint az előző évben volt. Arról is tájékozta­tott az osztályvezető-helyettes, hogy a cukorrépa ötven százalé­kát termelési rendszerben ter­melik. A cukor-program végre­hajtásának elősegítésére a me­gyei tanács az arra rászoruló termelőszövetkezeteknek gépek beszerzésére 12 millió forint fejlesztési támogatást nyújtott. Jó ütemben halad az olajos növények, a napraforgó ós a szója vetése is. Napraforgóból a megyei előirányzat 19 ezer 700 hektár. Ebből 1900 hektárt az állami gazdaságok vetnek el, a többit a közös gazdaságok. Szójából ebben az évben több mint kétszeresét vetik a tava­lyinak. összesen 3 ezer 226 hek­tárt. Szórványosan megkezdték a gazdaságokban a kukorica veté­sét is. Ebből a növényfajtából ez évben összesen 114 ezer hek­táron vetnek el megyénk terüle­tén. A vetésekkel párhuzamo­san halad a kalászosok vegy­szeres gyomirtása. A repülőgé­pes és szántóföldi gépek a hét közepétől mind nagyobb inten­zitással végzik ezt a növényvé­delmi munkát. KSzTeVedésSnk fejlesztéséért Tanfolyamok — érettségizett fiataloknak Hazánk két legnagyobb köz­lekedési vállalata, a Volán és a MÁV közlekedésünk fejleszté­séért egyre több, magasan kép ­zett fiatal szakember nevelését vállalja magára. A békéscsabai 8. sz. Volán Vállalat például érettségizett fiúk jelentkezését várja forgalomirányítói munka­körbe. Kétéves gyakorlat után a fiatalok gépjárműközlekedési tiszti tanfolyamra jelentkezhet­nek. A Magyar Államvasutak Bé­késcsabai Állomás főnöksége jegyvizsgálónak és váltóőrnek vesz fel érettségizett lányokat és fiúkat, illetve csak fiúkat. A pályázóknak a munkába állas előtt egészségügyi alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük. A jegyvizsgálói tanfolyam hat hónapig tart, ennek elvégzése után keresetük akár meg is duplázódhat. A továbbképzés ezzel még nem ér véget, hiszen egy újabb iskola elvégzése után vonatvezetók is lehetnek. A vál­tóőrként munkába állt fiúk há- römhónapíos képzés után segéd­tiszti tanfolyamot végezhetnek. A két nagy közlekedési vál­lalaton kívül a Magyar Posta is várja a*z érettségizett fiatalo­kat. Ez év augusztus 15-től egy­éves forgalmi gyakorlati tanfo- lyamot indítanak. Á hallgatókat ösztöndíjjal segítik. A gyakor­nokok ezután valamelyik posta- hivatalban töltenek féléves gya­korlati időt, majd Szegeden folytathatják tanulmányaikat. A forgalmi gyakornoki tanfolyam­ra megyénk bármelyik postahi­vatalában július 10-ig lehet je­lentkezni. sssesBB8Esaa*aB«BBeBBBB*e8aaeeBBBaBBBsassa*a»E«aasaaB*eiBeeBa«B*aa«ai*Bas*al«#asa»BBea«««®a* Meghallják..; — suttogott Eöt­vös. — Nem érdekel -— kiabált Rózsi. — Menjen a méltóságos úr a méltóságos asszonyhoz. „. Eötvös elkotródott. — Jól tette, Rózsi! — gratu­láltak a pince minden sarkából. — A vén marha — vihogott Kocsis Erzsi. — Ahelyett, 'hogy a feleségére vigyázna. Reggel mindenki barátságos volt Rózsihoz, különösen azért, mert fűteni és takarítani kel­lett. A ház lakói a pince egyet­len tűzhelyén főztek. Amíg le­hetett, felmentek a lakásokba főzni, de most már senki sem mérte megkockáztatni. Egyedül Simóék nem költöztek a pin­cébe. A földszinten laktak egy udvari lakásban. Símó bányász volt, de egy robbanás elvitte á fél karját. — Nekem már nem sok a veszteni valóm — mondta, ami­kor hívták a pincébe. Többen meg akarták kérni, hogy nála megfőzhessék az ebédjüket, de Simó mindenkit elutasított Az ilyen ember minden rosz- szat megérdemel, mondogatták a házbéliek és attól kezdve sen­ki sem köszönt Simónak, Rózsi éppen a szemetet hord­ta tó, amikor az óvóhelyen ki­tört a botrány. Az asszonyok összevesztek, mert állítólag va­laki félre tolta a tűzhelyen Cso­konai Melanié lábosát Rózsi ál- mélkodva hallgatott. A sok fi­nom, városi úriassíony olyan közönségesen szidta egymást, ho© a legmocskosabb szájú fa­lusi boszorkány is leckét ve­hetett volna tőlük. Később az asszonyok csatasorba állították férjüket is. Ledobták egyhiás lábosét a földre, kéjjel gázoltak a rántásban, a félig főtt babban. — A kutyaszentségit! — kiál­tott Rózsi. — Elment maguk­nak a jobbik eszük? Döbbent csend támadt, érde­kes módon senki nem támadt Rózsira. — Alig van mit enniük és pocsékba tapossák azt a keveset is! Beosztást kell csinálni —r ajánlotta Weivoda bácsi. •— Én meg azt mondom, hogy főzzünk közösen — ajánlotta Rózsi. — Mindenki beleadja a részét, én pedig mégfőzök. — Kitűnő — lelkesedett az öreg Weivoda... — Legalább, mire bejönnek az oroszok, mi már kolhozban leszünk — mondta Roagonytné. — Jó az ötlet, kedvesem — állt Rózsi mellé Rozgonyi. — Márpedig én nem vagyok hajlandó azt énni, amit ez a lány elhatároz Aki akar, men­jen a közös konyhára, de én magamnak főzök — pattogott Melanie. — Nem kötelező a disznótor.. — mondta Rózsi. Csokonai Melanie és termé­szetesen Eötvösék kivételével az egész há2 csatlakozott Rózsi ter­véhez. Wievoda bácsi azonnal táblázatokat kezdett gyártani. Ki­számolta, hogy egy babfőzelék­hez kinek mennyi zsírral, báb­bal, liszttel kell hozzájárulni. (Folytatjuk) Mit mondott volna el a hongreaaxusonf Békés megye egészségügyi ellátását gyorsabban kell fejleszteni Dr. Gyuris Jenő, a gyulai ! megyei kórház osztályvezető főorvosa, a kórházi pártalap- szervezet titkára megyénk kül­dötteként vett részt az MSZMP XI. kongresszusán. ■— Jól ismeri a megye egész­ségügyi helyzetét. Mi a véle­ménye erről, mit mindott volna el a kongresszuson? — kérdeztük. — A mi társadalmunk em­beri társadalom — mondotta. — Legfőbb értéke és célja maga az ember. Nekünk, egészségügyi dolgozóknak az az elsődleges feladatunk, hogy védjük és visszaadjuk az emberi egészsé­get: ne csak a munka, hanem az egyre tartalmasabb élet szá­mára. Sajnos az egészségügyi ellátást illetően Békés megye még a sereghajtók között foglal helyet. Ez azonban nem cáfolja társadalmunk fejlődésének elvi. tathatatlan eredményeit, mint amilyen például az állampol­gári joggá vált ingyenes egész­ségügyi ellátás, és annak egyre javuló színvona’a, de mutatja a területi fejlődés egyenetlensé­gét. Ez más ágazatok hasonló jelenségeivel együtt társadalmi feszültség forrása. Az egészségügyi ellátást Igény­be vevő betegek százezreit, s az értük fáradozó egészségügyi dolgozók nagy száma érzékeli a fejlődést és a vá’tozást, ame­lyet társadalmunk biztosítani tudott. Ez egyre nagyobb kö­vetelményeket támaszt az egészségügy területén a veze­tőkkel szemben is. Vannak jó törekvések a munka feltételei­nek javítására, a munkahelyi légkör jobbá tételére, azonban ez, sal nos még mindig nem ki­elégítő. Az 1973 végén Békéscsabán megtartott megyei egészségügyi kommunista aktíván több olyan probléma merült fel, amelynek megoldása sürgető. Az itt el­hangzott javaslatok hatására az egészségügyi vezetés igényeseb­bé vált. Egyes intézményekben vezető kádernek cseréjére is aor került. Azonban még mindig ta­pasztalható — nemcsak á gyu­lai megyei kórházban, hanem az egészségügyi irányítás más területén is —, hogy egy-egy konkrét határozat végrehajtása indokolatlanul elhúzódik. Ez nem egyszer arra is lehetőséget ad, hogy egyesek a hozott dön­tésekkel szemben egyéni vagy Csoportérdekek előnybe része­sítéséért kilincseljenek a helyi és országos szerveknél. Töre­kednünk kell arra, hogy a gon­dokat elsősorban a betegellátás érdekelt szem előtt tartva old­juk meg a különböző vezetési szinteken. — Mik az oka» annak, hogy Békés megye lemaradt az egészségügyi éllátást illétően más megyékhez viszonyítva? — Mindannyiunk előtt isme­retes Békés megye földrajzi helyzete. Nekünk, egészségügyi dolgozóknak, függetlenül a tér­képen elfoglalt helyünktől, ugyanazt a betegellátási szintet kell biztosítanunk, mintha az Szegeden vagy Budapesten tör­ténne. Nem szabad, hogy ki­sebb legyen az embereknek a gyógyuláshoz való reményük azért, mert Békés megyében él­nek. Hogv ez ne így legyen, szembe kell nézni néhány prob­lémával. Ilyen a .kedvezőbb te­lepülések jelentős szívó hatása. Ez lényeges szerepet játszik a szakemberhiány előidézésében. Hasonló a lakáshoz való jutta­tás súlyos gondja is. Ez utóbbiról kicsit részlete­sebben kívánok szólni. Me­gyénkben a negyedik ötéves tervben csak 1400 állami lakás építésére van lehetőség. Ezért a kielégítésre került lakásigé­nyeket 90 százalékban kölcsön­nel támogatott, saját erőből épí­tett lakással és OTP-lakiás-vá- sárlással tudtuk megoldani. Ebi­nek kétségtelenül hátrányos a hatása az életszínvonalra. Épp ezért súlyos gond az egészség- ügyi szakembereik letelepítése is. A havi 2300 forintot kereső kezdő orvos számára ez a la­kásszerzési mód szinte kizárt. Tanácsi lakáshoz nem juthat­nak, mert fizetésük meghalad­ja az előírt v 1600 fo­rintot. A gyulai megyei kór­házban is tapasztaltuk ennek hátrányát. Épp ezért a beteg- ellátás érdekében érdemes len­ne állami intézkedésekkel is elősegíteni az orvosok letelepe­dését Ha ez nem történik meg, 'egy bűvös körnek leszünk szen­vedő alanyai: új orvost nern kapunk, mert nem tudjuk lete­lepíteni. Ennek következtében a munkaerőhiány állandósul. Az itt dolgozók terheltsége fokozó­dik. Elkedvetlenednek és ked­vezőbb körülmények után néz­nek, vagyis eltávoznak a me­gyéből. Erre van számszerű adatunk! 1970—73 között pél­dául csupán a megyei kórház­ból 44 orvos távozott. — Mit javasolt volna a prob­lémák megoldására a kong­resszuson? — Elsősorban azt, hogy ilyen körülmények között különösein fontos, hogy az osztályvezető főorvosok megfe’elő munkahelyi légkört és kellő szakmai színvo­nalat, perspektívát biztosítsa­nak beosztottaik számára. A vezető orvosoknál éppen ezért nemcsak a politikai, szakmai, hanem a vezetésre yalő alkal­masságot is jobban figyelembe kell venni. Másodszor: a területi egész­ségügyi ellátás nivellációja, egy szintre való hozása igényli a tervbe vett békéscsabai kórház bővítésének meggyorsítását. Saj­nos ez a kórház lassan már a megyeszékhely közvetlen igé­nyeit sem képes jelenlegi ál­lapotában kielégíteni. Gazdasá­gos és eredményt hozó megol­dás a gyulai megyei kórház re­konstrukciójának mielőbbi, gyors ütemű befejezése. Gyak­ran idegtépő az a huzavona, amely a rekonstrukciók és épít­kezések során tapasztalható. Ezenkívül a rendelkezésünkre álló anyagi eszközökkel és szel­lemi kapacitással, sokkai job­ban kellene gazdálkodnunk az ügy érdekében, különösen, ami a döntések gyors és Jobb vég­rehajtását illeti. összegzésül e kérdéssel kap­csolatban elmondhatjuk — fi­gyelembe véve az egészségügy jelenlegi szervezéséből adódó nehézségieket, amelyek nemegy­szer az Egészségügyi Miniszté­rium túlzott centralizmusra való törekvéséből is adódnak —, hogy a X. kongresszus ha­tározatainak megvalósításában Békés megyében sok minden történt, de további erőfeszítések szükségesek; A személyi és a tárgyi feltételek jobb biztosítása, az állami vezetés következetes­ségének erősítése, a helyesen meghozott döntések gyorsabb végrehajtása — fejezte be a be­szélgetést dr. Gyuris Jenő fő­orvos, Kasnyik Judit A Fákl új sxáma A lap új száma teljes terje­delmét a magyar történelem legkiemelkedőbb eseményének, a felszabadulás 30. évforduló­jának szenteli. PJotr Fed ősze jev akadémikus, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke méltat­ja a két nép közötti, megbont­hatatlan barátság Jelentőségét. Magyar részről Jakab Sándor, az MSZMP Közponl Bizottsá­gának tagja, a KB osztályveze­tője tekint vissza ünnepi ve­zércikkben a harminc év óta megtett útra. A hadtörténet lapjai sorozat­ban Fomin ezredes „Magyaror­szág szabad” című, archív- fotókkal illusztrált írását ol­vashatják. A lap riportere ellátogatott Vaszilij Golovcovhoz, akiről a gellérthegyi Emlékmű szovjet katonáját mintázta a szobrász. Víg István, a Magyar Nem­zet főmunkatársa írt áttekintő elemzést a szovjet—magyar gazdasági együttműködés 30 évéről. A Magyarországért harcoló szovjet katonák között hős pi- lótanők is voltak — közülük néhánnyal beszélgetett emléke­ikről Galina Beljajeva. Egyidős a szabadsággal el­men a lap riportot közöl Csor­dás Józseffel, a Hódmezővásár­helyi Vas- és Fémipari Szö­vetkezet elnökével, aki 1945. április 4-én született. Méltán világhírű a Magyar Állami Operaház balett-társula­ta. Szovjet vendégszereplésük­ről Ír a lap leningrádi tudó­sítója. Az ünnépi számot a barát­ság krónikája összeállítás és s kővetkező, ugyancsak ünnepi szám képekkel illusztrált elő­zetese egészíti ki. bMJMBss 5 »975. ÁPRILIS 13L FELHÍVJUK Békéscsaba város lakosságénak figyelmét, hogy a Tanácsköztársaság úton épült C. I. 66. lakás kábelhálózatát feszültség alá helyeztük A vezeték érintése életveszélyes és tilos! Békés megyei Állami Építőipari Vállalat. Békéscsaba x

Next

/
Thumbnails
Contents