Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-12 / 85. szám

AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA

(Folytatót az 1. oldalról)

az egészségügyi intézmények felújításával, bővítésével, felszerelésük korazerüiítésóVél, a meglevő hálózat sokkal szervezettebb irányításával és az orvostudomány új eredményeinek alkalmazásával kell tovább javítani a betegségek megelőzését szolgáló egészségügyi apparátus munkáját; növelni kell a betegellátás színvonalát. £1 célok azonban az eddigieknél jobban megkövetelik a tervező/szervező és az irányító munka fokozottabb mértékű javítását és az egészségügyi intézményhálózat ésszerű integrálását,

A miniszter külön szólt a népesedéspolitikai határozatok vegttSh aj tá Sáliak tapasztalatairól. majd arról beszélt, hogy az elmúlt 30 évben tel számoltuk a hagyományos népbetegségeiket, ugyanakkor a gazdasági, a technikai fejlődés és az urbanizáció új, növekvő fetadatok elé állítja az egészségügyet. Egyebek között növekszik a balesetek, a mérgezések száma, egyre több gondot jelent a zajártalom ás ; más, ehhez hasonló civilizáció* betegség. Mind több lesz a rendszeres kezelésre szoruló beteg is. s mert a fejlődő orvostudomány legújabb eredményeit is hasznosítani kívánjuk. bővül a tennivalók köre 1», Reális igény ez, hiszen szocialista építőmunkánk újabb és újább sikerének positiv hatása, következménye tükröződik banne.

Dr. Schulthéász Emil a továbbiakban részletesen szólt az üzemi dolgozók egészségvédelméről, amely egyik kiemelt feladata egészségügyünknek. Különösen az utóbbi években — a mezőgazdaság szocialista átalakulásával 'és a inezőgazdaEauitén dr. Petri Gábor professzor, Csengnéd megy«! képviselő szólalt fel, majd az elnöklő Varga Gábomié a törvényjavaslat vitáját lezárta, s megadta a szót Karakas László munkaügyi miniszternek, aki válaszolt az elhangzott hozzászólásokra,

Bevezetőben köszönetét mondott a képviselőik nagy érdeklődést. hozzáértést és egyben nagy felelősséget tükröző hozzászólásaiért, az előterjesztett ja vitaiatokért, a problémáik fölvetéséért. Ezek •— mondotta —. segítségéi adnak a végrehajtási jogszabályok kimunkálásához, azok gazdagításához és egyértelműbbé tételéhez. Hangsúlyozta, hogy a törvénytervezetben foglalt fejlesztés napirendre tűzését dolgozó népünk alkotó munká júnak uredTisztelt Országgyűlési

— Az 1953-bán létrehozott új típusú ügyészség tervszerű munkája is hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Népköztársaságban a törvénysértések és a kriminalitás száma ma már viszonylag alacsony szinten vah.

— Az Országgyűlés 1972. júniusában alkotta meg sorrendben » harmadik ügyészi törvényt — az 1872. évi V. törvényt. Ma ennek alapján végezzük munkánkat. Ez AZ ügyészi törvény a korábbiakhoz képest a társadalmi és állami fejlődéssel összhangban néhány fontos elvi módosítást íg tartalmaz. Többek között megfogalmazta, hogy valamennyi I Állam* társadalmi és szövet-1

sági termelés iparosodásával — mind sürgetőbbé vált az ipari munkásság mellett a mezőgazdasági dolgozók egészségvédelmének és ellátásinak fejlesztése is.

Az ogeszaógügyT törvény előírja, hogy az állampolgárok az orvosi ellátást — a gyógyító, megelőző ellátás keretében — ingyenesen kapják. Az egészségügy ma már rendelkezik, az ehhez szükséges feltételekkel, Eddig ugyanis az ingyenes egészségügyi ellátás függvénye volt a társad aleffibi atositásnak. Az évek során ( bármennyire növekedett is a biztosítottak száma, a biztosítási 1 jogszabályok bonyolult rendszere miatt mégisiöm tehetett egységes, egyszerűsített- eljárást alkalmazni az egészségügyi ellátás igénybevételekor. Ez sok fölösleges munkával járt, és a túlzott adminisztráció éppoly terhet jelentett a társadalombiztosítási és az egészségügyi dolgozóknak, mint a lakosságnak, a betegeknek. Most mindez megváltozik: a gyógyintézetek Igénybevétele-' hez, az orvosi kezeléshez elegendő lesz a2 egyszeri igazolás is. A térítéshez kötött szolgáltatásoknál — a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök esetében — mintán egyszerűbb lesz aa eljárás.

Befejezésül a miniszter hangsúlyozta: ma még kevés országban mondhatják el, hogy ingyenes a gyógykezelés, s ezt törvény garantálja. Törvény gondoskodik a betegségi biztosításról. s rendeletekkel messzemenően támogatják a családok védelmét, a kedvezményes gyógyszerellátást. A társadalombiz- toaításl törvény tervezete most újatíb lehetőségeket is teremt.

ményei tettek lehetővé, s a jövőbeni fejlődést is ez alapozza meg.

A miniszteri válasz után szavazás következett. Az országgyűlés először a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a szociális ós egészségügyi bízott-, Ság módosító javaslatainak sorsáról döntött, a azokat egyhangúlag elfogadta. Ezután a képviselők általánosságban és részleteiben — a megszavazott módosításokkal — egyhangúlag törvényerőre emelték a társ ad a- temíbdztOBításról szóló tervezetet.

Ezután szünet következet.

Szünet után Apró Antal elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés, A napi rend szerint dr. Szénás! Géza, a legfőbb ügyész tartotta meg beszámolóját.

kezet; szerv kötelessége a saját munkaterületén a törvényesség biztosítása és így nem kizárólag az Ügyészséget terheli felelősség a törvények végrehajtásáért.

Az ügyészi törvény új elvei kapcsán dr, Szénást Géza el* . mondta, hogy a legfőbb ügyésfc a nyomozással kapcsolatban csak irányelvekét bocsát ki és ezek figyelembevételével az illetéké* miniszter a legfőbb ügyésszel egyetértésben köteles j utasítást adni az alárendelt i szerveinek. Ez a törvényi ren- J déikezés a felelősségi határo- j kai te pöhtösan megszabja. Az i ügyészi törvény értelmében az ügyész részt Vesz a bírósági *

eljárásban és közreműködik abban, hogy a bíróságok határozatai megfeleljenek a törvényeknek. E vonatkozásban megszűnt a felügyelet elnevezés.

Á következőkben dr. Szénás! Géza az ügyészségi munkaterületek közül az általános felügyeleti tevékenység tapasztalatait ismertette:

— Az általános törvényességi felügyelet központjában — a jogpolitikai Irányelvekkel összhangban —r olyan vizsgálatok és vizsgálatkezdeményezések álltak, amelyek az állami, társadalmi é* szövetkezeti szerveknek a törvényességért való felelősségérzetét kívánták elmélyíteni. Vizsgálatainkkal elsősorban az állampolgárok széles körét érintő, magas szintű jogszabályok végrehajtásának törvényességet kívántuk biztosítani.

— Vizsgálataink során tapasztalatokat szereztünk a jogalkotásról is. Egyik-másik jogszabály megalkotásánál a gondos előkészítés hiányának, a „kaDkodásnuk” a nyomai lelhetők fel. Ennek következtében végrehajtásuk is nehézkes, ellentmondásos, és sokszor az állampolgárok szükségtelen, zaklatásához is vezet.

— A jogalkalmazó szervekét változatlanul nehéz helyzet elé állítja az is, hogy az állampolgárok széles körét érintő jogszabályok egy része késve jelenik meg. Nincs idejük arra, hogy az új rendelkezéseket a helye» alkalmazáshoz szükséges mértékben megismerjék. Nem beszélve az állampolgárokról, akik részére ezek a jogszabályok jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg.

— Panaszintézésünk során fontos feladatunknak tartjuk, hogy jogvédelemben részesítsük azokat az állampolgárokat, akikkel szemben jogszerű eljárásuk miatt megtorlásként hátrányos intézkedést alkalmaztak. Megkülönböztetett gondot fordítunk különösen az alacsony jövedelmű, nagycsaládos dolgozók panaszainak orvoslására.

— A panaszintézés és az ügyészséghez érkezett bejelentések azt a tapasztalatot támasztják alá, hogy a hatósági ügyintézésben — kis és nagy ügyekben egyaránt — előfordul még a bürokratikus ügyintézés és a döntések indokolatlan elodázása.

— Munkánk során nagy figyelmet fordítunk az egyedi törvénysértések orvoslásán túl a törvénysértések okainak kutatására, illetőleg a megelőzés érdekében országos szintű intézkedések kezdeményezésére.

— 1‘ontos és állandó feladatunknak tekintjük a munkaügyi viták Intézése és a munkavédelmi szabályok megtartása törvényességének ‘ügyészi ellenőrzését. Hazánkban ÜÜ71 munkaügyi döntőbizottság működik. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a munkaügyi viták intézésének színvonala emelkedett. A meghozott döntések túlnyomó többsége megalapozott ms törvényes. Esetenként, a ténybeli és Jogi szempontból bonyolultabb ügyek intézésénél találtunk hibákat. Előfordul a törvényben előírt határidők túllépése Is.

— A munkavédelmi előírások ' betartása terén — a kétségtelen

javulás ellenére —- még sok a hiányosság. Az ipari vállalatoknál — különösen a nagyüzemeknél — a balesetelhárítási tevékenység szervezettsége maga» színvonalú. Lassú előrehaladás tapasztalható a mezőgazdasági és ipari termelőszövetkezeteknél te, A megelőzési tevékenység — kevés kivétellel — azonban még formális. A vállalatok a balesetelhárítási oktatás és a biztonságtechnikai vizsgáztatás szervezésénél gyak- , ran nagyobb gondot fordítanák a felelősség elhárítására, mint á szükséges munkavédelmi ismeretek megszerzésének és a

Törvényre emelték a társadalombiztosításról szélé tervezetet

A legfőbb ügyész beszámolója

foglalkoztatás jogszabályban előírt feltételeinek biztosítására.

— A szövetkezetek — különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek — működésének törvényessége tovább szilárdult, főleg a jogszabályok és alapszabályok rendelkezéseinek betartása terén. A szövetkezetek gazdálkodásában kiemelkedő szerepe van a szövetkezeti tulajdon védelmének, ebből következik, hogy fokozott gondot kell fordítani a gazdálkodás ellenőrzésére.

A szövetkezetek bplső ellenőrzését Illetően általános javulásról ós kielégítő eredményről még nem lehet számot adni, annak ellenére, hogy egyes szövetkezetekben már vannak kedvező tapasztalatok. A fékező tényezők között szükséges megemlíteni, hogy a gazdálkodás felügyeletei és belső ellenőrzésének fejlesztéséről szóló kormányhatározat a szövetkezetek tekintetében — az állami vállalatoktól eltérően — nem tette egyértelműen kötelezővé a függetlenített belső ellenőr alkalmazását, hanem azt a szövetkezetek adottságaihoz igazodóan írta elő. Az esetleges jogszabály-módosításon túl szükség van a szövetkezetek országé» érdekképviseleti szerveinek további folyamaton és céltudatos munkájára is, annak érdekében, hogy a szövetkezeteit belső ellenőrzése elérje a kellő színvonalat.

A legfőbb ügyészi beszámoló következő témája az ügyészi polgári jogi tevékenység volt:

— A jogalkalmazás jogpolitikai irányelveire figyelemmel a polgári jogi tevékenységünk során te arra törekszünk, hogy erőinkét a legfontosabb területekre összpontosítsuk és (gy segítsük az egységes és törvényes ítélkezést.

— Az ügyészségek polgári jogi tevékenysége és intézkedései kettős irányúak, éspedig aszerint hogy egy-egy konkrét ügy elbírálása során válik-e szükségessé az ügyészi intézi? edég vagy pedig az ügyek meghatározott nagyobb csoportjának értékelése során aawrzett tapasztalatok tesziik-e indokolttá az ügyészi intézkedést.

— Már a X. kongresszus anyaga és határozatai Is felhívták a figyelmet arra. hogy a törvény szigorával kell útját állná a nyerészkedési, hsrácso- lási tendenciáknak, a lakosság magtorosílátónialk, a jogtalan hasaonazerzéanek. Az ügyészségek erre figyelemmel elemezték azokat a polgári pereket, melyekben nyerészkedési törekvés jelentkezett. Az elemzés módot aidött különféle hatékony intézkedésekre, a tisztességtelen jövedelemszerzési törekvéseik visszaszorítására is.

— A konkrét ügyekben kifejtett ügyészi polgári jogi tevékenységről elmondhatom, hogy az ügyészségek ma mér csak akkor indítanak keresetet, illetve kezdeményeznek más eljárást vagy lépnek fel, ha azt fontos állami, társadalmi érdek megkívánja vagy ha a jogosult — akár kora, egészségi állapota miatt, altár más okból — nem képe» Jogainak védelmére.

Több esetben az ügyészi intézkedés perindítás néükül te eredményt hoz. Például egy sajtócikk nyomán figyeltünk fel arra az esetre, hogy az egyik ingatlankezelő vállalat egy tizenkét gyermekes családdal! szemben vissaaimenöleg több ezer forintos jogtalan lak- bérköveteléssel lépett fel és annak behajtására végrehajtást kezdeményezett. Az ügyész felhívására az ingatlankezelő vállalat megállapította, hogy a követelés alaptalan é» a sokgyermekes családnak a köz®! lOOóo forintos kárát meg térítette.

— Az ügyészi intézkedések'' nek hatékony eszköze a törvényesség biztosításában az első fokú bírói' határozatok elleni ügyészi fellebbezés. Az elmúlt évben az ügyészek 1930 fellebbezés bejelentésével awgftettók a törvényesség érvényesülését,

— A jogerőre emelkedett határozatok ellen törvényességi óvás benyújtásával van módunk törvényességet biztosítani. Törvényességi óvásaink — amelyeknek száma évenként 300 körül van — néhány ügy kivételével eredményesek voltak. Az óvási eredményesség: is mutatja, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak és a Legfőbb Ügyészségnek a ■ törvényességi kérdésekben kialakított állás- foglalása általában egyező.

A büntetőjog területére áttérve, dr. Szénás! Géza mindenekelőtt megállapította, hogy e sziakágban is a stabilitás a Jellemző a szocialista törvényesség megtartásában. Alaptalanul senkit sem vonnak büntetőjogilag felelősségre.

— Annak az elvnek az érvényesítése, hogy a büntetőpoli- tlkában Is kiegyensúlyozottságra van szükség, természetesen nem merevítheti meg a bűnüldözést esi igazságszolgáltatást Az elmúlt években erősödött meg például az a társadalmi, igényekből származó felismerés, hogy a bűncselekmény útján szerzett jogtalan jövedelmeket a jog eszközeinek felhasználásával a korábbiakhoz képest fokozottabban kell elvonni. Az akkori büntetőjogi lehetőségek azonban szűknek bizonyultak ehhez. Ezt a körülményt a törvényhozás is felismerte, és » Népköztársaság Elnöki. Tanácsa az 1073. évi 14. számú törvényerejű rendelettel kiszélesítette a vagyonelkobzás alkalmazásának lehetőségét, amikor vágyom haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekményről van szó.

— Az említett törvényerejű rendelet kiszélesítette a pénz- büntetés kiszabásának lehetőségét is. A hatályba léptetése ótia eltelt mintegy másfél év tapasztalatai azt mutatják, hogy a vagyoni jellegű büntetőjogi hátrányok' alkalmazása jól szolgálja nemcsak a büntető eljárás céljainak megvalósulását, hanem a szélesebb társadalompolitikai célok eléréséi te, melyek egyébként soha nem hagyhatók figyelmen kívül a jogalkalmazás más vonatkozásaiban sem.

—■ 1974. évben ismertté vált 70 308 bűnelkövető közül 8148 (az összes bűnelkövetők 10,7 százaléka) felelősségre vonásét indítványozták az ügyészek bírósági eljáráson kívül.

Emlékeztetett a legfőbb ügyész ama, hogy az országgyűlés az

1973. évi L törvénybe foglalta a büntető eljárásról szóló törvényt, amely 1074. január 1-én lépett életbe. A törvény megalkotása alapvetően azt célozta, hogy erősítse a szocialista törvényességet, a társadalom és az állampolgárok jogvédelmét; egyszerűsítse és gyors! tea — a törvényesség sérélme nélkül — az egész büntető eljárást; a lelhető legszélesebb körben biztosítsa a védelem alkotmányban isi lefektetett elvének érvényű«ülését. Ezek az intézkedések munkánk eredményeiben te tükröződnék. Szánokkal, adatokkal te érzékeltette dr. Szénást Géza az ügyészi nyomozás törvényességi felügyelete keretében végzőit munka mennyteégót és súlyát.

—■ Az ügyészségek nemcsak nyomozás-felügyeleti tevékenységet féltének ki, hanem a Jogszabályban meghatározott körben nyomozást is folytatnak. Egyrészt a rendőrségtől bármely ügy nyomozását átvehetik és jő néhány bonyolult, kiemelkedő jelentőségű ügyet át is vesznék, másrészt pedig meghatározott bűncselekmények esetén s nyomozás ügyészi hatáskörbe tartozik.

— Az ügyészség fefladat&í közé tartozik a büntetőbírósági eljárásiban kifejtett ügyészi tevékenység ta. Az eltelt több mint egy év DkMtttailátai azt mu(Fóly tatás & i. oldalúit)