Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-12 / 85. szám

AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA

Folytatás a 2. oldalról) tátják, hogy a büntető eljárások meggyorsultak és azáltal hatékonyabbá váltak.

— Az új büntető eljárási tárvény az egyszerűbb eljárási módok igénybevételét nemcsak a vétségi eljárás bevezetésével, hanem azzal is szélesítette, hogy nagyobb lehetőség nyílt a rövid időn belüli bíróság elé állításra, közismert nevén az űrt. gyorsított eljárásra. Ilyen módon 2703 személyt állítottunk bíróság elé, s a büntetőbíróságok előtt tárgyalás mellőzésével pénzbüntetés kiszabását indítványoztuk 13 383 személlyel szemben.

A büntető eljárásunknak az alkotmányban rögzített fontoß elve a védekezés és a védelem biztosítása. Űj törvényünk e tekintetben nemzetközi összehasonlításban is messzemenő jogokat biztosit a védőknek. Nem öncél ez, hiszen a törvény - védői közreműködést a szocialista büntető eljárás minden szakasza fontos részeként tekinti, annak érdekében, hogy e garancia a törvényesség érvényesülését segítse elő. Szükséges lenne azonban, hogy a védői közreműködés az ügyvédek részéről is állandó gyakorlattá váljon, és munkájuk az eddigieknél jobban kiterjedjen a nyomozások érdemi kérdéseire is.

Szólt a legfőbb ügyész a bűnözés helyzetéről is.

— 1974-ben az ismertté vált összes bűncselekmények száma 111 ezer 825, az ismertté vált bűnelkövetők száma 76 308 volt A bűncselekmények 56 százalékát a nagyobb jelentőségű cselekmények, a bűntettek és 44 százalékát a vétségek tették ki.

— Ezek alapvetően megnyug- i tató számok, mert az összbűnö- i zés 44%-át kitevő vétségek társadalmi veszélyessége nem nagy, ezek korántsem társadalmi rendünk lényeges elemei ellen irányuló cselekmények. Viszont fej kell figyelnünk arra, hogy például a népgazdaság elleni bűncselekmények száma kismértékben ugyan, de következetesen emelkedik.

—■ A súlyos gazdasági bűncselekmények között a pazarló gazdálkodás, a beruházási fegyelem megsértése, 'a rossz minőségű ipari termék forgalomba hozása, a gazdasági vesztegetés és még néhány más bűncselekmény száma nem

Napirend szerint ezután az országgyűlés meghallgatta dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolóját.

Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke az ország- gyűlés pénteki ülésén elhangzott beszámolójában elöljáróban elmondta, hogy az alkotmányban előírt kötelességének tesz eleget, amikor beszámol az

országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság kétévi működéséről.

Megemlítette; negyedszázada annak, hogy a Magyar Népköz- társaság Legfelsőbb Bírósága szocialista igazságszolgáltatásunk legmagasabb bírói fórumaként működik. Ez is indokolttá teszi —- mondta —• annak felmérését, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elmúlt két évben mennyiben és milyen eszközökkel segítette elő a szocialista törvényesség érvényesülését, hogyan biztosította a jogs zaba1 vök egyspses értelmezését, mjlven kerétben és hogyan járult hozzá a maga területén az MSZMP X. konaresz- szusa célkitűzéseinek megvalósításához, ? szociaPznv’snak magasabb szinten való építéséhez.

Az elmúlt időszak jelenemelkedett ugyan, de ezek fokozottabb társadalmi veszélyességek miatt nagy figyelmet érdemelnek. Főleg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területén találkozunk olyan esetekkel, hogy az eljárás alá vont személy a tsz-tagok érdekében. járt el, magatartása mégis bűncselekmény, mert a csoportérdek nem kerülhet ellentétbe az össztársadalmi érdekkel és nyilvánvalóan nem engedhetjük meg azt sem, hogy a munkaköri kötelezettség teljesítéséért bárki is jogtalan előnyhöz juthasson.

—• Amíg a társadalmi tulajdonban bűncselékményekkel okozott kár az 1974. évben

1973-hoz képest 23 százalékkal csökkent — folytatta ezután —, addig a személyek javaiban 19 százalékkal növekedett.

Az erőszakos és garázda jel-, legü bűnözés 1970 óta csökken. A csökkenés az 1970—1974. év közötti 5 evben 25 százalékos volt. Az erőszakos, garázda fellépés sikeres megfékezése ősz- szehangolt, tervszerű munkának az eredménye. Kézzelfogható bizonyítéka ez annak, hogy lehet és érdemes célszerű intézkedéseket tenni az állampolgárok bevonásával a bűnözés csökkentése érdekében.

Beszéde befejező részében' többek között hangsúlyozta:

— Eddigi munkánk irányvonalának következetes folytatása mellett a jövőben is fokozottabb figyelmet fordítunk a gazdasági bűncselekményekre, a társadalmi tulajdon és az állampolgárok javai védelmére, a közbiztonságot érintő bűncselekményekre, a jogpolitikai elveken alapuló differenciált felelősségre vonásra, s nem utolsósorban a bűnözés, illetve a törvénysértések általános megelőzésére. Ezt a sokrétű és bonyolult munkát azonban csak akkor tudjuk hatékonnyá tenni, ha minden állami, társadalmi szerv és állampolgár felismeri a szocialista törvényesség érvényesüléséhez és a bűnözés megelőzéséhez fűződő érdekek jelentőségét, és alkotmányos elveinknek megfelelően közreműködik a maga területén a törvényesség biztosításában.

Kérem a tiszteit Országgyűlést, hogy beszámolómat elfogadni szíveskedjék! — fejezte be beszédét dr. Szénási Géza.

Ezt követően az országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját egyhangúlag, jóváhagyólag tudomásul vette.

tőa eseménye volt, hogy 1973. január 1-én hatályba lépett a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény, amely több vonatkozásban érintette a Legfelsőbb Bíróság szervezetét is. A megszűnt gazdasági döntőbizottságok hatáskörét a bíróságok vették át és ennek folytán bírósági hatáskörbe került a szocialista' gazdálkodó szervezetek jogvitáinak eldöntése. Megszűntek a területi munkaügyi döntőbizottságok, helyettük munkaügyi bíróságok alakultak. Mindez szükségessé tette a Legfelsőbb Bíróságon két új kollégium: a gazdasági és a munkaügyi kollégium megszervezését. A tapasztalatok alapján meggyőződhetünk arról, hogy az átszervezés bevált.

— A I eg felsőbb Bíróság az elmúlt két év alatt mintegy 2400 hííntető, ugvanerfliyi polgári. 6500 gazdasági és 800 rmmkaöevi perben. Összesen tehát 12100 konkrét ügyben hozott határozatot. Az elvi irá- nvítás hatékonyságának fokozása érdekében ezek közül 830 határozatot tettünk közzé a Bíróság; "Határozatok című hivatalos folyóiratunkban. Ugyanebben az időszakban 15 OOö-nél

Is több törvényességi óvás eme- | lése iránti kérelmet, illetőleg kezdeményezést bíráltunk el, s ezek közül több mint 2000 ügyben törvényességi óvás emelésére került sor. Az elmúlt két évben a Legfelsőbb Bíróság négy irányelvvel, öt elvi döntéssel, 101 kollégiumi és 124 tanácselnöki értekezleti állásfoglalással adott iránymutatást az alsóbíróságoknak a büntető, a polgári, a gazdasági és a munkaügyi ítélkezés legkülönfélébb vitás kérdéseiben.

A továbbiakban,a Legfelsőbb Bíróság kollégiumainak munkáját ismertette dr. Szakács Ödön:

— A büntető kollégium fő feladatának azt tekintette, hogy minél eredményesebben küzdjön a bűnözés további csökkentéséért. E célból ítélkezésében j és elvi irányításában nagy j súlyt helyezett a bűnözés általános és egyedi okainak a feltárására is. A bűnözés helyzetének évek óta észlelhető stagnálása után ugyanis 1974. év kedvező változást hozott.

— A törvényesség szempontjából lényeges és konkrét ügyek kapcsán a közvéleményt is gyakran foglalkoztatja a helyes büntetéskiszabási gyakorlat. A büntetéskiszabás széles körű differenciálása, messzemenő egyéniesítése volt az egyik leglényegesebb törekvés, amelyet a kollégium saját munkájában, de egyben az országos ítélkezés irányításában is igyekezett megvalósítani. Megállapítható, hogy az országos ítélkezés mind kiegyensúlyozottabbá válik. Indokolatlanul enyhe büntetések csak szórványosan fordultak elő, s ezek arra vezethetők vissza, hogy egyes alsóbíróságok az elkövetők és a bűncselekmények társadalomra veszélyességének fokát kellően nem mérték fel. Az ilyen határozatokkal szemben törvényességi óvást emeltem.

— A rövid tartamú szabadságvesztés helyett — amely nem mindig szolgálja a büntet« célját — esetenként próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést, javító-nevelő munkát vagy pénz főbüntetést alkalmaztunk, illetőleg ilyen értelemben adtunk elvi irányítást.

— Visszaeső bűnelkövetők száma az utóbbi években ugyan némileg csökkent, de még mindig igen károsan befolyásolja az összbűnözés alakulását. A bíróságok e tekintetben is követik a Legfelsőbb Bíróságnak a visszaesők megítéléséről szóló irányelvét; a büntetések a korábbiaknál lényegesen szigorúbbakká váltak. Ennek ellenére a többszörösen visszaesők arányszáma még mindig magas. Remélhető, hogy a különösen veszélyes visszaesők szigorított őrizetéről az elmúlt évben alkotott jogszabály e téren javulást fog eredményezni. A jogszabály helyes alkalmazása érdekében egyébként a büntető kollégium iránymutatást is adott.

— Ami az egyes bűncselekmény-kategóriákat iúeti: örvendetes a politikai bűncselekmények további jelentős csökkenése. Kedvező jelenség, hogy a fiatalkorúak bűnözésének az aránya is lényegesen csökkent. Nem kielégítő viszont a helyzet az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények tekintetében. A rablások száma emelkedett, az emberöléseké pedig évek óta stagnál.

—■ Fenntartjuk, sőt szigorítani kívánjuk a büntetéskiszabást az erőszakos, garázda bűnelkövetőkkel szemben, nyomatékosan súlyosító körülményként értékelve a rendszeresen italozó életmódot. Fontosnak tartjuk azt is, hogy bíróságaink a kényszerei vonó-kezel és elrendelésének lehetőségét nagyobb gondossággal vizsgálják.

— A vagyon elleni bűncselekmények megítélésében a Legfelsőbb Bíróság büntető elvi

A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója

Pillanatkép az országgyűlés tavaszi ülésszakának szünetéből: a Parlament folyosóján Huszár István miniszterelnök-helyettes és Apró Antal, az országgyűlés elnöke képviselőkkel beszélget • (MTI—fotói

döntésben és számos határozatában mutatott rá, hogy súlyosító körülményként kell értékelni, ha a bűncselekmény a társadalmi tulajdont károsította. Ezt a követelményt a vagyon elleni bűncselekmények minden típusánál következetesen érvényesíteni kell, ideértve a szövetkezetek működése körében még mindig előforduló visszaéléseket is.

A Legfelsőbb Bíróság több ügyben kifejtette, hogy a vélt csoportérdek egyoldalú szolgálata senkit sem mentesíthet a büntetőjogi felelősségre vonás alól. Egyes termelőszövetkezetekben előfordult: a zárszámadási mérleget abból a célból hamisították meg, hogy kiegészítő részesedést jogtalan mértékben lehessen kifizetni, arra hivatkozva, hogy a tsz a következő évben majd „kigaz- dálkodja” ezt az összeget. A büntető koPégium azt is kimondta, hogy az ilyen cselekményeket nem egyszerűen pénzügyi fegyelmet sértő vétségnek, hanem — a súlyosabban büntetendő —■ csalás bűntettének kell minősíteni,

— Elvi irányításainkban ismételten kiemeltük, hogy a munka nélküli jövedelemszerzés, a spekulációs tevékenység, az árdrágítás és az üzérkedés — bárki legyen ' is az elkövetője — szocialista társadalmunkban szigorú büntetést érdemel. A korrupciós cselekmények száma nem jelentős. Sem a hivatali vesztegetés, sem a gazdasági korrupció elkövetőivel szemben semmiféle elnéző megítélésnek nincs helye — mondotta dr. Szakács Ödön.

Ezután a közlekedési bűncselekmények alakulásáról beszélt, majd a katonai büntető bíráskodás helyzetét taglalta.

Ezt követően á polgári kollégium munkáját értékelte. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a beszámolási időszakban módosították a családjogi törvényt j és a polgári perrendtartást, s > hatályba lépett a polgári ítélkezés területét érintő számos fontos jogszabály.

—■ Fokozott gondot kellett fordítani például a tulajdoni perekben arra, hogy a bíróságok szerezzenek érvényt a telek- rend el etek ben meghatározott tulajdonszerzési korlátozásoknak.

Központi kérdésként kezelte a Legfelsőbb ’Bíróság a fogyasztói érdekek hatékony védelmét.

— Gondot fordított arra is, hogy a lehetőségekhez képest a károsultak teljes érdeksérelmét orvosolja.

— Több kérdésben is űj helyzet elé állították a bírósági,

gyakorlatot az új lakásbérleti

jogszabályok. A lakáshiány még ma is bőséges forrása az elkeseredett pereskedéseknek, de esetenként gondot okoz a jogszabályok fogyatékossága is. A Legfelsőbb Bíróság több állás- foglalásban adott iránymutatást a felmerült problémák megoldására, s ezekben a lakáspolitikai célkitűzésekre és a lakás- helyzetre egyaránt figyelemmel volt

— A munka nélküli jövedelemszerzés elleni következetes fellépés nem szorítkozik a büntető ítélkezés területére. A polgári ítélkezési gyakorlatnak is állandó törekvése az ilyen magatartások visszaszorítása. Ezért tekintette érvénytelennek a munka nélküli jövedelemszerzésre irányuló szerződéseket, s alkalmazta az ehhez fűződő jogkövetkezményeket. Például a vállalkozási szerződések esetében, túlszámlázás, az el nem végzett munka díjának felszámítása vagy a megengedettnél magasabb díj követelése nemcsak a magánszektorban tapasztalható, hanem az állami és szövetkezeti szolgáltató vállalatoknál is.

— Az új szövetkezeti jogszabályok szélesítették a bíróság hatáskörét a szövetkezet és tagja közötti ún. tagsági vitákban, az ilyen perek száma mégsem emelkedett számottevő mértékben. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a szövetkezeti szervek, .elsősorban a szövetkezeti döntőbizottságok egyre jobban megismerik és helyesen alkalmazzák az új jogszabályokat.

A baleseti kártérítési perekben szerzett tapasztalatok szerint a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek még mindig gyakran hagyják figyelmen kívül a baleseti óvórendszabályokat. Ezért a munkafeltételek .megjavítására, a biztonságos munkavégzés feltételeinek meg- ’ teremtésére ég a munkavédelmi szabályok szigorú megtartására való nevelést a Legfelsőbb Bíróság fontos feladatának tartja.

— A családjog területén a Legfelsőbb Bíróság a házasság és a család védelmét tekintette elsőrendű feladatának. Több irányelvet és állásfoglalást hozott a módosított családjogi törvény egységes alkalmazása és a közgondolkozás helyes irányú formálása érdekében.

A továbbiakban elmondta dr. Szakács Ödön, hogy a népgazdasági szempontból legjelentősebb gazdasági pereket a? általános szabályoktól eltérően első fokon is a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja. Emellett a Leg- (Folytatás a 4. oldalúit,)