Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-11 / 84. szám

AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA

(Folytatás az 1. oldalról)

1 millió 700 ezer nyugdíjasnak folyósítják, est kővetően a családi pótlék és táppénz jelenti a legnagyobb tételt a pénzben! juttatások között.

A népesedéspolitikai céljaink elérését szolgálja az anyasági, a terhességi és gyermekágyi segély, valamint a gyermekgondozási segélynek a világon, szinte egyedülálló intézménye. Jellemző például, hogy e juttatásban a bevezetés évében 34 ezer, jelenleg pedig már mintegy 230 ezer édesanya részesül.

Népköztársaságunk alkotmánya kiemeli az öregség, betegség és munkaképtelenség esetére szóló anyagi ellátáshoz való jogot.. Ézt a Magyar Népköztársaság állama a társadalombiztosítás keretében biztosítja, a mindenki által tapasztalható tervszerű, arányos fejlesztés útján.

Az alapvető jogszabályok megalkotására az 1955—1970. évek között különböző időpontokban került sor. Ezek alkalmával a szolgáltatások egységes rendszerének fokozatos kialakítása és a magasabb színvonalú ellátás elérése volt a cél. A fokozatos fejlesztés a jövőben -is jellemezni fogja a társadalombiztosítást, de annak rendszere ma már hosszú távra szólóan szilárdnak tekinthető.

Alapvetően ez a körülmény indokolta a kodifikálást; azt, hogy sor kerülhet egységes társadalombiztosítási törvény megalkotására, azaz lényegében asz intézmény átfogó újraszabályozására és továbbfejlesztésére.

Karaikas László a továbbiakban kitért arra, hogy a sok jogszabály az ellátások terén az egységességre törekedett, maga a szabályrendszer azonban mégsem volt egységes.

Biztosítási ágazatonként tagozódott, és az egyes ellátási formákat az egymást követő változásoknak megfelelően, a különböző szintű jogszabályok többszörösen is szabályozták. Mindezek mellett a különböző területeken és időpontokban alkotott több száz szabály szinte áttekinthetetleiiné vált. Mindenképpen szükséges az eddigiek helyett egy összefoglalt, köny- nyen kezelhető törvény, amelyben nemcsak a szakemberek, hanem mindenki kiismerheti magát. Az érintettek könnyen tudomást szerezhetnek az őket megillető jogokról és az aäok érvényesítésével kapcsolatos kötelezettségeikről.

Hamutatott, hogy a törvény- szerkesztési munka szempontjából meghatározóak voltak a felső szintű párt- és állami határozatok. Magát a fejlesztést, a további fejlődés irányát pártunk kongresszusa határozta meg, a társadalmi gondoskodás fokozásának, a szociálpolitikai ellátások javításának, és a társadalombiztosításban meglevő különbségeit és eltérések megszüntetésének igényével.

A munkaügyi miniszter ezután szólt a törvénytervezert; néhány konkrét rendelkezéséről is.

Nyugdíjrendszerünk egységessé válik. A jelenlegi három különböző nyugdíjskála helyett sikerült olyan mértékszabályt kialakítani, amely senkinél sem jár szerzett jog megsértésével. Majdnem mindenkinél a maival azonos vagy kedvezőbb mértékek alapján állapítja meg a nyugdíjat.

Jelenleg a munkások és alkalmazottak öregségi nyugdíja 10 évi szolgálati idő esetén az átlagkereset 22 százaléka; 25 évi szolgálati idővel eléri a kereset 62.5 százalékát.

A mezősazdasági szövetkezeti taeok esetében 10 évi szolgálati időnél az átlagjövedelem 33 százaléka, 25 évi szó* 1 gála ti idővel pedig 63 százaléka.

Az új, egységes skála és n"“rtékszabálv szerint munkás, alkalmazott, termel«szövetkéz»« tag öregségi nyugdíja 10 évi szolgálati idő esetén egységesen

a kereset, illetve jövedelem 33 százaléka.

Ez a 25 év megszerzéséig évenként 2 százalékkal, 26—32 év után 1—1 százalékkal, 33— 42 évek után 0,5 százalékkal emelkedik.

A nyugdíj maximuma a kereset 75 százaléka, ami 42 évi szolgálati idővel érhető el.

E szabályok révén mainál kedvezőbb helyzetbe kerülnek az alacsony szolgálati idővel rendelkező munkások és alkal- mazották, valamint a hosszú, általában 35 évnél magasabb szolgálati idejű biztosítottak.

Megemlítem, hogy nyugdíj- rendszerünknek továbbra is szerves része a korhatáron túliak munkában maradására ösztönző nyugdíjpótlék. /

Ez a fizikai munkásoknál, 3—4 évi korhatáron túli munkával az átlagkereset 95 százalékának megfelelő nyugdíj elérését teszi lehetővé, ami gyakorlatilag azonos vagy magasabb a nyugdíjazáskori keresetnél.

A nyugdíjskála és mérték- szabály egységesítése mellett — a XI. pártkongresszus határozatának végrehajtásaként — egységes lesz a nyugdíjra jogosító korhatár is.

A törvényjavaslat a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi nyugdíjkorhatárát 1976. január 1-től kezdődően évente 1—1 évvel leszállítja, s a korhatár 1980. január 1-vel azonossá válik a bérből és fizetésből élő dolgozók nyugdíjkorhatárával, azaz nőknél az 55., férfiaknál a 60. életévvel.

Ezzel összhangban természetesen módosul a mezőgazdasági szövetkezeti tagolj özvegyeinek állandó özvegyi nyugdíjra jogosító korhatára is.

Pártunk és államunk következetesen arra törekszik, hogy a munkában elfáradt idős emberek anyagi biztonságban éljenek, és a társadalom hasznos^ megbecsült tagjáihak érezzék magukat.

Ismeretes, hogy a már megállapított és folyósított nyugellátásokat eddig is több esetben emeltük.

A nyugdíjak vásárlóértékének megóvása mellett, továbbra is fontos célkitűzés a régi és új nyugdíjak szintjének közelítése. és az egyéb szociális ellátásra jogosultak jövedelmi körülményeinek javítása.

Ezért az 1971 előtt megállapított alacsony, összegű nyugellátásokat és egyes szociális ellátottakat — mint. pé'öául a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadíárvák járadékát, valamint a rendszeres tanácsi szociális segélyeket, az átmeneti segélyeket, a rendszeres, szociális járadékokat — 1975. július l-től ismét emeljük.

Ez a lakosság 10 százalékát, a nyugdíjasok, járadékosok, kétharmadát közvetlenül érinti.

Az elmúlt évek intézkedéseiben érezhetővé« vált, hogy mind nagyobb m^becsülés övezi a dolgozó nőket, az édesanyákat és a társadalomnak azokat a tagjait, akik gyermekeket nevelnek.

A törvénytervezet biztosítja, hogy a jövőben a családi pótlékot valóban az kanja meg aki a gyermeket ténylegesen gondozza, eltartja.

Ez kizárja majd azt a visz- szásságot, hogy a szülő tartási kötelezettségének — ha gyermeke ellátásáról más gondoskodik — az államtól, a társadalomtól kapott családi pótlékkal tegyen eleget.

Mas szóval: a családi pótlékot ezentúl a gyermeket gondozó — a tartásdíjon felül kapja!

Változást jelent még, hogy:

— az árvaellátás korhatára

19-ről 25 évre emelkedik, ha az árva felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanul;

— a korhatáron felüli özvegy, házasságkötés esetén is megtarthatja özvegyi nyugdíját;

— a korhatáron felüli özvegy lehet szülői nyugdíjra.

A miniszter ezután a törvény- javaslat előkészítő munkálatairól beszélt, s megállapította:

A tervezetet egészében is, egyes kérdéseket részleteiben is, az illetékes állami és társadalmi szervek, valamint szervezetek megvitatták, értékelték és egyetértettek vele.

A teljessége törekvés nélkül kívántam általános képet adni az eredményekről, a végzett munkáról, a lehetőségekről, amelyet a törvényjavaslat fejez ki.

Felhívom a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat keretei nem fogják át — de nem is foghatják át — a teljes szociális ellátás körét. Néhányról már említést tettem* Ezek sorát még folytathatnám a gyermek- intézmények, az étkeztetési, utazási kedvezmények, az egészségügyi ellátás, illetve az azokhoz nyújtott állami hozzá- jái'ulások — a tanulók, a fiatal házasok segítésének említésével.

' Rámutatott a miniszter,, hogy az egységesítés és a más megfontolásokból előirányzott fejlesztések fokozatosan, évről évre növelik kiadásainkat. A növeüfvő kiadásokhoz szükség yan f,anyagi eszközeink növelésére is. Ez szabta meg a jelenlegi fejlesztés kereteit is. A törvényjavaslat előkészítői és az azt tárgyaló fórumok nagy figyelemmel voltak arra, hogy a szükséges anyagi források — termelékenyebb, hatékonyabb, fegyelmezettebb munkával, belső tartalékaink feltárásával és hasznosításával, gazdaságunk szerkezetének a szükségletekhez igazodó átalakításával, tervszerű belső és külső gazdasági együttműködéssel — megteremthetők legyenek. A törvényjavaslat ebben az értelemben a jövőbeli jobb és több munka előlege is, e munka pedig egyben biztosítéka a törvény érvényesülésének.

A társadalombiztosításról szóló törvényjavaslatot nagy felelősséggel, és azzal a határozott meggyőződéssel terjesztem elő, hogy elfogadása és végrehajtása — a pártunk XI. kongresszusán hozott határozatok céljainak megfelelően — híven szolgálja majd dolgozó népünk jólétét és felemelkedését.

Karakas László expozéja végén a Minisztertanács nevében kérte, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot — a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a szociális és egészségügyi bizottság által javasolt módosításokkal vittassa meg és fogadja el.

Or. Pesta László:

Lelkiismeretes előkészítő

munka tükröződik az Aj törvényjavaslatban

Ezután dr, Pesta László, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke, a törvényjavaslat előadója kapott szót.

— Nagy jelentőségű témáról, gondosan előkészített törvény- javaslatról tanácskozik az országgyűlés — mondotta bevezetőben. A demokratizmussal párosult hozzáértő, lelkiismeretes munka tükröződik az előterjesztésben, ismételten bizonyítva, hogy a társadalombiztosítás társadalmi és gazdasági életünkben rendkívül fontos szerepet tölt be, szocialista államunknak a dolgozók érdekeit szolgáló egyik alapvető intézménye lett. A törvény- javaslat előkészítése, a társadalombiztosítás jogi szabályozása valóban méltó a téma nagy politikai, társadalmi, gazdasági és erkölcsi jelentőségéhez — mondotta, majd arról a nagy érdeklődésről szólt, amely- lyel — más állami, társadalmi szervekhez hasonlóan -—, a parlament szociális és egészségügyi bizottsága a törvényjavaslat sorsát kezdettől végigkísérte.

— Esztendőkön át nyomon követtünk a társadalombiztosítással összefüggésben minden egészségügyi és szociálpolitikai kérdést, intézkedést és azok eied- ményeit, tanulmányoztuk a továbbfejlesztést célzó koncepciókat — mondotta. Megemlítette, hogy a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának meghívására alkalmuk volt ellátogatni Váci. úti új székházukba, ahol megtekintették a SZOT, a szak- szervezetek, a társadalombiztosításban dolgozó aktivisták felelősségteljes munkáját, az ügyvitel-gépesítés eddigi eredményeit és — jövőjét is, amikor az állampolgárok, milliónyi dolgozó ügyeinek a korábbi hosszas és bonyolult intézése gyorsabb, egyszerűbb lesz.

A továbbiakban utalt az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának, valamint a szociális és egészség- ügyi bizottságának legutóbb megtartott együttes ülésére, ahol a képviselők — sok gyakorlati tapasztalat birtokában — számos kérdést, javaslatot, sőt. módosítást is felvetettek. Az ülésen teljes volt az egyetértés abban, hogy a törvényjavaslat minden szempontból kiváló alkotás. Nagy erénye, hogy nemcsak a közvetlen feladatokat, hanem a távolabbi tennivalókat is figyelembe veszi, a gondoktól nemcsak a ma érdekeltjeit, de a holnap gondviselőit is meg akarja kímélni. A törvény és a hozzá csatlakozó végrehajtási rendéletek az eddigi számtalan jogszabály és eljárási szokás dzsungelében nem egyszerűen útvégást jelentenek, hanem, egyben a társadalombiztosítás rendszerének magasabb fokra emelését. az országunkban végbement gazdasági, társadalmi íejGóspór Sándor:

lődés színvonalához igazítását is célul tűzik.

— A törvény szövege világos és érthető — mondotta —r, mindönki különösebb segítség nélkül, saját maga is kiolvashatja belőle jogait és teendőit, a fontosabb társadalombiztosítási juttatásokat akár számszerűen is megtalálhatja benne. A közérthető magyarázat különösen fontos, hiszen a társadalombiztosítás szolgáltatásaira mindenkinek élete minden szakaszában szüksége lehet.

Az előadó felhívta a figyelmet a törvénynek arra a szakaszára, amely szerint a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv a hozzá forduló biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja, igényének érvényesítéséhez segítséget nyújt. Hozzáfűzte: ez a tájékoztatás szélesebben kibővülhet, hatékonyabbá válhat, ha abban nemcsak a társadalombiztosításban közvetlenül érdekelt szervek, de minden mozgalmi és egyéb információs szerv is részt vesz. Ez annál inkább fontos, mert a társadalombiztosítási törvény minden bizonnyal a legszélesebb körű érdeklődést váltja majd ki. Érthetően, hi-\ szem nem kisebb dologról van szó, mint szocialista rendszerünknek arról a kimagasló vívmányáról, hogy nemcsak lehetőséget nyújt minden embernek a boldogulásra, hanem baleset, betegség esetén, illetve idős karban is biztosítja mindenki számára — az ország fejlettségi színvonalának és anyagi erejének megfelelően — a kielégítő társadalombiztosítási eljárást.

Végezetül kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el.

Ezután szünet következett.

Szünet után Varga Gábome- nak, az országgyűlés alelnötké- njek elnökletével folytatódott a

tanácskozás. Napirend szerint megkezdődött a társadalombiztosítási törvényjavaslat feletti vita. Első felszólalója Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára volt.

Az úi intézkedések elősegítik a munkásosztály és a parasztság kapcsolatát

Bevezetőben kifejezte egyet- , j értését a törvénytervezettel és i í az előadói beszédben foglaltak- I | kai,. majd így folytatta:

A dolgozóle legem’oeribb vá- j j gyait és törekvéseit iejezi ki j pártunk politikája, amikor arra ; I töreleszik, hogy betegség, meg- | rokkanás vagy idős kor miatt j

I a szerszámot, a munkaeszközt | letenni kényszerülő embernek és í családjának megélhetése egyre magasabb szinten biztosított legyen.

Ebből következik, hogy az új törvény elfogadása elsősorban nem jogi aktus. Többről van szó. Olyan tervezet fekszik az országgyűlés előtt, amelynek I gondolatai ismét a maga valóságában mutatják a szocialista társadalom legfőbb jellemvonásait. Hazánkban immár

három évtizede elválaszthatatlan egymástól a munkásha- ialom erősödése és a dolgozó ember érdekeit szolgáló vívmányok szüntelen gyarapítása. ,

A most. beterjesztett törvény- I javaslat is ezt összegzi. Lépés- I ről lépésre haladunk előre. Az ország anyagi erőihez mérten ' fejlesztettük, bővítettük, tökéletesítettük társadalombiztosxtá- I sün kát.

Azon vagyunk, hogy rászo- I rultságában senki se maradjon I magára, hogy az öregkort mindenki számára a munkával megérdemelt nyugalom napjai jelentsék.

Azt akarjuk, hogy örökre száműzzük a betegséggel járó anyagi félelmet, s hagy az.

egészségügy fejlesztésével, a társadalombiztosítás kiszélesítésével csökkentsük, megelőzzük a betegségeket is.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a jövőben minden magyar állampolgár egyformán jogosult az egészségügyi ellátás- rá. Ennek kimondásával egészségügyi ellátásunk teljessé vált.

A mostani törvényjavaslat nagy jelentőségű intézkedése, hogy fokozatosan leszállítja a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatárát. Megszünteti a termelőszövetkezeti tagokat megillető családi pótlék összegében ma még meglevő különbségeket, ezekkel az intézkedésekkel szövetkezeti parasztságunk társadalombiztosítási jogai azonosak lesznek a munkások jogaival.

Pártunk kiemelkedő politikai jelentőségűnek tartja ezeket az intézkedéseket, amelyek elősegítik a munkásosztály és a parasztság kapcsolatainak még szorosabbá válását.

Tudjuk, sokan szerették volna, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti tagok nyugdíjkorhatá- (Folytatás a 3. oldalon)