Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-30 / 100. szám
Tudományos hírmagyarázónk írja: Bolygókról árulkodnak a csillagfoltok A Földhöz hasonló milliárdnyi égitest lehet az univerzumban — ha más, idegen napoknak is valóban vannak bolygóik. E bolygórendszereket azonban nem lehet a Földről megfigyelni, mert a bolygóknak közismerten nincs saját fényük. Eddig csak egyes égitestek pályaháborgásaiból kpvetkeztet- hettek ró, hogy más napoknak is vannak bolygóik. Az idegien csillagok fény essógvá 1 tozásád közvetett bizonyítékot jelenthetnek arra, hogy ennek a csillagnak bolygórendszere van.. D. J. Mullan amerikai csillagfizikus vizsgálatai során arra a megállapításra jutott, hogy valamely égitest ingadozó fényességét csillagíoltok okozhatják, vagyis olyan jelenség amelyet a Napon napfoltoknak nevezünk. A napfoltokat is nagy valószínűséggel a bolygók hatása váltja ki. Mullan vizsgálatai szerint — az eredményeket az Astrophysi- cal . Journal című tekintélyes csillagászati szaklap ismertette — a napfoltok tényét a hidegebb csillagokra alkalmazva, teljes egészében megmagyarázhatok az észlelt fényességiniga- dozáisok. A jelek szerint az ilyen csillagfoltcsoportok gyakorlatilag csak a csillag egyenlítőjének közelében alakulnak kj — akárcsak a mi Napunkban. A nap- és csniagfoltolk szorosan összefüggnek az adott égitest mágneses terének zavaraival. A foltok általában alacsonyabb hőmérsékletűek környezetüknél. A ' má gneses tér zavarai egyébként fényességkitöréseket is okozhatnak, ezt nemcsak a Nap példája bizonyítja, hanem Mullan megállapítása szerint a megvizsgált többi csillagé is. A hasonlóság mögött minden valószínűséggel hasonló okok húzódnak meg — állítja Mullan. A legfrissebb csillagfiizikai kutatásokból gyanítani lehet, hogy a napfoltokat a bolygók által a Napon létrehozott dagály váltja ki. A számítások szerint például a Vénusz és a Föld és a Jupiter vonzerejének összegződése következtében 600 kilométer magasságú dagály alakulhat ki a Napon. Minthogy a Nap anyaga nagy hőmérséklete következtében kisebb-na- gyobb mértékben ionizált állapotban van, az effajta dagályok villamos töltések mozgását jelentik, ez pedig jelentős zavarokat okozhat a Nap mag-/ neses tereiben. Ez a zavar önmagában valószínűleg gyenge ahhoz, hogy oka lehetne a napfoltoknak, de talán kiváltó tényező, ami felerősíti a már meglevő instabilitást. Mindenesetre a Nap dagályai és a napfoltok között ólyan szoros az összefüggés — állítja Ernst J.’ öpiiilc neves csillagfizikus —, hogy a véletlen egyidejűség valószínűsége 1:1230. Mullan úgy véüii, hogy a hidegebb csillagokon tapasztalt fényesség változások legalább egy kísérő létezésére utalnak. Ez nagy jelentőségű lehet a Földön kívüli élet lehetőségeit kutató | exobáológia számára, mert élet csak hidegebb csillagok bolygóin alakulhatott ki. Ennek természetesen éiőfeltétele, hogy egyáltalán bolygójuk legyen az ilyen távoli, idegen napoknak. Mongólia tudományos központja Az UNESCO adatai szerint az ázsiai, afrikai és latin-amerikai fejlődő országokban a tudomány felvirágzásához arra van szükség, hogy egymillió lakosra legalább ezer tudományos dolgozó jusson. Az előrejelzések szerint a fejlődő országok többsége csak 30—40 év múlva éri el ezt az arányt. A Mongol Népköztársaságban azonban már gyakorlatilag megoldódott ez a probléma: az ország 1,3 j millió fős lakosságára több mint 1200 tudományos dolgozó • jut, s közülük mintegy ötszázan rendelkeznek doktori vagy kandidátusi Címmel. Mongóliának a tudományos dolgozók felkészítésében igen nagy segítséget nyújt a Szovjetunió. A mongol és a szovjet tudósok hasznos együttműködést folytatnak a fizika, a . matematika, a kémia, a bioló- ‘ gia, a közgazdaságtan, a törté- l ’neiem, a nyelvészet és más tu- j dományágak területén. (BUDA- : PRESS-MONCAME) Üj rendelet jelent meg a tanyák felújításáról, bővítéséről A napokban Jelent me* az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete a tanyák felújításáról, korszerűsítéséről és bővítéséről. A rendelet előírja, hogy á tartósan fennmaradó tanyás területeken milyen építési munkákat lehet elvégezni. A tartósan fennmaradó tanyás területeket a tele- p ülés hálózatfejlesztési és területfelhasználási célkitűzések figyelem- bevételével az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága az építésügyi és városfejles té«i miniszter egyetértésével határozta meg. Ezeken a tanyás területeken a tulajdonos a tanyát felújíthatja, korszerűsítheti, a rendeltetésszerű használathoz szükséges melléképületet és melléképítményt létesíthet. Továbbá a lakóépület alapterületét az állampolgárok által építhető lakások nagyságáról s£őló külön jogszabályba megállapított mértékig bővítheti is. Am önálló, új lakást nem létesíthet. Ugyanakkor a mezőgazdasági műveléssel átotbivatásszerüen foglalkozó tulajdonos a lebontásra kerülő el- £ avult lakóépület helyett másikat £ építhet a tanyához tartozó földré- ■ szén, de csak akkor, ha az épít- ■ kezés nem esik lakástulajdonszer- 5 zési korlátozások alá. illetve ez alól £ felmentést kaphat. A rendelet másik része a tar- ■ tósan fenn nem maradó tanyás ■ területekre vonatkozik. Az ilyen ■ területeken a tanya tulajdonosa a £ tanyát felújíthatja, korszerűsítheti, 5 valamint melléképületeket létesíthet, £ Továbbá a lakóépület alapterületet ■ legfeljebb 25 négyzetméterrel bő- £ vitheti. De ezen a területen nem ■ lehet önálló új lakást létesíteni. A ■ bővített lakóépület alapterülete az ■ áliám polgárok által építhető laka- ■ sok nagyságáról szóló külön jog- 5 szabályban megállapított mértéket £ nem haladhatja meg, A tanyához * tartozó földrészlet beépítése során £ az országos építőügyi szabályzat £ város- és községrendezési előírásait ■ niindeu esetben figyelembe kell ! venni. 4 Mit adott a felszabadulás a magyar nyelvnek? Buda István munkaügyi államtitkár előadása 4 Békés megyei műszaki fejlesztési hónap keretében tegnap délelőtt 10 órakor újabb előadás hangzott el Békéscsabán a városi tanács nagytermében. Csatári Bélának, az MSZMP Békés megyei bizottsága titkárának, a MTSZ megyei elnökének üdvözlő szavai után Buda István munkaügyi államtitkár tartotta meg értekezését időszerű tniinkagazdaisági kérdésekről. Bevezetőjében szólt a IV. ötéves terv első négy évének gazdasági eredményeiről, kiemelve az 1974-es esztendőt. A nyugati infláció, a nyersanyag- és energiaárak emelkedésének hatásáról a magyar népgazdaságra. Hangsúlyozta: az elkövet- ketzendő 15—20 évben nemzeti jövedelmünket 2,5—3-szorosára kell emelni, ugyanakkor az ex- tenzív fejlesztés lehetőségiéi teljesen kimerültek. Éppen ezért fő feladatunk a gazdasági munka hatékonysáigának állandó növelése. Megalapozott, intenzív gazdaságpolitikára, a termelő- berendezések és a munkaidő jobb kihasználására, a műszakszámok emelésére van szükség. Beszélt a beruházás-fejlesztési politika korszerűsítéséről, a’gaz- dasági szerkezet megváltoztatásáról, a takarékosságról, a vállalati vezetés színvonalának emeléséről, és ezek hatásáról az életszínvonal alakuláséra. Részletesen taglalta beruházási politikánk eddigi eredményeit, gondjait. A beruházók, a tervezőik és a kivitelező vállalatok felelősségét a munka jobb összhangjának megteremtéséért. A vidéki ipartelepítés és a megyén belüli foglalkoztatottság kérdéseit elemezve elmondotta: szükséges a foglalkoztatási centrumok létrehozása, az alacsony hatékonysággal 'termelő üzemek felszámolása és a felszabaduló munkaerő átirányítása a gazdaságosan működő vállalatokhoz. Befejezésül Szociálpolitikánk jelenlegi helyzetéről és az üzemi demokrácia fontosságáról szólt. Mezzofanjtit olasz bíboros — aki hatvan nyelven írt és beszélt! — 1836-ban kijelentette, hogy a görög és az olasz mellett a magyar nyelvet tartja leginkább dallamosnak és fejlődésre képesnek. „Ebben a nemzetben egyszerre csak fel fog tündökölni egy költői lángész és nézetemet igazolni fogja. A magyarok, úgy látszik még nem is tudják, micsoda kincs lakozik a nyelvükben" — mondta. A tudós főpap meg- sérezte Petőfi és Arany János közeli jelentkezését és nagy jövőt jósolt nyelvünk fejlődésének is. Ma, amikor közügy lett az anyanyelv védelmé, örömmel hallunk minden olyan előadást, amely a szép magyar beszéd tisztaságát szolgálja. — Ezekkel a gondolatokkal köszöntötte a fiatal érdeklődőkét Tasnádi Jolán pedagógusnő azon az előadáson, amelyet Békésen, a művelődési házban tartott dr. Irányt István, a TIT Békés megyei Nyelvi Szakoszr táiyának elnöke. Dr. Irányi István arról beszélt, hogy mit adott a felszabadulás a magyar nyelvnek. Látszólag furcsa kérdés, hiszen a felületes szemlélő szerint a nyelv olyan lassan változik, hogy harminc év csak röpke pillanat az életében. Ami a nyelvtani szerkezetet illeti, ott valóban csak hosszabb idő alatt történik észlelhető változás, de a szótani gyarapodás területén már ugrásszerű fejlődés tapasztalható. És ami a legfontosabb: a szocialista társadalmi viszonyok között a nyelvművelés is emberközpontú lett. Népünk történetében a magyar nyelvért folyó küzdelem sokszor a nemzeti lét legfontosabb kérdései közé tartozott. Például Rákóczi szabadságharcának bukása után a megerősödött németesitó törekvések nem csak nyelvi veszelyj jelentettek. Kazinczy nyelvújítása pedig a jakobinus mozgalmat továbbvivő forradalmi tett volt. Az anyanyelv széles körű oktatása mindig a haladó erők elsőrangú céljai közé tartozott. Valójában , csak a felszabadulás után történhetett olyan társadalmi változás, amely lehetővé tette a nyelvművelés felvirágzását. A szép magyar beszéd, a hibátlan írás mindnyájunk számára fontos, hiszen egész nemzeti műveltségünk az anyanyelvűn alapul. A tudományos ismeretek megszerzése, a gondolkodás fejlesztése el sem képzelhető az anyanyelv tudása nélkül. A beszéd fejleszti a szépérzéket is. Sokat tettünk az elmúlt harminc évben a magyar nyelv tisztaságáért, de rengeteg még a pótolni valónk. Az iskola oktató-nevelő munkáján kívül nagy jelentősége van1 a rádió és televízió, a színházak és mozik izléslormáló szerepének. A demokratizmus szélesedésével mindenki elmondhatja a véleményét és az emberek élnek is ezzel a joggal. Ám a nyilvánosan megszólalóknak arra is keil vigyázni, hogy helyesen beszéljenek magyarul. Nem üvegkálitkéban élők ma már a nyelvtudósaink, munkájukat országosan figyelem kiséri. A rádióban és televízióban is gyakorta szereplő dr. Gretsy László és Lőrincze Lajos nevét szinte mindenki ismeri. Nyelvörködésükre nagy szükség van, mert az írott és a beszélt szövegekben egyre több a magyartalanság, a torzulás. • Magyarországon lassan elmosódnak a nyelvjárások kozta különbségek. Az egységes, mindenki számára érthető köznyelv segíti az emberek jobb megértését, de kár lemondanunk * különböző tájak jellegzetes hangjairól, amelyek színessé teszik a nyelvet. A szülőföld zamatét őrző beszédet ápolni kelL Ezt a célt szolgálnák azok a versenyek, ahol a nyelvjárások eredeti szépségét szólaltatnák meg a résztvevőik. Nyelvünk tisztaságát védő folyamatos munka mellett nagy jelentőségű a „magyar nyelv hete” alkalmából rendezett előadás-sorozat, amikor pedagógusok és diákok, hivatásos nyelvművelők és egyszerű munkásemberek ülnek egy asztalnál. Ez történt most Békésen is, ahol dr. Irányi István' tartott hasznos előadást. A. T. . 2 2 22 3 22 3323***9' •* 2 2 2 S 2* 2222^22225 822 803«« Sokat R gazda>ági érő tárlatok hatékonyság fokozása hazánkban nem új, de mind sürgetőbb követelmény. „Központi Bizottságunk a helyzetet megvizsgálva, alapos elemzés után arra a következtetésre jutott — idézzük a kongresszusi beszámolókból —, hogy a külső nehézségek ellenére elérhető, hogy népgazdaságunk a következő években is az előző évekét megközelítő ütemben fejlődjék és az életszínvonal is tovább emelkedjék. A megoldás egyrészt a jobb munka, hazai erőink és lehetőségeink jobb kihasználása, másrészt a szocialista gazdasági együttműködésben rejlő, nagyszerű lehetőségeknek az eddiginél sokkal jobb hasznosítása.” Nem teljesíthetetlen feladatról van. Íme bizonyságul egy szé’es körben ellenőrizhető — tegyük hozzá —, követhető példa. Tizenhat éve készítenek háztartási hűtőszekrényeket Jászberényben. E tartós fogyasztási cikk választéka bővült, minősége, kivitele jobb és szebb lett, s az ára sem emelkedett. Sőt kisebb mértékben csökkent. Könnyű a jászberényieknek — mondhatnánk —, hiszen időközben gyártmányuk luxustermékből tömegcikké vált. Valóban, ugrásszerűen növekedett a sorozatna,gyság: évi 20 ezerről több mint 400 ezerre. De nem automatikusan. Céltudatos fejlesztő munkával, licencvásárlással megteremtették a versenyképesség feltételeit. Ezért ,nem okoz különösebb gondot számunkra az importált hűtőszekrényekkel való verseny, az idei 50 ezer darabos szocialista behozatal. A baráti országok maguk is 70 ezer darab Lehel hűtőszekrényt vásárolnak 1975-ben, a tökÄ piacokon pedig 120 ezret értékesítenek a jászberényiek. fi versenyképesség, a siker képlete: minden piacon értékesíthető korszerű, olcsó termék. A képlet egyszerű, a feladat bonyolult. De megoldásához nagy lehetőséget és sok .segítséget kapnak a vá'lalatok szocialista államunktól és a KG ST-országoktól. Az 1976— 1980-as időszakra szóló tervek nemzetközi egyeztetése befejezéséhez közeledik. Máris megállapítható. hogv hazánk külkereskedelmi forgalma a KGST-országókkal — változásán áron számolva — 40—45 százalékkal lesz maeasabb 1980-ban az 1975. évinél. Ha figyelembe vesszük, hogv ennek még 'mintegy 10 százalékos túlteljesítése várható, akkor megállapíthatjuk: a vállalatok többségének legfőbb értékesítési, beszerzési gondjai sok évvel előre megoldottak. A szocialista tervgazdaság központilag gondoskodik a vállalatok nyersanyag- és energiaszükségleteinek megfelelő kielégítéséről. A Szovjetunió 1980-ban már várhatóan 7,5 millió tonna kőolajat, egymillió tonna kőolajipari terméket szállít hazánknak. A szovjet földgáz, villamos energia, vasérc, koksz, színesfém, fa, papír, cellulóz, vegyi anyag szállítások abszolút mennyisége és növékéSése szintén jelentős lesz 1976—1980-ban. A szocialista anyag- és energiaimport párosulva a hazai erőforrások jobb hasznosításával, az észszerű takarékossággal, szilárd alapokra helyezi a magyar népgazdaság ellátását és fejlődését a következő öt esztendőben. 0 karai szükségletek és a KGST-országok várható igényei a 'feldolgozóüzemek, vállalatok termelőkapacitásainak legalább 60—70 százalékát öt évre előre leterhelik. Ez megbízható alap a gazdálkodás, a fejlesztés stabilitásához. A vállalatok szellemi energiáit ugyanis nem aprózzák szét a piacszerzés, a máról holnapra élés gondjai. így minden erőt és figyelmet a versenyképesség fokozására, a minőség javítására, a termék-
