Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-27 / 98. szám

I alfaja omegéji A vefomagtermelést és ellátást vizsgálta meg m NEB Az utóbbi 16—35 évben a me­zőgazdasági termelés átlagai szinte évről évre emelkedtek. Egyes terményekből olyan ered­mények születtek az állami gaz­daságokban és termelőszövetke­zetekben, melyek a felszabadu­lás előtt még a szakemberek­nek is hihetetlennek tűntek. Az eredmények nemcsak a kor­szerű termelési módszerek al­kalmazásának tulajdoníthatók, hanem jelentős mértékben a vetőmagvaknak. A nemesített vetőmagvak egy része azonban külföldről érkezik. A közel­múltban a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a megyei vetőmagfelügyelőségnél, a Ve­tőmagtermeltető és Ellátó Vál­lalatnál, hat termelőszövetke­zetben és két állami gazdaság­ban arra keresett választ, hogy mi akadályozza a fontosabb ve­tőmagvak hazai termésből való biztosítását. Milyen az állami szervek irányító és ellenőrző tevékenysége ? Fertőzőit sispil Megyénkben a vetőmagvak ^szaporításával foglalkozó nagy­üzemek a legjobb minőségű föl­deken gazdálkodnak. Mintegy 110-fajta vetőmagot term észté- j stefc. A kalászosok fajtaarányát ás mennyiségét a megyei tanács j mezőgazdasági és élelmezésügyi ' osztálya tervezi meg a vetőmag- j felügyelőséggel és más szervek­kel karöltve. A múlt évben a kenyérgabona vetésterületét na­gyobb részt az Auróra-, a Jubi- ! llejnaja- és a Kafkász-fajta tét- 1 te ki. A kukorica termőterületét j ás fajtaösszetételét a MÉM ko- | cordinációjában külön bizottság ! határozza meg. A bőséges kú­ton cafajta ellenére a korai és » középkorai fajták majdnem teljesen hiányoznak vagy pedig ügem szerény választékban áll­nak rendelkezésre. Jóllehet a hosszabb érésű fajták után a igazdaságok alig érdeklődnek. Se* gondot okoz a vetőmag­nak fertőzöttsége. A múlt évben ® gazdaságok 10 ezer mázsa ve- tiőmagburgonyát igényeltek a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalattól. Ennek a mennyiség­nek azonban csak a felét tudta » vállalat hazai vetőmagból ki­elégíteni, mert a burgonya fer­tőzött volt Paprikából jelenleg m eecei és a keszthelyi fajták vetőmagjai fertőzöttek. Ennek következtében a fajták minő­sége is leromlott. A hűtőház ás a konzervgyár által termel­tetett zöldségfélék közül a paradicsompaprikának mint­egy húsz százalékát nem tehetett feldolgozni mert a magház bepen észed ett. Fer­tőzött volt a zöldbab is a múlt évben. Ez a hűtőháznak 50 vagon árukiesést jelentett Előfordul az is, hogy összeke­verik a vetőmagfajtákat. Emiatt 1973-ban a konzervgyár 15 va­gon szabványnak nem megfe­lelő zöldborsó-konzervet állított elő, mert az alapanyagba ta- karmányborső is bekerült. Az importból származó vetőmag a továbbszaporítás során válik fertőzötté. Ez történt a holland paprikavetőmaggal. Már a második évben mintegy 70 szá­zaléka vírussal volt fertőzve. A lucemavetőmag viszont már az első évben tartalmaz aranka­magot. Ennek pedig az^ az egyetlen oka, hogy a vetőmag­szaporítással foglalkozó gazda­ságok nem tartják be a növény­egészségügyi szabályokat HärmM&t mmim társ nil ímportvetőmag beszerzésével közvetlenül a gazdaságok nem foglalkoznak. Búza-, kukorica, zab, burgonya, fajtaborsó és egyéb import vetőmagot a ter­melési szerződések megkötése alapján kapják a termeltető vállalatoktól. Különösen bur­gonyából és hibrid kukoricából növekszik a behozatal. Ennek «ílanére a vetőmagellátás terén gyakori a hiány. A pótlás a szabványérték alatti vetőmag­ból történik. Sajnos ez a meny- nyiség évről évre emelkedik. Mindez indokolttá teszi a hazai vetőmagtermelés fokozását. A gazdaságok a szerződéses termelésen kívül egyszerű tár­sulások keretében is foglalkoz­nak vetőmagszaporítással. A műit évben 37 nagyüzem a faj­taborsó, a lucerna és a külön­böző konyhakerti növények ve­tőma gvainak 72 százalékát ál­lította elő. A társulásban részt vevő gazdaságok ötéves keret- szerződést kötöttek a Vetőmag­termeltető és Ellátó Vállalattal. A vállalat gépek és a szükséges vegyi anyagok beszerzésével tá­mogatja őket. Egyes fajtákból az utóbbi években emelkedtek a termésátlagok. A vetőmag nagyüzemi termesztése azpnban még sok tekintetben foghíjas. E sősorban azért, mert az őszi búzát és a kukoricát kivéve, a termesztés szétaprózott terüle­teken folyik és igen sok helyen kisüzemi módszerekkel. A kalá­szosok és a borsóvetőmag ter­mesztése terén a technikai és a kemizálási feltételek megfele­lőek,, de egyáltalán nem mond­ható ez a kukoricára és a kerti magvakra. Baj van a szakem­ber-ellátottsággal is. A vizsgált nyolc gazdaság közül csupán kettőben dolgozik vetőmagter­mesztő agrármérnök. A legna­gyobb hiba talán az, hogy a gazdaságok a vetőmagtermesz­tés és más termelőágazat fel­adatait nem különítik el egy­mástól. Holott nyilvánvaló, az előbbi: sokkal nagyobb gondos­ságot és néha igen aprólékos munkát igényel. A gazdaságok többsége megfelelő tárolóhelyi­séggel sem rendelkezik. A Vető­magtermeltető és Ellátó Vállalat tárolókapacitása megközelíti ugyan az ezer vagont. Csúcsidő- szakban viszont ez is szűknek bizonyul. Ezért szabadban ponyva alatt is tárolnak vető­magot Éwetfe 24—28 ezer iiilárt ellenőriznek Az őszi kalászos vetőmagvak termesztése felett a tanácsok mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályai felügyelnek. A vizsgálatokat a vetőmagfelügye­lőség végzi. Sajnos ezen a té­ren is van fehér folt. A nagy­üzemektől beküldött mintákat laboratóriumban ellenőrzik. 30 —40 gazdaságitól pedig szúró­próbaszerű vizsgálatot tartanak. Az ellenőrzés kiterjed a Vető­magtermeltető és Ellátó Válla­lat által fémzárolt magvakra. Ez azonban a forgalomba ho­zott vetőmagvaknak csupán 30 százalékát érinti. Megyénkben évente 24—26 ezer hektáron termesztenek ve­tőmagot. Ennek a területnek az ellenőrzése nagy feladatokat ró a felügyelőségre. A mostani lét­számmal nem is tudják ellátni megfelelően. A szemlékről jegy­zőkönyvet készítenek, fémzáro­lás előtt pedig mintát vesznek. Mindez azonban nem garantál­ja a szabvány szerinti minősé- * get, jóllehet a kifogások az í utóbbi években csökkentek. Az jj ellenőrzések során gyakran sza­bálytalanságot, sőt törvénysér­tést is megállapítanak. A Szarvasi Haltenyésztési Kutató­állomás 1973-ban fémzároltan rizst adott el vetőmagként a csabacsűdi Lenin, a békésszent- andrási Zalka Máté és a szarvasi Dózsa termelőszövet­kezeteknek. Nem véletlen eset­ről van szó. Az állomás 1967- ben is rossz minőségű vetőma­got hozott forgalomba. Előfor­dult olyan eset is, amikor a ve­zető szakemberek saját gazda­ságuk érdekét, sem vették fi­gyelembe. A körösnagyharsányi Egyetértés Termelőszövetkezet­ben ötszáz mázsa vetőmagot használtak fel a múlt évben, melynek magas volt a gyom­tartalma, s alacsony a csírázó­képessége. • * • Aligha kell a vetőmag minő­ségének jelentőségét bizonygat­ni. Sőt azt sem, mennyire fon­tos, hogy megfelelő mennyi- j ségben álljon rendelkezésre. Hi- i szén a mezőgazdasági terme­lésnek ez az alfája és ómegája. Mindezt nyomós érvként indo­kolja: a vetőmag termesztésére és minőségének ellenőrzésére a mainál sokkal nagyobb gondot kell fordítani. A NEB-vizsgálat által feltárt hiányosságok és itt- ott előforduló hanyagságok megszüntetése az egész népgaz­daság érdeke. Serédi János A KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat cikkel íz újvidéki nemzetközi mezőgazdasági vásáron A májusban megrendezendő újvidéki nemzetközi mezőgaz­dasági vásár egyik legnagyobb magyar részvevője a KOMP­LEX Külker. Vállalat lesz. Elsősorban olyan gépeket mu­tat be, amelyek érdeklődésre tarthatnak számot a jugoszláv vásárlók körében, így többek között mezőgazdasági kisgépe­két és állattartó berendezése­ket, valamint egy kompletten felszerelt istállót. Ezeken kívül számos makettet is kiállítanak, például zöldségbetakarító gép­sorokból. A KOMPLEX-nek hagyomá­nyos partnerei közé tartoznak a jugoszláv vállalatok. Egy nemrég aláírt megállapodás értelmében a magyar külkereskede’mi vál­lalat 15 millió rubel értékben szállít hűtőházakat, konzervgyá­rat, termesztési és betakarító gépsorokat, sertés- és szarvas­marhatelepeket a Duna-Tisza —Duna újvidéki vállalat meg­rendelésére. Ezzel jelentős föld­terület mezőgazdasági fejleszté­séhez járul hozzá a magyar ipar. A gépekért, berendezése­kért különböző mezőgazdasági terményeket, feldolgozott árut kapunk. Egyébként az első komplett berendezést — egy paradicsombetakarító-vonalat, — rövidesen átadják a jugoszláv partnernek. A KÖRÖS VIDÉKI CIPÉSZ SZÖVETKEZET békéscsabai telepe női munkásokat / e I w e * * betanított munkakörbe. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Kinizsi u. 8. Hetvenöt éve» <£i Magyar Autóhlub Növekszik a taglétszám — „Csináld magad” barkácsműhely épül Békéscsabán ®j belépő a békéscsabai ssékházbausu« A Magyar Autóklub az idén ünnepli fennállásának 75. év­fordulóját. Az ünnepségeket a közelmúltban Budapesten ren­dezték meg. A jubileum alkalmával be­szélgettünk Lődy Andrással, a MÁK Békés megyei Szervezeté­nek titkárával. Többek között elmondta, hogy az elmúlt évek­ben fejlődés jellemezte a klub életét. Ma már a társadalom vala­mennyi osztályából, rétegéből vannak tagok, nem úgy, mint a felszabadulás előtt, amikor is csak egy szűk rétegnek, az uralkodó osztálynak volt az ér­dekképviselete. Az autóklub mai életéről el­mondta a megyei titkár, hogy megyénkben a tagok száma meghaladja az 1600-at, s az év végére mintegy 1900 Békés me­gyei tagja lesz a szervezetnek. A MÁK célkitűzése, hogy se­gítse a magánautósokat, ugyanis az egyre növekvő motorizáció a modern ember nélkülözhetet­len eszközévé válik. A klub igyekszik az autósokat egy szer­vezetbe tömöríteni, segíteni. Fontos célkitűzése a közleke­dési morál javítása, melyben közlekedési szakemberek is részt vesznek, tanfolyamokkal, előadásokkal és szakmai ren­dezvényekkel segítik a magán­autósokat a közlekedésben. A MÁK az elmúlt évbe® munkájával kivívta tekintélyét Ezt bizonyítja, hogy az új KRESZ kidolgozásában fontos feladatot kapott a szervezet. A műszaki segélyszolgálat színvonala is emelkedett 32 e'-~ múlt években. Ma már igen ko­moly, s jól dolgozó műszaki apparátust tart fenn az országos klub. Ennek hatása Békés me­gyében is érezhető, ugyanis ko­ra tavasztól késő őszig a főuta­kon országúti segélyszolgálat működik, segíti a bajba jutott autósokat A jövő célkitűzései között szerepel a taglétszám növelése mel'.ett a műszaki szolgálat ki- szélesítése, a szolgáltatások ha­tékonyságának növelése. A me­gye autósainak régi álma, hogy elkészüljön a „Csináld magad" barkácsműhely. Ehhez az anya­gi feltételek biztosítottak, csu­pán a terület kiválasztása je­lent némi gondot A jól felszer- számozott, minden autószerviz­felszereléssel ellátott műhelyt valamelyik főútvonal mellé, könnyen megközelíthető helyre szeretnék telepíteni a megye- székhelyen. A műhely lehetőite teszi majd, hogy az autóklub valamennyi tagja ideális körül­mények között önmaga javítsa* tisztítsa gépkocsiját. Duna János és Wnya Gésa swret» a ««tyslokkal**

Next

/
Thumbnails
Contents