Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-24 / 95. szám

A hét filmjei Békéscsabán Nem újítás, de hasznos Ki tudja hányszor teszik fel vásárlás közben maguknak az emberek a kérdést: szóljak, ne szóljak? S a választ, melyet maguknak adnak, egyben újabb kérdés: miért éppen én? Hi­szen nap mint nap idejárok, pont én mondjam meg? Szóval kényes kérdésnek tart­juk a saját boltunkban kifo­gást emelni valami ellen. Pe­dig hányszor megtehetnénk, ha kiszolgálás helyett egymással csevegnek az eladók, ha nem abból adnak, amiből kérünk, ha nem annyit, amennyit ké­rünk, ha rosszul számolnak... Hallgatunk, mert mindennap ide járunk és eszünkbe sem jut, hogy éppen ezért kellene szól­ni, éppen ez a mindennapos kapcsolat kívánná meg, hogy őszinték legyünk. De hát könnyebb vizet pré­dikálni és bort inni — mond­hatnák nyugodtan olvasóink is, hiszen annyi mindent nem tettünk még mi sem szóvá. Pél­dának vegyünk egyet azzal a megjegyzéssel, hogy jobb ké­sőn, mint soha: a számolócé­dulát a zöldségboltokban. Már­mint nzt a számolócédulát, ami nincs és nem is volt. Hogy miért? Ki tudja? Tény, hegy vásárolunk öt-hat- vagy tíz­féle árut, egy fecnit sem ka­punk róla. Jól számoltak vagy rosszul, többet vagy keveseb­bet? Lehet így — lehet úgy, de akárhogy is van, örök titok marad. Utólag sem derül ki — nincs miből, miről. Pedig té­vedni emberi dolog, akár egy cédulán, akár egy zacskón ad­ják össze a tételeket. Rend­szerint ugyanis egy, a pulton lévő ^zacskóra írják fel az ösz- szegeket, majd abba a zacskóba az utánunk következő vevőnek csomagolnak, így azt ő viszi haza, és így tovább, láncszerű­en.. Az eredmény a következő: számolnak, ez rögzítődik is, csak éppen senkinek nem a sa­ját cetlije kerül á kezébe. De miért? Miért nincs a zöld­ségesnél a vásárlók legelemibb ellenőrzési joga sem biztosítva? Nincs rá felelet. Talán azért, mei*t a kérdés fel sem merült. Mert senki sem tette szóvá. Erre kell gondolni, hiszen az idő- és papírhiány nem lehet ok. Számolni és összeadni eddig is kellett és ezután is kell, anél­kül nem megy az üzlet S hogy a vevő ne rossz szájízzel, vagy kételkedve menjen el, ahhoz csak olyan, körülbelül 15x5 centiméteres kis hulladék pa­pírcsíkok kellenek, amiket a vásárló kézbe vehet, átnézhet. Ez pedig bagatell tétel egy bolt költségei között. Kezdődik a zöldségszezon. Jó lenne mielőbb bevezetni ezt az újításnak semmiképp sem ne­vezhető egyszerű megoldást, ami tulajdonképpen a vásárlói ellenőrzés lehetősége. Vass Márta Orosháza városi Tanács kórháza felvesz egy fő szakképzett röntgen asszisztensnőt, esetleg nagy gyakorlattal rendelkező nvors*. génírónőt ' a kórház röntgenosztáljlá- ra. Jelentkezés, bővebb felvilágo­sítás a kórház személyzeti fő­előadójánál. i| BÉKÉS HÍMÜnííwwp 1915. ÁPRILIS 21. Döntött a Legfelsőbb Bíróság EGY VIDÉKI tisztviselő há­zaspár öt évvel ezelőtt kelt egy­be. Lakóhelyükön kétszobás szövetkezeti lakást szereztek. Házasságkötésük után két évvel a viszony annyira megromlott közöttük, hogy az asszony kis­korú gyermekével szüleihez köl­tözött. A férjet felesége sérel­mére elkövetett könnyű testi sértés miatt ezer. forint pénz- büntetésre ítélték. Később a fér­fi megismerkedett egy elvált asszonnyal, akit lukasába befo­gadott. Ilyen előzmények után az asz- szony válópert indított és a bí­róság a házasságot felbontotta, a gyermeket az anyánál helyez­te el. Vita csak akörül forgott, hogy a 250 ezer forintra becsült szövetkezeti lakást, amelyet 90 ezer forint OTP-kölcsön terhel, mint közös vagyont, miképpen osszák meg a volt házastársak között. A járásbíróság úgy dön­tött: a lakás a férj tulajdonába megy át, ezért volt feleségének 76 ezer forintot köteles fizetni, mégpedig 40 ezer forintot 15 napon belül, a többit havi 500 forintos részletekben. Ez utóbbi kedvezményt azért adta meg, mert a férfit gyermektartásdíj fizetésének kötelezettsége terhe­li, ezenkívül kis jövedelmű élet­társától gyermeket vár. A jog­erős ítélet ellen emelt törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság a következő álláspontra helyezkedett: — A járásbíróság áltel alkal­mazott megosztási mód az asz- szonyra sérelmes, mert meg­fosztja attól, hogy önálló lakás szerzésével, vagy esetleg szülei ingatlanában építkezéssel alakít­son ki új otthont. A szövetkezeti lakás közös tulajdonának meg­szüntetésekor nem hagyható fi­gyelmen kívül, hogy az állami támogatással épült és abban az állam mindkét házastársat ré­szesíteni kívánta. Az asszony a lakást önként hagyta el, a volt férj benne maradt és megszerzi az egész inga tlanilletőséget. Az asszony ennek hátrányait na­gyobb .részben nem viselheti. A felek körülményeinek mérlege­lésével arra kell törekedni, hogy a tulájdonjogot elvesztő volt fe­leség a megváltási árat a lehető legrövidebb időn belül megkap- M ja. Erre a periratok szerint mód , is kínálkozik. a vegyszeres növényvédelem. Ezért méhészkedésüket úgy kel­lett volna megszervezniük, hogy szükség esetén — akár a méhek elszállításával is — a pusztulást, ha nem is tudják teljesen elhá­rítani, de legalább mennyiségi­leg csökkenteni. Közülük azon­ban csak egyesek tettek meg mindent a kár megelőzésére. A tsz anyagi felelőssége szempont­jából nincs jelentősége annak, hogy a permetezést az állam­igazgatósági hatóságnál bejelen­tették, és az ezt az érdekeltek­kel megfelelő módon közölte-e. A kártérítés mértékére csak a szakcsoport tagjai közrehatásá­nak van befolyása, mert a kár­nak azt a részét, amelyet saját maguk okoztak, a tsz nem kö­teles megtéríteni. AZ EGYIK városi tanács cso­portvezetőjének 23 évi szolgálat után azon a címen mondtak fel, hogy munkaköre betöltésére al­kalmatlan. A tisztviselő a felkí­nált több más állást nem fogad­ta el. és panaszát a munkaügyi döntőbizottság, majd a munka­ügyi bíróság elutasította. Törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatá­lyon kívül helyezte, a csoport- vezető munkaviszonyát helyre­állította, egyben utasította a munkaügyi bíróságot, hogy a tisztviselő elmaradt munkabére összegének megállapítására új eljárást folytasson le. A határozat indokolása sze­rint a munkaügyi bíróságnak el­sősorban azt kellett volna vizs­gálnia, hogy a felmondás a Munka Törvénykönyvében fog­laltaknak megfelel-e. Ez ugyan­is előírja, hogy a felmondást írásban kell közölni, s abból az óiknak világosan ki kell tűnnie. A tanács által kiadott felmon­dás e , feltételeknek nem felelt meg. A tisztviselővel csak a döntőbizottsági tárgyaláson kö­zölték, milyen magatartása mi­att nem tartható fenn a munka- viszony. Ez pedig önmagában megalapozza a felmondó hatá­rozat hatályon kívül helyezését. Hajdú Endre Szembesítés — Sivatagban, őserdőben I—II* — Két amerikai Ä filmbarátok köre műsorán: A nap vége Saját magunkat, életünk harc­cal, küzdelemmel, nehéz mun­kával teli elmúlt harminc évét láthatjuk viszont a Szembesítés című magyar dokuimentumfilm- ben. Alektszand-er Rőt filozófus- professzor, Zamercev tábornok, a Valahol. Európában című első magyar játékfilm születése, Hor­váth Ede sztaiia novas te, a R ajk- por, a szégyenletes ellenforra­dalmi dühöngés, a békés jelen: ezek a filmkodkák elevenednek meg a korabeli filmhíradók, ar­chív felvételeik és a ma élők emlékei segítségével. A doku- manituimfilmet Bokor László Balázs Bóla-díjas rendező ké­szítette. A filmet a Brigád mo­zi vetíti. Henryk Sienkiewich nagy si­kerű ifjúsági regényéből íródott a Sivatagban, őserdőben című kétrészes, színes, magyarul be­szélő lengyel kailandfilm for­gatókönyve. A film rendezője, a szereplők az eredeti környe­zetben, Egyiptom és Afrika vad­regényes tájain forgatták a tör­ténetet. A Cselekmény két főhő­se egy angol kislány és egy lengyel kisfiú. Az édesapák mérnökök a Szuezi-csatoma építkezésén. A sivatag belsejé­be kell indulniuk egy munka ellenőrzésére. Ügy döntenek, hogy a gyerekek' is menjenek utánuk. Útközben az aralb tör­zsek elrabolják a 8 éves kislányt és a 14 éves fiút. Az ő kaland­jaikat meséli ed a Nobel-díjas író regényéből készült, igen ér­dekesnek ígérkező film, amelyet a Szabadság mozi mutat be. Egy Vietnamból dezertált amerikai katona és egy manö­ken huszonnégy órás szereimé­nek érdekes, lírai történetét me­séli el a Két amerikai című színes, magyarul beszélő ameri­kai film. Evan, a szökött kato­na tisztában van helyzetével, mégis vállalja azt, hogy haza­tér hazájába. A várható követ­kezményeket beszéli rrueg egy szövetségi tanácsossal, amikor meglátja Deirde-t, a híres New York-i manökent... A film fő­szereplője Peter Fonda és Lind­say Wagner. A színes filmet a közönség a Brigád moziban néz­heti meg. A filmbarátok körének tagjai ezen a héten Ingmar Bergman svéd rendező A nap vége című filmjének felújításét nézhetik meg. Az emberi elidegenedés­ről, a magányról szóló filmköl- teményt 26-án a békéscsabai Szabadság, 27-én az orosházi Béke, 29-én a szarvasi Táncsics^ 30-án a gyulai Petőfi mozi vetíti. A felszabadulástól napjainkig. A Szembesítés című magyar dokumentumfilmben látott korabeli híradófelvételeknek gya­kori szereplője, interjúalanya Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára is !lllll!llllllllll!illllllllilillllllllllllIlllllllllllllilllllllllllllillllllllllllillllll!I'Nl!llllllllll!lllllll!iÚllllillllllliilllllililllllllllllll!llllilllllllllllll!ll | Ősz Ferenc: ] RÓZSI ( (KISREGÉNY) illll!!l!!lllllll!lllllllilli!l!lllllillll!l!llllllill!lll!!lllllllllll!lll!lllllllllllll!!!!llllllllllllllllllllllllllllllllllll!l!l!ll!llll!lllllllilllllllllllllll!llií Mindezek tisztázására a Leg- • felsőbb Bíróság a bíróságot új í eljárásra, valamint újabb hatá- : rozat hozatalára utasította. EGY MEZŐGAZDASÁGI tér- jj melőszövetkezet repcetábláin ■ vegyszeres permetezést végezte- : tett. Ennek következtében egy ■ 22 tagú méhész szakcsoport ál- ; latkáinak nagy része, amely a ■ repcetáblára került, elpusztult. ; A csoport tagjai a tsz ellen pert j indítottak, amelyben a várható ; mézhozamcsökkenés folytán ke- ; letkezett káruk megítélését is * kérték. Végső fokon az ügyben ■ a Legfelsőbb Bíróság döntött, ! amely a tsz-t 270 ezer forint : kártérítés fizetésére kötelezte. : Az ítélet Iránymutatóul szol- : gáló indoklása szerint mérgező ; anyag használata általában fo- ■ kozott veszéllyel járó tevékeny- > ség, tehát a vele okozott kárese- : tén a felelősségi szabályokat : kell alkalmazni. A mezőgazdái- ; kodás körében egyik legnagyobb ! feladat a hatásos növényvéde- : lem. Erre egyre inkább módot ■ nyújtanak a rendkívül erőtelje- ■ sen fejlődő vegyipar termékei, a ! különféle vegyszerek. Felhasz- • nálásuk a terméseredmények fo- : kozására szükségszerű és kivé- : natos. Bár mérgező anyagnak ■ még az elérni kívánt célért va- ; ló felhasználása sem mentesíti * az alkalmazót — ebben az eset- | ben a tsz-t — a kártérítési fe­lelősség alól, de felmerül a ká­rosultak magatartásának kér­dése is. A szakcsoport tagjai is tudtak arról, hogy a mezőgaz­dasági nagyüzemekben eltérjedt XIV. — Férfiak magúk? — ordított Erzsi’ a pincében dermed ten falhoz lapuló férfiak felé. De senki nem mozdult. Rózsi közben az ájult német nyakából leakasztotta a gép­pisztolyt. Tanácstalanul néze­gette. Simó kirohant a pincé­ből és kikapta a lány kezéből a fegyvert. Hirtelen á falhoz lapult, mert a lejárati lépcső felől lábdobogást hallott. Tó- szeghy zászlós jelent meg. Si­mó ráfogta a fegyvert. — Fel a kezekkel! — Hagyja őt! Velünk van — szólt közbe Rózsi, majd a zász­lóshoz fordult: — Na, Pubiika, most aztán itt az alkalom, ha nem segít, a németek elviszik Krisztinát, Kázmér kétségbeesetten mér­te fel a helyzetet. Fegyverüket nem használhatták, mert a zsú­folt óvóhelyen a lakókban is kárt tehettek volna. Eötvösék pincéjének vasajtaját kívülről bezárták, de azt a bennlevő részeg németek észre sem vették. — Ki kell őket csalni — mondta Simó és egy sorozatot eresztett a mennyezetbe. A gép­pisztoly hangjára a németek ijedten engedték el áldozataikat, majd vaktában lövöldözni kezd­ték. Kázmér rémülten látta, hogy Krisztina a melléhez kap és elvágódik. A három német ezután be akart rohanni Eötvö­sök , pincéjébe. Sokáig rángat­ták a vasajtót, eközben végzett velük Kázmér és Simó. — Van Eötvösök pincéjének másik kijárata? — kérdezte Si­mó. — Egy szellőző nyílik az ud­varra '— felelte Rózsi. , Simó, nyomában Rózsival fel­rohant az udvarra. Kázmér Krisztina mellé térdelt. A lány mosolygott. — Megkapta a levelemet — Igen, de most ne beszéljen — mondta Tószeghy és felemel­te a lányt egy ágyra. Szétnyi­totta a kabátját és látta, hogy a lány blúza, a bal malle statt lassan átitatódik vérrel. Krisztina többé nem szólalt meg. Néhányat rebbent még a szeme, aztán megnyugodott. Tó­szeghy felállt a halott lány mel­lől és a szülőket kereste. Azoik még mindig a vizeshordók mö­gé bújva reszkettek. — A lányuk! Nem értik? Maghalt Krisztina! — És nemsokára mi is kö­vetjük őt — szólalt meg Erzsi, —, a szomszéd házban levő né­metek biztosan meghallották a lövöldözést. — Végünk van.! — sikított Melanie. — Maguk a hibásak, mert maguk lőttek rájuk. — Ettől nem kell félni. A né­metek valamennyien lebújtak a csatornákba, így próbálnak el­menekülni a hegyek felé. Ezalatt Simó és Rózsi a föld­szinti lakásokból kihordott bú­torokkal eltorlaszolta a pince szellőzőjét, Tószeghy megrugdosta a pin­ce vasajtaját és németül kia­bált be: — A német csapatok elmene­kültek. Maguk foglyok, de sem­mi bántódásuk nem lesz, ha a kinyitott ajtó résén kiadogatjóik fegyvereiket. A felszólítás úgy látszik kijó­zanította a németeket, mert a szűk ajtónyitáson sorra dobálták ki géppisztolyaikat. Utána újra rájuk zárult a nehéz vasajtó. Közben visszaérkezett Simó. Tószeghy odalépett hozzá: — Nos, kedves Simó úr, most

Next

/
Thumbnails
Contents